Érettségi és felvételi 2005

Ismeret-központúság vagy képességfejlesztés?

2005 őszén az országot járva megkérdeztem a pedagógusoktól (összesen mintegy 3000 főtől), hogy a magyar közoktatásban 1998 és 2005 között történt-e elmozdulás az ismeretközpontú oktatástól a készség- és képességfejlesztő oktatás felé. A 200-300 fős konferenciákon többnyire csak egy-két pedagógus válaszolt igennel, de előfordult, hogy senki sem. Egyedül az Arany János Tehetséggondozó Program iskoláinak és kollégiumainak szokásos évnyitó konferenciáján (2005 szeptemberében) mondta nyolc pedagógus, hogy jelentős változás történt ezen a téren. Az említett iskolákba ugyanis – kétszeres normatív támogatás mellett – hátrányos helyzetű, kistelepülésekről érkező diákokat is befogadtak, olyanokat, akiket korábban csak elvétve vettek fel. A program első két évében több iskola ki akart szállni, mondván, ezekkel a gyerekekkel nem lehet jó eredményeket elérni. (Hat évvel ezelőtt a felsőoktatási felvételi vizsgákon és a különböző tanulmányi versenyeken legjobb helyezéseket elért iskolák közül választottak ki megyénként többnyire egy-egy intézményt az Arany János Programba.) Azután eltelt öt év, és időnként keservesen nehéz munkával, új pedagógiai eljárások, tartalmi elemek – pl. tanulásmódszertan, önismeret, kommunikáció – bevezetésével egészen kiváló eredményeket értek el. Bízom abban, hogy az említett pedagógusok azokkal a gyerekekkel is másképpen foglalkoznak már, akik nem az Arany János Program keretében tanulnak, és a program hatása az egész magyar közoktatásban megjelenik.

De mi lehet az oka az évtizedes változatlanságnak? A felsőoktatás által megszabott kimeneti követelmények, amelyek miatt hihetetlen mennyiségű – ráadásul időnként a középiskolai tananyagon is messze túlnyúló – lexikális ismeret elsajátíttatása nehezedett a közoktatásra, változatlanok maradtak. Így hiába dolgozták ki 1995-ben a Nemzeti alaptantervet, majd újították meg 2003-ban, hiába készült előbb kötelező, majd választható kerettanterv, intézményi szintű pedagógiai program, választható, majd kötelező minőségbiztosítás, a pedagógus bemegy az órára, becsukja maga mögött az ajtót, és ettől kezdve az történik, amit ő akar. Mi kell ahhoz, hogy a pedagógusok mást tegyenek? Szemlélet, akarat, hozzáértés és pénz.

Őszintén hiszem, hogy néhány éven belül minden korábbinál nagyobb mértékű változást eredményeznek a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kidolgozott és 2005 szeptemberétől a 12 TIOK (Térségi Iskola és Óvodafejlesztő Központ) révén már 100 iskolában és 12 óvodában tesztelt oktatási programcsomagok, amelyek végleges változata 2006 szeptemberétől mindenki számára hozzáférhetővé válik a Sulinet Digitális Tudásbázison keresztül. Bízom abban is, hogy az évtizedes előkészületek után, 2005-ben bevezetett új érettségi követelmények, amelyek nagy hangsúlyt helyeznek a készség- és képességfejlesztésre, szintén elősegítik a kívánatos változásokat.

Az új, kétszintű érettségi

Az új érettséginek nem a kétszintűség a legfontosabb újdonsága, hiszen több tárgyból gyakorlatilag eddig is két szinten zajlott az érettségi vizsga. 1992 óta közös érettségi/felvételi volt matematikából, biológiából, fizikából, kémiából, angol, német és francia nyelvből, továbbá az érettségi mellett egységes felvételi írásbeli zajlott magyarból, történelemből, földrajzból, közgazdaságtanból, olasz, orosz és spanyol nyelvből. Újdonság viszont, hogy 2005-től valamennyi tárgyból mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolában a nappali, az esti és a levelező tagozaton is egységesek az érettségi követelmények. A másik újdonság, hogy az érettségi követelményei minden korábbinál nagyobb mértékben standardizáltak: majdnem minden tárgyból van írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli központi feladatsor alapján zajlik, a dolgozatokat központi útmutató alapján javítják, illetve a szóbeli vizsgáztatás is központilag kiadott értékelési szempontok alapján zajlik. A követelmények nyilvánosak, jogszabályban rögzítettek.

Az új érettségit, az új típusú követelményeket a diákok, a szülők és a pedagógusok egyaránt pozitívan igazolták vissza. Az érettségi vizsga presztízse – elsősorban a felvételi vizsgát kiváltó szerepe révén – hosszú évtizedek után végre nőtt, és ezen a tényen a 2005. májusi tétellopás sem változtatott. Az oktatási minisztérium felülvizsgálta és számos ponton átalakította az új érettségi logisztikai rendszerét, növelve a tételek titkosságának biztonságát. A tételek előállításától a tárolásig olyan változtatásokra került sor, amelyek jelentős biztonsági garanciákat építettek a logisztikai rendszerbe. A változtatás lényege többek között, hogy az írásbeli vizsgáig a továbbiakban nem az iskolaigazgatók, hanem – a választásoknál megszokott biztonsági körülmények között – a körzetközponti jegyzők őrzik a tételeket, az iskolában pedig a vizsga előtt háromtagú bizottság jelenlétében kell felbontani a borítékokat.

