Esettanulmányok az innovatív pedagógiai gyakorlat bemutatására

Az információs és kommunikációs technika ma már az iskola és a külvilág kapcsolatának részét képezi, sőt annak egyik meghatározó eszköze. A számítógép kikerült a számítástechnika-órák fogságából, és egyre sokszínűbb alkalmazásban illeszkedik az iskola mindennapi életébe. Annak érdekében, hogy a számítógép innovatív felhasználására ajánlásokat tegyünk, arra vállalkoztunk, hogy a spontán iskolai gyakorlatból kiindulva egy nyitott vizsgálatban, azaz iskolai esettanulmányok formájában feldolgozunk néhány konkrét és adaptálható iskolai kezdeményezést. Nem az informatikai ismeretek tantárgyon belüli oktatására voltunk kíváncsiak, hanem arra, hog milyen tevékenységek keretében találhatja meg - a tanítási-tanulási folyamat immáron megkerülhetetlen szereplője, a számítógép - optimális helyét az iskola rendkívül összetett világában.

A megfigyelés során arra törekedtünk, hogy feltárjuk a számítógépes munka teremtette sajátos pedagógiai közeg működését: felkutassuk, mi az a többlet, az az esetleg nem is tervezett pedagógiai hatás, amely az általunk választott tevékenységek során létrejön. Meggyőződésünk, hogy a pedagógiai innováció a gyakorlatban születik, és az új eszközök, módszerek pedagógiai hatását semmi esetre sem célirányos kampányok, hanem valóságosan megélt fejlődési folyamatok szilárdítják meg.

A választott négy iskolában azonosan építettük fel a vizsgálatot. Kitöltöttük az infrastrukturális hátteret felmérő adatlapot, majd azonos kérdések alapján interjút készítettünk a programot vezető tanárral, a programban részt vevő diákokkal és a diákok szüleivel. Ezenkívül megfigyeltünk egy foglalkozást - szintén rögzített szempontok alapján.^[1] A vizsgálódást kiegészítettük a programokról született háttéranyagok (tanmenet, pályázati anyag, feladatlapok) összegyűjtésével, illetve az elkészült produktumokkal. A különböző helyszíneken módunk volt arra is, hogy csak az adott iskolában megjelenő, ám a kutatásunk számára releváns szempontok szerint vizsgálódjunk, az egyedi utalásokkal is "színesítsük" a megismert programok speciális hátterét.

A választott programok

Az iskolák kiválasztásakor ügyeltünk arra, hogy minél több szempontból különbözzenek egymástól (általános iskola, szakközépiskola és gimnázium, állami és alapítványi fenntartású iskola, budapesti, kisvárosi és falusi iskola egyaránt található a választottak között). A négy esettanulmányból leszűrhető közös tapasztalatok így jó eséllyel tekinthetők általánosan is megszívlelendőnek. Sikeres, jól működő kezdeményezéseket választottunk annak reményében, hogy a különböző tevékenységek hátterében olyan általánosítható jegyeket és adaptálható ötleteket találunk, amelyek ismertetése mások számára is hasznos lehet.

Iskola neve		tevékenység	Évfolyam
Neumann János Általános Iskola, Erdőkertes	http://www.enjai.sulinet.hu	térképész szakkör	6-8.
Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest	http://www.karinthy.hu	könyvtári asszisztens tanfolyam	9-10.
Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest	http://www.akg.hu	honlapkészítő szakkör	7.
Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Cegléd	http://www.kozg-cegled.sulinet.hu	internetes szakkör	10-11.

Az erdőkertesi Neumann János Általános Iskola térképész szakköre^[2]

Háttér

Erdőkertes körülbelül 4600 lakosú település a főváros, valamint Gödöllő és Vác városok közelében. A községben ipari vagy mezőgazdasági munkalehetőség nincs, a lakosság jelentős része a környező városokban talált munkahelyet. A község egyetlen általános iskolája az információs és kommunikációs technikák oktatásával és alkalmazásával saját diákjai fejlesztése mellett egy regionális információs rendszer kiépítésére is törekszik. 1996 szeptemberében megkezdték a térinformatika alapfokú oktatását, amely pedagógiai programjuk egyik meghatározó eleme. Az iskola igyekszik ellátni a község kulturális központjának feladatait: speciális tanfolyamok, átképzések szervezésével kiemelt szerepet játszik a felnőttoktatásban, nyitott kulturális rendezvényeivel művelődési, szórakozási lehetőséget nyújt a község lakosságának, illetve mindenki számára elérhető korszerű információs szolgáltatásokat biztosít.

A térképész szakkör évek óta része az iskola életének. Vezetője Némedi Mónika földrajz-történelem szakos tanár. A szakkör projektjelleggel határozza meg éves tevékenységét. A szakköri projekt megvalósításán túl a diákok ugyanebben a keretben részt vesznek a National Geographic Channelfeladatmegoldó versenyén, amelyet három év óta minden alkalommal megnyernek. A szakkör létszáma 12 fő, a részt vevő diákok 6-8. osztályosok, a foglalkozást hetenként egy délután tartják. A térképész szakkör éves tevékenysége könyvtári és internetes gyűjtőmunkán alapul, az anyagokat számítógéppel feldolgozzák (szövegszerkesztés, szkennelés, nyomtatás, látványterv- és prezentációkészítés). Legutóbbi, konkrét feladatuk 2001. április 22-re, a Föld Napjára nagyméretű, látványos, színes, informatív tablósorozat készítése volt, amely bemutatja hazánk nemzeti parkjait, védett növényeit és állatait. (Ezt megelőzte a kapcsolattartás Magyarország kilenc nemzeti parkjának vezetőjével, akik leírásaikkal, színes prospektusaikkal, diafilmsorozatokkal, különböző szóróanyagokkal támogatták törekvéseiket.) A tanulók az OACD térképszerkesztő program segítségével elkészítették a nemzeti parkok térképét is. Szakköri produktumaikat rendszeresen bemutatják az iskolában hagyományosan megrendezett Neumann Napon, illetve a gyűjtött, feldolgozott anyagot elhelyezik az iskola honlapján.

A Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola internetes szakkörének programja

Háttér

A Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola úgynevezett "világbanki" modell szerinti képzést folytat. Ennek keretében szakmacsoportos szakközépiskolai (közgazdasági, kereskedelmi-marketing és informatikai szakmacsoport), illetve - szakképzési évfolyamain - OKJ-s iskolarendszerű oktatás folyik. Az iskola - mind beiskolázási köre, mind szakmai munkája alapján - a térség egyik meghatározó oktatási intézménye. Az informatikai ágazaton tanuló érdeklődő diákok számára internetes szakkört vezet Gergely János matematika-fizika-számítástechnika szakos tanár.^[3] A szakkör keretében a HTML programozása után a webprogramozásba vezeti be a tanulókat, aminek eredményeként nyertes pályázatuk megszületett. A szakkör létszáma 12 fő, tevékenységében 10-11. osztályos, főként informatika szakos diákok vesznek részt, heti egy alkalommal délután, illetve - ha a munka úgy hozza - alkalomszerűen (akár tanítási szünetben is).

Virtuális galéria és múzeum

Cegléden nincs állandó galéria, ezért a helyi művészeket és jelentősebb alkotásaikat az interneten mutatják be (www.kozg-cegled.sulinet.hu/galery/cimlap/cimlap.html). Aktuális munkájuk a számítástechnika történetének bemutatása Salamon József ceglédi pedagógus segítségével, aki hosszú évek óta gyűjti a magyarországi számítástechnikai eszközöket. Gazdag anyagából többször is rendezett kiállítást a ceglédi Kossuth Múzeumban. Sajnos a kiállítás már évek óta nem látható, pedig az iskola profilja miatt hasznos lenne a tanulók megismertetése az 50-es, 60-as, 70-es évek számítástechnikai eszközeivel. Salamon tanár úr sokáig keresett állandó helyet gyűjteményének, de nem járt sikerrel. Ezért a szakkörösök arra gondoltak, hogy az interneten "rendeznek be" múzeumot.

A tervezett dinamikus és interaktív honlapon az eszközök fényképe, azok rövid leírása és a magyarországi számítástechnika története is megjelenne. Az érdekesebb eszközökről több nézőpontból is készítenének képeket, lehetővé téve a tárgyak körbejárhatóságát. A haszon kettős: a munkában részt vevő tanulók elmélyíthetnék az internetprogramozásban szerzett tudásukat, illetve a dinamikus honlap elkészítéséhez a VRML-nyelv tanulásával új ismereteket szerezhetnének, a honlapra látogatók a tárlat létrejöttével betekintést nyerhetnének a hazai számítástechnika történetébe. Az internetes múzeum megvalósításának érdekében újabb pályázatot nyújtottak be Compaq-szerverekért.

A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium könyvtári asszisztens tanfolyama

Háttér

A Karinthy Frigyes Gimnázium angol-magyar, illetve német-magyar tanítási nyelvű iskola Budapest XVIII. kerületében. Az iskola világát jól érzékelteti a honlapjukon található bemutatkozó szöveg részlete: "Párhuzamot vonhatunk gimnáziumunk hangulata és névadója között: Karinthy azon ritka tulajdonság birtokában volt, hogy egyszerre tudott könnyed és komoly lenni. Igyekszünk iskolánk jó hangulatát megtartani, a magas tanulmányi követelményeket barátságos légkörrel oldani. A tanulás mellett a programok nagy választéka segít diákjaink látókörének szélesítésében: külföldi diákcsereutak Európa-szerte és Amerikába, különféle zenei, művészeti és táncprogramok, tanulmányi versenyek, kulturális ünnepségek."

A könyvtáriasszisztens-képző tanfolyamot Benkő Ilona tanárnő^[4] a 2000/2001-es tanévben szervezte meg először. Az iskola könyvtárosaként saját tanmenet alapján készíti fel az érdeklődő diákokat arra, hogy a tanfolyam végeztével az iskola könyvtárában az ő segítői legyenek. A tanfolyamhoz jegyzet készült. A féléves képzést vizsga zárja. A tanfolyamon a 9-10. évfolyamokból heti egy alkalommal 14 tanuló vesz részt.^[5]

A tanfolyam a könyvtári viselkedéskultúrától a könyvtárhasználat elemein át az új technikák, számítógépes adatbázisok, internetes keresések tudnivalóiig változatos tananyagot kínál. Azért nevezték el könyvtári asszisztens programnak, mert a képzett diákok később - a tanár távollétében - ügyeletet vállalhatnak a könyvtárban. A program egymásra épülő modulokból áll, amelyek a tanulókat fokozatosan ismertetik meg a különböző hagyományos és korszerű informatikai technikákkal, miközben a kulturális szolgáltatáshoz illő magatartást, viselkedéskultúrát is elsajátítják.

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium hetedik osztályos honlapkészítő szakköre

Háttér

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítványi középiskola Budapest III. kerületében. Minden tevékenységüket meghatározza pedagógiai programjuk sajátos alapvetése.

"Az AKG jelenelvű iskola. Pedagógusainak szakmai meggyőződése, hogy a kamaszkor csak éppen annyira átmeneti állapot az ember életében, mint életünk bármely más szakasza. Célként határoztuk meg, hogy a tanulók boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek iskolánkban. Legfontosabb alapelvünk, hogy a gyerek nem az életre készül, hanem él. A jelenelvűség nem azt jelenti, hogy az iskolának szerintünk nincsenek a felnőtt korra kondicionáló funkciói, hanem azt a meggyőződésünket fejezi ki, hogy az ember hétköznapjait - néhány kivételes és rövid időszakot kivéve - nem a távlati célok hatják át, hanem a rövidebb távú sikerekre törekvés, napi apró örömök, a felmerült problémáknak, konfliktusoknak a feloldására irányuló cselekedetek. Az iskola dolga, hogy olyan élethelyzetet teremtsen, ahol a serdülő és a fiatalember egyaránt megtalálja a neki megfelelő alternatívákat, ahol a felnőtt szakemberek segítségével a hétköznapok során alakul ki minden gyereknek a saját sikeres élete - külön kondicionálás nélkül. Az AKG szabad iskola.Lemondtunk az intézményi szabályozó eszközökről (pl. házirend, fegyelmi, jutalmazási szabályzat), s helyükre az információ szabadságát, a tanulók szabad döntését, a személyességet, az érdeklődést, valamint az érdekeltséget helyeztük."^[6]

