Olvasási idő: 
20 perc

„Az oktatás minőségének fejlesztését meghatározza a pedagógusok módszertani kultúrája”

Beszélgetés Dobos Krisztinával, a KOMA kuratóriumának elnökével

Ön több mint hat éve a KOMA kuratóriumának elnöke. Hogyan változott a közalapítvány tevékenysége, a korábbi időszakhoz képest milyen elemek váltak hangsúlyosabbá, s mi az, ami esetleg vesztett a súlyából?

Az elmúlt hat év mérlegét csak a KOMA megalakításakor kitűzött célok tükrében lehet megvonni. A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány alapítói három fő célt határoztak meg. Az első a pedagógiai innováció, az új megoldásokat kereső pedagógusok ösztönzése volt. Ez a célkitűzés azon az egyébként helyes feltételezésen alapult, hogy a gyakorlatban, az iskolák világában nagyon sok olyan pedagógus dolgozik, aki a régóta közvetített ismeretanyagtól, a megszokott módszerektől eltérő, új, hatékony tartalmakat, megközelítési módokat akar kipróbálni. A második célkitűzés az oktatás tartalmi-módszertani megújítására vonatkozó innovatív pedagógusi elképzelésekhez igyekezett forrásokat teremteni, nyilvános pályázatok sorával kívánta támogatni azokat. Ehhez a célkitűzéshez egy olyan szándék is társult, hogy a pályázati lehetőségeken keresztül megtanítsa pályázni a közoktatásban dolgozó pedagógusokat, vagyis elképzeléseiket képesek legyenek olyan formába önteni, amelyet a szakértők szakmailag értékelni tudnak, és meg tudják állapítani, hogy az elképzelt innovációnak milyen eredményei várhatók, és azok alkalmasak-e arra, hogy másutt is terjesszék. A pályázás mint forrásteremtő, forrásszerző forma másfajta magatartást, gondolkodási módot kívánt meg a pedagógusoktól. Ennek hasznát igazán majd most, az Európai Unió támogatási lehetőségeinek a kihasználása kapcsán tudják széles körben hasznosítani a pedagógusok. A pályázati kultúrafejlesztő tevékenységelem az 1998-ban átalakított kuratórium tevékenységében vált erőteljesebbé. Noha a kuratórium elnöki székében lezajlott váltás egy kormányváltáshoz kapcsolódott, a kuratóriumot nem cserélte le az akkor hatalmon lévő oktatáspolitikai vezetés, pusztán a kurátorok egy részének személye változott. Ezzel az addigi működés pozitív elemeinek a megőrzését, a folytonosságot kívánta elősegíteni. Amennyire csak lehetséges volt, a KOMA távol kívánta tartani tevékenységétől a direkt politikát, s alapvetően csak a szakmai tevékenység szempontjait tartotta szem előtt.

A KOMA alapító okiratában szereplő célok között megjelent egy negyedik célkitűzés is, nevezetesen a pedagógusok által létrehozott fejlesztési eredmények, új módszerek terjesztése, közkinccsé tétele. Mennyire érvényesült ez a célkitűzés az elmúlt hat év során?

Az új kuratórium munkájában a korábbi időszakhoz képest erőteljesebbé vált az eredmények terjesztését elősegítő tevékenység. Felismertük, hogy egy modernizációs közalapítvány tevékenységében nemcsak annak van jelentősége, hogy jó pályázatokat ír ki, és szélesíti a támogatási lehetőségeket, hanem annak is, hogy a támogatásokkal ösztönzött eredményeket mások számára is hasznosíthatóvá teszi. Ennek a célnak a jegyében kezdtük kötetekbe szerkeszteni a pályázatokat. Részben egy-egy év pályázatainak az eredményeit adtuk közre, bemutatva az év összes pályázatát, az adatokat. Vannak olyan köteteink is, amelyekben egy-egy konkrét pályázati kört jelentettünk meg, valamint jó pályázatokat, megvalósult eredményeket mutattunk be, emellett beszélgetéseket tettünk közzé a sikeres pályázókkal. Az eredmények hasznosításának, terjesztésének lehetséges módja a konferenciák rendezése is egy-egy pályázati témában. Persze a legfontosabb terjesztési eszköz maga a fejlesztő pedagógus. A KOMA pályázói egy-egy tantestületben, kistérségben, egy-egy városi, megyei munkaközösségben tudják leginkább átadni az eredményeiket, a tapasztalataikat. S a legfőbb terjesztenivaló nem is biztos, hogy maga a fejlesztési eredmény, hanem az újító, az innovációs szándék, annak bizonyítása, hogy lehet másként, jobban, újszerűbben végezni egy-egy tárgy tanítását, egy-egy nevelési probléma megoldását.