A 2005. májusi–júniusi érettségi vizsgák szakmai tapasztalatai

Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy 2005 első félévében alaptalan vélemények, aggodalmak sokasága jelent meg a médiában és a szélesebb szakmai nyilvánosságban, előrevetítve az új érettségi vizsga szakmai kudarcát. A leggyakrabban hallható, olvasható állítások közül néhány:

A 2004. májusi próbaérettségi tapasztalatai alapján többen azt jósolták – felesleges félelmet keltve a médián keresztül –, hogy a diákok tömegével fognak megbukni az érettségin. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy fele annyi bukás történt, mint korábban. Sokak véleményével ellentétben túlságosan könnyűnek sem bizonyult az érettségi, hiszen az előző évekhez képest csak egy-két tizeddel lettek magasabbak az átlagok. 2001–2003 között az érettségi eredmények országos átlaga – enyhe növekedő tendencia mellett – 3,5 volt, míg 2005-ben 3,66 (1. táblázat).

1. táblázat • Az érettségi vizsgák átlageredménye három tantárgyból

Tantárgy	2001–2003. évek átlaga	2005
Magyar nyelv és irodalom	3,40	3,53
Történelem	3,50	3,75
Matematika	3,17	3,38

Az érettségi nem lett sem könnyebb, sem nehezebb, csak másmilyen. Kevesebb lexikális ismeretet követelt, ugyanakkor megjelent a készségek, képességek fejlettségének mérése is. A feladatok például szinte mindegyik vizsgatárgy esetében mérik az önálló tanulást meghatározó szövegértési képességet is.^[1]

Különösen tanulságos a történelem tantárgyban bekövetkezett változás (1. ábra). Érdemes megfigyelni az érettségi osztályzatok eloszlását.

1. ábra • Az érdemjegyek megoszlása történelemből

Az elmúlt évek történelemérettségi vizsgáin országos összesítésben a kettes és az ötös osztályzatok száma volt a legtöbb. Az érettségin kapott osztályzatok tehát csekély mértékben fejezték ki a tanulók tényleges tudását. A 2005-ös érettségin azonban a tanulók többsége hármas és négyes érdemjegyet kapott. A teljesítmények százalékos eloszlása is a normáleloszláshoz hasonlít (2. ábra). Igaz, 40 százaléknál, 60 százaléknál és 80 százaléknál egy kicsit kiemelkedik a görbe mind történelemből, mind a többi vizsgatárgyból. Ennek oka, hogy a felsorolt értékeknél vannak az érettségi osztályzatok határai,^[2] azaz az eredményeket ezen a ponton kezdi némileg befolyásolni a szóbeli vizsga értékelésében tetten érhető szubjektivitás. Pedig a felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges szerzett pontok megállapítása az osztályzatnál sokkal finomabb skálájú százalékos teljesítmény alapján történik, 5 százalékonként jár eggyel több pont. Amint ez tudatosul a pedagógusok többségében, várhatóan a görbe is sokkal jobban „kisimul”.

2. ábra • Az összes középszintű érettségi vizsga eredménye történelemből 2005-ben (%)

A jegyek korábbi eloszlásában nincs semmi meglepő, eddig azonban senki sem elemezte mélyrehatóan az érettségi vizsgák országos átlaga mögött húzódó tendenciákat, így a szakmai közvélemény előtt sem ismert ez a jelenség.

Érdemes egy pillantást vetni arra például, hogyan zajlott eddig a történelemérettségi. Csak szóbeli vizsga volt, helyi követelmények alapján. Két történelemtanár követelmény- és értékelési rendszere egy iskolán belül is gyakran különbözött. Történelemből volt a legkönnyebb megbukni, hiszen csak szóbeli vizsga volt, és a diák hiába tanult meg 25 tételből 23-at kiválóan, ha kihúzta a 24. tételt, majd póttételként a 25.-et, már csak az őszi javítóvizsgában reménykedhetett. 2005-ben viszont hetedrészére csökkent a bukások száma történelemből, hiszen az írásbeli vizsgán a készségek, képességek és az ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintjét is mérték, nemcsak az adott napon mozgósítható lexikális ismeretek mennyiségét. Aki elég jól megírja az írásbelit, az már nehezen kap elégtelent végső osztályzatként.

2. táblázat • Tantárgyankénti érettségi átlagok (2005-ben végzett tanulók)

Tantár-gyak	1	2	3	4	5	Átlag
Angol	194	7 065	10 624	10 450	21 077	3,91
Német	104	3 579	8 818	7 830	13 414	3,91
Fizika	16	1 013	2 364	2 759	3 047	3,85
Kémia	8	572	993	820	1347	3,78
Biológia	8	459	4 317	7 087	4 278	3,94
Informatika	96	3 181	5 958	5 264	2 824	3,44

Jellemzően az idegen nyelvből születtek a legjobb eredmények, amit több tényező is magyaráz. Egyrészt az elmúlt években a fiatalok is felismerték a nyelvtudás fontosságát, másrészt a nyelvvizsgákért többletpont jár a felsőfokú továbbtanuláskor.

