Egy nyelven beszél(j)ünk (?)(!)

Minden országnak saját oktatási rendszere és – természetesen – ehhez kapcsolódóan saját terminológiája van. Az intézményeket, szervezeteket, funkciókat, feladatokat stb. jelölő kifejezéseket gyakran nem ugyanabban az értelemben használják a különböző országokban. Számos félreértés is adódhat az eltérő terminológiából, többnyire a nemzetközi – bilaterális és multilaterális – együttműködések (pályázatok, rendezvények) során és az egyes dokumentumok fordításakor. Ezért szükség van egységes értelmezést nyújtó, többnyelvű tematikus szótárakra, ún. glosszáriumokra, amelyek nemcsak megmagyarázzák az egyes fogalmakat, hanem össze is kapcsolják az adekvát vagy legalábbis hasonló kifejezéseket.

Brüsszelben már egy évtizede közzétettek egy olyan glosszáriumot, amely a közigazgatásban akkoriban használt leggyakoribb kifejezéseket tartalmazta német, francia és angol nyelven. Ehhez a magyar szakemberek a kifejezések magyar jelentéseit is hozzáfűzték. Az elmúlt évek során egyre-másra jelentek meg hazai és nemzetközi szervezetek kiadásában is az újabb tematikus terminológiai szótárak. Példaként említem meg a Magyar Szabványügyi Hivatal, az Állami Számvevőszék, a Mobilitás többnyelvű szakkifejezés-gyűjteményeit, valamint az Európai Igazságügyi Hálózat tizenegy és a CEDEFOP^[1] három nyelven kiadott glosszáriumát.

Az oktatás terén az együttműködési formák gazdagodása és a pályázati lehetőségek folyamatos bővülése folytán szakmai követelménnyé vált a pedagógiai kifejezések összevethetősége. Ezt felismerve az Európai Unió Közoktatási és Kulturális Főigazgatósága 1999-ben útjára indított egy glosszáriumsorozatot az EURYDICE-hálózat közreműködésével.

Elsőként – nyilvánvalóan az európai szabadságjogok érvényesítése érdekében – a vizsgák és képesítésekpontos magyarázatát tartalmazó kötetet adták ki.^[2] Ezt követte az oktatási intézményeket bemutató angol nyelvű kiadvány,^[3] majd a tanári foglalkozások megnevezéseinek a gyűjteménye.^[4] A szakmai szójegyzékek iránti érdeklődés időközben olyan nagy lett, hogy egymás után jelentek meg az eredeti kötetek bővített változatai is. 2005-ben adták ki újra az oktatási intézmények glosszáriumát az összes európai ország tematikusan idesorolható intézményeinek pontos és szakszerű leírásával. Az idesorolható kifejezést azért használom, mert a kötet nem foglalkozik azokkal az oktatási rendszeren kívüli intézményekkel, amelyekben a dolgozóktól nem követelik meg a pedagógiai képesítést; és figyelmen kívül hagyja az állam és az önkormányzatok által nem támogatott magánintézményeket, a különleges célú iskolákat, valamint a munkahelyi képzéseket és a távoktatási formákat.

A glosszárium betűrendben, eredeti nevükön feltüntetve tartalmazza a nevelési-oktatási intézményeket, megjelöli, melyik országban található az intézmény, és az adott elnevezés milyen más kifejezésekkel rokonítható. Ezután megadja az intézmény ISCED^[5] szerinti besorolását, majd angolul ismerteti legfontosabb jellemzőit.

A megbízható nemzetközi összehasonlítást leginkább az ISCED-besorolás teszi lehetővé: iskola előtti, alapfokú, alsó és a felső középfokú oktatást (post-secondary^[6]), felsőfokú oktatást, valamint formális felnőttoktatást nyújtó intézmények (nappali, esti, vagyis akár teljes, akár részidejű képzés). (Ha tehát valaki egy szakmai közleményben vagy egy pályázati partnerlistán ezzel a megjelöléssel találkozik: Pagrindiné mokykla, megtudhatja, hogy az elnevezés 10-11 és 16-17 esztendős tanulókat fogadó, alsó középiskolai általános képzést nyújtó intézményhálózatot jelöl Litvániában, amelyhez – a testület bizonyos adottságainak megfelelően – alapfokú intézmény is kapcsolódhat. Ebből az iskolatípusból aztán további intézmények felé vezethet a tanulók útja; amelyeket a szócikk ugyancsak megemlít, természetesen litvánul.)

A kötet végén a szerkesztők táblázatokba sorolva, iskolafokonként tüntetik fel az egyes országok oktatási rendszeréhez tartozó intézmények eredeti elnevezését.

A glosszárium az angolon kívül francia és német nyelven is elérhető; s ami a legfontosabb, teljes anyaga az interneten^[7] is megtalálható, így szükség esetén minden érdeklődő hozzáférhet az információkhoz.