Élő idegen nyelv

Az idegen nyelv tantervének céljai között első helyen szerepel az adott nyelv használatának megtanítása és a hatékony kommunikációs stratégiák kialakítása. Ennek megfelelően az oktatás fő feladata a négy nyelvi készség (beszéd-, beszédértési, írás- és olvasásértési készség), közülük is elsősorban a szóbeli készségek fejlesztése. Emellett mintegy ötödik készségként jelenik meg a hazai nyelvoktatásban erős hagyományokkal rendelkező fordítás, melyre az idegen nyelvet használók jó részének a jövőben is szüksége lesz. A nyelvoktatás további célja az adott nyelv kulturális, mindinkább multikulturális értékeinek megismertetése.

A NAT deklaráltan az élethosszig tartó tanulásra készít fel. Ez a nyelvtanulás vonatkozásában a tanulási készségek fejlesztését és tudatosítását jelenti, mert csak így remélhető, hogy az iskolából kikerülők képesek lesznek fenntartani és továbbfejleszteni addig elért nyelvi szintjüket, illetve új nyelvek tanulásába fogni.

A nyelvoktatásban továbbra is a szabad idegennyelv-választás elve érvényesül. Ezt gazdasági és politikai tényezők, az ország egyes régióinak adottságai és hagyományai, az adott iskola lehetőségei, valamint családi preferenciák indokolják. A szabad nyelvválasztásnak köszönhetően – az angol és a német nyelv spontán dominanciája ellenére – egyetlen eddig oktatott nyelv sem tűnik el a palettáról.

A NAT ajánlása szerint a közoktatás teljes vertikumában – iskolatípustól függően – mindenki egy, illetve két idegen nyelvet tanul. Az első idegen nyelv oktatásának kezdési időpontjául a negyedik osztály ajánlható. Ennél korábban csak akkor célszerű elindítani a nyelvoktatást, ha az iskola kellő számban rendelkezik kisgyerekek oktatására szakosodott nyelvtanárral. Az első idegen nyelvet mindenki folyamatosan, tanulmányai befejezéséig tanulja. A második idegen nyelv tanulásának fő színterei a gimnáziumok és a nyelvigényes szakközépiskolák. A többi szakközépiskolában ajánlatos a teljes nyelvi óraszámot az első idegen nyelv alapos elsajátítására fordítani, annak érdekében, hogy a tanulók minél nagyobb eséllyel tehessék le az idegen nyelvi érettségit, akár emelt szinten is.

Két idegen nyelv oktatását nem célszerű egyidejűleg megkezdeni. A második idegen nyelv bevezetése azután ajánlható, hogy az első idegen nyelv ismerete már szilárd alapokon áll. Fontos szempont továbbá, hogy iskolaváltáskor mindenki a már elért tudásszintjén folytathassa az első nyelv tanulását. Azokban az iskolatípusokban, ahol a második idegen nyelv oktatása is kötelező, annak kezdése ne essék a kilencedik évfolyamnál későbbi időpontra.

Hasonlóképpen vitatott a nyelvtanulás lezárásának időpontja. A NAT nem támogatja azt a gyakorlatot, mely szerint az államilag elismert középfokú nyelvvizsga letétele után a diákokat felmentik a nyelvórák látogatása alól. Ugyanakkor szorgalmazza, hogy minden iskola állítson fel külön csoportokat a nyelvvizsgával rendelkező tanulók számára.

A NAT idegen nyelvi tanterve összhangban áll az Európa Tanács ajánlásaival, követelményrendszere az általa megadott nyelvi szintekhez igazodik.4 Az első idegen nyelv oktatásának célja, hogy a tanulók a 8. évfolyam, tehát a nyelvtanulás ötödik évének végére A2-szintre, a 12. évfolyam végére pedig B2-szintre jussanak el. Második idegen nyelvből négy év tanulás után, az érettségi vizsga idejére B1-szintet érjenek el (lásd Fejlesztési követelmények, illetve Képességfejlesztés). A megadott szintek természetesen a minimális követelményt jelentik. A NAT az idegen nyelvek tantervét – a többi tárgytól eltérően – 4–8., illetve 9–12. évfolyamokra tagolja, mivel a két nyelv ajánlott kezdési időpontja a 4., illetve a 9. évfolyam.

Az idegen nyelvek eredményes oktatása érdekében az osztályok csoportbontása minden iskolatípusban és évfolyamon kötelező a nyelvi órákon. Az egy-egy csoportban tanulók létszáma legfeljebb 16 fő lehet.

