Informatikai eszközök a német nyelv oktatásában

Bevezetés

A számítógép használatának lehetőségei a nyelvtanításban a magyarországi tanártovábbképzések során is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. Az ilyen irányú képzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyelvtanárok egy részében már nem csupán az a kérdés vetődik fel, érdemes-e használni a számítógépet a nyelvoktatásban, hanem inkább az, hogyan lehet azt beépíteni az oktatásba a hatékony nyelvtanulás, -tanítás érdekében.

A továbbképzések tananyagának kidolgozásához elengedhetetlen feltételnek tekintettük a jelenlegi magyarországi helyzet pontos feltárását. Többek között a következő kérdésekre kerestünk választ.

• Milyen az otthoni és az iskolai informatikai felszereltség?
• Mennyire nyitottak a tanárok az új technológia iránt?
• Milyen gyakran nyílik lehetősége a nyelvtanárnak arra, hogy az iskolai számítógépes termet használja?
• Milyen információs és kommunikációs eszközöket (programokat, internetszolgáltatásokat) ismernek és használnak a nyelvtanárok?
• Mire használják ezeket az eszközöket?

A kapott válaszok megerősítették azt a feltevésünket, hogy a nyelvtanárok túlnyomó része nyitott az új technológia nyelvórai alkalmazása iránt. A konkrét felhasználási módok vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a felhasználás csak a számítógép nyújtotta lehetőségek töredékére korlátozódik. A használat célja pedig ma még leginkább az órára való készülés és csak kismértékben az informatikai eszközök nyelvórai használata.

A felmérés körülményei

Magyarországon a kilencvenes évek közepéig az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nyelvórához kapcsolódó használatának komoly gátja volt az informatikai eszközök, valamint a tanári hozzáértés hiánya. Az általános és középiskolák több mint 8%-ában egyáltalán nem voltak számítógépek, az iskoláknak több mint a fele pedig nem rendelkezett külső számítógépes kapcsolattal. Egy 1996/97-ben készült felmérés szerint a számítógépet – a különböző korcsoportok átlagát tekintve – a férfi tanárok 57,6%-a, míg a női tanárok 41,8%-a tudta használni (Vágó 1998). Ugyanezen felmérés a felszereltséget tekintve a következőket állapította meg: a munkahelyén a tanároknak csupán egyharmada tudott számítógépet használni, otthon pedig a pedagógusok 27%-a rendelkezett számítógéppel.

Felmérésünk megtervezésében kiindulópontként szolgált az a tény, hogy az Oktatási Minisztérium 1997–1998 között lezajlott fejlesztési programja (Sulinet-program) során a középiskolákat és számos általános iskolát is korlátozott számú számítógépes munkahellyel, szervergéppel, illetve internetkapcsolattal, valamint oktató szoftvercsomaggal láttak el. E program eredményeképpen a magyarországi iskolákban a technikai felszereltség jónak mondható, amit egy 1998-as OECD-felmérés is bizonyít (Education at a Glance 2000).

1. táblázat • Az egy számítógépre jutó tanulók száma

Ország	Minimum	Átlag	Maximum
Kanada	4	8	15
Új-Zéland	6	9	16
Dánia	6	11	19
Finnország	6	12	22
Japán	8	19	37
Olaszország	7	20	58
Franciaország	12	21	40
Belgium	10	23	56
Magyarország	16	30	60
Csehország	19	39	73

1998 óta a program, amelybe időközben a nagyobb általános iskolák is bekapcsolódtak, Írisz-Sulinet néven folytatódott tovább. A technikai fejlesztés helyett a hangsúly egyre inkább a tartalomszolgáltatásra helyeződik át (továbbképzések, projektek szervezése, digitális oktatási anyagok fejlesztése, információnyújtás stb.).

Feltételeztük tehát, hogy a középiskolában tanító német nyelvtanároknak legalább a munkahelyükön lehetőségük van az új technológia kipróbálására, megismerésére és esetleg rendszeres használatára. Ezért úgy döntöttünk, hogy első alkalommal a középiskolában tanító nyelvtanárok lehetőségeit és hozzáállását vizsgáljuk.

