Olvasási idő: 
29 perc
Author

Böngészés huszonhat ország PISA-felméréssel kapcsolatos online anyagai között

Kiheverték-e már a PISA-sokkot a gyengén teljesítő országok? Pedagógusok és oktatáspolitikusok mit tesznek annak érdekében, hogy javuljon a diákok teljesítménye a következő mérési körben, illetve hosszú távon kialakuljanak az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek? Hogyan próbálnak az élen végzett országok a teljesítménylista gyengébb felére került társaiknak segíteni? Akad-e olyan ország, ahol már megtalálták az országon belüli teljesítménykülönbségek csökkentésének módszerét? Az alábbi összeállítás ezekre a kérdésekre keresi a választ a nemzetközi PISA-központok, oktatási minisztériumok, oktatáskutató intézetek és szakfolyóiratok, kiadóközpontok honlapjait böngészve.

Az OECD 2004 decemberében hozta nyilvánosságra a tanulói tudást mérő 2003-as PISA-vizsgálat (Programme for International Student Assessment) eredményeit. Az előző méréshez hasonlóan az új adatok is zajos fogadtatásban részesültek. A rangsorban nem sok változás volt észlelhető, a legtöbb ország megőrizte korábbi helyezését (lásd Gyorsjelentés a PISA 2003 összehasonlító tanulói teljesítménymérés nemzetközi eredményeiről. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 1. sz.). Jelen írásunkban a nemzeti PISA-központok, minisztériumok, kutatóintézetek és folyóiratok honlapjait böngészve arra keressük a választ, hogy az egyes nemzetek szakmai közvéleménye és az oktatáspolitika döntéshozói hogyan reagáltak az eredményekre, továbbá a rangsor élén állók milyen gyógyírt ajánlanak az átlagon alul teljesítőknek. (Lásd PISA-sokk – avagy minden negyedik magyar gyerek nem tanul meg olvasni. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 3. sz.)

Az OECD gyakran frissített weboldalát[1] választottuk kiindulási pontul, ahol az első adatok közlése óta számos fontos dokumentummal gazdagodott a letölthető anyagok listája. Ez év áprilisában került fel a honlapra „A minőséghez és az esélyegyenlőséghez kapcsolódó iskolai tényezők” című elemzés, mely még az előző mérés adatainak segítségével ad képet a diákcsoportok megoszlásáról, az iskolák finanszírozásáról, felszereltségükről, a tanórák légköréről és mindezek teljesítményre gyakorolt hatásáról.

Júniusban adták ki az adatbázis elemzéséhez hasznos kézikönyvet, majd a DeSeCo-projekt[2] összegzését, melyben a fő kompetenciákról nyújtanak átfogó képet. A megállapítások fényében az eljövendő PISA-mérések tudásterületei is átformálódhatnak. Augusztus elején publikálták a 2003-as mérés Technikai jelentését[3], melyben mérésmetodológiai kérdéseket tárgyalnak, és segítségével más kutatási projektek is megtervezhetővé válnak. Ebből a kötetből megismerhető a tesztfüzetek anyagának összeállítási elve, a mintavételezési eljárás és a felmérés nemzetközi egységessége érdekében bevezetett minőségbiztosítási eljárások sora.

mérésben részt vevőket listázó oldalon[4] az országok több mint kétharmada esetében a nemzeti PISA-központokhoz is találtunk linkeket, e-mail címeket. A 41 résztvevő közül több mint egytucatnyi nem rendelkezik nemzeti PISA-oldallal (Belgium, Brazília, Görögország, Indonézia, Korea, Makaó-Kína, Liechtenstein, Mexikó, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Thaiföld, Tunézia, Törökország, Uruguay), ezért a kiindulási pont hiányában vagy nyelvi korlátok miatt ezen országok online anyagáról nem tudunk képet adni. A továbbiakban 26 ország webes anyagába próbálunk betekintést nyújtani, kiemelni az ott talált érdekességeket, annak reményében, hogy azok hasznos adalékkal, fogódzóval szolgálnak majd a hazai pedagógusok, kutatók, érdeklődők számára.