Mit tart az 1998 óta eltelt időszak legfontosabb értékének, eredményének?

Az 1998-ban létrejött, azóta kibővített kuratórium összetétele igen sokszínű, és a különböző pedagógiai szemléletű kurátorok sokféle szempontot tudnak érvényesíteni mind a pályázatok kiírásában, mind a támogatások odaítélésében. Nagyon fontosnak tartom ennek a sokszínűségnek az érvényesülését, mert a sokféle elképzelés termékeny vitákat indukál, melyek eredménye – s ezt a kuratóriumi ülésről készült jegyzőkönyvek is igazolják – az általában igen nagy többséggel meghozott döntések sora. Sikerült olyan légkört teremteni, hogy a különböző pedagógiai elképzelések jól megférnek egymás mellett, hatnak egymásra, sőt az azokat képviselő személyek konszenzusra tudnak jutni. Ez azért lényeges, mert ma ez az egyik legnagyobb oktatásügyi támogatásokat adó kuratórium, illetve alapítvány.

Mennyire valósultak meg azok a célkitűzések, amelyeket a KOMA alapítója, az Oktatási Minisztérium kitűzött a közalapítvány tevékenysége számára?

Talán nem hat önelégültségnek, ha azt mondom, hogy a KOMA olyan pályázatok sorát írta ki, amelyek összhangban vannak a mindenkori oktatáspolitika célkitűzéseivel, továbbá a nemzetközi oktatásügyi, pedagógiai törekvésekkel. Tehát olyan témákban ösztönzi a pedagógiai innovációt, amelyek az oktatáspolitikai célok megvalósítását segítik, sőt sokszor meg is előzi az oktatáspolitikai célok megfogalmazását. Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy a KOMA kuratóriuma szakmailag megalapozott döntések alapján ítéli oda a forrásokat. Az elmúlt hat év alatt talán három-négy pályázó nyújtott be panaszt a döntéseinkkel szemben. Ezt azért lényeges hangsúlyozni, mert a kilencvenes évek elején, amikor a magyar közoktatásra ráköszöntött a szabadság, számos jó kezdeményezést, innovációt támogatott az oktatáspolitika, az oktatási minisztérium, de ezek épp a szakmai kontroll és támogatás hiányában nem voltak kellő szakmai alapossággal megtervezve, s ezért a jó elképzelésekből nem születtek igazi, terjeszthető eredmények. A KOMA szakértői apparátusa, egész működési módja, beszámoltatási rendszere garanciát jelent arra, hogy a pályázók által megfogalmazott elképzelések szakmailag megalapozottak, kivitelezhetők legyenek. A KOMA létezése előtti időszak innovációinak legnagyobb problémája – a tervezési hiányosságok mellett – a dokumentáltság hiánya volt. Ma a KOMA által támogatott pályázatok mindegyike jól dokumentált. A támogatás odaítélésének alapvető feltétele, hogy a pályázó világos célokat írjon le, megvalósítási tervet készítsen, s a feladatokhoz költségvetést is rendeljen. A pályázati ciklus végén a sikeres pályázóknak produktumot kell benyújtaniuk, hiszen ezzel válik megfoghatóvá és tegyük hozzá, terjeszthetővé a létrehozott innováció. Ez nemcsak a támogatásokra fordított közpénz hatékony felhasználása szempontjából, hanem a pedagógusok pályázási kultúrájának szempontjából is lényeges elem. A KOMA pályázataiban való részvétel egy fejlesztői munkakultúra elsajátítását is lehetővé teszi. Ha eredményekről kell számot adni, akkor ezt semmiképp nem szabad figyelmen kívül hagyni. Félreértés ne essék, mi nem sikerpropagandát várunk a pályázóktól; egy kísérlet esetleges kudarcának bevallása, dokumentálása hosszú távon ugyanolyan értéket jelenthet, mint a siker. Hiszen a pedagógiai folyamatok élő valóságot jelentenek, számos kiszámíthatatlan tényezővel. Persze támogatásaink célja a sikeres fejlesztési eredmények, tankönyvek, taneszközök, módszertani útmutatók fejlesztésének az elősegítése. Utaltam rá, hogy az 1998 óta eltelt időszak jelentős eredménye, hogy a KOMA hangsúlyosabban törekedett az eredmények terjesztésére, hiszen az alapítók negyedik célkitűzésként ezt jelölték meg. Ezen a területen azonban nem vagyunk elégedettek a saját tevékenységünkkel. S nem vagyok elégedett a KOMA által támogatott program központi fejlesztésekben történő felhasználásával sem. Ez persze nem a KOMA feladata, hanem azoknak a fejlesztőműhelyeknek a dolga, amelyek a programfejlesztéssel foglalkoznak. Hatalmas értéket jelent ez a közel egy évtized alatt létrejött innovációs eredmény. Mi magunk nagyon ügyelünk arra, hogy a pályázatok olyan szinten legyenek dokumentálva, hogy az eredmények kutathatók legyenek. Érdekes lenne a kutatók számára is ennek a pályázati anyagnak az áttekintése, elemzése. Személyesen is nagyon szeretném, ha ezen a téren előrelépést érnénk el. A mindenkori oktatásirányításnak és a kutatóknak, fejlesztőknek folyamatosan felajánljuk ezt a lehetőséget, de nem nagyon vagy csak alig élnek vele.