A honlapkészítő szakkör az évfolyam egyik patrónusa - a tizenegy diákért "felelős" Korom Pál matematika-fizika szakos tanár - kezdeményezésére jött létre. A szakkörön 6-7 diák vesz részt (12-13 évesek), akik folyamatosan dolgoznak, és heti rendszerességgel tartanak a tanárral közös konzultációt. E szakkör lényege pontosan az, mint a kluboké az életben: az emberek az érdeklődési körükbe eső cselekvésekre csoportosulnak. A diákok a honlapkészítés során rengeteget tanulnak: az anyaggyűjtéshez az internetezést, a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, honlapszerkesztés elemeit, a fényképszerkesztő és rajzprogram használatát, valamint hangfájlokat letölteni, szkennelni, CD-t másolni, miközben semmi különöset nem csinálnak, "csak egy honlapot hoznak létre". A tevékenység sajátosságát az adja, hogy rendkívül nagy teret enged a spontaneitásnak, így a munkáról semmiféle írásos dokumentum nincs. A produktum megtekinthető az AKG honlapján (www.akg.hu/holdnap).

A programok összehasonlító elemzése

A programok illeszkedése az iskola életébe, szellemiségébe

Mind a négy esetben az iskola szellemiségét tükröző kezdeményezéssel találkoztunk, amely jól illeszkedik az intézmény értékeihez. A megkérdezett tanárok közül hárman is kiemelték és munkájuk fontos körülményeként említették a csapatmunkát, a kollégák közötti szolidaritást.

Egymagában senki sem tud nagy tetteket véghezvinni, szükség van arra, hogy egymás munkáját ismerjük és segítsük. A könyvtáros kolléga bejön a szakkörre, és segít a gyerekeknek összegyűjteni az írásos dokumentumokat, de legalább ennyire fontos, hogy egyszerűen csak beszélget velük. A rendszergazdánk eredetileg szintén pedagógus, így természetes, hogy ő is segít a gyerekeknek. Én magam a mai napig gyakran szorulok a segítségére, és ezt bármikor igénybe is vehetem. (...) Az iskolánk gyakran fogad vendégeket: előfordul, hogy egész tantestületek jönnek, illetve szervezünk igazgatói gyűlést is. Ilyenkor három, négy, öt ember mindig összefog, és közösen készítjük elő azt, amit a gyerekekkel csinálunk, hiszen ez akkora feladat, hogy egyedül megoldhatatlan lenne.(Némedi Mónika, Erdőkertes) Egy multimédiás bemutató szervezésében találtunk egymásra a német és a magyar munkaközösség vezetőjével, akikkel azóta is szoros az együttműködésünk. Az internetes gyűjtés révén a természettudományi tantárgyakhoz is kapcsolódom, és együtt dolgozom a filmklub vezetőjével is. Tehát itt sok egymáshoz kapcsolódó kisebb csoportban komoly tanári csapatmunka folyik. Az együttműködés példája a könyvtárhasználat is, hiszen a kollégám úgy küldi le a könyvtárba a gyerekeket egy kutatómunkára, hogy biztos lehet benne, hogy ott a gyerek partnert talál ehhez. (Benkő Ilona, Karinthy Gimnázium) A honlapunk megvalósításában nagyon nagy szerepe van a természettudományi munkaközösségnek, hiszen az ő gépparkjukon végezzük a munkát. Ezt a gyerekek egyedül szervezték meg, és a rendszer gazdái nagyon segítőkészek voltak. A linkünk pedig azonnal megjelent az iskola honlapján, tehát az akg.hu címen bárhonnan elérhető. Az iskola honlapszerkesztője nagyon örült nekünk, mert ő is úgy gondolja, hogy a honlapszerkesztés nem az ő privilégiuma, hanem közös alkotás, amelyen belül mindenki a maga részét gondozgatja. (Korom Pál, AKG)

Iskolai háttér, a számítógépes tevékenység elfogadottsága a tantestületben

A kérdőívek tanúsága szerint mind a négy iskolában eléggé általános a számítógép használata. A nem számítástechnika szakos tanárok adatbázisok kezelésére és szövegszerkesztésre, illetve tanórai demonstrációkhoz - kísérletek, szimulációk elvégzése természettudományos hardverek és szoftverek segítségével, interaktív multimédia-bemutatók - használják a számítógépet. Mind a négy intézményben magas (50-75%-os) az internetet használó tanárok aránya, és mind a négy iskola rendelkezik önálló honlappal. A világhálóra teszik az iskoláról szóló általános információkat, a tanároknak hasznos linkeket, a diákokat érintő közleményeket vagy tantárgyi anyagokat. A kérdőíves felmérés szerint az e-mail és az internet kezelését mind a négy iskolában valamennyi diák megtanulja és használja. Mindenhol napi gyakorlat az internetes adatkeresés, ami azt jelenti, hogy a diákok gyakran kapnak internetes tájékozódásra építő feladatokat.

Infrastruktúra

A megfigyelt foglalkozások jó infrastruktúrával, a tevékenységet támogató környezetben zajlottak. A munka közvetlen tárgyi feltételei adottak: legfeljebb két diákra jut egy számítógép, rendelkezésre áll a jól felépített számítógépes hálózat, internetcsatlakozás, a munkához szükséges perifériák és szoftverek. Mind a négy programra jellemző, hogy vezetőik arra törekednek, hogy a kitűzött feladat és a rendelkezésre álló eszközök összhangban legyenek. Olyan feladatot határoznak meg, amely az adott feltételekkel elvégezhető, és igyekeznek az infrastrukturális lehetőségeket minél inkább kihasználni. Kisebb bővítésekre (szoftverek, perifériák) gyakran pályázati forrás segítségével kerül sor, s a frissen beszerzett eszközök azonnal a következő projekt részévé válnak. Ez a szemlélet azt az egészséges fogyasztói beállítódást tükrözi, amikor a javak megvásárlása nem a szerzés örömét, hanem a további értelmes munkát szolgálja.

