Az „önkéntességből való tanulás” és a DIA-modell mint a pedagógiai módszerek kiszélesítési lehetőségei

Bevezető

Rövid tanulmányunkban szeretnénk a pedagógusok és pedagógiai filozófiák iránt érdeklődőknek egy Magyarországon még viszonylag újdonságnak tekinthető módszert, a „service learning”-et (önkéntességből való tanulást) röviden felvázolni, és a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) által használt DIA-modell előnyeit és kihívásait bemutatni.

Ennek az iskolán kívüli, de iskolához szorosan kapcsolódó programnak számos aspektusa van, amellyel a mai diákokat, fiatalokat arra buzdítja, hogy az iskolában szerzett ismereteiket gyakorlatban próbálhassák ki, és ezt az elmélyített, kipróbált tudást összekapcsolhassák az iskolaival, sőt, még újabb ismereteket szerezhessenek.

Tanulmányunkban a módszer alapjait mutatjuk be, először az önkéntesség általunk használt fogalmát, következő lépcsőfokként a „service learning”-et (önkéntességből való tanulást), majd a Magyarországon a DIA által használt DIA-modellt. Ennek egyediségét az adja, hogy az önkéntes tevékenységet és a rendszeres találkozókon történő élményfeldolgozást kiegészítjük egy új aspektussal: a civil ismeretekkel (tolerancia, érdekképviselet stb.), amelyek a diákok közéleti aktivitását még elméleti háttérrel is segítik.

Hitvallásunk, hogy az önkéntesség és a másokért való tenni akarás gondolatának korai megismertetése nagymértékben segíti a következő generációt a demokratikus elvek elfogadásában és a civil technikák gyakorlásában.

Az önkéntesség

Az ENSZ által 1995-ben összehívott, a társadalmi fejlődésről és egyéb kezdeményezésekről szóló koppenhágai világ-csúcstalálkozón mintegy 117 ország fejezte ki elkötelezettségét, hogy intézkedéseket tesz a szegénység mérséklése, a teljes foglalkoztatás támogatása és a társadalmi integráció biztosítása érdekében. A csúcstalálkozó állásfoglalásában a résztvevők hangsúlyozták az önkéntesség és az annak szellemében tevékenykedő közösségeknek és szervezeteknek a társadalmi és gazdasági haladásban betöltött szerepének fontosságát. (Beke 2001)

Sokan hiszik, hogy az önkéntesség ma is a középkorú, unatkozó középosztálybeli háziasszonyok tevékenysége, ám az önkéntesség sokkal szélesebb korosztályokat és társadalmi rétegeket érinthet. A gyerekek szocializációja, oktatása, nevelése során fontos cél, hogy később közösségük aktív tagjaivá legyenek. A fiatalok, pályakezdők szempontjából előnyös, ha első munkahelyi gyakorlatukat segítő környezetben végzik, ahol a felelősséget helyettük még mások viselik. A fiatalok körében növekvő tartós munkanélküliség tendenciáit figyelembe véve még nagyobb a társadalmi felelősség: sokan karrierjük első állomásaként passzivitásba kényszerülnek. Különösen fontos a nők munkaerőpiacra való visszakerülésének elősegítése. A nyugdíjas önkéntesek számára a magány, a passzivitás, a betegségekbe menekülés és az elszegényedés elkerülésének lehetősége jelenthet vonzást. Emellett egyre több piaci szervezet figyel fel arra, hogy szakembereinek önkéntes munkára való ösztönzése elősegíti az alkalmazottak kreativitásának, munkakedvének növekedését, felfogható az alkalmazottak sokoldalúvá tételének egyik állomásaként, javítja a cég közösségen belüli reputációját, növeli a vállalaton belüli munkamorált.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének nem kis problémát jelentett az önkéntesség és az önkéntességgel kapcsolatos alapfogalmak definiálása. Az önkéntes munka, az önkéntesség megjelenése egy adott társadalomban a történelmi helyzetek, a politika, a vallás és a kultúra függvénye. Három jellemző tulajdonsággal mégis általánosságban is meghatározható:

• Önkéntes tevékenységet elsősorban nem anyagi ellenszolgáltatásért végeznek, de a kiadások megtérítése vagy jelképes fizetség megengedhető.
• A tevékenység „önkéntes”.
• Más személy vagy a társadalom hasznára kell hogy irányuljon (bár köztudott, hogy az önkéntesség jelentős haszonnal jár az önkéntes személyére nézve is).

