GYIK40 ‒ Az Alkotás Csodakamrája!
40 éves a Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely
„A művészet nem csodálnivaló, megközelíthetetlen valami, hanem saját problémáinkra – érzelmi, múlt, jellem – választ adó nyelv, ha élünk eszközeivel.”
(Szabados Árpád)
A GYIK-Műhely negyven éves lett. Négy évtizede ad helyet (micsoda helyet!) a Műhelynek a Magyar Nemzeti Galéria, támogatva a Nagyon Komoly Játékot. Két jubileumi kiállítást rendeztünk ebben az évben a gyerekek munkáiból (FUGA Budapesti Építészeti Központ, Deák17 Gyermek és Ifjúsági Galéria), ahol a Műhely tanárai előadásokon és szakmai konferencián mutatták be a csoportok munkáját, tapasztalataikat a művészettel nevelés terén.
Az ünnepre megjelent a TÁJ-TÉR-TÁR, egy 40 kreatív térjátékot bemutató gyűjtemény, ami a megújult honlappal (www.gyikmuhely.hu) és egy új online feladattárral (www.gyik365.hu) együtt segíti a GYIK iránt érdeklődő tanárok, szülők tájékozódását.
A GYIK365 weboldal a Műhely ötlet-kalendáriuma, ami az eddigi GYIK-könyvekénél gazdagabb képanyaggal mutat be konkrét feladatokat, lehetőséget nyújtva a vizuális neveléssel foglalkozóknak, hogy jobban belelássanak a GYIK-es munkamódszerekbe.
Szabadság, kreativitás, együtt, frissesség, színesség, alkotóerő, barátok. Varázslat, inspiráció, kultúra, alkotófolyamat, közösség, moduláris tér, tapasztalat.
Négy CSODAKAMRÁRA utal a jubiláló kiállítás címe. Az egyik a múzeum, a Nemzeti Galéria, mint az egykori wunderkammerek utódja, a másik a Műhely maga, mint változatos anyagok kimeríthetetlen lelőhelye. A harmadik, belső kamra a gyerekek gondolatainak, ötleteinek, fantáziájának tára, a negyedik kamra pedig a családi otthon, ami a hazavándorló alkotások megjelenésével a gyermek gondolatainak tükrévé válik.
A GYIK-szellemiség kialakulásában hatalmas szerepe van a helyszínnek. Az itteni alkotótevékenység és szemlélet az évek során teljesen összemosódott a hely adottságaival.
Műhelyünk egy majd kétszáz négyzetméteres egybefüggő nagy terem, csodálatos terasszal a várra, a városra, a világra, amit meg is festünk innen minden nyáron.
A falakat beborító óriási polcrendszeren kincsek, több tekercsnyi használaton kívüli mozifilm és térszövésre még kiválóan alkalmas magnószalag mellett képkeretdarabokat, hálókat, drótokat, ládányi agyagot, textileket, kagylókat és régi számítógépbelsőket találni rajtuk, a festékek és pigmentek, mindenféle papírok, színes magazinok mellett.
A belső tér mindig máshogy rendezett mobil elemei (asztalok, klasszikus GYIK-székek, paravánok), a szabadpolcokon megjelenő gyermekmunkák, a plafonról belógó óriási installációk éppen annyira inspirálóak, mint az alkotói légkört segítő piszkos, kaotikus műterem-hangulat.
A GYIK nem pusztán vizuális nevelési Műhely. Kezdetektől fogva célja az „egész-ember” nevelése a gyerekek alkotási folyamatokba való bevonásával, saját alkotói, világ-felfedezői kíváncsiságuk táplálásával. Teret ad a gyermeki létezésnek, anyagokat és eszközöket, megoldandó problémákat és inspirációs kiindulópontokat kínál, melyekből szabadon gazdálkodhatnak saját kérdéseik és megoldásaik szerint.
A GYIK lényege 40 éve a kreatív ötletekben rejlik, a hétről-hétre, évről-évre változó, nem ismétlődő, sokszínű, eredeti, egyedi kitalációkban. Mindez épülhet képzettársításokra, kortárs és művészettörténeti problémafelvetésekre, adaptációkra, izgalmas anyagokra, játékra, mesefűzésre, drámára, zenére vagy egy erős empirikus élményre – mindig az itt dolgozó művésztanárok személyiségének és szakmai hátterének függvényében.
Olyan vizuális kérdésfelvetésekben és alkotásmintázatokban gondolkodunk, amelyeket a különböző életkorú diákok a maguk szintjén tudnak megoldani. A kreatív problémákon felnövő fiatalt éppen a szabad képzettársítások, és a kortárs művészeti problémamegoldáshoz vezető egyéni útkeresés segítheti későbbi szakmájában. Élménygazdag hivatása során pedig mindeközben maga is saját életének „kortárs műalkotásait” hozza létre.