Kérdőívünket valamennyi középiskolába^[1] négy példányban küldtük ki azzal a kéréssel, hogy az intézményben oktató minden német nyelvtanár töltse ki azt. Ha a kiküldött példányszám nem lenne elegendő, úgy sokszorosítsák az eredetit. A kérdőív kitöltésére on-line formában is lehetőség nyílott, ennek eléréséhez is a kísérőlevélben kaphattak információt a megkérdezettek.

A 3174 német nyelvtanárból (adat: Goethe Intézet, Budapest, 2000) 553-an küldték vissza kérdőívünket on-line, illetve nyomtatott formában, ez a megkérdezett célcsoport 17,42%-a. A válaszadók nemek szerinti megoszlása a következő volt: 86%-a nő, 12%-a férfi.

Ha a válaszadók nemek szerinti adatait összevetjük a számítógépet a nyelvoktatásban felhasználók százalékos megoszlásával, megállapíthatjuk, hogy az előítélet, miszerint a „technika” és a „férfi” fogalmak inkább összetartoznak – ha csak 10%-os különbséggel is – ebben az esetben is igazolódik: a felhasználók 70%-a férfi, 60%-a nő.

Bár kérdőívünk nem kérdezett rá közvetlenül a válaszadók életkorára, a tanítási évek számából könnyen következtethetünk erre is. Ha a számítógép-használatot a tanítási évek számához viszonyítjuk, megállapíthatjuk, hogy majd minden „korosztályból” egyenlő arányban érkeztek visszajelzések arra vonatkozóan, hogy valamilyen formában használják a számítógépet a nyelvoktatásban (1. ábra).

1. ábra • Számítógép-használat a tanítási évek tükrében

Ezt látszik alátámasztani a tapasztalat, hogy az általunk vezetett eddigi továbbképzéseken részt vevők életkora is, kezdeti várakozásunkkal ellentétben, vegyes képet mutat. Sok nyelvtanár rendelkezik már alapvető számítógépes felhasználói ismeretekkel, ezért kedvük s bátorságuk egyaránt megvan ahhoz, hogy ezen ismereteiket bővítve szaktárgyukhoz szorosabban kapcsolódó tudásra is szert tegyenek. A fiatal friss diplomás nyelvtanárokról elmondható, hogy számítógépes alapismereteik a legtöbb esetben meglepően magas szintűek, de mivel a legtöbb tanárképző intézményben^[2] a szakmódszertan-oktatásnak még nem része a számítógéppel segített nyelvtanítás, ezért legtöbben autodidakta módon vagy éppen a továbbképzések alkalmával képzik tovább magukat.

Mint azt már a fentiekben is említettük, felmérésünk az országos helyzetet kívánta feltérképezni. Az ország egész területéről – Nógrád megye (1%), valamint Somogy megye (2%) kivételével – megfelelő arányban (3–7%) érkeztek vissza a kitöltött kérdőívek.

A fővárosból érkezett a legtöbb visszajelzés (19%), és a számítógép nyelvoktatási célokra való felhasználását is innen jelezték a legtöbben (21%). Ezen adatokhoz meg kell jegyezni, hogy a német nyelvet oktató összes középiskola 24%-a, tehát mintegy egynegyed része a fővárosban található (OM 1998). Az ország többi területén 1–8% közötti a számítógép-használat aránya, ami viszonylag egyenletes eloszlást mutat, így Budapestet leszámítva nem fedezhetünk fel semmilyen tendenciát a felhasználás területi eloszlásában.

A felmérés eredményei

Számítógépes felszereltség

Az általunk készített felmérés egyik célja a számítógépes felszereltség feltérképezése volt. A megkérdezett tanárok ismeretei alapján a számítógépek elhelyezéséről és az iskolák technikai felszereltségéről a következő képet kaptuk (2. ábra).

2. ábra • Az iskolák számítástechnikai felszereltsége I. (gépek elhelyezkedése)

A diagramon látható, hogy a számítógépek elsősorban a géptermekben találhatók (96%), de nagy számban vannak számítógépes munkahelyek a tanári szobákban (81%) és a könyvtárakban is (65%).