A vizsgált iskolák felszereltsége a hazai átlaghoz képest igen jó. Rendelkeznek CD-ROM-meghajtóval, lézernyomtatóval, színes nyomtatóval, szkennerrel, illetve kép- és videodigitalizálóval. A számítógépes hálózat nagysága, illetve az e-mail és internetelérési lehetőséggel rendelkező gépek száma mutatja az általános és középiskolák között országosan is jellemző különbséget, de az erdőkertesi általános iskola 12 gépes hálózata is rendkívül nívósnak számít az általános iskolák között. A vizsgálatban szereplő középiskolák kifejezetten jól felszereltek: az egyidejű e-mail, internetelérésre 50-100 gépről van lehetőség; több komplett számítógépes tanteremmel, illetve ezenkívül is számos helyen (pl. "egyszerű" tanteremben) és többféle funkcióban alkalmazott számítógépekkel rendelkeznek. Mindenütt korán indult az informatikai infrastruktúra fejlesztése, és már 1996/97-ben megkezdődött az e-mail és az internet használata.

Az iskolák építészetileg és ergonómiailag még nincsenek felkészülve a speciális, nem tantárgyi informatikai feladatokra. Jelenleg a meglévő tantermek és bútorok fizikai adottságait kell minél jobban kihasználni (pl. a tanár megközelíthessen minden számítógéppel dolgozó diákot, a diákok szabadon mozoghassanak, bepillanthassanak egymás munkájába stb.), amire mind a négy helyen törekedtek.

Fontos - és nem könnyen megvalósítható -, hogy a tér alkalmas legyen hagyományos tanórai munkára éppúgy, mint elmélyült számítógépes tevékenységre (legyen hely jegyzetelésre, minden diák lássa a táblát, a magyarázó tanárt, mindenki elérje a közös perifériákat). Ahol sor került az épület bővítésére (Cegléd, AKG), ott az újonnan kialakított tantermeket ruházták fel a számítógépes funkcióval. A környezeti elvárásoknak egyedül a ceglédi - kifejezetten számítástechnika-teremnek épített - tanterem felel meg. A vizsgált iskolák között kettőben (Karinthy Gimnázium, AKG) olyan teremben (könyvtár, illetve tanterem) helyezték el a számítógépeket, amelynek eredeti rendeltetése nem a számítástechnikával kapcsolatos. Az iskola berendezésében is megjelent a funkcionális változás: a számítógép célból eszközzé vált, és fizikailag is kikerült a számítástechnikai szaktanteremből, illetve bekerült a más tantárgyak oktatására szolgáló közegbe.

A programot vezető tanárok felkészültsége

A megismert tanárok közül ketten a számítástechnikától távoli alapképzettséggel (földrajz-történelem, illetve magyar-könyvtár), ketten pedig matematika-fizika szakos alapdiplomával indultak. A két előbbi nő, az utóbbiak férfiak (talán ennek is van jelentősége). A két humán szakos pedagógus tanfolyami keretben folyamatosan képezi magát, illetve egyikük most végzi a számítástechnika-tanár szakot. Továbbképzésük, fejlődésük szempontjából a tanfolyami szervezettség adja a biztonságot. A két matematika-fizika szakos férfi egyedül - könyvekből, illetve az internetről - képezi magát, tanfolyamokra sokkal ritkábban járnak, viszont mindketten elvégezték/végzik a számítástechnika szakot. Valamennyiük pályafutásában meghatározó szerep jut a tanulásnak, de azt az előképzettségüktől függően más-más módon teszik. Valószínűleg általában is igaz, hogy a humán szakos pedagógusoknak kezdetben több irányításra és kevesebb összefüggő ismeretre van szükségük, míg a reál szakosok önállóbbak, és több, mélyebb ismeretet tudnak segítség nélkül feldolgozni. Mindannyian az alapképzettségükhöz közeli, gyakorlatias módon közelítenek a számítógéphez, és ez teszi lehetővé, hogy olyan releváns feladatokat találjanak, amelyek megvalósítása számukra is és diákjaik számára is valóságos kihívást jelent.

Lévén, hogy földrajz szakos vagyok, az jutott eszembe először, hogy legyen egy térképész szakkör, mivel szerettem volna a gyerekek térszemléletét bővíteni. Utánanéztem, hogy milyen térképszerkesztő programok és milyen internetes lehetőségek vannak. Először szűkebb környezetünket - Erdőkertest - néztük meg, utána Magyarországot, majd Európa és a kontinensek következtek, így tágult folyamatosan a tér két éven keresztül. Az idén született az új ötlet, hogy foglalkozzunk a nemzeti parkokkal, illetve ezen keresztül a környezetvédelemmel. (Némedi Mónika, Erdőkertes) Könyvtárosként észrevettem, hogy jobban tudok segíteni a diákoknak a kutatómunkában, a szaktárgyi dolgozatok, pályázatok elkészítésében, ha magára az információ felkutatására készítem fel őket. Az igény óriási, mert a könyvtár nonstop működik, rendkívül nagy a látogatottsága, és valóban az országban egyedülállóan magas szintű állománnyal és korszerű számítógépes parkkal rendelkezik. Nekem is jártasnak kell lennem a könyvtári informatikai ismeretekben, de ez egyáltalán nem elég! Arra gondoltam, hogy létrehozok egy ütőképes csapatot, hogy a gyerekek a könyvtári munkában segíteni tudjanak nekem, az iskolának, nem utolsósorban önmaguknak. Így született meg a tanfolyam ötlete... (Benkő Ilona, Karinthy Gimnázium)

A programok pedagógiai sajátosságai

Mind a négy kiválasztott program projekt jellegű, és kettős értelemben is újszerű pedagógiai mezőt hoz létre. A projekt tanulást és munkát motiváló hatását tapasztalhattunk a vizsgált programoknál. Mind a négy helyszínen jól meghatározott cél érdekében zajlott a tevékenység és konkrét formában testesült meg (tablók, honlap, virtuális galéria). Egyedül a könyvtári asszisztensi képzés nem hoz létre "mesterművet", ezt itt vizsga helyettesíti: a levizsgázott diákok könyvtári segítőként folyamatosan bizonyíthatják tudásukat társaik előtt, és kiemelt jogokkal rendelkeznek majd az internet-hozzáférésben.