Az ausztrál ACER (Australian Council for Educational Research – Ausztrál Oktatáskutató Tanács) honlapján – mely nemcsak a nemzeti PISA-központ webes otthona, hanem annak nemzetközi koordinátoraié is – a nemzeti jelentés kivonatát és a matematikaeredmények teljes elemzését[5] is könnyen megtaláltuk. Látogatóbarát PISA 2000 adatbázisuk interaktív és több szempont szerint is kereshető, ezáltal komplexebb elemzésre is lehetőséget nyújt. A lekérdezés eredményeit e-mailben küldik el. Remélhetőleg rövidesen a 2003-as adatok is kereshetőek lesznek.

Az ausztrál Oktatási, Tudományos és Képzési Minisztérium[6] honlapján 28 dokumentumban hivatkoznak a PISA-mérésre, ezekben a nemzetközi mérések létjogosultságáról, a nemzeti adatok tanulságairól, az iskolák hatékonyságáról és a kutatási tervekről beszélnek.

A Kutatásfejlesztések[7] című hírlevél 2005. téli számában Geoff Masters, az ACER elnöke a TIMSS- és PISA-mérések tanulságairól és a két vizsgálat mérésfilozófiai különbségeiről is ír (ebben a témában lásd bővebben: Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 1 sz.), a kiadvány jellegéből adódóan azonban részelemzésekbe nem bocsátkozik.

Az új-zélandi PISA-oldal,[8] mely az ország Oktatási Minisztériuma honlapjának része, mindenki számára letölthetővé tette az összefoglaló nemzeti jelentést, részelemzéseket azonban még nem találtunk. Érdemes ellátogatni azonban az új-zélandi Oktatáskutató Tanács oldalára,[9] ahonnan rengeteg dokumentum érhető el az oktatással és a minőségbiztosítással kapcsolatban.

PISA-elemzések után nyomozva innen jutottunk el Robyn Bakernek és Alister Jonesnak a Nemzetközi Természettudományos Oktatás Szemléjében[10] megjelent írásához, melyben a TIMSS- és a PISA-mérések tanulságainak gyakorlati és a jövőbeni kutatásokban való felhasználásáról írnak.

A nemzetközi sajtótájékoztató teljes anyaga megtalálható a dán oktatási minisztérium honlapján[11] hypertext- és PDF-formátumban, az intézmény honlapját böngészve azonban nem találtunk más dokumentumot, háttérelemzéseket a PISA-eredményekről. A lengyel PISA-oldalon[12] csupán a PISA-brosúra anyaga, a felmérés bemutatása, mintafeladatok és a 2000-es felmérés eredményeinek összefoglalója található.

holland PISA-oldalon[13] az alapvető dokumentumok és a 2003-as mérés összefoglalója olvasható. Az oktatási minisztérium honlapján 114 olyan dokumentumot találtunk, amelyek említik a felmérést, azonban túlnyomó többségük csak holland nyelven elérhető, így nem áll módunkban azok tartalmáról beszámolni.

Vonzó külseje ellenére a hongkongi PISA-központ oldala a felmérés bemutatásán túl nem szolgált új információval. A hasonlóképp attraktív svájci PISA-oldalakon egy brosúrán és az alapvető információs dokumentumokon kívül számos tematikus jelentést is találtunk, azonban ezek mindegyike csak a 2000-es eredményeket taglalja.

brit[14] és a portugál[15] PISA-weboldalakon a felmérés eredményeit közlő jelentésen túl nem találtunk újdonságot. A lett Oktatási és Tudományos Minisztérium angol nyelvű oldalain mindösszesen egy link van a központi nemzetközi OECD jelentéséhez kapcsolódóan. Sem a lett vizsgálat lebonyolítója, az Oktatáskutató Intézet,[16] sem pedig a minisztérium weboldalán[17] nem találtunk PISA-dokumentumokat. A programban való részvételük ellenére nem sikerült a szlovák PISA-oldalra lelnünk, és oktatási minisztériumuk oldalán[18] sem találtunk idevágó adatokat.

svéd PISA-oldalt sem leltük a weben, s bár a vizsgálatot levezető oktatási intézet, a Skolverket[19] oldalán 17 hivatkozást találtunk a PISA-felmérésre, közülük azonban csak egy volt elérhető angol nyelven is, a 2006-os PIRLS-felmérés kutatási terve, melyben említik a másik mérést. Keresőjük az oktatási minisztérium weboldalán[20] sem talált PISA-val kapcsolatos anyagokat. Az olasz INVALSI (Istituto nazionale per la valutazione del sistema educativo di istruzione e di formazione) weboldaláról eltűntek a Google keresője által korábban bejegyzett 2003-as dokumentumok, ezek helyét a 2006-os felmérést bemutató oldalak vették át.[21]