Ezek szerint a KOMA gazdag innovációs eredménytárát soha nem használták még kutatók?

Két kutatás született, de ezeket mi rendeltük meg. A kistérségi együttműködést ösztönző és a demokráciára nevelést támogató pályázatokról készültek kutatások, melyek a pályázatok hatását, az eredmények hasznosítását elemezték. Csak megjegyzem, hogy mindkét kutatás a KOMA saját forrásaiból történt.

Az előzőekben említette, hogy időnként előbb írtak ki bizonyos témákban pályázatokat, mint ahogy azt az oktatáspolitika vagy a kutató-fejlesztő szféra felfedezte volna. Konkrétan milyen témákról, pályázatokról van szó?

A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatban jóval előbb írtunk ki pályázatot, mint ahogy erről a témáról a kutatók írtak volna, vagy az oktatáspolitika a Nemzeti alaptantervben megjelenítette volna ennek fontosságát a szakmai közvélemény előtt. Maga a pályázati kiírás preambuluma is azt a célt szolgálta, hogy terjesszük a kompetenciaelméletet, a mögötte lévő pedagógiai gondolkodást, szemléletmódot. Hasznos lett volna, ha a NAT felülvizsgálatát követően a kompetenciafejlesztő programok tervezését végző fejlesztők odafigyeltek volna arra, hogy közelebb hozzák a pedagógusokhoz ezt a problematikát. Ugyanis a KOMA pályázatára számos olyan program érkezett, amelyekben a pedagógusok tantárgyi fejlesztő és tantárgyközi projekteket dolgoztak ki a különböző kompetenciák fejlesztésére. A KOMA eredményeinek felhasználása közelebb hozhatná a kutatókat a gyakorlathoz, ami növelné a kutatás hatékonyságát, illetve az eredmények felhasználásának esélyét a közoktatásban. Az igazán eredményes kutatási modell az lehetne, ha a KOMA gyakorló pedagógus pályázóit a kutatóteamek bevonnák a kutató-fejlesztő tevékenységbe. A nálunk pályázó több ezer pedagógus között bizonyosan sok erre alkalmas személy akad. Hasonlóan orientáló jellege volt például a gazdasági kultúra közoktatásbeli fejlesztését ösztönző pályázatunknak is, ahol a kiírás preambulumában egy pedagógiai gondolatot próbáltunk megértetni a pályázókkal. Nevezetesen azt, hogy itt nem olyan programokat várunk, amelyek konkrét közgazdasági ismereteket közvetítenek, hanem olyanokat, amelyek a közoktatásban a gyerekek életkorának megfelelő módon közvetítik a vállalkozási szemléletmódot, segítik a gazdasági folyamatok megértését. Nem konkrét tantárgy fejlesztésére írtunk ki pályázatot, hanem a közoktatásban egy szemléletmód terjesztésére, amely osztályfőnöki órán is történhet, de lehet vállalkozási játékot szimulálni, vagy éppen egy konkrét kis iskolai mikrovállalkozáson keresztül terjeszteni ezt a kultúrát. A KOMA egyik nagy erősségévé vált, hogy a kuratórium olyan témákban igyekszik pályázatokat kiírni, amelyek a hazai és a nemzetközi fejlesztési koncepciókban már érezhetően ott vannak. Ilyen pályázat volt például a szakiskolák közismereti tantárgyainak megújítását célzó pályázatunk. Mindenki tudja, hogy ebben az iskolatípusban milyen komoly tanulási nehézségekkel küzdenek az odajáró, zömében halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Szerettük volna előhívni az ott tanító pedagógusokból azokat a tapasztalatokat, amelyek jól hasznosíthatóak az odajáró gyerekek érdeklődéséhez, motivációs problémáihoz illeszkedő programok megírásában. Ebben az iskolatípusban ugyanis nem lehet a gimnáziumokban használt tantárgyi tantervekből leegyszerűsítve kidolgozni a szükséges közismereti tartalmakat. Erre az adekvát választ csak azoktól a tanároktól lehetett várni, akik ebben az iskolatípusban tanítanak.