A sikeres nyelvoktatás egyik fontos, bár nem kizárólagos feltétele a megfelelő óraszám, amely évfolyamonként változó: a nyelvtanulás intenzív szakaszában (az adott nyelv tanulásának első négy évében) minimum heti 4 óra, az ezt követő extenzív szakaszban pedig minimum heti 3 óra.5 Ez a szakaszolás egyúttal megengedi, hogy az első nyelv extenzív szakaszában több tanóra jusson a második idegen nyelvre. Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az iskolák helyi tanterveik függvényében gazdálkodjanak a rendelkezésre álló nyelvi órakerettel.

A nyelvtanulás szakaszokra tagolása tartalmi kérdéseket is felvet. Míg az intenzív szakaszban (a kezdőtől a középhaladóig) a nyelvi alapok elsajátítására esik a fő hangsúly, az extenzív szakaszban (a középhaladó szint fölött) a kereszttantervi megközelítésmód kerül előtérbe. Ez utóbbin valamely ismeretanyag vagy akár egyes művelődési területek, tantárgyak – teljes vagy részleges – idegen nyelven történő oktatását értjük. Érdemes külön figyelmet fordítani az európai uniós ismeretek tanítására, valamint iskolai tantárgyak idegen nyelven történő oktatására is, melyre eddig főleg a két tanítási nyelvű iskolákban nyílt lehetőség. Ily módon valósul meg az idegen nyelvek oktatásában a NAT integrációs és interdiszciplináris szemlélete.

Magától értetődik, hogy az említett mennyiségi szabályozók önmagukban nem garantálják a minőségi nyelvoktatást, melynek elengedhetetlen feltétele az alapos szaktudású nyelvtanár, aki magas szintű nyelvtudással és módszertani ismeretekkel rendelkezik. Ez a követelmény határozza meg a nyelvtanári továbbképzések programját. A továbbképzések során biztosítani kell, hogy a részt vevő tanárok egyrészt bővíthessék módszertani repertoárjukat, másrészt gyarapíthassák nyelvtudásukat. A nyelvhasználati képességek fejlesztésére a legtöbb tanárnak különösen nagy szüksége van mindaddig, amíg saját erőből vagy állami forrásból nem telik a célországban történő, rendszeres továbbképzésre. Mindenesetre a nyelvi és módszertani továbbképzések arányát minden tanár a saját igényei és belátása szerint határozhatja meg.

Fejlesztési követelmények

A 8. évfolyam végén

• Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.
• Találja fel az életkorának és egyéniségének legmegfelelőbb nyelvtanulási módszereket.
• Ismerkedjen meg más népek kultúrájával is.
• Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjék bátorsága és önbizalma e téren.
• Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról.

 

A 12. évfolyam végén

• m A tanuló tudja használni az idegen nyelvet hétköznapi és munkával kapcsolatos kommunikációs helyzetekben.
• Az idegen nyelv használata révén legyen képes új emberi kapcsolatok létesítésére, növekedjék benne a más országok népe és kultúrája iránti megbecsülés.
• A nyelvtanulás során kialakuló alapkészségekre támaszkodva legyen képes nyelvtudása továbbfejlesztésére, illetve további idegen nyelvek elsajátítására.
• Szerezzen ismereteket a nyelvek természetéről, hogy ezáltal saját anyanyelvét is tágabb összefüggésben tudja szemlélni.
• Nyelvtudása segítségével legyen képes új ismeretek befogadására.
• Leljen örömet az idegen nyelvű önkifejezésben, mert az hozzájárul személyisége gazdagodásához és önbizalma növekedéséhez.
• Nyelvtudása segítse őt abban, hogy magyarként Európa polgára lehessen.

Képességfejlesztés

Első idegen nyelv		Második idegen nyelv
4–8. évfolyam	9–12. évfolyam	9–12. évfolyam
(A2)	(B2)	(B1)

 

Beszédkészség

Képes egyszerű kifejezésekkel személyek, életkörülmények, napi tevékenységek leírására, tetszés, nem tetszés kifejezésére; mondatokat alapfokon fűz össze.	Világos, részletes szöveget tud alkotni, a lényeges pontokat képes kiemelni és részletekkel kiegészíteni.	Viszonylag folyékonyan tud érdeklődési körébe eső témákról leírást adni, egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni ezekben a témákban.
Kommunikálni tud munkával és szabadidővel kapcsolatos rutin helyzetekben, amelyekben egyszerű és direkt információcsere szükséges. Rövid párbeszédeket tud folytatni.	A nyelvet folyékonyan, pontosan és hatékonyan használja mindennapos és szakmai témákban is, gondolatokat képes összekötni. Spontán módon kommunikál, biztosan birtokolja a nyelvtant, a kommunikációja könnyed és magabiztos.	Magabiztosan kommunikál érdeklődési körébe eső, ismerős témákról. Információt tud kérni, ellenőrizni, váratlan helyzetben elboldogul, nehézségeit el tudja magyarázni. Képes véleményét közölni elvontabb és kulturális témákról (pl. filmek).

