Bemutatkozott az Új Pedagógiai Szemle az ELTE-n, avagy látogatás a Zöld Vadonban

2014. szeptember 24-én Trencsényi László tanszékvezető egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke¹ látta vendégül az Új Pedagógiai Szemle szerkesztőségét a Beszélgetések a Zöld Vadonban rendezvénysorozat keretei között, az ELTE PPK Kazinczy utcai könyvtárában.^[1] A Társaság meghívására szerzők, olvasók, doktorandusz hallgatók jöttek el, s jó hangulatú, élénk beszélgetés, vita bontakozott ki Trencsényi László pedagógiai helyzetjelentése és a szerkesztők bemutatkozása után, többek között a következőkről: figyelembe vehető-e a tudományos élet szereplőit szorongató publikálási kényszer egy folyóirat szerkesztése során? Miért nincs kapcsolat a neveléstudományi folyóiratok között? Hol tart a digitális megjelenés ügye? – hiszen ami nem hozzáférhető interneten, az nincs is. Mikor kerül sor a régi Szemle digitalizálására, hogy a kutatás mai feltételei szerint is hozzáférhetővé váljék? Milyen a jó pedagógiai írás, mekkora a szerkesztőség szabadsága a szerkesztésben?

Az utóbbi kérdésre egyszerű volt a válasz, a szerkesztőség a másfél évvel ezelőtt elfogadott stratégiája és értékrendje szerint dolgozhat. A többi válaszért pedig nap mint nap küzdenünk kell. Ami talán külön megemlíthető a szerkesztőség kéziratokkal kapcsolatos magatartásának jellemzéseképpen: az elbírálás alapvető szempontja, hogy érződik-e bennük a szerzői kíváncsiság a tárgy iránt, természetesen a választott műfajoknak megfelelően, melyek sokfélesége mellett a szerkesztőség elkötelezett. Hiszen a tudományos dolgozatoknak és a személyes, naplószerű írásoknak egyaránt helye van a lapban.

A pedagógiai írások és a pedagógiai sajtó Eötvöstől napjainkig bekövetkezett minőségromlását felvázoló hallgatói hozzászólás jelezte, mennyire nagy a mindenkori szerkesztőség felelőssége, és a mérce is adott. A lapbemutató résztvevői inspirációt adtak a szerkesztőség további munkájához, hogy keresse a kapcsolatokat az olvasóival, adjon teret szakmai vitáknak, tegyen meg mindent a lap élővé tételére.

A meghívás apropóját az adta, hogy az ELTE Eötvös Pontban mostantól az egyes lapszámok megvásárolhatók. Az összejövetel végén felvetődött, talán érdemes volna rendszeresen ÚPSZ lapbemutatót tartani a PPK könyvtárában.