Az önkéntességet a világ különböző országaiban különbözőképpen definiálják. (Czike 2001)

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány 2000 őszén kezdett kutatásának célja a középiskolások és a civil szervezetek közötti kapcsolatteremtés meghatározó tényezőinek vizsgálata volt.

A terepmunkák során a középiskolásokat érintő programok számtalan válfajával találkoztak. A kutatók úgy gondolták, érdemes kitágítani látókörüket és – akár érintőlegesen is – megvizsgálni általában a közösségi tevékenységeket. Ezzel nem kívántak minden ilyen tevékenységet önkéntes munkaként értelmezni. Vizsgálatukat az indokolta, hogy a közösségi, szabadidős tevékenységeket hasonló tényezők befolyásolják, mint a szűk értelemben vett önkéntes munkát. Éppen ezért arra is alkalmasak, hogy önkéntes programokkal vessék össze őket. Következőképpen határozták meg az önkéntes munka fogalmát a maguk (illetve kutatásuk) számára.

Az önkéntes munka

E külső kényszer nélküli;

• mások javát (is) szolgáló, de a piac által nem föltétlenül jutalmazott;
• anyagi/természetbeni kompenzáció nélküli;
• legális;
• szervezeti keretek között folyó tevékenység.

Szervezeti keret alatt értjük:

E egy artikulált – legális – közösségi cél érdekében,

• a kezdeményezők szabad akaratából létrejövő,
• több mint egy éve folyamatosan, de legalábbis rendszeresen, legalább évi 12 alkalommal a céloknak megfelelő projekteket megvalósító,
• tevékenységébe rendszeresen (évi több alkalommal) önkénteseket bevonó,
• a tagok által elismert, stabil irányítási struktúrában működtetett,
• nem feltétlenül hivatalosan bejegyzett,
• nonprofit társulást.

Fontos leszögezni, hogy az önkéntes munkát abban az esetben lehet az ingyen, mások számára végzett munkától (tisztán) elkülönítve értelmezni, ha annak sajátos társadalmi szerepe van, illetve sajátos üzenetet, missziót képvisel. Vagyis az önkéntes ezzel fejezi ki privát érdekeitől mentes szolidaritását. (Wizner 2001)

Az önkéntesség sokkal szélesebb korosztályokat és társadalmi rétegeket érinthet. A gyerekek szocializációja, oktatása, nevelése során is fontos állomás, s a fiatalok, pályakezdők szempontjából meghatározó élmény lehet az önkéntesség, segíthet megérteni, megérezni a társadalom sokrétegűségét, sokszínűségét, valamint a szociális érzékenység kialakulásában is nagy szerepe lehet az ebben a korban vállalt önkéntes munkának. Nem elvetendő az a tényező sem, hogy azok, akik fiatal korukban szereznek tapasztalatot az effajta munkáról, sokkal nagyobb valószínűséggel vállalnak szerepet a későbbiekben – felnőttkorukban – a civil életben.

A fiatalkori önkéntes szolgálattal szerzett tapasztalat azonban nemcsak a későbbi „civilitásukat” determinálhatja, hanem pályaorientációjukat is. A mai középiskolások körében nagyon gyakori az a dilemma, hogy vajon merre is induljanak érettségi után. Sokan szembesülnek ezzel a problémával, s továbbtanulásuknál leggyakrabban nem saját érdeklődésüket részesítik előnyben, hanem bizonyítványuk átlagát és a felsőoktatási intézmények éppen aktuálisan „divatos” szakjait. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy a mai középiskolás diákok érdeklődési köre viszonylag szűk körű. Az iskolai kötelezettségek mellett csak kevés diáknak vannak olyan tevékenységei, melyeket saját akaratából és tetszéséből választ. Rengeteg különórára járnak (nyelvi órák, felvételi előkészítők), hogy „versenyképesek” legyenek a felvételiken, viszont ezekből gyakran kimarad az emberi tényező, és gyakran túl specifikusak, az itt szerzett tudás szinte csak az adott megmérettetésen számít többlettudásnak, azonban a diákok a valódi életben nem veszik többé hasznát. (Czike 2001)