A jelzett vizsgatárgyakban elért eredmények összehasonlításának nincs sok értelme, mert tárgyanként eltérő számú végzős – a diákok legfeljebb 20 százaléka – érettségizik belőlük, és nincs információnk arról, hogy a vizsgázók között milyen arányt képviselnek az adott tantárgy legjobbjai.

2005-ben először vált lehetővé – és ez a következő években is így marad –, hogy aki informatikából akár középszinten, akár emelt szinten ötösre érettségizik, a regisztrációs díj befizetésével – új vizsga nélkül – kiválthatja az ECDL-bizonyítványt. 2005-ben 2824-en (a régebben is érettségizett fiatalokkal együtt 3074-en) élhettek ezzel a lehetőséggel.

Az emelt szintű írásbeli eredményekkel kapcsolatban – a korábbi felvételiknél megszokott arányban – a vizsgázók 10 százaléka nyújtott be észrevételt. A felvételit is kiváltó középszintű érettségi írásbeli dolgozatokra iskolánként mindössze egy-két észrevétel érkezett.

 

Megérte emelt szinten vizsgázni

Minden előzetes hangulatkeltés ellenére a jó tanulóknak megérte, hogy emelt szinten vizsgáztak: az egyes tárgyakban a vizsgázók 70-80 százalékának a teljesítménye elérte az ötös osztályzatot.

2005-től kezdve a nyelvvizsga megszerzéséért nem kell nyelvvizsgaközpontokban pénzért vizsgázni, hiszen a középiskolában kötelesek felkészíteni a tanulót a kötelező érettségi tantárgyakból – csoportlétszámtól függetlenül, akár három diákot is – az emelt szintű érettségire, és a diák ingyen érettségizhet emelt szinten. Ha az emelt szintű vizsga legalább 60 százalékosra sikerül idegen nyelvből, akkor az érettségi eredménye automatikusan és ingyenesen középfokú – nemzetiségi és két tannyelvű iskolákban felsőfokú – nyelvvizsgát ad! (2005-ben angol nyelvből az emelt szinten érettségizők 71 százalékának, németből 80 százalékának a teljesítménye C típusú középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát ért. Kétségtelen, hogy a most emelt szinten vizsgázók többsége valószínűleg már előzetesen letette a nyelvvizsgát.) Tehát a jól felkészült diákok az állami vizsgarendszer keretein belül ingyenesen juthatnak középfokú nyelvtudást igazoló dokumentumhoz.

A kiváló eredmények alapján hiba lenne azonban arra a következtetésre jutni, hogy mindenkinek érdemes emelt szinten érettségiznie. Ne feledjük, 2005 májusában egy-egy tárgyból a korosztálynak mindössze 3-5 százaléka vizsgázott emelt szinten (3. táblázat)!

3. táblázat • Az emelt szinten legalább 60 százalékot (legalább 24 + 7 = 31 felvételi pontot) elért diákok aránya

Tantárgy	Fő	Az összesből ötös osztályzatot kapott (%)
Magyar nyelv és irodalom	3010	52,2
Történelem	5369	78,5
Matematika	3382	84,9
Angol nyelv	3139	70,9
Német nyelv	1470	80,3
Biológia	3081	74,6
Fizika	909	79,3
Kémia	855	76,5
Informatika	680	61,9
Földrajz	216	84,3

Az emelt szintű vizsgát ténylegesen teljesítő diákok

Egyesek előzetes véleményével ellentétben az emelt szintű vizsgát ténylegesen teljesítők között a középiskolát korábban végzett vizsgázók, az ún. régiek jóval – a leggyakoribb érettségi tárgyakból általában öt-hét tizeddel – gyengébb teljesítményt nyújtottak. Aki előzetesen kicsit is elemezte az érettségi lehetséges eredményeit, annak nyilvánvaló volt ez a különbség, hiszen a régebben végzett diákok közül a legjobbak (az utóbbi években a korosztály 30-40 százaléka) már valamelyik felsőoktatási intézményben tanulnak. Ráadásul a régebben érettségizetteknek egy év alatt többnyire önállóan, saját erejükből kellett felkészülniük az egészen más típusú követelményeket támasztó vizsgára.

A 3., 4., 5., 6. ábrán világosabb színnel a korábban érettségizett diákok, sötétebb színnel az újonnan érettségizők vizsgateljesítményeinek százalékos eloszlása látható, azaz régi-új bontásban azon vizsgázók száma 10 százalékonként, akiknek a teljesítménye az adott sávba esik.