Az izlandi PISA-oldal egy anyanyelvi összefoglalón és az OECD angol kötetének fejezetein túl nem nyújt semmit. A luxemburgi PISA-oldalon[22] a példafeladatok mellett nemzeti riportjuk többnyelvű változatát is megtaláljuk, részelemzésekkel azonban egyelőre itt sem találkoztunk. A francia PISA-oldal[23] a példafeladatokat sorakoztatja fel, és linkeket közöl a nemzetközi publikációkhoz; háttérelemzésekkel itt sem találoztunk.

Valamivel érdekesebb déli szomszédjuk internetes anyaga. A spanyol Oktatásértékelési Intézet, az INECSE[24] weboldalán az olyan alapvető 2003-as dokumentumokon kívül, mint kutatási terv, összegzés és az előzetes nemzetközi jelentés, nem találtunk részelemzéseket. A spanyol oktatási minisztérium weboldalán[25] azonban 50 dokumentumot találtunk, amelyekben hivatkoznak a PISA-felmérésre. Számos olyan beszéd spanyol nyelvű átiratát találjuk ezeken az oldalakon, melyekben az oktatási reformokat tárgyaló plenáris üléseken a PISA-t hozzák fel példaként. 2005 februárjában például María Jesús San Segundo oktatási miniszter a PISA eredményeivel kapcsolatos elégedetlenségének adott hangot. Amellett, hogy üdvözölte az összehasonlító vizsgálatokat, melyek révén tájékozódási pontokat nyerhetnek a nemzetközi porondon, az eredmények elemzését sürgette. A német, norvég és amerikai példát követően nyilvános viták megrendezését kezdeményezi.[26]

japán oktatási minisztérium (MEXT) weboldalán[27] 316 japán nyelvű dokumentumot találtunk, melyekben hivatkoznak a PISA-felmérésre, de sajnos ezek majd mindegyike csak japánul elérhető. Az angol nyelvű dokumentumok között azonban találtunk egy konferencialeírást Az iskolai oktatás minőségének fejlesztése: a nemzetközi összehasonlító mérések szerepe és hatása címmel. Egy 2005 júniusában Tokióban rendezett konferencia napirendi pontjai között találtuk a Mit mutat a PISA-mérés Japán tizenöt éveseinek teljesítményéről? című szekcióülést, ahol a résztvevők az adatok ismeretében a diákokra, tanárokra, iskolákra és az oktatáspolitika döntéshozóira váró feladatokat vitatták meg.

A jó eredmények megtartása és lehetőség szerinti javítása érdekében az oktatási célok átformálását tervezik, hogy azok jobban motiválják a diákokat, továbbá célul tűzték ki egy olyan képzési háló kiépítését, melynek segítségével a tanár úgy támogatja a diákok fejlődését, hogy nem kizárólag a jó teszteredmények elérésére készíti fel őket.

Külön szekcióülésen tárgyalták a mérések eredményeinek hatékony felhasználását. Egyesek a közös problémák megtalálásának eszközét látják a mérésekben, melyek segítségével a tanárok és iskolák a diákokat segítő, produktív tanulási környezetet tudnak létrehozni. Mások a közszféra és a piacképesség felméréseként értékelik ezeket a vizsgálatokat, és eredményeik nyilvánosságra hozásával a szülők vagy a befektetők jól informált döntéseket tudnak hozni. Figyelemre méltó a konferencia programfüzetének ötletgazdag tematikája.

kanadai PISA-weboldalon[28] az alapvető dokumentumok angol és francia nyelvű verzióin kívül háttérelemzéseket is találunk. A kanadai fiatalok továbbtanulási céljai című, online is olvasható tanulmányban háttérkérdőívek segítéségével a diákok aspirációit befolyásoló tényezőket elemzik, és a PISA-adatok mellett a 2000-es mérésben nemzeti opcióként alkalmazott Mobilis fiatalság- (Youth in Transition Survey – YITS) alteszt eredményeit is figyelembe veszik.