Az önkéntességet olyan társadalmi tőkének tekintjük, amely számos módon járul hozzá a társadalom integráltabb működéséhez. A kapcsolataiban gazdagabb, színesebb egyénekből, közösségekből álló társadalom feltétlenül emberibb hely a benne élők számára. (Czike 2001)

Itt jelenik meg választási lehetőségként a „service learning” (önkéntes munkából való tanulás), amely inkább a gyakorlati (szociális) életben használható, a civil tudást helyezi előtérbe, s kevésbé a tárgyi tudást. Egy 2001-ben készült felmérés szerint azok a középiskolás tanulók, akik egyetemi továbbtanulásra készülnek, a már említett felvételire való versenyképességhez inkább a „klasszikus” különórákat választják iskolán kívüli elfoglaltságnak, míg azok a diákok, akiknél a felvételi kevésbé mérvadó tényező, szívesen választják az iskolán kívüli tanulás ezen formáját, vagyis a service learninget.

„Service learning” – önkéntes munkából való tanulás

A service learning mint módszer vagy filozófia Amerikából indult. Hazánkban az elmúlt két-három év során vált ismertté, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány tevékenységének köszönhetően. Az Amerikában használt service learning főként az iskolai tananyag elsajátítását célozza meg, mint pedagógiai módszer. Például biológiaórán, a vizek szenynyezettségének témakörénél a tanár kimegy a diákokkal egy közeli patakhoz és annak pH-értékének, illetve szennyezettségének vizsgálatával, esetlegesen a patak megtisztítása közben adja át a tananyagot, majd a tanteremben a diákok saját tapasztalataikról beszélve és élményeiket feldolgozva sajátítják, mélyítik el a tanártól hallott tudást.

A tapasztalati tanulás eredményességét már a 20. század elején kutatták és nagyra becsülték. Deweykutatásai szerint a tanulás az akció és reakció kölcsönhatásában jelenik meg. A tanulók nemcsak olvasás vagy előadás formájában ismerkednek meg az adott témával, hanem cselekvésük folyamatában is. (Eyler-Giles 1999)

A magyarországi, DIA által alkalmazott service learning program nem kötődik ilyen szorosan az iskolai tanítási módszerekhez, azokat inkább kiegészíti. A diákok egy felnőtt segítő, koordinátor (általában pedagógus) segítségével szervezik és végzik az önkéntes munkát és az élményfeldolgozást.

Ezek az önkéntesek nem csupán saját közösségeiket fejlesztik, hanem ezt az élményt strukturált formában fel is dolgozzák. A tanulás kikerül az osztályteremből, és a diákok a saját közösségeikben végzett munka során tanulnak. Az itt szerzett tapasztalatokat és tudást azonban a diákok önkéntelenül is visszaviszik a tanórákra.

A service learning úgy is értelmezhető, mint közösségi program vagy mint pedagógiai filozófia. Ha közösségi programként fogjuk fel, akkor olyan munkáról beszélünk, amelyet a diákok helyi közösségeiken belül végeznek, mialatt ezt szervezett foglalkozások keretében fel is dolgozzák. Mint pedagógiai filozófia azt a véleményt tükrözi, hogy tanulni legeredményesebben aktív szerepvállalással és élmények feldolgozásával lehet.

A service learning olyan tanulást kezdeményez az átfogó szociális témákról, amelyet a diákok az ezekben való aktív munkával visznek véghez. Ez a tanulás a történelmi, szociális, kulturális, gazdasági és politikai környezet megértését, illetve az ezeket érintő szükségletek kielégítését foglalja magában. A módszert úgy is értelmezhetjük, mint előre meghatározott tanulmányi célok elérését közösségi munkával és annak elemzésével. (DIA – A service learning, 2000.)

A service learning pozitív hatásai

Amit a diákok nyernek

• Gyakorlati tapasztalatok, amelyek a tárgyi tudást erősítik, mélyítik.
• Különböző tanítási módszerek megismerése.
• Kapcsolat különböző kulturális háttérrel rendelkezőkkel.
• Másoknak való segítésből megnőtt önbecsülés.
• Szakmai ismeretek elsajátítása.
• Közösségfejlesztő munka végzése saját lakóhelyen.
• Civil felelősségérzet kialakulása.