3. ábra • A teljesítmények százalékos eloszlása az emelt szintű magyarvizsgákon a ténylegesen vizsgázók között

4. ábra • A teljesítmények százalékos eloszlása az emelt szintű történelemvizsgákon a ténylegesen vizsgázók között

5. ábra • A teljesítmények százalékos eloszlása az emelt szintű matematikavizsgákon a ténylegesen vizsgázók között

6. ábra • A teljesítmények százalékos eloszlása az emelt szintű biológiavizsgákon a ténylegesen vizsgázók között

Az új vizsgázók közül sokkal többen értek el kimagasló eredményt, és az is kitűnik, hogy a felvételi pontszámok alapjául szolgáló tantárgyi érettségi százalékos eredményei jól differenciálnak a legjobbak között is (4. táblázat). (Egyedül matematikából értek el túlságosan sokan – ráadásul az egyes sávokba esők közül a legtöbben – 90 százalék feletti teljesítményt. A szaktanárok a feladatsorokat összeállítók figyelmébe ajánlották, hogy nem ártott volna egy nehezebb feladat vagy néhány nehezebb csatlakozó kérdés, hogy a felvételi érdekében a jobbakat is erőteljesebben differenciálja a vizsga.)

4. táblázat • Az újonnan és a régebben érettségizett diákok teljesítményének összehasonlítása

Vizsga-tárgy	Újak (fo)	Új átlag	3, 4, 5 (%)	1 vagy 2 (%)	Régiek (fo)	Régi átlag	3, 4, 5 (%)	1 vagy 2 (%)
Magyar nyelv és irodalom	2044	4,33	94	6	949	3,81	85	15
Történe-lem	3941	4,81	100	0	1401	4,36	95	5
Matema-tika	2690	4,89	100	0	662	4,19	89	11
Biológia	1981	4,73	99	1	1092	4,47	96	4
Fizika	624	4,86	99	1	280	4,22	91	9
Kémia	419	4,83	99	1	401	4,32	91	9
Informa-tika	421	4,61	99	1	234	4,05	92	8
Közgaz-dasági alapis-meretek	203	4,50	96	4	113	3,73	79	21
Földrajz	99	4,93	98	1	94	4,64	91	8
Angol nyelv	1707	4,50	96	4	1200	4,52	95	5
Német nyelv	910	4,65	97	3	427	4,55	93	7
Francia nyelv	218	4,72	99	1	122	4,68	98	2
Olasz nyelv	130	4,67	99	1	78	4,69	99	1
Spanyol nyelv	99	4,70	99	1	51	4,73	96	4

A régen érettségizettek aránya a felvételt nyert diákok körében

Nem igazolódtak be azok a jóslatok, amelyek szerint a korábban érettségizők a hibásnak minősített pontozási rendszer miatt 2005-ben tömegével foglalják el a felsőoktatási helyeket az újonnan érettségizők elől. Ugyanolyan arányban kerültek be a felsőoktatási intézményekbe, mint az előző években.

A legfontosabb összesített adatok:

• Az idén érettségizők száma: 114 986 fő.
• Az idén felvételire jelentkezők száma: 150 076 fő.
• Az államilag finanszírozott képzés kerete: 62 000 fő.
• Az államilag finanszírozott nappali képzésre felvett diákok között a régebben érettségizettek aránya 2002-ben 34,2 százalék, 2003-ban 31,4 százalék, 2004-ben 30,8 százalék (lásd 7. ábra).
• Az államilag finanszírozott nappali képzésre felvettek között a régebben érettségizettek aránya 2005-ben: 30,9 százalék. (Ehhez jön még 1100 fő, aki az újakhoz hasonlóan a tényleges új érettségije százalékos teljesítményéből számolta mind a szerzett pontját, mind a többletpontját. Ezek egyik fele a bölcsész 2-es szakcsoportban eleve rákényszerült erre. De a régiek aránya a felvettek között ezzel együtt sem éri el a 34 százalékot.)

7. ábra • Az államilag finanszírozott alapképzés nappali tagozatára (ANA) felvett régebben érettségizett diákok aránya

A felvételt nyert hallgatók körében a régiek aránya az egyes szakcsoportokon belül sem változott számottevően az előző három év átlagához képest (8. ábra). (2005-ben az egészségügyi szakcsoportba néhány százalékkal kevesebb, a szociális szakcsoportba pedig néhány százalékkal több régebben érettségizett került be, mint ahogy az előző évek során átlagosan szokásos volt, de a változás mértéke még itt is csak legfeljebb 10 százalék.)

Nemcsak összesítve, hanem a szakcsoportok többségében külön-külön is majdnem ugyanaz a régi-új arány a felvettek között 2005-ben, mint az előző három év átlagában.

8. ábra • A régen érettségizettek aránya a felvettek között szakcsoportonként

Sokan azt jósolták, hogy a régebben érettségizettek elfoglalják a legmagasabb pontszámú helyeket az újak elől. Ennek éppen az ellenkezője történt: például a legalább 137 pontot elért felvettek között a régiek kisebb arányban vannak (kb. 20 százalék), mint az összes felvett között (kb. 31 százalék).

A felvett diákok pontszámeloszlása (9., 10. ábra) a korábbi években megszokotthoz képest csak annyit változott, hogy 2005-ben nem 125, hanem 144 pont volt az elérhető maximális pontszám, így a görbe eltolódott a magasabb pontszámok felé (11. ábra).