A nyelvtanárok technikai ismereteinek különbözőségét bizonyítja, hogy néha azonos iskolában tanító nyelvtanárok különböző technikai felszereltségről számoltak be. Ezért az itt ábrázolt adatok inkább csak tájékoztató jellegűek és a német nyelvtanárok ismeretein alapulnak.

Az 3. ábrán jól látható, hogy például egy multimédiás nyelvórához szükséges legfontosabb felszerelés (CD-ROM-meghajtó és/vagy hangszóró) nagy százalékban található meg a középiskolákban. Ezeken kívül a nyomtató szerepel a leggyakrabban említett perifériák között.

3. ábra • Az iskolák számítástechnikai felszereltsége II. (kiegészítők)

Mint ahogy azt az OECD-felmérés igazolta, valamint az itt kapott adatok alapján is megállapíthatjuk: a magyarországi középiskolák technikai felszereltsége megfelelő színvonalúnak mondható.

Az iskolai felszereltség vizsgálata után kíváncsiak voltunk természetesen az otthoni informatikai eszközökre is. A visszaküldött válaszok szerint a némettanárok 66%-a rendelkezik otthonában számítógéppel, ebből 22%-uk internet-hozzáféréssel is (4. ábra).

4. ábra • A némettanárok számítástechnikai felszereltsége otthon

Egy 1999-es felmérés adatai szerint Magyarország 3,8 millió háztartásában kb. 300 000 db számítógép található (7,8%), ez ma még nagyon sokféle korú és teljesítményű gépet jelent (Nyírő–Turi 1999).

Hazánkban jelenleg 11–13%-ra becsülik az internet-hozzáféréssel rendelkezők számát, a rendszeresen internetezők (legalább heti egy alkalom) 44%-a oktatási intézményben, 35%-a a munkahelyén és 21%-a otthon kapcsolódik a világhálóra (TNS Módusz 2000). Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban 1998 végén a számítógéppel rendelkező háztartások aránya 50%, az internet-hozzáférés pedig 37%-os volt (Nyírő–Turi 1999).

A magyarországi némettanárok a visszajelzések alapján mind az otthoni számítógépek, mind pedig az internet-hozzáférések számát tekintve az országos átlag felett állnak. A gépek technikai felszereltsége is viszonylag jónak mondható, hiszen az adatok alapján a tanárok otthon is rendelkeznek a munkájuk szempontjából legfontosabb kiegészítő eszközökkel, például CD-ROM-meghajtó (76%), nyomtató (69%), illetve hangszóró (71%).

A nyelvtanárok hozzáállása a számítógépes technológia használatához

A technikai felszereltség bemutatása után azt vizsgáltuk, hogy a tanárok mennyire nyitottak a modern technológia használata iránt a nyelvoktatásban. A kérdésre: „Felhasználja-e bármilyen formában a számítógépet a nyelvoktatáshoz?” – a válaszadók 61%-a felelt igennel. Ez az eredmény messze felülmúlta előzetes várakozásunkat. Az ugyanerre a kérdésre nemleges választ adók közül legtöbben (65%) a „tapasztalat hiányát” jelölték meg indoklásként. A további okok között a következők szerepelnek: „idő hiánya” (35%) és „felszereltség hiánya” (34%). Ez utóbbi úgy tűnik, mintha ellentmondana az előzőkben optimálisnak ábrázolt technikai munkakörülményeknek. A nyelvtanárok visszajelzéseiből azonban az is kiderült, hogy az informatikai eszközöket az iskolában túlnyomórészt számítástechnika-órán használják. A megkérdezettek 28%-ának egyáltalán nincs lehetősége számítógépes környezetben nyelvórát tartani.

Csupán a megkérdezettek 7%-a indokolta nemleges válaszát az „érdeklődés hiányával”. Az elmondottak tehát igen pozitív hozzáállásra utalnak (5. ábra).

5. ábra • A nemleges válaszok okai

Azoknak a tanároknak a jövőbeli elképzeléseire is kíváncsiak voltunk, akik munkájukban eddig még semmilyen formában nem hasznosították a számítógépet. Így őket is megkérdeztük felmérésünkben arról, hogy a közeljövőben megpróbálkoznak-e a számítógép felhasználásával a nyelvórához kapcsolódóan. Válaszaik optimizmusra adnak okot. Mintegy 40%-uk egyértelmű igennel felelt, és további 44% elképzelhetőnek tartja. Eltekintve azoktól, akik nem adtak választ (11%), csak 5% utasítja vissza teljesen a számítógép használatát a nyelvoktatásban (6. ábra).