Amit a tanárok nyernek

• Új tanítási módszerek megismerése.
• Szorosabb kapcsolat a diákokkal, diákközpontú tanítási elvek.
• A tanulás egy új definíciójának elsajátítása.
• A tanterv kiszélesítése és annak gyakorlati használata.
• Olyan szociális problémák megismerése, amelyek szorosan a tantervhez kapcsolódnak.
• A közösségekben végbemenő folyamatokat elemző tudományos kutatómunkára és publikációra való lehetőség.

Amit a közösség nyer

• E Kiszélesedő kapcsolat az adott oktatási intézménnyel.
• Aktív szerep a fiatalok gondolkodásmódjának változásában.
• Rövid és hosszú távú szociális problémák orvoslása önkéntesek bevonásával.
• Iskolák szorosabb kapcsolata saját közösségeikkel.

Amit az oktatási intézmény nyer

• Kiszélesedő tanulmányi és szakmai lehetőségek, valamint szorosabb kapcsolat a településen élőkkel.
• Tanárok és diákok aktív részvétele a környék életében.
• A diákok tudásának növelése és kiterjesztése új területekre.
• Pozitív visszhang az iskola környezetéből.
• Több sikeres diák felvételiken és pályakezdéskor.

Az emberi cselekvés pedig általában valamilyen érzelmeket indukál. Amint érzelmek kerülnek a tanulási folyamatba, a hatékonyság sokszorosan megnő. Márpedig az önkéntes munka során az érzelmek, a saját élmények, tapasztalatok mindenképpen megjelennek, hiszen a legtöbb munka valamilyen módon emberekhez kapcsolódik, a helyi közösséggel kapcsolatos, vagy a közösségben végződik.

A programok keretében nemcsak megbeszélik a helyi közösség szociális és egyéb problémáit, és azokból tanulnak a fiatalok, de arra is megpróbálnak alternatívákat találni s megfogalmazni, hogy helyi szinten mik a teendők a probléma megoldásához. Gyakran e problémák megoldása nem kíván különösebb szakértelmet, s az önkéntesek maguk is el tudják végezni. Így nemcsak a problémáról tanulnak, de megtapasztalhatják, hogy saját maguk is tudnak megoldásokat találni, sőt saját kezükkel tehetnek az ügy érdekében. Ezzel társadalmi szerepérzetük nő.

A fiatalok önkéntes munkájuk során olyan ismereteket és főképpen készségeket, szerepeket sajátítanak el, amelyekre életük során sokszor lehet szükségük, azonban az iskola hagyományos keretein belül nehezebben tanulhatják meg. Ilyen például a problémamegoldó szemléletmód, kritikai gondolkodás, kreatív, új ötletek megtalálása, saját társadalmi szerepük felelősségének kipróbálása stb. Ezek mellé sorolhatóak még azok a készségek, amelyeket az adott munka elvégzése során specifikusan tanulnak meg. (Pl.: betegápolás, számítógépes ismeretek stb.)

Néhány mai pedagógiai irányzat szerint napjainkban a nevelés fő célja, hogy teljes személyiségeket neveljünk, hogy ezek a személyek képesek legyenek kulturális, gazdasági, politikai és társadalmi életük alakítására. A cél tehát az „aktív állampolgárságra” nevelés. (The European Comission, 2002)

Az önkéntes munkát vállaló fiatalok általában nyitott és szolidáris személyiségek, illetve munkájuk során mindenképpen azzá válnak. Eme nyitottságuk megragadható a service learning programokban, s tökéletes terep az „aktív állampolgárságra” való neveléshez. Az önkéntes munka – és ezen keresztül áttételesen a service learning programok – hatalmas erőforrásbázist jelenthetnek a civil szervezetek számára.

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)

Küldetés

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) olyan közhasznú szervezet, amely a civil társadalom fejlődését kívánja elérni a 14 és 25 év közötti közép- és kelet-európai fiatalok önkéntes munkába való bevonásával.