9. ábra • A felvételi pontszámok megoszlása

10. ábra • Az elért pontszámok megoszlása a felvett diákok körében

11. ábra • A régebben érettségizők aránya az összes jelentkezőhöz képest (az adott ponthatárt elértek között)

A 120, 127 és 134 pontszámoknál helyi maximum található, annak megfelelően, hogy a továbbtanulásba beszámító egy-két tárgy kiváló érettségi eredményével járó 120 pont mellé a nyelvvizsgával és az emelt szintű érettségivel sokan szereztek 7 vagy 14 többletpontot (12. ábra).

12. ábra • A ponthatárok megoszlása a legnépszerűbb szakokon (ANA)

Összesen több mint 3000 szakot hirdettek meg a felsőoktatási intézmények. A 2005-ben bevezetésre került új érettségi/felvételi rendszerben a diákok mintegy fele került be 120 ponttal vagy annál magasabb pontszámmal. Viszont továbbra is vannak olyan szakok, amelyeken a ponthatár nem érte el a 80 pontot sem. 10 helyre csak a maximális pontszámmal lehetett bekerülni. (Többnyire olyan szakok ezek, amelyeknek a keretszáma egy-két fő.)

 

Ha a régiek közül néhányan nem kapták volna meg a pluszpontot…

2005. február 15-ig számos olyan véleményt kellett az Oktatási Minisztérium és az OKÉV vezetőinek írásban cáfolniuk, amely szerint a régebben érettségizettek hátrányt szenvednek a 2005. évi felvételi eljárás során.

2005. február 15-étől azonban már olyan vélemények jelentek meg a médiában, hogy az újonnan érettségizők lesznek hátrányban a 2005. évi felvételi eljárás során. A városmajori szülők – miután az OM válasza nem volt kielégítő számukra – egyenesen az Alkotmánybíróságtól várták problémájuk megoldását, azaz a felvételi kormányrendelet módosítását a jelentkezési lapok beadása után. Az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy a jogbiztonság érdekében 2005-re vonatkozóan már nem lehet megtenni a kért módosításokat. Utólag is úgy tűnik, hogy az esélyegyenlőtlenség veszélyének hangoztatása előbb az egyik, majd később a másik körrel kapcsolatban valójában nem szolgált mást, mint a folyamatos bizonytalanságkeltést.

A városmajori szülők számára 2005 áprilisában és a felvételi ponthatárok megjelenése után, 2005. július végén többórás fórumot kezdeményeztem, és ennek keretében igyekeztem konkrét adatokkal alátámasztva elmagyarázni, hogy sem a régi, sem az új vizsgázók miért nincsenek/nem voltak hátrányban. Meglepődve tapasztaltam, hogy a felvételi adatok ismeretében sem fogadták el, hogy az új felvételi rendszer nem jelent semmilyen joghátrányt az újonnan érettségizők számára. Ráadásul a kérésüknek – nevezetesen, hogy a régi érettségi eredmény beszámítása esetén vegyék el a régi érettségizőktől az újonnan letett emelt szintű érettségiért kapott pluszpontot (hét pontot) – akkor sem lett volna sok értelme, ha jogszerű lett volna. A kedvezmények ilyen „összesöprésével” – ehhez hasonló az újonnan érettségizettek esetében is létezett, csak az szinte semmilyen nyilvánosságot nem kapott a médiában – ugyanis a régebben érettségizettek közül olyan kevesen éltek, hogy az szinte semmilyen befolyással nem volt az újak felvételére vagy elutasítására.

Végezzük ugyanis el gondolatban a következő kísérletet! Tegyük fel, hogy elvesszük a régebben vizsgázottaktól a plusz hét pontot, és az új pontszámokkal az Oktatási Minisztérium illetékeseinek, valamint az összes felsőoktatási intézmény illetékeseinek bevonásával újra lebonyolítjuk a ponthatárhúzás tíznapos procedúráját! Vegyünk egy olyan szakot, ahol 136 volt a ponthatár, és 100 fő a keretszám! Tudni kell, hogy aki eléri a ponthatárt, azt felveszik, aki nem éri el, az nem vehető fel. Ha az adott szakra nem vennénk fel a régiek közül három főt, akkor sem tudnánk felvenni helyettük a 135 pontosok közül három új érettségizőt, mert mind a 15-20 főt fel kellene venni, aki 135 pontot ért el. A keretszámok pedig nem úgy működnek, hogy 100 plusz/mínusz 20 fő, hanem úgy, hogy 100 plusz/mínusz néhány fő (13. ábra).

13. ábra • Ponthatár és keretszám

A felvettek hány százalékának volt emelt szintű érettségije?

Sokan sokféle érdek mentén sokfélét állítanak a felvételi eredményekről. A számok és a mögöttük lévő tények azonban makacs dolgok, világosan mutatják ugyanis, hogy 2005-ben a szakok többségére emelt szintű érettségi nélkül is be lehetett kerülni. Még az ELTE-re felvett fiataloknak is csak 56 százaléka rendelkezett legalább egy tárgyból emelt szintű érettségivel (5. táblázat).