 

Beszédértési készség

Megérti a világos és lassú tempójú beszélgetés témáját.

A köznapi beszélt nyelvet magánéleti, társadalmi vagy szakmai közegekben, ismerős és ismeretlen témában egyaránt megérti. Hosszabb és komplex be­szédet figyelemmel tud követni.

Megérti a mindennapos vagy szakmai témákkal kapcsolatos tényszerű információt. Ha a beszéd tisztán artikulált vagy ismerős akcentusban hangzik el, a lényeget és a részleteket is kiszűri.

 

Íráskészség

Egyszerű formában, alapvető kötőszavakat használva, mindennapi életével kapcsolatos információt tartalmazó szöveget tud alkotni.	Érdeklődési körébe eső különböző témákról képes világos, részletes szöveget alkotni, amelyben az információkat és az érveket szintetizálni és értékelni tudja.	Egyszerű, koherens szöveget tud alkotni érdeklődési területén belül eső témákról (pl. érzelmeiről, vele történt eseményekről), valamint véleményét ki tudja fejteni.
Rövid, egyszerű levélformulákat tud írni ügyei elintézésére, valamint köszönő és bocsánatkérő baráti leveleket meg tud fogalmazni.	Véleményét ki tudja fejezni írásban, valamint mások gondolataira tud reagálni.	Absztrakt és konkrét témákról tud információt közölni és ellenőrizni, problémákról tud érdeklődni, valamint azokat részletesen el tudja magyarázni. Baráti leveleket tud írni kulturális témákról.

 

Olvasásértési készség

Megérti a hétköznapi témájú, gyakran előforduló szavakat tartalmazó szöveg­típusokat.

Önállóan olvas változatos szövegtípusokat. Széles az aktív olvasási szókincse, csak elvétve ütközik lexikai nehézségekbe.

Megérti az érdeklődési körével kapcsolatos tényszerű szövegeket.

 

Szókincs

Alapvető szókincse segítségével megbirkózik a mindennapi, kiszámítható helyzetekkel. A szavakat még keresi, és mondanivalóját szókincse szerint igazítja.

Világosan ki tudja magát fejezni, mondanivalóját nem a szókincse szerint alakítja. Beszédében ritka a hezitálás vagy körülírás.

Szókincse lehetővé teszi, hogy váratlan helyzetekkel is megbirkózzék, gondolatokat meglehetősen részletesen elmagyarázzon, valamint kultúrával kapcsolatos véleményét kifejtse. Beszédében a körülírás előfordul.

 

Nyelvtan

Az egyszerű szerkezeteket helyesen használja, de még gyakoriak az alapvető hibák. Mondanivalója világos és érthető.

Biztosan bírja a nyelvet, egy-egy nyelvbotlás és apróbb mondatszerkezeti hiba még előfordul, de szisztematikus hibák már nincsenek. Képes saját hibáinak a kijavítására.

Ismerős helyzetekben többé-kevésbé helyes nyelvet használva kommunikál, az anyanyelv hatása érezhető. Hibák még előfordulnak, de azok a mondanivaló megértését nem befolyásolják.

 

Kultúra

A célnyelvi kultúrát a saját­jához tudja viszonyítani. Kulturálisan érzékeny, és különböző stratégiák segít­ségével kapcsolatot tud fenntartani más kultúrákból származó emberekkel.

Egy közösséget/társadal­mat egy másik közösség/társadalom szemszögéből tud nézni, felismeri a sztereotípiákat. Érdeklődést tanúsít a meg­tanult nyelvek kultúráiban található jelenségek értel­mezése iránt.

Le tudja küzdeni az inter­kulturális félreértéseket és konfliktusokat. Tudatában van a célnyelv földrajzi és társadalmi sokrétegűségének.

 

Tanulási készségek

Tudatosulnak benne a különböző tanulási technikák és stratégiák.

Tudatosan használja a megismert tanulási technikákat és stratégiákat, ezeket új nyelvi ismeretek önálló elsajátítására tudja alkalmazni.

A tanulási technikák és stratégiák segítségével képessé válik az iskolában tanult nyelv szinten tartására és új nyelv tanulására.