Ember és társadalom

A műveltségi terület három aspektusa az emberismeret, a történelem és a társadalomismeret (jelenismeret).

Az emberismeret betekintést ad az ember fő biológiai, lélektani, szociológiai jellemzőibe; az embernek önmagával, társaival, a társadalommal, a természettel és a szellemi szférával való bonyolult viszonyába. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakításához kíván hozzájárulni.

A történelem a társadalom kollektív memóriájaként a nemzeti és európai azonosságtudat egyik legfontosabb alapja. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy a népek és nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva, s a kölcsönös függőség átfogó világtörténelmi látásmódot és egyben a különbségek, a kultúrák sajátos értékeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.

A társadalomismeret – felhasználva a szociológia és a közgazdaságtudomány, a néprajz és az antropológia, valamint a politológia és a jogtudomány néhány nevelési szempontból megkülönböztetett fontosságú elemét – egyrészt fejleszteni hivatott a fiatalok társadalmi tájékozottságát és tájékozódási képességét; másrészt alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételre, és felkészíti a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.

A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül a vita, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, az iskolai közéletben való aktív részvétel, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.

A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, a más kultúrákkal szembeni tolerancia, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása.

Fejlesztési követelmények

A képességek fejlesztése

Az alábbiakban azokat a képességeket soroljuk fel, amelyek fejlesztésére az iskoláknak tudatosan törekedniük kell. Az első szakaszra (1–6. évfolyam) megfogalmazott célok értelemszerűen a második szakaszban (7–12. évfolyam) is érvényesek.

1–6. évfolyam

7–12. évfolyam

 

Önismereti képességek

Híres emberek, történelmi személyiségek, irodalmi, film- stb. hősök külső és belső jellemzése.	Történelmi, irodalmi stb. személyiségek, konfliktusok és döntések árnyalt elemzése, értékelése. A rokon- és ellenszenvek racionális megindokolása.
Saját tulajdonságok számbavétele és értékelése.
Saját képességek számbavétele.	Saját jó és rossz döntések elemzése.

 

Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek

Információszerzés különféle forrásokból

Ismeretszerzés a tanuló saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból.	Ismeretszerzés egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből, egyéb forrásokból.
Információk gyűjtése adott témához az iskolai vagy más könyvtárban, média­tárban, az interneten.	A tanuló saját társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi in­formációkból származó ismereteinek önálló értelmezése, következtetések levonása.
Néhány kézikönyv, atlasz, lexikon használata nevelői segítséggel.	A legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok ismerete és önálló használata.

Kritikus olvasás

A mese, a fikció megkülönböztetése a való­ságtól. Adott történetben (pl. mondában) a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések feltétele a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozólag.

A tények elemzése és rendszerezése

Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása szemléletes jegyek alapján: különböző emberek jelleme, az em­berek élete különböző korokban, civili­zációkban stb.	Különféle társadalmi-történelmi jelenségek elemző összehasonlítása. Az okok és követ­kezmények, tettek és indítékok számba­vétele.
Feltevések megfogalmazása nevelői segít­séggel egyes társadalmi-történelmi jelenségek okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.	Feltevések megfogalmazása egyes társa­dalmi-történelmi jelenségek különböző lehetséges okairól. A feltevések mellett és ellen szóló érvek összegyűjtése és kritikai értékelése.
Feltevések megfogalmazása nevelői segítséggel az egyéni cselekedetek, viselkedések mozgatórugóiról.	Feltevések megfogalmazása az egyének és intézmények viselkedésének mozgatórugóira és lehetséges következményeire vonatkozóan.
	A megismert jelenségek rendezése okok és következmények, hasonlóságok és különbségek, motívumok és tettek szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata.

A tények értékelése

Önálló vélemény megfogalmazása társa­dalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről.	Különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása. Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján.
Érvek gyűjtése saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására.
A racionális érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése.
Vita egy-egy társadalmi-történelmi témá­ról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele.	A vita során a véleménykülönbségek tisz­tázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével.

 

A társadalmi-történelmi valóság rekonstruálása

Szóbeli kifejezésmódok

Események, történetek elbeszélése élőszóban.	Beszámoló, kiselőadás tartása az ifjúsági irodalomból vett részletek, a népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrá­sokból származó szemelvények, valamint a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján.
Események, történetek dramatikus meg­jelenítése.
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről.	A különböző információforrások – köztük primer történelmi források – elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése.

Írásbeli kifejezésmódok

Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról.

Egy-egy adott témáról rövid dolgozat készítése, ennek kapcsán az önálló vélemény, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése.