5. táblázat • A legtöbb hallgatót felvett intézmények adatai

Intézmény	Felvett	Jelentkezési sorszám	Régen érettségizett (%)	Emelt szintű többletpontos (%)
Eötvös Loránd Tudományegye-tem	4249	2,51	30,82	56,31
Szegedi Tudományegye-tem	3593	2,59	27,31	34,17
Pécsi Tudományegye-tem	3388	2,57	31,41	24,52
Debreceni Egyetem	3276	2,56	23,18	27,62
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetem	2698	2,11	14,60	75,38
Budapesti Gazdasági Főiskola	2470	2,77	36,07	35,02
Budapesti Műszaki Főiskola	2157	2,40	41,45	10,24
Budapesti Corvinus Egyetem	1734	2,52	21,51	78,60
Miskolci Egyetem	1723	2,61	26,98	12,65
Széchenyi István Egyetem	1660	2,51	26,04	10,00
Veszprémi Egyetem	1598	2,61	30,03	14,83
Szent István Egyetem	1335	2,57	33,18	24,41
Nyíregyházi Főiskola	1316	2,70	32,20	4,93
Nyugat-Magyarországi Egyetem	1196	2,35	30,93	8,61
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	960	2,77	26,63	58,75
Semmelweis Egyetem	950	2,17	26,25	72,00

Az Oktatási Minisztérium és az OKÉV vezetői egyaránt azt nyilatkozták évek óta – és most is azt állítják –, hogy a nagy presztízsű egyetemek nagy presztízsű szakjainál (ahol nagy a túljelentkezés) a bejutáshoz szükség lehet az emelt szintű érettségiért kapható többletpontokra. Ide azonban csak a legjobbak pályáznak reális bejutási eséllyel.

A 6., 7., 8. táblázat adatai a http://www.felvi.hu honlapról letölthetők. Csak egy kis ízelítő abból, hogy néhány keresett szakra 2005-ben milyen teljesítménnyel (pontszám, nyelvvizsgák száma, emelt szintű érettségik száma, versenyeredmények stb.) kerültek be a diákok. A „régen érettségizett (2)” oszlopban azok a fiatalok szerepelnek, akik valamelyik korábbi évben érettségiztek, de 2005-ben újra érettségiztek, és a felvételi pontszámukat csak az új érettségi eredményéből számolták. (Azaz az új vizsgázókéval megegyező feltételek között versenyeztek.)

6. táblázat • Néhány keresett szak ponthatára

	Régen érettségizett (1)	Régen érettségizett (2)	Idén érettségizett	Összesen
Megjegyzés: A többletpontok zárójeles adata a vizsgák számát mutatja.
ELTE ÁJK – [ANA]
Jelentkezők száma	880	17	2390	3287
Jelentkezések száma	946	18	2532	3496
Felvettek száma	72	1	288	361
Hozott + szerzett	6	0	147	153
Szerzett (2)	65	1	141	207
Felsőfokú szakképesítés	1	0	0	1
Többletpontok
Középfokú nyelvvizsga	59 fő (80)	1 fő (1)	272 fő (433)	332 fő (514)
Felsőfokú nyelvvizsga	29 fő (36)	0	124 fő (138)	153 fő (174)
Emelt szintű	52 fő (85)	1 fő (2)	237 fő (291)	290 fő (378)
Tanulmányi verseny	0	0	3 fő (3)	3 fő (3)
ELTE ÁJK – jogász [ANA] Ponthatár: 135
Jelentkezők száma	722	15	2192	2929
Felvettek száma	54	1	267	322
Hozott+szerzett	4	0	139	143
Szerzett (2)	49	1	128	178
Felsőfokú szakképesítés	1	0	0	1
Többletpontok
Középfokú nyelvvizsga	46 fő (60)	1 fő (1)	255 fő (406)	302 fő (467)
Felsőfokú nyelvvizsga	23 fő (28)	0	117 fő (130)	140 fő (158)
Emelt szintű	43 fő (71)	1 fő (2)	223 fő (273)	267 fő (346)
Tanulmányi verseny	0	0	3 fő (3)	3 fő (3)
SE ÁOK – általános orvos [ANA] Ponthatár: 135
Jelentkezők száma	473	226	1393	2092
Felvettek száma	56	22	226	304
Hozott + szerzett	4	8	131	143
Szerzett (2)	52	14	95	161
Többletpontok
Középfokú nyelvvizsga	50 fő (63)	17 fő (26)	204 fő (296)	271 fő (385)
Felsőfokú nyelvvizsga	18 fő (21)	9 fő (11)	102 fő (113)	129 fő (145)
Emelt szintű	53 fő (88)	21 fő (28)	199 fő (264)	273 fő (380)
Tanulmányi verseny	0	0	10 fő (10)	10 fő (10)

 

7. táblázat • Pszichológus

Intézmény	Ponthatár	Létszám (fő)	Régen érettségizett, 2005 (%)	Régen érettségizett, 2002–2004 (%)
PTE	139	24	25	47
ELTE	138	138	30	48
SZTE	138	25	60	53
PPKE	136	46	35	60
KRE	135	54	35	71
DE	135	46	17	51

