Földünk és környezetünk

A tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket.

Alakuljon ki a speciális információhordozók (térképek, földgömb, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, szemléltetőanyagok, valamint mindezek internetes változatainak) kiválasztására és használatára való képességük.

Ismerjék és használják helyesen a szakkifejezéseket. Ismereteikről szóban, írásban és számítógépes prezentációban – mindig az aktuális térkép használatával – tudjanak számot adni.

Alakuljon ki bennük az a képesség, hogy ismereteiket későbbi életük során – lehetőségeikhez mérten – cselekedeteikben és döntéseikben érvényesítsék.

Ismerjék fel, hogy az ember a természet törvényeivel ellentétes beavatkozásokat következmény nélkül nem valósíthat meg, ezért fontos a tudatos környezeti magatartás.

Értsék meg, hogy milyen szerepe és felelőssége van az egyénnek, valamint a társadalom kisebb (család) és nagyobb (állam) közösségeinek környezetünk megóvásában.

Legyenek képesek pontos megfigyelésekre. A legegyszerűbb mérőműszerek gyakorlati alkalmazásának segítségével tudjanak önállóan vizsgálódni a földrajz- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint. Vizsgálataik, megfigyeléseik alapján alkossanak véleményt.

Legyenek képesek eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban (lexikonok, ismeretterjesztő és szakkönyvek, folyóiratok, statisztikai kiadványok, albumok, térképek, ábrák, videoanyag, internet stb.) valamint ezek gyűjteményeiben (könyvtár, múzeum). A hagyományos információhordozókon túl – tanári segítséggel – legyenek képesek szelektálni a világháló műveltségi területünkkel kapcsolatos oldalainak adattömegéből.

Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett a rögzített adatokból, tényekből szakmailag megalapozott következtetéseket levonni, elemzéseket készíteni.

Értsék meg, hogy a tények bemutatásakor néha szubjektív elemek is érvényesülnek az érdekek ütközése következtében.

A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, nyersanyagokat és energiahordozókat, talajokat, a víz és a levegő anyagait a jellemző tulajdonságaik alapján.

Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági környezet tényezőiről.

Ismerjék a környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagokat és azok forrásait. Tudják, hogyan vehet részt az egyén, a család, a társadalom a környezetszennyezés visszaszorításában.

Legyen reális képük arról, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónknak mekkora készletei vannak, és milyen lehetőségeink vannak a fenntartható fejlődés megvalósítására.

A tanulók legyenek képesek készségszinten a szemléleti, jártasságszinten a következtető térképolvasásra földtani, domborzati és tematikus földrajzi térképeken egyaránt.

Lássák a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátait.

Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek, népesség, gazdasági termelés) méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről.

Tegyenek szert általános tájékozottságra hazánk és a hazánkkal szomszédos államok, továbbá az Európa Unió országainak jellemzőiben. Általános földrajzi tájékozottságot kell szerezniük India, Japán, Kína, USA, egy közel-keleti, egy távol-keleti, egy afrikai és egy latin-amerikai országról.

Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat.

A tanulók ismerjék az időszámítás csillagászati alapjait, és tudják alkalmazni azokat (helyi idő, zónaidő).

Legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szférái kialakulását, jelentősebb szakaszait (földtörténeti időbeosztás) és az alapvető társadalmi-gazdasági változásokat.

Érzékeljék a földtörténeti, evolúciós és társadalmi-gazdasági folyamatok időtartamának nagyságrendi eltéréseit.

A tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.

Elemzéseik során a folyamatok teljes ciklusát vegyék tekintetbe.

Ismerjék a megújuló és nem megújuló energiahordozókat, ezzel összefüggésben lássák az energiatermelő és -fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeit a természeti és a társadalmi környezetben.

Ismerjék meg a folyékony és szilárd hulladékok sorsát, keletkezésük okait, mennyiségük és veszélyességük csökkentésének módjait.

Tudják értelmezni az egyes tájak, országok, kontinensek természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit.

Értsék meg, hogyan hatott a természeti környezet a történelmi események kimenetelére, hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét.

Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére.

Ismerjék meg az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatokat. Legyenek képesek megérteni és értékelni a káros hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítéseket, illetve látni, hogy milyen gazdasági és társadalmi érdekek feszülnek ezzel szembe.

Értsék meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Fogadják el, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének megőrzése, a másság elfogadása.

Alakuljon ki a tanulókban kötődés a hazai tájhoz, természeti és társadalmi értékeinkhez.

Ismerjék meg a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében.

Ismerjék fel a kontinensek, tájak, országok regionális sajátosságait, különbségeit, rendszerét.

Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron földi létünket veszélyezteti.

Legyenek tájékozottak abban, melyek a legfontosabb környezeti veszélyek, milyen felelősség hárul az emberiségre a biodiverzitás lehető legteljesebb megtartásában, a fenntartható fejlődés globális méretű megszervezésében. Legyenek tisztában azzal, hogy regionális szinten az egyén miként járulhat hozzá e célok eléréséhez.

Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Tudatosodjon bennük, hogy a káros folyamatok előidézői, haszonélvezői elsősorban a gazdaságilag fejlett országok (tehát hazánk is), így e problémák kezelésében mindannyiunknak egyéni felelősségünk van.

Ismerjék meg a természet- és környezetvédelem alapvető céljait, gondjait, a két részterület különbségeit, hasonlóságait, nemzeti parkjainkat és természeti értékeinket.

Fontos megérteniük, hogy a természet- és környezetvédelem ma már nem csupán állami és intézményi feladat, nem mozgalmi munka, hanem mindannyiunk – és főleg utódaink – folyamatos odafigyelést és törődést igénylő létkérdése.