Említette, hogy a hazai folyamatok mellett gyakran nemzetközi és azon belül is európai uniós célokhoz illeszkedő pályázatokkal is segítették és segíteni kívánják a magyar közoktatás közelítését a főbb trendekhez. Mennyire vitte közelebb mindehhez a gyakorló pedagógusokat a KOMA?

Kurátoraink sokféle területen részt vesznek nemzetközi, azon belül európai uniós együttműködésekben, ott vannak fontos nemzetközi konferenciákon, sokféle információval rendelkeznek ezekről a területekről, így pályázatainkkal meglehetősen hosszú ideje eredményesen közelítjük a gyakorlatot a főbb európai tendenciákhoz. Elég, ha csak a legfontosabb európai uniós dokumentumra, a lisszaboni csúcson született Oktatás és képzés 2010 munkaprogramra utalok. A kuratórium a dokumentum megjelenését követően több olyan pályázatot írt ki, amelyek az abban foglalt nagy célkitűzések megvalósításához kapcsolódnak. A dokumentum egyik fő célja a korai iskolaelhagyás, a hátrányos helyzetű rétegek lemorzsolódásának a csökkentése. Ennek a célnak az elősegítése érdekében egy rendkívül jó programot folytatunk immár harmadik éve. Sajnos a forrásaink szűkössége miatt nem országosan, hanem regionálisan. A programot, amely nemcsak az iskolát, illetve a diákokat vonja be a hatókörébe, hanem a családot is, hátrányos helyzetű, zömében roma gyerekek körében működtetjük. A roma gyerekek esetében ugyanis nagyon fontos, hogy a család felzárkóztatása együtt történjék a gyerek fejlesztésével, különben kisebb az esély az eredményes iskolai pályafutás elősegítésére. A programban a roma családok gondozásával, a szülők szemléletének alakításával azt akarjuk elősegíteni, hogy ők is támogassák a gyerek iskolai munkáját. Ez a program egyedülálló az Európai Unió hasonló programjai között, mivel azok alapvetően csak az iskolai munkára, az ott folyó szocializációra koncentrálnak. Mi azonban bevontuk a családot is, mivel tudjuk, hogy minden szegregációellenes program csak akkor lehet eredményes, ha a gyerekeket otthonról nem érik ellentétes hatások, ha a család is fontosnak tartja a gyerekek tanulását, s ha megtanulja, hogy ehhez miként kell segítséget adni. Az iskolában tartást, a hatékonyabb tanulást segítette az élményközpontú oktatás módszereinek kidolgozását ösztönző KOMA pályázat is. Ez a pályázat egyébként ahhoz a célhoz is kapcsolódik, amely azt irányozza elő, hogy minél nagyobb mértékben számoljuk fel a most felnövő nemzedékek körében az olvasás-szövegértés terén jelentkező problémákat. A pályázat az élményközpontú anyanyelvi nevelés módszereinek kidolgozását kívánta segíteni. A Lisszabonban elfogadott munkaprogram épp a technológiai fejlődés meggyorsítása érdekében az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyez a matematika és a természettudományi tantárgyak hatékonyabb tanítására. A KOMA abban az időben kezdett hozzá a matematikai és a természettudományi nevelés modernizációját elősegítő pályázatok kiírásához, amikor nálunk még mindenki alapvetően a humán területek fejlesztésével foglalkozott, amikor a társadalomismereti programokra koncentrált az oktatáspolitika. A kuratórium egyrészt érzékelte, hogy milyen drasztikus mértékben csökkent a matematikai és a természettudományi ismereteket igénylő felsőfokú képzésbe jelentkezők száma, aminek az okai alapvetően a közoktatásban gyökereznek. Másrészt az is motivált bennünket, hogy a matematikai és a természettudományi nevelés terén vannak olyan magyar hagyományok, eredmények, amelyek átadhatók más, e téren kevesebb hagyománnyal rendelkező európai országnak. A lisszaboni munkaprogram az információs és kommunikációs technikák fejlesztése terén is fontos célokat fogalmazott meg. Ehhez a célkitűzéshez több informatikai pályázatunk kapcsolódott. Különösen fontosnak érzem azokat a pályázatokat, amelyek nem kifejezetten a hagyományos informatikaoktatást akarták fejleszteni, hanem az informatika más tantárgyakban való alkalmazását, illetve digitális taneszközök fejlesztését szorgalmazták. Itt fontosnak tartom, hogy megemlítsem egyik törekvésünket. Miközben segíteni akarjuk a hazai oktatáspolitikai célok megvalósulását, valamint az európai törekvésekhez való közeledést, fontosnak tartjuk, hogy amiben Magyarország élen jár, amiben gazdag hagyományaink vannak, az se sorvadjon el. Jellegzetesen ilyen a művészeti nevelés, az ének-zene oktatása. Ez késztetett arra bennünket, hogy a művészeti nevelés fejlesztésére is hirdessünk pályázatokat. Úgy éreztük, hogy az e téren elért eredményeinket meg kell erősíteni.