Képalkotás

Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról.	Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról írásos források alapján.
	Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése.
Rajzos vázlat készítése tanári irányítással.	Sematikus vagy rajzos vázlat készítése önálló munkával.

Tárgyalkotás, kézművesség

Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése.	Modellek, makettek, tárgyak készítése írásos források alapján.
Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal.

Testbeszéd

Társadalmi-történelmi jelenségek, szokások, események megjelenítése mozgással, tánccal.

 

Az Ember és társadalom tanulása

A műveltségi területhez kapcsolódó szöve­gek értő-elemző olvasása.
Önálló kérdések megfogalmazása a tár­gyalt témával kapcsolatban.
Írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdé­sekre.
Szóbeli válasz szóbeli vagy írásbeli kérdé­sekre.
Vázlatkészítés nevelői segítséggel különféle szövegekből.	Önálló vázlat, feleletterv írása.
A lényeg kiemelése, tételmondat meghatá­rozása, szövegtömörítés, szöveg átfogal­mazása adott szempont szerint nevelői segítséggel.	Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése.
	A tanári előadás önálló jegyzetelése.

 

Tájékozódás az időben

Az idő tagolására szolgáló kifejezések hasz­nálata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő.	A nagy és kisebb történelmi korszakok nevének használata a történelmi idő tagolására.
Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, ami­kor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen; Kr. e., Kr. u.
A történelem nagy korszakainak (őskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor) összekapcsolása néhány szemléletes jelenséggel.	Fontos történelmi eseményekhez kapcsolódó évszámok használata a történelmi időben való tájékozódás céljából.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
Időszalag készítése. A tanultak elhelyezése az időszalagon.
Néhány kiemelt esemény, jelenség idő­pontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben ezekhez a kiemelt időpontokhoz képest.	A szűkebb haza, a lakóhely fontos eseményeinek elhelyezése a köztörténet jelentős eseményeinek sorában.
Egyszerű kronológiai számítások.	Kronológiai táblázatok használata, illetve összeállítása.

 

Tájékozódás a térben

Egyszerű térképek másolása kézi munkával.	Különböző időszakok térképeinek összehasonlítása.
Egyszerű alaprajzok készítése tanári segítséggel.	A történelmi tér változásainak leolvasása a történelmi térképekről.
A térkép legfontosabb elemeinek ismerete: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.	Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból.
A tanult helyek megkeresése a térképen.	Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján.
Történelmi helyszínek modellezése tanári segítséggel.
Események, jelenségek leolvasása törté­nelmi térképekről.
Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken.
Események kapcsolása a tanult helyekhez.	A tanult helyek megkeresése különböző jellegű és méretarányú térképeken.

 

Az összefüggések megértése

Az alábbiakban azokat az összefüggéseket soroljuk fel, amelyek megértetésére elsősorban törekednünk kell a műveltségi terület tanítása során. Az itt szereplő tételmondatok leegyszerűsített formában utalnak nagyon bonyolult alapeszmékre. Ezeket nem kell explicit módon tanítani, legtöbbször meg sem kell fogalmazni őket. Akkor járunk el helyesen, ha az összefüggés magából a témából bomlik ki a maga összetettségében és ellentmondásosságában.

Az egyes struktúrák megfogalmazása után témákat jelölünk meg életkori szakaszok szerinti bontásban, melyeket az adott szakaszban valamikor tanítani kell. Ezek a témák lehetőséget biztosítanak – a konkrét tanítási programok által előírt további témákkal együtt – az adott összefüggés megértetésére.

1–6. évfolyam

7–12. évfolyam

Bizonyos vonatkozásokban olyanok vagyunk, mint a többi ember. A biológiai és pszichológiai sajátosságokon túl ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy mindannyian képesek vagyunk szabadon választani jó és rossz között. Ebből fakad, hogy minden embert egyenlő emberi méltóság illet meg.

Erkölcsi dilemmák. Jó és rossz döntések.	Ember és állat. Elméletek az ember megkülönböztető sajátosságairól.
	Pszichikus működésünk.
Viselkedési és illemszabályok. A kölcsönösség szerepe az illemben.	Az ember mint erkölcsi lény. Jellegzetes erkölcsi felfogások.
A gyermekek helyzete nálunk és a világban. A gyermeki jogok.	Az egyenlőség eszméje. Az emberi jogok.

Bizonyos vonatkozásokban némelyekhez hasonlítunk, másoktól különbözünk. Az emberek közötti különbségek lehetnek biológiai, pszichológiai vagy kulturális eredetűek.

Gyermekkor, ifjúkor, felnőttkor.	Genetikai és szociális hatások a személyiség alakulásában. A szocializáció különbségei.
Külső és belső jellemvonások. Jó és rossz tulajdonságok.	A devianciák.
Másság és tolerancia.
Lányok és fiúk. A szerelem.	A kétnemű ember: szerelem, szexualitás, házasság, család.
	Jellegzetes kultúrák és szubkultúrák a mai magyar társadalomban.