A korábbi mérés tanulmányai között találjuk A tizenöt évesek számítógép-használatának hatása az olvasásértés-teljesítményre című tanulmányt, melyben a PISA-hoz kapcsolódó, azonos tárgyú finn tanulmányhoz hasonlóan arra a megállapításra jutottak, hogy nem annyira a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés, hanem az ezekkel való munka vagy szórakozás minősége és időtartama a befolyásoló tényező.[29] Érdekes lenne a magyar olvasásértési adatok elemzése az IKT-hez kapcsolódó háttérváltozók szerint, illetve a kanadai cikk friss verziója is.

cseh PISA-weboldal a jobban böngészhetők közé tartozik. A felmérés bemutatásán és a példafeladatokon kívül hírleveleket és számos publikációt is találunk. Bár az oldal angolul nem igazán működőképes – a keresőtalálatokat csak cseh nyelven dobja ki –, a linkek között egy publikációkban a nemzetek többségénél gazdagabb oldalra leltünk.[30] A Hogyan tanulnak meg olvasni? című cseh nyelvű kiadvány az olvasásértésről, a tanulói attitűdökről, a Modern műveletek című pedig a problémamegoldó gondolkodásról ír.

norvég publikációkat felsorakoztató oldalon[31] a már meglévő előadásokat és cikkeket angol nyelven, elektronikus formában is eléhetővé tették. Az oldalon kijelentik, hogy az oktatáskutatásban érintett felek számára elérhetővé teszik a már elkészült és a közeljövőben befejezendő tanulmányaikat, és konferenciákon is részt óhajtanak venni. A részelemzések között találjuk A nemzetközi teljesítmény eltérései egyes természettudományos PISA-itemekben, továbbá Az iskolai környezet a skandináv iskolákban című tanulmányokat, melyek a mérésben részt vevő öt skandináv ország adatait elemzik.

Az Ország–item összefüggések a PISA 2003 felmérésben: a természettudományos teljesítmény országspecifikus leírása című tanulmány az egyes itemblokkok és országok összefüggéseit vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy ténylegesen tanterv- és országfüggetlenek-e az olyan mérések, mint a PISA és a TIMSS. Egy másik tanulmány a problémamegoldó gondolkodás és a tanulási stratégiák összefüggéseivel foglalkozik, és a felmérés Norvégia szempontjából fontos hét országnak (Hongkong, Finnország, Korea, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Államok) adatait veti össze a norvég adatokkal.

finn PISA-weboldal[32] 2003-as anyaga a már megszokott jelentéseken kívül nem sokat nyújt. Mivel azonban tizenöt éveseik újfent kiváló teljesítményt értek el a felmérésben, a nagy nemzetközi érdeklődésre való tekintettel a finn oktatási minisztérium 2005 őszére két szemináriumot is meghirdetett, amelyekre a márciusi konferenciához hasonlóan (vö.: Benedek Mihály A „finn csoda” – és ami mögötte van. PISA-konferencia Helsinkiben, 2005. március 14–16. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 4. sz.) szeretettel várják az érdeklődőket.

Az októberi konferencia[33] a PISA eredményeinek bemutatását a finn iskolarendszer bemutatásával köti össze – ideértve a tanárképzést és a tantervfejlesztést –, a célközönség ezúttal az oktatáspolitika döntéshozóiból, pedagógusszervezetek és pedagógusképző intézetek képviselőiből és kutatókból áll. A szeminárium díja magában foglalja többek között a plenáris üléseken, képzéseken és az iskolalátogató kirándulásokon való részvételt. A decemberi konferencia[34] az előzőhöz hasonlóan épül fel, a rendezvényekre 300 résztvevőt várnak, a finn oktatási minisztérium angol nyelvű oldalai naprakész adatokkal szolgálnak az érdeklődők számára.

Feltétlenül említést érdemel még az Új Pedagógiai Szemle 2003. évi 12. számában megjelentVilágraszóló oktatási sikerek – és ami mögöttük van… Finn elemzés a PISA-vizsgálat eredményeiről[35] című cikk. Mihály Ildikó összeállítása talán a nemzetközi szaksajtó legérdekesebb és legértékesebb írása e témában.

Az amerikai PISA-eredményeket a Nemzeti Oktatásstatisztikai Központ (National Center for Education Statistics – NCES) közölte, weboldalukon a kérdőíveken és az első eredményeket közlő nemzeti jelentésen kívül a G8-országaira vonatkozó indikátorok elemzését tartalmazó kötetet találunk.[36]

Az NCES programjában olvashatunk még egy nemzetközi szinten egyelőre egyedülálló két és fél napos szemináriumról,[37] melynek keretében a PISA-adatbázis kezelésére tanítják meg az érdeklődő szakmabelieket. A szeminárium célja statisztikusok és kutatók képzése, gyakorlati jellegű tippekkel való ellátása, az amerikai adatok elemzésében való jártasság kialakítása és a nemzetközi adatokkal való összehasonlítások lehetőségeinek bemutatása.