6. ábra • Gondol-e arra, hogy a közeljövőben mégis megpróbálkozik a számítógép felhasználásával a nyelvórán?

A különböző kommunikációs technológiák használata a nyelvoktatásban

Számtalan próbálkozás történt arra, hogy a nyelvoktatásban használható új technológiákat valamilyen szempont szerint csoportosítsák. Leggyakoribb a felhasználási mód szemszögéből történő csoportosítás, mely szerint elsősorban a következő felhasználási területeket különböztethetjük meg:

• az IKT eszközeinek segédeszközként való alkalmazása (idesorolhatjuk a tanár vagy a diákok órára való felkészülését elősegítő, főként adatfeldolgozó és -rögzítő alkalmazásokat);
• az IKT eszközeinek oktatási médiaként való alkalmazása (amikor tehát – egyéb oktatási médiához hasonlóan – a tanóra keretei között használjuk az új technológiákat);
• az IKT eszközeinek kommunikációs eszközként való használata (vö. Grüner–Hassert 1992; Huneke–Steinig 2000).

Az ilyenfajta besorolás nehézsége abban rejlik, hogy nem mondhatjuk meg egyértelműen az egyes eszközök hovatartozását. Mindig az adott szituáció dönti el, hogy a szóban forgó eszközt éppen milyen módon használom fel. A számítástechnika nyújtotta lehetőségek nyelvórai vagy nyelvórához kapcsolódó felhasználása – egyéni fantáziától és kreativitástól függően – számtalan módon történhet, melyek fedhetik is egymást, ezáltal egy adott eszköz alkalmazása egyidejűleg több csoportba is besorolhatóvá válik. Emiatt megfelelőbbnek tartjuk az egyes lehetőségek technikai jellegű csoportosítását, a felhasználási mód pedig az adott szituáció, igények és lehetőségek szerint változhat. Egy ilyen jellegű csoportosítást mutat be Rüschoffés Wolff (1999), Rüschoff (2000), melyben a szerzők a következő csoportokra osztják a különböző oktatási médiumokat:

• tutori eszközök (magyarázó, irányító oktatási segédletek, tananyagok, pl. nyelvoktató szoftverek, didaktizált anyagok a weben);
• dinamikus eszközök (bármely elektronikus adat létrehozására és feldolgozására használható eszközök):
  • szövegszerkesztő programok és kiegészítőik,
  • szerzői szoftverek (saját számítógépes feladatok, tananyagok létrehozására alkalmas eszközök),
  • telekommunikációs eszközök (információs és kommunikációs eszközök, pl. www, e-mail, chat);
• adatbázisok (nagyobb mennyiségű, elektronikus formában lévő adatok tárolására és különböző szempontok szerinti lekérdezésére alkalmas eszközök, pl. szótárak, enciklopédiák stb.).

Felmérésünk során egy hasonló, technikai szempontokat előtérbe helyező felosztást készítettünk, melyben a számítógép-használatot három lehetséges területre osztottuk:

• alapprogramok (általános, nem kifejezetten a nyelvoktatás számára írt programok, pl. szövegszerkesztő, prezentációkészítő, rajzprogram);
• az internet szolgáltatásai (pl. www, e-mail, chat);
• további programok (pl. nyelvoktató szoftverek, ismeretterjesztő CD-ROM-ok/ismerettárak, szótárprogramok, szerzői szoftverek).

A későbbiekben már csak azoktól a válaszadóktól kapott információkat vizsgáltuk, akik valamilyen formában alkalmazzák a számítógépet nyelvoktatásukban, ismernek és használnak különböző programokat, internetszolgáltatásokat (7. ábra).