Bizonyos vonatkozásokban mindenki mástól különbözünk. Minden ember egyedi és megismételhetetlen.

Személyes példák egyedi életutakra, a különbözőség értékére.	Az önmegvalósítás útjai.
Történetek híres emberekről.	Az ember pótolhatatlansága és az élet értéke. A halál.
	A történelem néhány fontos szereplőjének átfogó pályaképe.

Az ember társas lény. Mindannyian közösségekben élünk, amelyekkel azonosulunk, és amelyekért felelősséggel tartozunk. Szűkebb és tágabb közösségeink közül kiemelkedik a család, a lakóhely, a nemzet, Magyarország és Európa. Mindenki tehet valamit másokért, a közjó érdekében.

Ismerősök, rokonok, barátok. Példák az igaz barátságra.	A rokonság ereje különböző civilizációkban.
Az egyén és a közösség. Kötődés különböző közösségekhez. A közösségért érzett felelősség.	Munkatársi, politikai, baráti stb. kapcsolatok és szolidaritás.
Történetek a lakóhely múltjából.	Formális és informális közösségek.
Felelősség a rászorulókért.	A közügyekben való részvétel. Cselekvő patriotizmus.
	Fejezetek a lakóhely, a szűkebb pátria történetéből.
Nemzeti jelképek és ünnepek.	Nemzetté válás, nemzeti eszme, nemzeti kultúra és függetlenségi harcok a magyar történelemben.
	Európa fogalmának kialakulása, Európa útja az integrációhoz.

Az emberi társadalmakat erkölcsi és jogi szabályok tartják össze. Az erkölcsi és jogi szabályok egyaránt nélkülözhetetlenek, de néha konfliktusba kerülnek egymással.

Az iskolában érvényes szabályok.	Erkölcsi és jogi konfliktushelyzetek.
Példák különböző szabályok közötti konfliktusokra.	Történelmi példák eltérő szokásrendszerekre.
	A bűn és a bűnös megkülönböztetése. A bűnözés társadalmi és pszichológiai okai.
	Polgári és büntetőjog, közjog és magánjog.
	Egy jogrendszerrel vagy igazságszolgáltatással összefüggő magyar történelmi probléma részletes elemzése.

Minden társadalom feltételezi a hatalom valamilyen rendjét: egyesek vezetői pozícióban vannak, másoknak pedig engedelmeskedniük kell. De nem mindegy, hogy ez milyen formában történik. A különböző kormányzati formák különböző mértékben biztosítják az egyéni szabadságot, a többség akaratának érvényesülését, az igazgatás hatékonyságát. A demokrácia minden ellentmondásával együtt az emberiség legfontosabb vívmányai közé tartozik.

Vezetők és vezetettek az iskolában, a gyerekek közösségeiben, a helyi társadalomban.	Az antik demokrácia.
A demokratikus döntéshozatal alapvető szabályai.	Rendi monarchiák és abszolutizmusok.
A vezetők felelőssége és a vezetettek jogai.	Totális diktatúrák a 20. században.
	Kormányzati formák a magyar történelemben.
A helyi közigazgatás legfontosabb intézményei.	Küzdelmek az alkotmányosságért, a politikai szabadságjogokért és a demokráciáért Magyarországon.
	A modern demokrácia problémái.

Minden társadalom gazdálkodik. A legelemibb emberi szükségletek kielégítése sem képzelhető el a gazdaság valamilyen formája nélkül. A történelem során a termelés, az elosztás és a csere nagyon különböző rendszerei jöttek létre, ezek különböző hatékonysággal szolgálták a szükségletek kielégítését, és mindig nagy hatással voltak a társadalmi élet más szféráira.

Gazdálkodás a zsebpénzzel.	A vállalkozás.
A háztartás.	A nemzetgazdaság.
Hagyományos munkák a magyar paraszti gazdaságban.	A világgazdaság.
	Fejezetek a magyar és az egyetemes gazdaságtörténetből.

A természeti környezet meghatározó hatást gyakorol egy adott területen élő emberek életére, egy-egy régió történelmére. A természettel való harmonikus együttélés az emberi civilizáció fennmaradásának elengedhetetlen feltétele.

Példák a természeti környezethez való alkalmazkodásra az életmód, a gazdál­kodás és a technika területéről.	Természeti környezet, gazdálkodás és életforma összefüggései egy ókori civilizáció példáján.
A környék, a lakóhely természeti értékei,	Ökológiai összefüggések a középkori falu és város életében.
az azokat fenyegető veszélyek és a megóvásukra tett erőfeszítések.
A természeti meghatározottságok szerepe a magyar őstörténetben és a honfoglaló magyarság életében.	A természeti környezet hatása az életmódra a magyar történelem századaiban.
	A globális környezeti válság, az azt előidéző okok és a cselekvés lehetőségei.
	Ökológiai válságok a jelenkori Magyarországon.