Az NCES oldalán ezenkívül számos olyan forráshelyet jelölnek meg, amelyeket annak érdekében hoztak létre,[38] hogy az iskolák információt szerezhessenek a felmérésről. Céljuk az, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a tantervről, a tanulók motiválásáról, a saját maguk készítette feladatlapokról stb.

Az USA oktatási minisztériuma 2004. decemberi, PISA-hoz kapcsolódó sajtóközleményében[39] arra hívta fel a figyelmet, hogy a matematika és a problémamegoldó gondolkodás területén az amerikai diákok lemaradtak kortársaik mögött. Rod Paige oktatási miniszter a középiskolák megújítását tűzte ki célul, a PISA-t a teljesítmény nyomon követése szempontjából tartja rendkívül fontosnak. Még a 2004-es esztendőben meghirdetett A holnap középiskoláiért kezdeményezéssel párhuzamosan a cél az egyes államok együttes munkája a nemzetközi szintű és kihívásokban gazdag iskoláért. Paige nyilatkozatában azt a reményét fejezte ki, hogy iskoláiknak nemcsak egy töredéke lesz továbbra is versenyképes nemzetközileg, hanem a diákok többsége úgy kerül majd ki a munkaerőpiacra, hogy a középiskolai bizonyítvány céljaik elérésének eszközévé válik.

Az ír Oktatáskutató Intézet (ERC) honlapján[40] számos hasznos és érdekes olvasmányra leltünk. Az alapvető dokumentumokon és a nemzeti jelentés teljes szövegén kívül találtunk egy tanári kézikönyvet az előző mérés elemzéséhez, amely az ír diákok olvasásteljesítményét írja le a pedagógusok számára.

A weboldalon megtalálható a 2005 áprilisában rendezett ír PISA-szimpózium anyaga[41] is. A szimpózium napirendi pontjai között szerepelt annak mérlegelése, hogy a mérés elméleti keretét milyen módon lehet beemelni a tantervbe, továbbá a nemek, iskolák és régiók közötti teljesítménykülönbségek elemzése és a nemzeti eredmények tanulságainak megtárgyalása.

német[42] diákok középszerű teljesítménye határozott lépésekre ösztönözte az ország oktatáspolitikai döntéshozóit. A 2003-as mérés sajtóvisszhangjának[43] áttekintését a GEW[44] weboldalán érdemes kezdeni, ahol a lehangoló német eredményekért a régiónkénti és iskolák közötti nagy eltéréseket okolják, és ennek kiegyenlítésére keresnek megoldásokat. Ennek eszköze a PISA 2003 Akcióterv[45], melynek keretében hozták létre a Heterogenitás Hálózatot.[46] Segítségével az egyéni képzésre, a heterogenitás ösztönzésére és emellett a tudásszint egységesítésére törekednek. Az egyes tudásterületeken belüli fejlesztési programok kidolgozásában nagy szerepet játszik majd a Oktatási Minőségfejlesztési Intézet (IQB).[47] Tervbe vették egy anyanyelvi és matematikai feladatbank elkészítését az olvasásértésre és a geometriára helyezve a hangsúlyt.

Az Akcióterv mellett érdemes még végigolvasni a Spiegel júliusi számának cikkét,[48] melyben Andreas Schleicher – az OECD Oktatásügyi Igazgatósága Indikátorok és Elemzések Részlegének vezetője – is nyilatkozik a gyenge eredmények okairól. Schleicher az iskolai programok paradigmaváltását sürgeti. Németországban a felmérés sajtóvisszhangja nem elapadni, hanem felélénkülni látszik, és a GEW sajtólinkjeiből[49] is kiderül, hogy a munka igazából csak most indul.