 

8. táblázat • Általános orvos

Intézmény	Ponthatár	Létszám (fő)	Régen érettségizett, 2005 (%)	Régen érettségizett, 2002–2004 (%)
SE	135	304	18	25
SZTE	130	187	19	26
DE	130	213	19	18
PTE	129	177	18	28

Minden leendő tovább tanuló fiatalnak (és nemcsak az érettségi évében, hanem már korábban is, hiszen a helyes továbbtanulási stratégia kialakításához elengedhetetlenül szükséges a tények ismerete), minden középiskolai tanárnak és minden érintett szülőnek érdemes a konkrét adatokat tanulmányoznia. Az új érettségi/felvételi rendszer működéséről tényleges és mindenki számára hozzáférhető adatok állnak rendelkezésre, így van remény arra, hogy kevesebb fiatalt vezetnek félre a jövőben.

 

A régen érettségizettek aránya a felvett hallgatók között néhány szakon 2005-ben, illetve az előző három évben

A pszichológus szak külön érdekessége, hogy az előző években jellemzően a korábban érettségizettek kerültek be nagyobb arányban. Ezen nem lepődünk meg túlzottan, ha ismerjük a bejutás feltételét: éveken keresztül abból a pszichológia tárgyból kellett felvételi vizsgát tenni, amelyik nem is szerepel a közoktatásban a tantárgyak között, azaz a középiskolában nem lehetett a vizsgára felkészülni. Így óriási előnyben voltak azok, akik találtak felkészítő tanárt, és meg is tudták fizetni. Természetesen az érettségi évében az érettségi mellett nagyon nehéz volt egy új, a középiskolában esetleg nem is tanult tárgyból kiválóan felkészülni, így ez sokaknak csak a későbbi években sikerült. 2005-ben változott a helyzet, hiszen pszichológushallgatónak is azt a jelentkezőt vették fel, aki a középiskolai követelményekre épülő érettségin (magyar nyelv és irodalomból vagy történelemből vagy biológiából) a legjobban teljesített. Ez igaz a nyelvvizsgáért kapható többletpontokra is, hiszen emelt szintű idegen nyelvi érettségivel ugyanúgy meg lehetett szerezni a többletpontokat, mint a nyelvvizsgaközpontban letett nyelvvizsgával.

Egyébként csak a pszichológus szaknál tartottam attól, hogy a régi érettségizők a korábbinál nagyobb arányban kerülnek be a felsőoktatásba, mint az új vizsgázók. A felsőoktatás ugyanis éppen egy olyan szak esetében számított csak egy vizsgatárgyból szerzett pontot, ahol igen nagy volt a túljelentkezés. Ráadásul az előbb felsorolt, választásra felkínált három tárgy közül kettő kötelező érettségi tárgy. Egy tárgyból pedig sokkal könnyebb jól felkészülni, azaz esély van sok kimagasló teljesítményre, és ez könnyen eredményezhet pontszámtorlódást. Ez a félelmem csak 2008-ban fog elmúlni, amikor már minden szakon két érettségi eredményéből számolnak szerzett pontot.

Érdekes, hogy – amitől a városmajori szülők talán a legjobban féltek – az általános orvos szakra 2005-ben a korábbinál is kisebb arányban kerültek be a középiskolában korábban végzettek.

 

 

A hátrányos helyzetűek eredményei

2005-ben pozitív diszkriminációként megjelent a felvételi lehetőségek között, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok – amennyiben a jelentkezési lapjukon ezt kérik – a keretszám 3 százalékáig 20 százalékkal alacsonyabb pontszámmal (de legalább 72 ponttal) is bekerülhetnek az adott szakra, illetve ha az adott szakon nincs államilag finanszírozott képzés, akkor az állam átvállalja a képzési költségüket. Emellett a bent maradási esély növelése érdekében felsőoktatási tanulmányaik során mentori segítséget is kapnak.

Mit mutatnak a számok?

• 316 fő kívánt élni ezzel a lehetőséggel;
• 63 főt felvettek kedvezmény nélkül is;
• 142 főt felvettek a 20 százalékos kedvezmény keretén belül.

Remélem, a következő években még több halmozottan hátrányos helyzetű diáknak jelent nagyobb esélyt ez az új rendelkezés.

 

Érettségi/felvételi eredmények az Arany János Tehetséggondozó Programban

A 2005-ben végzett évfolyam az első „túlélő”. Induláskor bejutási feltétel volt a kistelepülési – de nem feltétlenül egyéni – hátrány. 2002-től a kormányváltás után megmaradt a program, csak az egyéni – de nem feltétlenül kistelepülési – hátrány kompenzálása került a középpontba. Így most már nagyobb településekről is bekerültek tanulók, de csak a hátrányos helyzetűek.