 

A program háttere

Az elmúlt évtized politikai változásai, a piacgazdaság meginduló és a civil szektor ugrásszerű fejlődése a most felnövő generáció számára nagy kihívás. Az utóbbi időben elindult változásokat a DIA arra szeretné felhasználni, hogy kreatív módon kritikus gondolkodásra és vezető szerepre ösztönözzön minél több fiatalt, előmozdítva a közösség fejlődését. A szervezet hitvallása, hogy az önkéntesség és a másokért való tenni akarás gondolatának korai megismertetése nagymértékben segíti a következő generációt a demokratikus elvek elfogadásában és a civil technikák gyakorlásában.

 

Programunk alapjai

A DIA önkéntes programja lehetőséget teremt a részt vevő iskolák, ifjúsági szervezetek diákjainak, hogy civil ismereteket tanuljanak és azokat a gyakorlatban elsajátíthassák. A program sikerének feltétele a fiatal önkéntesek, helyi koordinátorok és nonprofit szervezetek együttműködése. Szervezetünk ehhez nyújt szakmai hátteret és segítséget.

 

Évközi önkéntes program

Önkéntes munka: a DIA segít fiatal önkénteseinek abban, hogy önállóan vagy helyi nonprofit szervezetekkel közösen a helyi igényekhez illeszkedő önkéntes projekteket alakítsanak ki.

„Civil óra”: heti egy találkozó keretében a helyi koordinátorok segítik a diákokat, hogy munkájuk jelentőségét és a felmerülő szociális kérdéseket elemezzék, értékeljék. A találkozón szervezetek és cégek munkatársai is tartanak előadásokat tevékenységükről és közösségi szerepükről.

 

Szakmai segítség

A szervezet munkatársai folyamatos konzultációt és értékelési lehetőséget biztosítanak a részt vevő iskolák, diákok, pedagógusok, civil szervezetek számára. A látogatások során önkéntesekkel, koordinátorokkal és a szervezetek képviselőivel beszélgethetnek, valamint a felmerülő problémákra kaphatnak választ.

A folyamatos szakmai segítség mellett szervezetünk képzéseket és konferenciákat is szervez. A képzéseket átfogó kézikönyv és egy folyamatosan bővülő internetes honlap teszi teljessé.

A DIA 1999-ben öt településen kezdte el ezt a munkát: Veszprémben, Tapolcán, Miskolcon, Debrecenben és Kassán egy nagyszabású konferencia megrendezésével. A program mintegy 75 fiatal bevonásával indult el, akik heti egy alkalommal több mint húsz helyi nonprofit szervezetnél és szociális intézményekben végeztek önkéntes közösségi munkát. Munka folyt többek között idősek otthonában, környezetvédelmi szervezeteknél, általános iskolákban és nagycsaládosokat segítő központokban.

A szervezet azóta a hazai tapasztalatokra építve létrehozott egy átfogó tematikai kézikönyvet, valamint a programokban részt vevő fiatalok száma megsokszorozódott. Mára már a DIA 32 csoportjában több mint hatszáz 14 és 25 év közötti magyar, román, ukrán, cseh, szlovák és lengyel fiatal végez önkéntes munkát.

A DIA-MODELL

Felépítése a program elemei szempontjából

A DIA service learning modelljének alapvetően három eleme van. Az alapítvány által kidolgozott modellnek az a sajátossága, hogy az önkéntességen és az élményfeldolgozáson kívül belekerült egy harmadik elem, a civil ismeretek oktatása. A csoporttalálkozókon (fakultációs órákon) a diákok nemcsak az önkéntes segítés során tapasztalt élményeikről, benyomásaikról beszélgetnek, hanem a beszélgetések témái közé bekerülnek a civil élethez és a társadalomismerethez kapcsolódó témák, mint például a sajtószabadság, halálbüntetés, emberi jogok, érdekképviselet.

E három elem alkalmazásával a diákok közéleti aktivitása mellett a képességfejlesztés (kommunikációs, probléma megoldó, kreativitás stb.) és a civil ismeretek elsajátítása is ugyanolyan hangsúlyt kap.