Az osztrák PISA-központ[50] oldalán az eredmények összefoglalóját, példafeladatokat és egy nemzeti jelentést találtunk. Az oktatási minisztérium oldalán az aktuális sajtóközlemények között viszont számos alkalommal említik a PISA-mérést, Gehrer miniszterasszony elsődleges feladatának tekinti az oktatás minőségének javítását.[51]

Az iskolák újragondolása című projekt[52] a nemzeti PISA-koordinátor, Günter Haider felügyelete mellett zajlik. A hangzatos célokkal indított kezdeményezés az iskolások alapkompetencia-szintjének elérését, ezáltal az ország jövőbeni polgárai számára a munkaerő-piaci elhelyezkedés megkönnyítését vette tervbe. Egy független és objektív szakértői bizottság fogja a jelenlegi iskolarendszer erősségeit kiemelni, a gyenge pontokat megvilágítani, a szükséges reformokat és a fejlesztési javaslatokat megnevezni.

A problémakezelés érdekes módja egy korábbi osztrák kezdeményezés, a LESEFIT-program, melyet még az előző PISA-mérés után hirdetett meg[53] Gehrer miniszterasszony, ennek mottója: „Az olvasni tudás tanulni tudást jelent”. Az oktatási minisztérium és a Könyvklub közös projektjének célja az olvasás- és szövegértés szintjének javítása az olvasás iránti kedv felkeltése révén – ezt leginkább a magyar „A Nagy Könyv-mozgalomhoz” lehet hasonlítani.

Szemezgetés a nemzetközi szaksajtó PISA-anyagából

A következőkben röviden bemutatunk néhány írást, tanulmányt, melyek érdekes adalékokkal szolgálhatnak a nemzetközi adatok értelmezéséhez, és hasznos ötleteket adhatnak a jövőben készülő nemzetközi vagy magyar elemzésekhez.

A nemzetközi publikációk böngészését a Taylor & Francis kiadóvállalat[54] honlapján kezdtük, mivel a Taylor & Francis Csoport (TAFG) évente ezernél is több folyóiratot és körülbelül 1800 könyvet ad ki európai, amerikai, ázsiai és ausztrál központjai révén. 236 oktatással foglalkozó nemzetközi folyóiratot[55]találtunk a nevük alatt jegyezve. Számukból adódóan szinte leírhatatlan földrajzi (kiadási hely) és tematikai sokszínűség jellemzi ezeket a kiadványokat.

A TAFG oktatással kapcsolatos folyóiratainak oldalain keresgélve – amit egyedül a publikációk és alrendszerek nagy száma nehezít meg – találtuk a Comparative Education (Összehasonlító Oktatás) című folyóiratban[56] Stephen Gorard és Emma Smith Az oktatási rendszerek és az esélyegyenlőség – nemzetközi összehasonlítás című cikkét. E tanulmány az első PISA-mérésben részt vevő EU-országok tanulóinakháttéradatait elemezve tesz megállapításokat az egyes országok oktatási rendszereire vontakozóan. A nemek, teljesítmény, szülői foglalkozás és egyéb tényezők szerinti szegregáció okait keresik; és azt vizsgálják, miért kisebbek sokkal a különbségek a jól teljesítő skandináv országokban, mint például Németország és Görögország esetében.

természettudományos tárgyak oktatásával foglalkozók figyelmébe ajánljuk Peter J. Fensham ésWynne Harlen 1999-ben az International Journal of Science Education (Nemzetközi Természettudományos Oktatás Folyóirata) hasábjain megjelent cikkét,[57] melyben az akkor még újdonságszámba menő PISA-mérés kapcsán a tantárgyak iskolai és a hétköznapi emberben kialakult képének történeti folyamatát követik nyomon.

Az olvasásértés területe iránt érdekelődők figyelmébe ajánljuk a Nemzetközi Olvasástársaság[58] (IRA) oldalát, innen is a PISA- és PIRLS-mérésekhez, azok eredményeinek értelmezéséhez és orvoslásához kapcsolódó dokumentumokat, elsősorban a PISA/PIRLS-akciócsoport[59] dokumentumait. A 2002-ben létrehozott csoport célja a mérések adatainak elemzése és a szakmabeliek számára készített feljesztési terv kidolgozása, melynek segítségével könnyebben értelmezhetőek a teljesítményadatok.

Az olvasásértés kapcsán meg kell említenünk az IRA 21. világkongresszusát, melyet 2006 augusztusában rendeznek majd Budapesten. A pedagógusok, kutatók, oktatáspolitikusok és az olvasás, olvasásértés iránt érdeklődők számára szervezett rendezvény – melynek fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök – előadói között lesz Andreas Schleicher, az OECD Oktatásügyi Igazgatósága Indikátorok és Elemzések Részlegének vezetője, aki a PISA- és PIRLS-mérések eredményei mögött rejlő tényezőkről beszél majd.