A 13 középiskolában érettségizett 309 diák eredményei:

• egyetemre, főiskolára bekerült 82 százalék;
• angolból C típusú középfokú nyelvvizsgát szerzett 206 fő, 66,6 százalék;
• egyéb idegen nyelvből C típusú középfokú nyelvvizsgát szerzett 81 fő, 26,2 százalék;
• ECDL-bizonyítványt kapott 277 fő, 89,6 százalék;
• jogosítványt szerzett 294 fő, 95,1 százalék;
• legalább ennyire fontosak a személyiségfejlesztés, az érzelmi intelligencia fejlesztése terén elért eredmények.

 

Magasak-e a ponthatárok?

Amíg 2004-ben 125 volt az elérhető legmagasabb pontszám, 2005-ben ez az érték 144 pontra emelkedett. Nyelvvizsgákra – a felsőoktatási intézmény mérlegelésétől függően – eddig maximum 5 pontot kaphatott a jelentkező, 2005-től kezdve egy középfokú nyelvvizsgára 7, összesen pedig 20 többletpont jár a jelentkezőnek mérlegelés nélkül. Emelt szintű érettségire eddig nem lehetett többletpontot kapni. Egyesek állításával szemben nem azok érték el a 100 százalékos felvételi teljesítményt, akik 120 pontig jutottak el. A 132 ponthoz nem 110 százalékot kellett teljesíteni, hanem vagy nyelvvizsgát, vagy emelt szintű érettségit kellett tenni. Ráadásul még kevesekben tudatosult, hogy mind a 144 pontot el lehet érni érettségi teljesítménnyel! (Hiszen nem kötelező a nyelvvizsgát pénzért letenni egy nyelvvizsgaközpontban, hanem már ugyanannyit ér a továbbtanulásnál egy – akár előrehozott érettségiként letett – legalább 60 százalékos emelt szintű idegen nyelvi érettségi.)

Ha magasabb az elérhető maximális pontszám, természetesen magasabbak a ponthatárok is. A 2005. évi ponthatár tehát nem összevethető a korábbi évek ponthatáraival, illetve nem sok értelme van az ilyen jellegű összehasonlításoknak. Mivel 2004-ben és 2005-ben is ugyanannyi (62 ezer) diákot vettek fel államilag finanszírozott képzésre, teljesen értelmetlen a ponthatárok relatív magasságáról beszélni. A legjobbak ugyanis most is bekerültek.

Mi fog változni a következő években és mi nem?

A kétszintű érettségi a szükséges korrekciókkal várhatóan sok éven át megmarad. Az egyes vizsgatárgyak tartalmi követelményét nem lehet egyik évről a másikra megváltoztatni, ráadásul egy ilyen jellegű változást csak több évvel az adott vizsga előtt lehet bevezetni.

Az első év tapasztalatai alapján – a fentiekben már ismertetett módon – változik az érettségi logisztikája és a felvételi pontszámítás. Vigyázzunk azonban, hogy ne keverjük össze a dolgokat: egy dolog az érettségi, és másik dolog az, hogy a felsőoktatás hogyan számolja ki a felvételi pontszámot az érettségi eredményekből! Sokan hajlamosak az esetleges felvételi kudarcot is az új érettségire fogni.

A diákok számára mindenesetre óriási előnyt jelent, hogy a korábbinál sokkal kevesebb lexikális ismeretet kell bemagolni az érettségire, és hogy egy tárgyból nem kell több különböző vizsgát – érettségi vizsga és esetleg több felvételi vizsga – tenni a felsőfokú továbbtanulás érdekében. Az is megnyugtató, hogy a középiskolai követelményekhez igazodó érettségi vizsga teljesítésével lehet bekerülni a felsőoktatásba. Ezek az igazán esélyegyenlőséget növelő változások a hazai oktatási rendszerben.

2006-tól csökkennek a vizsgáztató tanárok adminisztrációs terhei azáltal, hogy megszűnik a középszintű érettségi írásbeli dolgozatok kódolása.

A felsőoktatási felvételiről szóló 269/2000. kormányrendelet 2005 őszén megjelent legjelentősebb változásai:

• Megszűnik a többletpontok „összesöprésének” a lehetősége (szerzett pont és többletpont csak ugyanazon vizsgateljesítmény alapján számolható) (2006).
• Minimum 78 pont kell a bejutáshoz (2006).
• Egy tárgy esetén 14 többletpont szerezhető (2006).
• Nyelvvizsgákkal maximum 20 (2006, 2007), illetve 10 (2008) többletpont szerezhető.
• Két tárgy érettségi eredményéből kell számítani a szerzett pontot mindenütt (2008).

A magyar közoktatásban évtizedek óta nem történt ilyen óriási változás, mint amilyet az új érettségi bevezetése eredményezett. Egészen biztos vagyok abban, hogy az új érettségi követelmények néhány éven belül megváltoztatják a hétköznapok tanítási gyakorlatát is.

Footnotes

1. ^ Horváth Zsuzsa – Lukács Judit: A kétszintű érettségi vizsga. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 4. sz.
2. ^ Érdemjegyek számítása a középszintű érettségi vizsgákon: 5 = 80–100%; 4 = 60–79%; 3 = 40–59%; 2 = 20–39%, 1 = 0–19%.