Felépítése a programban részt vevők szempontjából

Minden egyes helyi programban három kulcsszereplő van:

• fiatal önkéntesek egy csoportja (általában 14–25 év közöttiek),
• egy lelkes koordinátor (pl. tanár, ifjúsági munkás, szociális munkás, önkéntes, diákvezető),
• az önkéntes munkát biztosító helyi szervezet (ahol az önkéntesek véghezviszik a projektjüket).

E kulcsszereplők felelősek az egy évig tartó service learning program kivitelezéséért. A továbbiakban röviden bemutatjuk a fenti kulcsszereplőket és az éves service learning programot.

 

Fiatal önkéntesek

A DIA helyi partnereinek hálózatában minden helyi kapcsolat magját egy csapat lelkes fiatal önkéntes alkotja. Ők lehetnek diákok vagy egy ifjúsági szervezet önkéntesei vagy tagjai.

 

A koordinátor

Minden service learning programot egy felnőtt koordinátor segít, aki hivatalosan képviseli a programot az iskola, az önkormányzat, a helyi vállalkozások, a média, a szülők stb. előtt. A koordinátor lehet tanár, ifjúsági munkás vagy a helyi szervezet önkéntese ott, ahol a program folyik. Ez a személy felelős a program minőségéért és megvalósításáért. Ő tervezi meg és facilitálja a civil órákat, miközben hagyja, hogy az önkéntesek határozzák meg a program irányát. Részt vesz a programhoz és a projektekhez szükséges pénzalap helyi előteremtésében, és tartja a kapcsolatot a DIA-val.

 

Az önkéntes munkát biztosító helyi szervezet

Ideális esetben a fiatal önkéntesek helyi civil szervezeteknél, intézményeknél vagy más olyan helyi közösségi szervezetnél valósítják meg az önkéntes projektjüket, amely a helyi közösség szükségleteinek kielégítésére törekszik. (Például: idősek otthona, helyi állatkert, színház, óvoda, vakok intézete, mozgássérültek.) Előfordulhat, hogy az önkéntesek csoportja olyan projektet szervez, amelynek nem „ad otthont” egy másik szervezet. Ezek olyan projektek, amelyeket elsősorban maguk az önkéntesek szerveznek és vezetnek.

 

A DIA által nyújtott támogatás

A DIA legfontosabb szerepe az önkéntesek, a koordinátorok és (kisebb mértékben) az önkéntes munkát biztosító helyi szervezet támogatása. Ezt elsősorban képzések által valósítja meg: Önkéntes Fórum, Fiatal Önkéntesek Nemzetközi Nyári Program és a Koordinátor Konferencia, az önkéntes munkát biztosító szervezeteknek nyújtott tréning, a Koordinátor Nap.

A DIA által nyújtott egyéb támogatások: lehetőség pénzügyi támogatásra, DIA-kézikönyv, helyi képzések, segédanyagok.

A diagram az összes kulcsszereplőt ábrázolja a DIA service learning modelljében betöltött szerepük rövid bemutatásával. (DIA-Kézikönyv, 2002)

 

Néhány példa a DIA keretein belül megvalósuló iskolai programokra

A tapolcai Batsányi Gimnázium dia-csoportja

Az Iskola

A Batsányi János Gimnázium a város egyetlen 11 osztályos gimnáziuma, mellette még egy szakközépiskola működik Tapolcán. Az iskolában 277 diák (84 fiú és 193 lány) tanul, és a gimnáziumra épülve működik még néhány nagyobb felsőoktatási program is. (Aszalós 2001)

Az iskolán belüli önkéntes tevékenységek

Iskolarádió

Önkéntes munka az iskolairádió is. Mióta a szabályzatok értelmében nem dolgozhat teljes állású technikus az iskolában, a rádió irányítását más teendői mellett a számítástechnika-tanár vette át. Az iskolarádió kapcsolódik az országos, több mint 400 iskolát érintő rádiós DUE-rendszerhez, melynek keretein belül kész programokat kapnak. Munkájukban jelenleg három fiú vesz részt.

Iskolaújság

Az iskolában négy-öt tanuló működteti az újságot, amely jelenleg havilapként működik. Az újságot korábban egy elsősorban sci-fi érdeklődésű fiúcsoport irányította, most érdekegyeztetés folyik egy háromfős, korábban általános iskolai lapot kiadó lánycsoporttal, akik tanárokkal készült riportokat, iskolai híreket is szeretnének megjelentetni a lapban.