A másik pedagógiai sajátosság a célok jellegében rejlik; mindegyik program egy nagyobb közösség számára készül a valóságos hasznosság reményében. Korábban a projekt módszertani eszköz volt, amellyel a pedagógus életszerű helyzetben jobban tudta motiválni tanítványait a tananyag elsajátítására, de a projektet alapvetően a tananyag határozta meg. A vizsgált programokban a kívánatos tananyag és a közösségi cél dinamikus egyensúlyba kerül, azaz nemcsak a tananyag határozza meg a projektet, hanem a projekt tágabb közösségnek szóló célja is a tananyagot. Valamennyi program esetében a haszonélvező az egész iskolaközösség, illetve Erdőkertesen és Cegléden kinyilvánítottan a lakóhelyi közösség, az iskolai honlapok esetében pedig elsősorban a szülői közösség.

A legfontosabb cél az, hogy egy jól használható honlap legyen az interneten; hogy az évfolyam meg tudjon mutatkozni, be tudják mutatni az osztálytársakat otthon. Tehát egy bensőséges, ugyanakkor kifelé nyílt honlap létrehozatalára törekszünk, egyfajta tabló megjelenítésére, amely az évfolyam életét így-úgy jelzi. Ennyi volt az eredeti elképzelés, és hogyha ennyi működik, akkor már elégedettek lehetünk. Ez pedig már mostanra, tehát mindössze két hónap munkával meg is valósult. (Korom Pál, AKG) Volt olyan művész, aki a virtuális galéria ötletén felbuzdulva megkeresett minket azzal, hogy a munkáiból önálló CD-t állítsunk össze. (Gergely János, Cegléd) A tablókat szeretnénk minél több helyen kiállítani. Az önkormányzattal és a művelődési házzal mindenképpen felvesszük a kapcsolatot. (Némedi Mónika, Erdőkertes) A vizsga után ez a csapat segít az iskolai könyvtárban, asszisztensi feladatokat lát el: információt ad, tájékoztat, felelősséget vállal a könyvtár technikai és dokumentációs felszereléséért, s ugyanakkor kialakul a közösség iránti felelősségérzete is. (Benkő Ilona, Karinthy Gimnázium) A program kreativitásra ösztönöz, egyben a szolgálatok teljesítésével a felelősséget erősíti. Az iskola a projekt megvalósításával nemcsak oktat, hanem nevel is, és ez nagyon fontos, hiszen erre sajnos általában nagyon kevés idő marad. (Szülő, Karinthy Gimnázium)

A tágabb értelemben vett környezet nemcsak haszonélvezőként, hanem a projekt megvalósításában partnerként is megjelenik. Ilyen partneri viszonyban áll a térképész szakkör a nemzeti parkokkal, vagy a ceglédi internetes szakkör a ceglédi művészekkel, illetve új projektjükben a számítástechnikai gyűjtemény tulajdonosával. A diákközösség olyan produktumot hoz létre, amit a felnőttek nem tudnak, mert idegenkednek a technikától, vagy mert nem áll módjukban megtanulni, nem tudnának időt szakítani rá stb. Informatikatudásban a gyerekek gyakran szüleik, illetve általában felnőtt környezetük előtt járnak (a szülőkkel készült interjúk is ezt tanúsítják).

Használok számítógépet, főleg a munkahelyemen, legfőképpen szövegírásra. A fiamtól otthon folyamatosan tanulok, az ő segítségével ismerkedtem meg például az e-maillel és az internettel. (Szülő, Karinthy Gimnázium)

A termék az adott közösségben az elérhető legjobbnak számít, amely a diákok munkája nélkül egyáltalán nem valósult volna meg. Jó példa erre az erdőkertesi térképész szakkör korábbi projektje, amelynek keretében számítógépre vitték a község földhivatali nyilvántartását.

A gyerekek olyan dolgokat tanulnak ma már az iskolában, amiről a szülőnek szinte fogalma sincs. A szülő kétkedve érdeklődik, hogy mit is csinál a gyereke az iskolában délutánonként, és ha megmutatom, egyszerűen nem hisz a szemének. (Némedi Mónika, Erdőkertes) A szakkörös diákok elkészítették a falu térképét. A gyerek így megtanulta a térképkészítő programot kezelni, sőt mondhatom, hogy magának a gépnek a használatát is ezen keresztül tanulta meg. (Szülő, Erdőkertes)

A projektszerű gondolkodás lényegének megfelelő tevékenységet látunk. Nem arról van szó, hogy valamely pedagógiai cél megvalósítása motiválta volna egy ennek megfelelő projekt kidolgozását, hanem fordítva: a valóságos feladat jelenti egyúttal a pedagógiai projektet, és természetes módon hordozza az oktatási tartalmakat is.

A számítógépes közeg által animált speciális képességek, készségek

A számítógépes foglalkozásokon számos olyan magatartásjellemzőt figyelhettünk meg, amelyeket más órákon nem vagy alig tapasztaltunk. Mindez feltehetőleg kapcsolatba hozható a kreatív számítógépes tevékenység jótékony hatásával.

Kooperáció

• Teammunka F A feladatok felbontása magától értetődő. A gyerekek bíznak abban, hogy ha ki-ki elvégzi a maga feladatát, akkor a produktumok egyesítésével a termék valóban létrejön. A teammunka nem erőltetett pedagógiai eszköz, hanem a munkát előrevivő praktikus megoldás.
• Egymás segítése F Mindenki megéli olykor, milyen az, ha egy hiba miatt a várva várt produktum nem készül el. A számítógépes munka közben hallatlanul nagy a diákok közötti szolidaritás: segítik, tanítják egymást, igyekeznek megtalálni és kijavítani a társuk hibáját. A tanár gyakran tudatosan is oszt - átmenetileg vagy tartósan - tutorszerepet egy-egy gyerekre. Szerencsés egybeesés, ha a tanár valóban rászorul a diákok segítségére, hiszen egyszerre akár tíz gépen tíz különböző munkafázist kell felügyelnie. A tanulói tutorszerep nem kockázatos: az egymást tanító diákok jól körülhatárolható résztudásokat (a szöveg megformázása, szkennelés, kép beillesztése stb.) adnak át egymásnak, ahol a feladat világos és a "megtanítás" sikere könnyen lemérhető.