7. ábra • A számítógép felhasználásának területei

Amint az a számokból is kiderül, legtöbben az általunk alapprogramok közé sorolt, nem kifejezetten a nyelvoktatás céljaira készített programokat ismerik és használják. Ez a jelenség valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezek a programok terjedtek el a legszélesebb körben, és majdnem minden számítógépen hozzáférhetők. Második helyen állnak a világháló nyújtotta szolgáltatások. Bár – amint azt már láthattuk – a némettanároknak csupán 22%-a rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel, a munkahelyeken, azaz a középiskolákban ennél sokkal biztatóbb a helyzet, hiszen ezekben az intézményekben minden tanárnak lehetősége nyílhat a világhálóval való ismerkedésre, annak használatára. Végül a megkérdezettek 38%-a használja az általunk további programként megnevezett egyéb szoftvereket, tehát a különböző nyelvoktató CD-ROM-okat, ismerettárakat vagy szótárprogramokat.

A különböző eszközök használatának céljai

Felmérésünkben feltérképeztük a nyelvtanárok által ismert különböző programokat, valamint használatuk didaktikai céljait is. Mindegyik kategóriánál kértük a programok nevének pontos leírását, valamint annak meghatározását, hogy a tanár mely célból használja azokat:

• órai felkészülésnél,
• az órán a diákokkal együtt,
• a diákok kapnak olyan házi feladatot, amelyet számítógép segítségével készítenek el.

Ezekben az esetekben fontosnak tartottuk az egyéb, a három előbb említett kategóriától esetleg eltérő használati lehetőségek megismerését is.

Alapprogramok

Az alapprogramok közül a Word szövegszerkesztő program a legismertebb, felhasználása a visszajelzések szerint 100%-os. Tehát minden válaszadó, aki jelezte, hogy használja az oktatás során a számítógépet, e programot biztosan alkalmazza. A további alapprogramok ismertsége és használata ettől jóval elmarad. A nyelvórákon is jól használható prezentációkészítő (PowerPoint) programot vagy html-szerkesztőt csak igen kis arányban (8% és 1%) említik a nyelvtanárok (8. ábra).

8. ábra • Az alapprogramok felhasználási aránya

Az alkalmazások céljait vizsgálva a válaszok 95%-a azt tükrözi, hogy az alapprogramok főként az órára való készüléshez nyújtanak segítséget (feladatlapok, tesztek, szemléltetőanyagok készítése) a nyelvtanároknak, holott e programok sokrétűbb felhasználást tennének lehetővé mind az órai munka során, mind a házi feladat elkészítésekor is (9. ábra).

9. ábra • Az alapprogramok használatának céljai

Internetszolgáltatások

Hasonló arányt tapasztaltunk az internetszolgáltatások használatánál is. A két legismertebb szolgáltatás a www és az e-mail. Ezenkívül azonban csak elvétve találkoztunk egyéb más lehetőségek említésével, például chat, ftp, fórum (10. ábra).

10. ábra • Az internet szolgáltatásainak felhasználási aránya

Az órára való felkészülés a web és az e-mail esetében is az első helyen áll az alkalmazás céljai között (11. ábra). Ez a web esetében 92%-ot, az elektronikus levelezésnél pedig 70%-ot jelent. Ezek az adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy a nyelvtanárok nagy része még nem tudja kihasználni a világháló lehetőségeit az órai munka során. Ismerve az interneten elhelyezett autentikus információkat, web alapú interaktív feladatokat, szituációkat, on-line nyelvi játékokat vagy a különböző e-mail projekteket, nyelvtanulást segítő tandemeket stb., e téren mindenképp előrelépésre van szükség mind módszertani szempontból, mind pedig az iskolák részéről, gondolva itt a számítógépes munkahelyek, multimédiás nyelvoktató termek felszerelésére, kialakítására.

11. ábra • A web- és e-mail-használat céljai

Azt, hogy a számítógép mindenekelőtt az órára való készülésben játszik nagyobb szerepet, az is alátámasztja, hogy a megkérdezettek mintegy 22%-a nyilatkozta azt, hogy nem érezte még szükségét a gépterem nyelvórai használatának. A számítógépterem használatában rejlő új lehetőségeket felfedező és erre igényt tartó nyelvtanárok legnagyobb része (41%) havonta 1-2 alkalommal tartana szívesen nyelvórát a gépteremben, míg 23%-uk gyakrabban (heti egy alkalommal) és 9%-uk ritkábban (ritkábban, mint havonta)(12. ábra).