Musical Stúdió

Az előadások jellege miatt az önkéntes munkavégzés körébe sorolható a 75 fős Musical Stúdió és a 30 fős énekkar tagsága is. A versenyek és a nagyszabású fellépések mellett ezek a csoportok karitatív jellegű rendezvényeken is fellépnek. A Musical Stúdió munkáját önkéntes alapon több diák, díszletkészítő, technikus, jelmezes segíti. Munkájuk érdekessége, hogy amíg a tagság összetétele nagyjából az iskolába járók összetételét tükrözi, addig a leglelkesebb és a főszerepeket kiérdemlő tagok elsősorban a környék kisebb falvaiból kerülnek ki. Ezenfelül a Musicalben sokszor (70%-ban) a legrosszabb, esetleg osztályismétlő diákok szerepelnek. (Aszalós 2001)

Vak lány látogatása

Az iskola egyik tanulója rendszeresen látogat egy vak lányt, aki gyerekkori betegségéből adódóan mozgásszervi problémákkal is küzd, ezért csak tolókocsival tud közlekedni. A diáklány rendszeresen látogatta, német nyelvből korrepetálta és alkalmanként felolvasott neki. Ebből az élményből nagyon sok tapasztalatot szerzett a hátrányos helyzetű emberekkel és a másság elfogadásával kapcsolatosan.

 

Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest) – KEKSz-csapat

A KEKSz-csapat önkéntesei a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium diákjaiból kerültek ki. Tevékenységük igen szerteágazó. A fiatalok érdeklődésük alapján különböző projektekben vesznek részt. Hosszú távú és alkalmi önkéntes tevékenységeket is folytatnak.

Néhány egész évben futó program:

• A Pető Intézetben a mozgássérült gyerekekkel játszanak, segítenek a konduktoroknak a gyerekeket a játszótérre vinni, a nagyobbaknak pedig számítógépes ismereteket tanítanak.
• Részt vesznek egy Manush elnevezésű programban, ahol roma és nem roma fiatalok hoznak létre közösen programokat az emberi jogok és a tolerancia jegyében.
• A Vakok Intézetében kazettára olvasnak tankönyveket, egy vak színtársulat (Vakrepülés) számára fordítanak szövegeket, és szórólapok terítésével népszerűsítik a társulatot.

Egyéb rövid távú programjaik között szerepel például ajándékgyűjtés a Heim Pál Kórház beteg gyerekei számára és ruhagyűjtési akció egy családsegítőnek.

A rendszeres találkozókon pedig a hátrányos helyzetű emberekkel való munkájuk során szerzett tapasztalatokat dolgozzák fel, illetve az ide kapcsolódó civil témákkal (emberi jogok, tolerancia, hátrányos megkülönböztetés stb.) foglalkoznak.

 

Debreceni Önkéntesek Gárdája (DÖG)

A DÖG a Debreceni Egyetem lelkes, főként szociálpolitika-hallgatóit tömörítő csoport.

A menekülttáborban és két lakásotthonban (nevelőintézetek átalakítását megcélzó állami program, ahol nyolc-tíz gyereket és a felnőtt nevelőket helyezik ki lakásokba, ahol szorosabb kötelékben élnek) tevékenykednek.

• A debreceni menekülttáborban játszóházat szerveznek a gyermekek számára (foglalkozások, játékok, magyar nyelvű oktatás, az intézmény dolgozóinak segédkeznek).
• Lakásotthonokban kulturális és sportprogramokat, vetélkedőket szerveznek a gyerekek számára. Nemrégiben rajzkiállítást rendeztek az itt felnövő fiatalok munkáiból.
• A RÉS Egyesület kidnet.hu programjában is részt vesznek az önkéntesek. A 16 és 25 év közötti, levelező, esti tagozaton tanuló fiatalokat korrepetálják.

 

Aktív Soproni Ifjak (AKSI-SOPRON)

A 2000 áprilisában alapított Aktív Soproni Ifjak egyike a Sopronban működő legaktívabb, legdinamikusabban fejlődő ifjúsági szervezeteknek; tagjai folyamatosan figyelik, hogy miben lehetnek városuk hasznára, és munkájukba igyekeznek más helyi szervezeteket is bevonni.