Az Oktatáskutatási Összefoglalók (Educational Research Abstracts – ERA)[60] adatbázisában közel kétszáz olyan nemzetközi publikációt találtunk, melyekben említik a PISA-t. Ezek mindegyike 1995 és 2005 között íródott, és kiadási évükből adódóan az írások többsége a korábbi PISA-méréssel és annak OECD-n belüli előzményeivel foglalkozik, ennek ellenére érdekes háttéranyaggal szolgálhatnak a felmérés nemzetközi vontakozásaival behatóbban foglalkozók számára. Az ERA-adatbázis anyaga remek eszköz minden oktatáskutató számára, összetett keresőrendszere kivonatokat, gyakran teljes online cikkváltozatokat dob ki.

Footnotes

  1. ^ OECD, Központi PISA-oldal: http://www.pisa.oecd.org/
  2. ^ DeSeCo = Definition and Selection of Competencies (A képességek definicíója és kiválasztása), weboldaluk:http://www.portal-stat.admin.ch/deseco/index.htm
  3. ^ PISA 2003 Technical Report:http://www.pisa.oecd.org/document/13/0,2340,en_32252351_32236173_35188685_1_1_1_1,00.html
  4. ^ OECD, A PISA 2003-ban részt vevő országok listája, projektvezetőik, weboldalaik:http://www.pisa.oecd.org/pages/0,2966,en_32252351_32236331_1_1_1_1_1,00.html
  5. ^ Az Ausztrál Oktatáskutató Tanács PISA-oldala: http://www.acer.edu.au/research/PISA/PISA_reports.htm
  6. ^ Ausztrál Oktatási Minisztérium: http://www.dest.gov.au/
  7. ^ Az ACER publikációs listája: http://www.acer.edu.au/publications/newsletters/Res_Dev/index.html
  8. ^ Új-zélandi Oktatási Minisztérium: http://www.minedu.govt.nz/goto/pisa
  9. ^ Új-zélandi Oktatáskutató Tanács: http://www.nzcer.org.nz/
  10. ^ Nemzetközi Természettudomány Oktatás Szemléje, 27. évf., 2. szám, 2005. február.http://journalsonline.tandf.co.uk/link.asp?id=uaw6aabj9qudpxpy
  11. ^ A dán oktatási minisztérium PISA-honlapja: http://www.uvm.dk/nyheder/pisa2003.htm?menuid=641015
  12. ^ A Lengyel Tudományos Akadémia, Filozófiai és Szociológiai Intézete, a legyel PISA-oldal:http://www.ifispan.waw.pl/pisa/index.html
  13. ^ A holland CITO honlapja: http://www.cito.nl/exp/pisa/actueel/eind_fr.htm
  14. ^ A brit kormány PISA-oldala: http://www.statistics.gov.uk/ssd/surveys/survey_student_achievement.asp
  15. ^ Portugál Oktatáskutató Intézet: http://www.gave.pt/pisa.htm
  16. ^ A lett PISA-központ oldalának nyoma: http://www.lu.lv/eng/general/structure/institutes/educational.html
  17. ^ Lett Oktatási Minisztérium: http://www.izm.lv/ 
  18. ^ Szlovák Oktatási Minisztérium: http://www.minedu.sk/ 
  19. ^ Svéd Oktatási Intézet: http://www.skolverket.se/sb/d/190 
  20. ^ Svéd Oktatási, Kutatási Minisztérium: http://www.sweden.gov.se/sb/d/2063
  21. ^ INVALSI: http://www2.invalsi.it/RI/Pisa2006/
  22. ^ Luxemburgi PISA-oldal: http://www.script.lu/documentation/publication_pisa_2003.phtml
  23. ^ Francia PISA-oldal: http://www.educ-eval.education.fr/pisa2003.htm
  24. ^ A spanyol Oktatásértékelési Intézet honlapja: http://www.ince.mec.es/
  25. ^ A spanyol oktatási minisztérium honlapja: http://www.mec.es/
  26. ^ María Jesús San Segundo beszéde: http://www.mec.es/mecd/gabipren/intervenc/edu_03_consejosescolares.pdf
  27. ^ A japán Oktatás, Kultúra, Sport, Tudomány és Technológia Minisztériuma: http://kensaku.mext.go.jp/english/
  28. ^ Kanadai PISA-oldal: http://www.pisa.gc.ca/ 