Az emberi társadalmak alapvető jellemzője a területi szerveződés. Minden állam történetében alakító szerepet játszik a többi államhoz fűződő – sokszor földrajzi tényezők által is meghatározott – viszony: a velük való együttműködés, szövetség vagy konfliktus. A történelmet végigkísérik a háborúk, amelyek igen sokféle módon hatnak az országok és az emberek életére, e hatások közül azonban kiemelkedik az általuk okozott mérhetetlen emberi szenvedés. A fegyverzetek fejlődése a 20. századra olyan szintet ért el, hogy a háborúk immár magát az emberi civilizációt veszélyeztetik.

Háborús történetek a helytállásról, a hősiességről és a szenvedésről.	Fejezetek a nemzetközi kapcsolatok és a háborúk történetéből.
	A 20. század két világháborúja.
	A magyar állam kiterjedésének és határainak változásai a történelem során.
	Magyarország helye az európai és a világpolitikában az elmúlt századokban és a jelenkorban.
	A modern tömegpusztító fegyverek hatása a nemzetközi viszonyok alakulására.

A történelem a folyamatosság és a változás egysége: bizonyos struktúrák hosszú időn át változatlanok, míg az élet más területein gyorsan követik egymást a változások. Az értékek őrzésének és a változások szorgalmazásának egyaránt nélkülözhetetlen szerepe van a társadalom életében.

Történelmi példák a folyamatosságra és a változásra (pl. az életmód vonatkozásában).	Értékőrzés és megújulás a reneszánszban.
	A felvilágosodás és a konzervatív ellenhatás.
	Forradalmak a történelemben.

A társadalmi változás néha fejlődés, de nem mindig az. A történelemben az egyik szférában lezajló fejlődés gyakran visszafejlődéssel jár együtt egy másik szférában. Az egyes régiók és országok gazdasági fejlődésének üteme eltérő.

Történelmi példák a fejlődésre és annak mellékhatásaira (pl. a közlekedés vagy az egészségügy terén).	Az ipari forradalom és következményei.
	A haladás eszméje a 19. században és annak hanyatlása.
	Centrum és periféria a modern világtörténelemben.

A társadalmi-történelmi jelenségeknek és eseményeknek általában több oka és következménye van. Ezek az okok általában nem térképezhetőek fel pontosan. A különböző okok és következmények súlya eltérő lehet.

Történelmi példák oksági összefüggésekre.

Egy-egy történelmi eseménysor komplex, forrásokon alapuló, az okokat és az indítékokat sokoldalúan feltáró, a bizonytalanságokat is tudatosító elemzése.

A történelem a szabadság és a meghatározottság egysége: szereplői szabadon döntenek, de körülményeik erőteljesen meghatározzák döntéseiket. A történelem mindig kínál alternatívákat, gyakran mégis úgy érezzük, hogy kényszerpályán mozog. A történelem emberi döntések nyomán alakul, a jövő a mi választásainkon is múlik.

Példák kiemelkedő történelmi személyiségek meghatározó jelentőségű döntéseire.	Mozgásterek és kényszerpályák Magyarország történelmében.
	Bonyolult döntési helyzetek a történelemben.
	Az emberiség ellen elkövetett bűnök.
	A holokauszt.

A történelemben különböző kultúrák követték egymást, illetve éltek és élnek egymás mellett. Az egyes kultúrák tagjait ugyanaz az emberi méltóság illeti meg. A kultúrák közötti kommunikáció gyakran akadályokba ütközik, de a kölcsönös megértésre törekvés soha nem lehet reménytelen vállalkozás.

Az emberek, a gyerekek élete a világ különböző pontjain.	Egy Európán kívüli civilizáció részletes vizsgálata.
A magyarországi romák.	A magyarországi nemzetiségek és a magyarországi zsidók életmódja a történelem különböző szakaszaiban.
	Fejezetek a magyarországi romák történetéből.

A jelent és a múltat többféleképpen interpretálhatjuk. Ugyanarról a dologról többféle, egymásnak ellentmondó elképzelés is létezhet. Az egyes emberek vagy közösségek számára előnyös események mások részére hátrányosak lehetnek.

Tények és vélemények.	Tudományos viták egy-egy történelmi jelenségről.
	Példák arra, hogy különböző nézőpontokból vizsgálva ugyanaz a történelmi eseménysor eltérő módokon értelmezhető.