Az AKSI egy önkénteseket összegyűjtő, koordináló, ifjúsági vezetőket képző és támogató, helyi önkéntes programok megvalósulását szolgáló, hosszú távú program beindítását segíti elő.

Konkrét elemek:

• önkéntes civil tréning;
• ifjúsági civil börze;
• havi találkozók, helyi potenciális önkéntes munkák összegyűjtése helyi szervezetek bevonásával.

A program keretében egy novemberi hétvégén gereblyét fogtak, hogy városuk egyik legszebb parkját, az Erzsébet-kertet megszabadítsák a lehullott avartól.

Ez a csoport nagyobb hangsúlyt fektet a diákok képzésére, képességeinek fejlesztésére és a civil ismeretek elsajátítására, az önkéntes tevékenység viszont ezt a tudásanyagot képes a gyakorlati oldalról megerősíteni és a tanult ismereteket elmélyíteni.

 

Szabó Lőrinc Gimnázium (Budapest) – Planétások Csoport

Az alábbiakban az egyik DIA-s csoport tantervét mutatjuk be, amely segítségével tisztább képet kapunk arról, miként állítják össze a csoportok a következő tanévre vonatkozó tantervüket, akciótervüket.

Planétások tanterv 2001/2002

Az önkéntesek egy kutyamenhelyre járnak rendszeresen, ahol a kutyákról gondoskodnak, etetik, sétáltatják őket és rendbe rakják a ketreceiket. Ezenkívül a tantervből kiderül, hogy a tanév során az élményeik tudatosításán, megbeszélésén kívül milyen egyéb, általuk érdekesnek talált témáról beszélgetnek, vitáznak. Gyakran a diákok maguk hívnak meg előadókat és szervezik az előadást.

Az alábbi tanterv áttekintést nyújt a budapesti Szabó Lőrinc iskolában működő DIA-csoport 2001/2002-es programjáról. A tantervet az önkéntesek és a koordinátor közösen fejlesztették ki.

 

2001

Június

• A tanulók érdeklődése az önkéntes projektben való részvétel iránt.
• Kapcsolatfelvétel a DIA-val a lehetőségekről.
• Fiatal önkéntesek képzése a DIA nyári táborában és a Visegrádi Faluban.

Szeptember

• Tanterv kidolgozása a civil órákra.
• Beszélgetés különböző témákról (demokrácia, csoportszabályok).

Október

• Téma: emberi jogok egy demokratikus társadalomban.
• Előadás-sorozat a diákjogokról.
• Kapcsolatfelvétel az együttműködés ügyében a Fehér Kereszt Állatmenhellyel.

November

• A menhely munkájának bemutatása a fiatal önkénteseknek: „Állatvédelem. Miért fontos az állatmenhely?”
• Az önkéntes projekt megkezdése a menhelyen.
• Az önkéntes projekt megkezdése: fiatalabb diákok korrepetálása.

December

• Előadássorozat: környezetszennyezés, „Hogyan védjük meg környezetünket?”

2002

Január – február

• Előadás-sorozat az Ashoka egyik ösztöndíjasával, Gera Pállal együttműködésben: Vidrák és a vadvilág.
• Környezetvédelem gyakorlati tapasztalatokkal.

Március

• Előadás-sorozat:
• A halálbüntetés – pro és kontra?
• A bűnözés és az emberi jogok.
• Csoportlátogatás az Individuum Alapítványnál.

Április

• Tanulmányi kirándulás a salgótarjáni Madártani Intézetben.
• Előadás-sorozat: „Globális problémák, helyi kérdések”.

Május

• Előadás: A nonprofit szervezetek szerepe a közösségben.
• Helyi feltérképezés, szükségletek feltárása a közösségben.

Június

• Beszélgetés különböző életmódokról.
• Diáktársak toborzása önkéntes munkára az iskolai „Kreatív Hét” alatt.

Reméljük, hogy tanulmányunkban sikerült bemutatni egy új módszert, amely hatékonyan egészítheti ki a hagyományos iskolai oktatást, és segítséget jelenthet az állampolgári ismeretek, civil technikák oktatásában.^[1]

Irodalom