  29. ^ A tizenöt évesek számítógép-használatának hatása olvasásértési teljesítményükre:http://www11.hrsdc.gc.ca/en/cs/sp/hrsdc/lp/publications/2004-002625/page00.shtml
  30. ^ http://www.uiv.cz/clanek/70/305 Csehország
  31. ^ Norvégia PISA-oldala: http://www.pisa.no/eng_pub.html 
  32. ^ Finnország PISA-oldala: http://ktl.jyu.fi/pisa/base.htm 
  33. ^ Októberi finn szeminárium: http://www.oph.fi/info/pisahelsinki/ 
  34. ^ Decemberi finn szeminárium: http://www.oph.fi/info/pisahelsinki2/ 
  35. ^ http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2003-12-vt-mihaly-vilagraszolo.html 
  36. ^ Az Egyesült Államok PISA-publikációi: http://nces.ed.gov/surveys/PISA/Publications.asp 
  37. ^ Az adatbázisképzés szemináriumának oldala: http://nces.ed.gov/conferences/confinfo.asp?confid=130 
  38. ^ Segédanyag az amerikai tanároknak: http://nces.ed.gov/surveys/pisa/Educators.asp 
  39. ^ Sajtóközlemény az amerikai Oktatási Minisztérium oldalán: PISA Results Show Need for High School Reform.http://www.ed.gov/news/pressreleases/2004/12/12062004a.html
  40. ^ Az ír PISA-központ kiadványai: http://www.erc.ie/pisa/PISA_publications.html 
  41. ^ A második ír PISA-szimpózium programfüzete: http://www.erc.ie/pisa/P03SymposiumProgramme.pdf
  42. ^ Manfred Huschner: PISA/TIMSS után... A minőségbiztosítás új útjai a német iskolában.http://www.icp2005.com/speakers_papers/Manfred%20Huschner.pdf
  43. ^ PISA 2003 – Sajtótükör, GEW – Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft.http://www.gew.de/PISA_2003_Pressespiegel.html
  44. ^ GEW = Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft: http://www.gew.de/
  45. ^ Akcióterv, a PISA 2003 tanulságai. KOVO-Beschluss 07./08. 2005. http://www.gew.de/Binaries/Binary9789/kovo-aktionsplan-06-05.pdf
  46. ^ A német Heterogenitás Hálózat oldala: http://www.netzwerk-heterogenität.de/ 
  47. ^ Az IQB oldala: http://www.iqb.de/ 
  48. ^ Spiegel Online, Pisa-Donnergrollen, 2005. július 14. http://www.spiegel.de/unispiegel/studium/0,1518,druck-365068,00.html
  49. ^ GEW sajtókör: http://www.gew.de/PISA_2003_-_Reaktionen.html
  50. ^ Ausztria PISA-odala: http://www.pisa-austria.at/
  51. ^ Sajtóközlemény: http://www.bmbwk.gv.at/ministerium/pm/archiv/Aktuelle_Presseinformati7998.xml
  52. ^ Sajtóközlemény: http://www.bmbwk.gv.at/ministerium/pm/archiv/Aktuelle_Pressemitteilun9134.xml
  53. ^ http://www.bmbwk.gv.at/ministerium/pm/archiv/Aktuelle_Pressemitteilun8297.xml
  54. ^ Taylor & Francis Group: http://www.taylorandfrancisgroup.com/
  55. ^ Az oktatással folglalkozó folyóiratok listája: http://www.tandf.co.uk/journals/listings/edu.asp
  56. ^ Stephen Gorard – Emma Smith: An international comparison of equity in education systems. In Comparative Education, 2004. 1. sz. http://journalsonline.tandf.co.uk/link.asp?id=7a2n1m5a4t3gnht4
  57. ^ Peter J. Fensham – Wynne Harlen: School science and public understanding of science. International Journal of Science Education, 1999. 7. sz. http://taylorandfrancis.metapress.com/link.asp?id=ff1ur4t7x06q8p1l
  58. ^ International Reading Association: http://www.reading.org/ 
  59. ^ Az IRA PISA-jelentése: http://www.reading.org/resources/issues/reports/pisa.html 
  60. ^ ERA – könyvtárosoknak: http://select.ingentaconnect.com/era