Néha nehéz odafigyelni, hogy hol is tartok, mit is csinálok akkor, amikor a hat gépen hat különböző munkafolyamat zajlik. De sokkal gyorsabb és a gyerekek számára is izgalmasabb, hogy figyelhetik egymást, és tudják, hogy előbb-utóbb a többiek tevékenységét is elvégzik. Igazi öröm, amikor ketten ülnek egymás mellett, és az egyik diák már tudja a szükséges eljárást, a másik pedig még nem. Ilyenkor az egyik diák megtanítja a másikat. Természetesen ellenőrzöm a folyamatot, de elsősorban egymástól kapják a diákok az ismereteket. Bátran lehet hagyatkozni a gyerekek egymás iránti jóindulatára. (Némedi Mónika, Erdőkertes)

Kivitelezés

• Türelem, igényesség F A számítógéppel dolgozó diákok általában tökéletességre törekednek. A munka veszélye más tevékenységekkel ellentétben sokkal inkább a túlzott elaprózásban rejlik, mint a hányaveti, felületes megoldásokban. Az igényességet a technikai adottságok is támogatják: a számítógépes munkában érdemes javítani, mert a korábbi tévedés nyomtalanul eltüntethető; adottak a tökéletes megoldás technikai feltételei; a jó megoldás esztétikai élményt nyújt; a befejezett munka az elégedettség érzetét is kelti (ezt én csináltam, én hoztam létre).
• Kreativitás, alkotókedv, önbizalom F A számítógép olyan lehetőségeket kínál (rajzoló, szerkesztő programok), amelyek azok számára is lehetővé teszik a kreatív tevékenységet, akiknek nincs igazán alkotó fantáziájuk. A dolgok megváltoztatásában, összerendezésében rejlő szabadság komoly alkotóerőt szabadít fel azokban is, akik korábban nem ismerték az alkotás örömét. A szorongó gyerekeket feloldja a következmények nélküli hibázás, illetve a viszonylag gyors siker lehetősége.
• Önálló tanulás F A számítógép még rejtett lehetőségei önálló felfedezésre ösztönzik a diákokat. Az önállóan szerzett tudás sikerélménye nagyban növeli az önbizalmat és az alkotókedvet.

Bátrabbak a gyerekek, mint más iskolai közegben. Nagyon sok gyerek feszélyezett: stresszesek, gyakran küzdenek családi problémákkal. A szakkörön sikerül őket feloldani, és ezen keresztül egy kicsit tágítani tudásukat is. Önbizalmuk erősödik, kreatívabbá, határozottabbá válnak. (Némedi Mónika, Erdőkertes) A tanfolyam időszaka alatt a gyerek önbizalma észrevehetően növekedett, szebben fejezi ki magát, magatartásában korábban nem tapasztalt pozitív változást észleltem. Udvariasság, önfegyelem, higgadtság, kitartás és így tovább... (Szülő, Karinthy Gimnázium) Szerintem a számítógép nagyon jó arra, hogy új dolgokat magunktól tanuljunk meg, és ezért fejleszti a kreativitást. Én tudom magamról, hogy ha egy tanár elmagyarázná, hogy "ezt így csináld, azt pedig úgy", akkor én azt az életben nem tanulnám meg! (Diák, AKG)

Pedagógiai módszerek

A négy látott program a hasonlóságokon túl a következő lényegi jegyekben különbözött egymástól: a tanulási (alkotási) folyamat jellemzőiben és a tanári szerepben. A teljesen nondirektív tanári magatartástól (AKG) a jól szervezett frontális munkáig (Cegléd), a hektikus csoportszerveződéstől a stabil csoport- és pármunkán át az egyéni munkáig minden fokozatot láthattunk. Mégis minden esetben teljes volt az összhang a kitűzött feladat, a tanár és a gyerekcsoport között. Úgy tűnik tehát, hogy nem egyféle módszer lehet célravezető, hanem az az attitűd, ahogyan a tágabb környezetébe is jól illeszkedő programhoz választjuk meg a helyes módszereket. (Másfajta irányítás kell egy komoly programozási felkészültséget igénylő dinamikus honlap, mint egy vidámságot és kreativitást kívánó "civil" honlap elkészítéséhez.) Ugyanakkor az is természetes - a tanári és a diákbeszámolók is arról tanúskodnak -, hogy az egyes projekteken belül az aktuális részfeladatnak megfelelően változnak a munkamódszerek. A feladatok kiosztásának és az egyes munkamódszerek megismerésének fázisában több frontális irányításra van szükség, a megvalósítás folyamatában bőven juthat tér az egyéni és csoportmunkának, majd az egységes mű létrehozatalának; végül a projekt lezárásának fázisában a tanár koordináló szerepe dominál.

Módszertani szempontból a projekt egészében való gondolkodás mellett az egyes foglalkozások felépítésének is nagy jelentősége van. Nem könnyű egyszerre biztosítani az oldott légkört és a fegyelmet, ezért különös figyelmet kell fordítani a foglalkozás formai kereteire. Az érdemi munka miatt fontos, hogy legyen a foglalkozásnak egy olyan - mindenki számára ismert - váza, rituáléja vagy szabálya (térben és időben), amely a szabadság és az önállóság megőrzése mellett segít a rend és az áttekinthetőség fenntartásában. A tanárok éltek a határozott keretek és az azokon belüli szabadság eszközeivel.

Az óramegfigyelések alapján megállapított fizikai keretek

• A foglalkozás pontos kezdése.
• A gépterem szabályainak (étel, táska elhelyezése, mozgás a teremben stb.) betartása (ilyen értelemben senkire nem kellett rászólni, és ezt a tanárok nyilván korábbi következetességükkel érték el).
• A kontaktus személyes felvétele a résztvevőkkel (mindenki jelen van-e, mit tudunk a hiányzókról).
• Az infrastruktúra ellenőrzése (működik-e minden szükséges eszköz, rendelkezésre állnak-e a megfelelő szoftverek).
• A foglalkozás végén az egyéni munka lezárásaként az elvégzettek áttekintése.
• A foglalkozás egyértelmű befejezése. Bár általában a gépterem vonzásának engedve a diákok a foglalkozás után is a számítógépnél maradnak, a tanár világosan jelzi, hogy a foglalkozásnak mikor van vége.