12. ábra • Milyen gyakran van/lenne szüksége a számítógépteremre a német nyelvórához?

Az egyéb kategóriát megjelölők általában csoporttól és tananyagtól függően különböző mennyiségű időt töltenének szívesen a számítógépteremben, azonban akadtak olyanok is, akik akár mindennap szívesen választanák az oktatásnak ezt a módját. Rajtuk kívül jó néhányan választották az egyéb kategóriát azzal az indokkal, hogy még nem tudnak eleget a felhasználási lehetőségekről, a felhasználható eszközökről.

Természetesen a módszertani lehetőségek ismeretének hiánya mellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, amiről a kérdezettek közül sokan beszámoltak, mely szerint az iskolák nagy részében a számítástechnika-termek vagy csak a számítástechnika-oktatás feladatait tudják ellátni hely- és/vagy időhiány miatt, vagy még nem következett be a szemléletváltás, miszerint a számítógépes felszerelés más tanórákon is használható.

Egy multimédiás nyelvi labor kialakítása a nyelvoktatás céljait szem előtt tartva pedig még várat magára a legtöbb magyar középiskolában.

További felhasznált programok

A további felhasznált programok között főként különböző nyelvoktató programok ismeretéről és használatáról számoltak be a nyelvtanárok (61%). Viszonylag nagy százalékban találkozunk elektronikus szótárhasználattal (30%), kisebb mértékben ismeretterjesztő CD-ROM-okkal, ismerettárakkal, valamint enciklopédiák, lexikonok, világatlasz stb. használatával (13. ábra).

13. ábra • További felhasznált programok

Az alkalmazás céljainál még mindig az órára való készülés dominál, de láthatóan növekedett az órán való felhasználás aránya is. Ha viszont arra gondolunk, hogy a nyelvoktató programok elsődleges felhasználási területe a nyelvtanulási folyamat segítése, akkor a kapott arányszám (54%) mégsem olyan kielégítő (14. ábra).

14. ábra • A további programok használatának céljai

Összegyűjtöttük azt is, milyen CD-ROM-okat ismernek név szerint a nyelvtanárok. Az általuk megnevezett nyelvi szoftverek felsorolását említésük arányában a 15. ábrán láthatjuk. A magas egyéb értéket részben a címek pontatlan említése, részben pedig a csak egyszeri említéssel előforduló CD-ROM-ok címei eredményezték.

15. ábra • A leggyakrabban említett nyelvi programok

Összegzés

Végezetül elmondhatjuk, hogy a magyarországi némettanárok körében is érezhető már a változás, amit az információs társadalom kihívásai és az információs technológiák terjedése egyszerre idéz elő. A nyelvtanárok nagy része nyitott az új módszerek befogadására és felhasználására a nyelvoktatásban. A magyarországi középiskolák technikai felszereltsége jónak mondható, bár a számítástechnikai eszközök használata ma még a legtöbb helyen kizárólag a számítástechnika-oktatás keretében folyik. Ezért a nyelvtanárok nagy része csak rendszertelenül jut be a gépterembe, melynek a berendezése nyelvoktatási szempontból legtöbbször csak az egyéni gyakorlást teszi lehetővé. A nyelvoktató programok és a weben elhelyezett különböző interaktív gyakorlatok stb. motivációs erejét tükrözi az a tény, amelyről több nyelvtanár is beszámolt, hogy a gyerekek még ezen körülmények között is rendkívül élvezik a számítógépes nyelvórákat, és szívesen dolgoznak ugyanazon szoftverrel akár többször is. Elenyészőnek nevezhető azon pedagógusok száma, akik a számítógépes eszközöket folyamatosan használják, és tudatosan beépítik idegen nyelvi programjukba.

Felmérésünk eredményei számunkra olyan hasznos adatokkal szolgáltak, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak egy megfelelően felépített, a nyelvtanárok igényeire épülő tanár-továbbképzési program kialakításához és így a számítógépes nyelvoktatás népszerűsítéséhez Magyarországon.

Hivatkozott irodalom