Mindebből kirajzolódik, hogy miért nehéz a GYIK-Műhelyt részletes módszertani, leírható, átadható formulává egyszerűsíteni. A művész/tanár alkotói szabadsága a gyermek alkotói szárnyalásának záloga. Mégis, a negyvenedik születésnapra megpróbáltuk néhány kulcsszóban megfogalmazni a Műhely alapelveit:
1. Nyitány
A foglalkozások általában egy ELÁMÉLKODTATÓ nyitánnyal kezdődnek: egy titok, egy mese, egy kérdés, ami csodálatot kelt, egy lenyűgöző FELISMERÉS, ami leveszi a gyerekeket a lábukról és egyben LELKESÍTŐ-INSPIRÁLÓ ERŐVEL hat. Ennek kialakításában sokat segít az a sokfunkciójú, átrendezhető, óriási tér, amelyben dolgozunk.
2. Káosz
Mint általában a legtöbb műhely, a GYIK is RENDETLEN, kissé piszkos, festékes, ragasztós. A bútorok, az asztalok, a tárgyak hétről hétre elmozdulnak, sosem ugyanaz a kép fogadja a gyerekeket, ami a SZOKATLANSÁG erejével hat. A faltól-falig földtől-plafonig érő polcokon a változatos alapanyagok látványa már-már KAOTIKUS, ám ösztönzi a képzettársításokat, a felszabadult alkotást.
3. Összekapcsolódás
A kiindulás kapcsolódjon egy, a gyermekek számára ismert képi alapfogalomhoz, térérzethez, saját tapasztaláshoz, amely megadja a RÁHANGOLÓDÁS, ÖSSZEKAPCSOLÓDÁS hátterét, de törekedni kell arra is, hogy a KONKRÉT fogalomtól elvonatkoztatva az ABSZTRAKCIÓ felé lépjünk tovább.
4. Kortárs adaptációk, nyitott feladatok
Gyakran inspirálódunk kortárs művészeti, építészeti, street-art, land-art problémafelvetésekből, alkotásokból, de azokat SAJÁT KÉPÜNKRE alakítjuk, sosem másoljuk (sokszor a gyerekek csak utólag látják meg ezeket). Nem célunk, hogy egyforma végeredmények szülessenek, saját megoldásaik keresésére ösztönözzük a gyerekeket.
5. Empirikus
Nagy hangsúlyt fektetünk az érzékszervi, empirikus szinesztézia-tapasztalatokra a felvezetésnél és később az alkotás folyamán is. A BELEFELEDKEZŐ MUNKA-ÉLMÉNY felszabadító, személyiségformáló hatása így válik fontosabbá, mint maga a végeredmény.
6. Inspiráló anyagok
A szokatlan anyagok hasznos téri tapasztalásokra és különleges kísérletekre adnak lehetőséget. Törekszünk az izgalmas állagú, textúrájú anyagok kombinációjára, lomtalanított, újrahasznosítható kincsek alkalmazására (habkarton, plexi, betonhab-tégla, balsafa, purhab, tükör, bambuszroló, oázis).
7. Anyagok hangolása
Egy jó művészi kérdésfeltevéshez finoman és szakszerűen kell a megfelelő alapanyagot „hangolni”, kiválasztani, de ugyanakkor egy különleges tárgy is inspirálhatja a végeredményt, ha abban meg tudjuk pillantani az alkotói problémát.
8. Bátor eszközhasználat
Amilyen hamar csak lehet, felnőtt eszközöket adunk a gyerekek kezébe, a félkész hobby-technikák alkalmazása helyett az ÖNÁLLÓ MÓDSZERREL alkotáson van a hangsúly. A kompozíció harmonikus, esztétikus alakulását elősegítendő néha finom technikai, sorrendiségi, anyaghasználati korlátokkal irányítunk.
9. Extrém/efemer
Gyakran alkalmazunk extrém nagy/kicsi méreteket, testfestést, közös PILLANAT- ALKOTÁST hozunk létre, izgalmas installációkat, fényjátékokat a térben. Ezeket nem lehet hazavinni, így élményként maradnak meg a gyerekek számára. A nyári táborokban a LANDART és STREET ART akciók is előtérbe kerülnek.
10. Animáció/ intermédia
A (minden)kori technikai fejlődést követve alkalmazzuk az egyre bővülő (régi és új) kép-hang-látvány-alakító eszközöket, próbáljuk azokat is kreativitással magunkra szabni: camera obscurát és fotogrammokat készítünk, dia- és írásvetítőt, fénymásolót használunk, kisfilmeket és stop-motion animációkat rendezünk, minikamerával járjuk be a magunk építette kisebb-nagyobb tereket. Telefonnal fotózunk, interaktív projektoros játékokat játszunk, társítva a digitális technikákat a kézzel készített rajzokkal, festményekkel, szobrokkal, mobilokkal.
11. Komplexitás
A történetfűzéseket, térképek, meseutak, csodakamrák készítését különösen kedveljük, mert lehetővé teszik több kisebb feladat összekapcsolását. A folyamatsorok tartalmi és kreatív összetettsége IZGALMAS KREATÍV PLATFORMOT ad.
Footnotes
- ^ Ezeket a szavakat, gondolatokat kapta ajándékba a GYIK-Műhely negyvenedik születésnapjára egykori tanítványaitól. Az ajándék további szócsokrai az írás további részei között.