A szabad tevékenységet biztosító magatartási szabályok

• Türelem, nyugalom F Elengedhetetlen ott, ahol 10-15 ember egymás mellett szabadon tevékenykedik. Konkrét megnyilvánulása a tanári segítség türelmes kivárása, egymás végighallgatása, a csendes, nyugodt kommunikáció és mozgás.
• Prioritások tiszteletben tartása F Az eszközhasználatot vagy a tanári segítség igénybevételét ne az önzés és a dominancia motiválja, hanem a feladat, illetve a probléma súlya határozza meg; kaphassanak teret a visszahúzódó diákok is.
• Szolidaritás F Szükség esetén a többiek segítése, akár a saját munka felfüggesztése árán is.

A számítógép az önállóságra motivál, de számtalan hibázási lehetőséget rejt, és rengeteg apró információ közlését teszi szükségessé. Ezért a tanár által irányított munkának és az önálló tevékenységnek állandó kölcsönhatásban, átfedésben kell működnie.

Kétféle modell rajzolódott ki a megfigyelt foglalkozások során. Cegléden és a Karinthy Gimnáziumban a tanár inkább a csoportot irányította, ezen a kereten belül a diákok egyénileg dolgoztak. A tanár egyesével figyelt arra, hogy mindenki boldoguljon a feladattal, a gyerekek segítették a lemaradókat, így gyakran találtak olyan csomópontot, ahol együtt volt a csapat. Ezeken a pontokon összefoglalták az elvégzetteket, majd a tanár közös instrukciói alapján újra önálló munkába kezdtek. Erdőkertesen és az AKG-ban a tanári irányítás csak a foglalkozás elején vonatkozott az egész csoportra, és gyakorlatilag ez is egyéni jellegű volt, a feladatok kiosztását jelentette. Az így szervezett foglalkozások során a diákok igen differenciált feladatokat látnak el. A tanár ebben a helyzetben az egyéni haladást figyeli, további instrukciókat ad, illetve probléma esetén segít a továbbhaladásban. A szakmai ismereteket - amikor a vállalt feladat szükségessé teszi - egyénileg, illetve az érintett kiscsoportnak tanítja meg. A csoport együttes haladását egy-egy hosszabb stratégiai megbeszélés garantálja.

A tanári szerep sajátosságai és az értékelés

A tanári szerep sajátosságát a korábban már részletezett projekt- és csoportmunka adja: a tanár egy közös célért tevékenykedő csapat vezetője, koordinátora, tehát nagyobb tudású, tekintélyes partner, aki - és ez még nem mondható el az iskoláról általában! - a diákokkal egy oldalon áll. A tanárnak komoly feladatot jelent, hogy a szakköri keretben megvalósuló szabad és alkotó hangulatot általában is átmentse a diákokkal való kapcsolatába.

A tanári szerep általában is sokat változott az utóbbi időben. Folyamatosan ismertem föl én is, hogy a diákok aktivizálása, önállósága, kreatív tevékenységeinek növelése mennyire fontos. Ahogy ezeknek jobban teret adtam, egy kölcsönös bizalmon és közös ismeretszerzésen alapuló oktatási rendszert tudtunk kialakítani, ami nem azt jelenti, hogy a diák irányítja teljesen önállóan a munkát, de meghallgatjuk egymást, és lépésről lépésre haladva, szinte együtt építjük föl a modulokat. Azt érzem, hogy jobban el tudom érni azt a célt, amit igazából egy rendes tanítási órán is szeretnék elérni, amikor nagyobb létszámú osztállyal dolgozom. Itt jobban érzem a gyerekek visszajelzését. Biztosan az is számít, hogy nincs olyan a tanfolyamon, aki nem szívesen vesz részt, a pozitív visszajelzést könnyebb mutatni, és könnyebben észre is veszi az ember. Érzem a részükről, hogy szívesen csinálják, és ezzel további ötletekre inspirálnak. (Benkő Ilona, Karinthy Gimnázium) Nagyon sokat vagyok együtt a gyerekekkel, és sokat dolgozunk együtt, és ha olykor úgy is tűnik, mintha órai foglalkozás lenne, nyilvánvalóan nincs akkora szigor, és semmit nem követelek. Tehát, ha valakinek másra támad kedve, akkor foglalkozhat mással. De nem teszik: ezek a gyerekek szeretnek programozni. Általában is foglalkoztatja őket, a folyosón is gyakran megállítanak, ha adok nekik otthonra feladatot. Olyasmiket tanítok meg nekik, amit máshol nem tanulnának meg, és ez az igazi partneri kapcsolat alapja.(Gergely János, Cegléd) Ez közös alkotótevékenység, amelyben nekem kialakult egy szerepem, és valójában én is most ismerkedem ezzel. Mert a kezdeti szervezői tevékenység és terelgetés annyira jól sikerült, hogy a diákok egészen döbbenetes mértékben önállósodtak. Magában ez egyáltalán nem probléma, hiszen nekem nem a vezetői szerep fontos, az viszont igen, hogy megvalósuljanak az elképzeléseim természetesen nem háttérbe szorítva mások elképzeléseit. Ami szokatlan, hogy most verseny alakult ki, és nekem is küzdenem kell a saját elképzeléseimért. (Korom Pál, AKG)

Mivel a vizsgált tevékenységek mind fakultatív jellegűek, a teljesítmény értékelése is megengedi a szabadabb formákat. Értékeléssel csak a könyvtári asszisztensi tanfolyam vizsgája kapcsán találkoztunk. Ezzel együtt természetesen a közös munkában jelen vannak az értékelő mozzanatok, de ezek legalább annyira szólnak a csapat iránti attitűdről, mint a konkrét szakmai feladat végrehajtásáról. E jellegzetes tanári szerepnek illeszkednie kell az iskolai élet egészéhez, melyet azonban gyakran merevebb struktúrák határoznak meg. A pedagógus egyrészt egy alkotó csapat koordinátoraként, másrészt a csoportképződést katalizáló személyként vesz részt a munkában. Az AKG honlapkészítő szakkörében éppen a csoportképződés volt az egyik meghatározó pedagógiai folyamat.

A honlapkészítést úgy lehetett volna elképzelni, hogy vannak egy kicsit értő és ugyanakkor nagyon érdeklődő gyerekek, és a tanár érdekes feladatokkal teletűzdelve, de valami koncepcióra fölfűzve kiosztja a munkát (kezdetben nyilván kisebb, később nagyobb falatokban), és ez az alkotó folyamat szépen előrehalad. Az óriási differenciáltság azonban teljesen újszerűvé teszi a helyzetet: van három-négy rendkívül nagy tudású tanuló, akiket iszonyú belső erők motiválnak, és van a csapatnak egy másik része, akik érdeklődnek, szeretnének dolgozni, de látva a "gigászok" működését, teljesen elbizonytalanodnak és nehezebben nyílnak meg, háttérbe szorulnak. Úgy tűnik, ennek a kezelése jóval nagyobb feladat, mint a honlap megvalósítása. Mert ők most komoly hierarchiaharcot folytatnak, de hát ez a hetedikesekre mindenképpen jellemző. A régi, megszokott közösségből új közösségbe kerültek, és teljesen mindegy, hogy milyen az a terület, ahol éppen vívnak, a lényeg, hogy óriási területfoglaló harcok vannak, új barátságok köttetnek, régi barátságok szakadnak szét. (Korom Pál, AKG)

Diákok

Valamennyi programban belső motiváltsággal és alkotókedvvel vettek részt a diákok. Nem volt jellemző a számítógép megjelenésének időszakában gyakran tapasztalt üres ámulat, céltalan lelkesedés. A gyerekek ma már természetesnek élik meg a számítógép jelenlétét, eszköznek tartják, megbecsülik a hasznosságát, és tisztában vannak azzal, hogy a számítógép lehetőségeinek kiaknázása figyelmet, kitartást, tanulást igényel. Természetesnek tartják az elért eredményeket is; körükben az internetet vagy a digitális berendezések teljesítményét nem övezi olyan csodálat, mint az idősebb generációban. A számítógépet mindannyian tudatosan, céljaik érdekében használják: nem pusztán "számítógépeznek". Érdekes tapasztalat - és szintén a projektszerű gondolkodással indokolható -, hogy a gyerekek sokkal inkább az "itt és most" jegyében, semmint a céltudatos jövőépítés részeként élték meg a munkát. Azért dolgoztak tehát, mert a feladatot érdekesnek tartották, nem pedig azért, hogy a megszerzett ismereteket a jövőben kamatoztathassák.

Engem most nem zavar, hogy ez a könyvtári vizsga nem hivatalos, és nem ad igazi végzettséget. Most azért csinálom, hogy itt, az iskola könyvtárában segíthessek a többieknek. Persze biztosan a jövőm szempontjából is hasznos, amit tanultam. De nem azért csinálom, hanem mert élvezem. (Diák, Karinthy Gimnázium)

Itt lehet internetezni, grafikus programokat használni, meg mindent, és mindig nagyon jó a hangulat. Sok gyereknek nincs otthon számítógépe, és itt szeretik meg ezt az egészet. Azután nyolcadik után sokan mennek informatikai vagy műszaki szakközépbe. (Diák, Erdőkertes)

Összegzés

Az innovatív pedagógiai gyakorlatot^[7] vizsgáló négy iskolai esettanulmány meggyőzött arról, hogy az informatikai eszközök és a pedagógiai mező egymásra hatásában léteznek organikus viselkedések és tevékenységek. Ezek: a csoportos munka keretében történő projektmegvalósítás, az informatikai eszközöknek egy nagyobb közösség szolgálatában való működtetése, a csoporton belüli partneri viszony. Ebben a környezetben természetes módon fejlődik a diákoknak egy sor képessége és készsége: a "szokásos" iskolai elvárásoknak megfelelő ismeretszerzésen és a kognitív készségek fejlődésén túl a legnagyobb jelentőségű a szociális készségek fejlődése és a kreativitás, az önbizalom megerősödése. Ez utóbbi két tényező azért is jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a számítógép szerencsés használata nemcsak hasznos elméleti és gyakorlati ismereteket közvetít, hanem a mentális fejlődéshez is hozzájárulhat.

Footnotes

1. ^ Az irányított interjúk és az óramegfigyelés ötletét a "Második nemzetközi felmérés az információs technológiáról" című kutatás (SITES, OKI ÉK 1999) anyagából merítettük. Erről lásd a témavezető publikációját: Kőrösné Mikis Márta: Az IKT innovatív iskolai gyakorlatának vizsgálata nemzetközi kitekintésben. Új Pedagógiai Szemle, 2001. július-augusztus, illetve http://www.ofi.hu/tudastar/ikt-innovativ-iskolai
2. ^ Az iskolát egy korábbi informatikai konferencián a diákok bemutatója alapján választottuk a vizsgálandó négy helyszín közé. Konkrét megfigyelésünk tárgyául az igazgató ajánlotta a térképész szakkört.
3. ^ Az internetes szakkört vezető Gergely János első díjat nyert Virtuális galéria című pályázatával az Országos Közoktatási Intézet (OKI) és az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) Így használom az internetet című pályázatán. Megfigyelésünk a következő pályázat megvalósításának kezdeti fázisában készült.
4. ^ A tanfolyamot vezető Benkő Ilona az Új Pedagógiai Szemle különdíját nyerte el Iskolai forrásközpont című pályamunkájával az Így használom az internetet című pályázaton. (http://www.ofi.hu/tudastar/internetes-palyazat-2000/navigare-necesse-est)
5. ^ A tanfolyam tematikája részletesen e tanulmány elektronikus változatában olvashatóhttp://www.ofi.hu/tudastar/informatika-oktatasban/foldes-petra-informatika
6. ^ Az iskola a legmagasabb pontszámot érte el az OKI és az ISZE által elvégzett, száz iskola internetes honlapját elemző vizsgálatán, ezért választottuk megfigyeléseink helyszínéül. A hetedikes honlapkészítő szakkör munkáját az iskolai honlapszerkesztője ajánlotta figyelmünkbe.
7. ^ Megfigyeléseinkkel párhuzamosan az IEA nemzetközi kutatócsoportja definiálta az innovatív pedagógiai gyakorlatot, amelynek kritériumai a következők: a tanárok és diákok szerepében, a tantervi célokban, az értékelés módjában és/vagy az oktatási anyagokban, az infrastruktúrában szignifikáns változások jelentkeznek; a információs és kommunikációs technikának főszerepet kell játszania; a tanulói eredmények jól mérhetők; fenntartható és átadható a gyakorlat. (L. SITES - Second Information Technology in Education Study. In IEA NEWS-Letter, Number 35/36, June 2000 - July 2001, p. 12.)