A KOMA egy évtizede működik, s eredményesen segíti a pedagógiai innovációt. Egy sikeres közalapítvány kuratóriumának elnöke miként látja a jövőt? Milyen szerepe lehet az alapítványnak a tartalmi fejlesztésben, különös tekintettel a kompetenciák fejlesztését előtérbe helyező szemlélet érvényesítésében?

Az elmúlt közel másfél évtized folyamatai azt mutatják, hogy a tartalmi szabályozásba túlzottan sok energiát fektetett be mind az oktatáspolitika, mind a pedagógiai szakma. A tantervek, ideértve a Nemzeti alaptantervet és a hozzá kapcsolódó kerettanterveket, kevesebb változást eredményeznek az oktatás minőségében, hatékonyságában, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az oktatás minőségét, hatékonyságát sokkal inkább a módszerek fejlesztése, a módszertani eszköztár gazdagítása befolyásolja. Mindez nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni az élet, a tudomány fejlődése által létrejövő új modern tartalmak oktatásban való megjelenítésével, de legalább ennyire fontos, ha nem meghatározóbb a módszerek, eszközök megújítása. Ebből következik, hogy a KOMA akkor tudja az oktatás fejlesztését, hatékonyságának javítását segíteni, ha az eddiginél is nagyobb hangsúlyt helyez a metodikai kérdésekre, ha arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy nagyobb energiát összpontosítsanak a tanítási-tanulási folyamat módszereinek a megújítására. Sok olyan pályázatra van szükség, amely a tanárok módszertani kultúrájának fejlesztését segíti. Amint utaltam rá, mindez nem jelenti a tartalmi fejlesztés jelentőségének lebecsülését, de tudnunk kell, hogy a tartalomfejlesztésnek a tanítási folyamatra gyakorolt hatása sokkal közvetettebben jelentkezik, mint a módszerek fejlesztése. Meggyőződésem, hogy a KOMA innovációt ösztönző szerepének a pedagógiai innovációban a tartalmi fejlesztéstől a módszertani, taneszköz-fejlesztési tevékenység irányába kell eltolódnia. Valószínűleg az ilyen jellegű pályázatok a pedagógusok még szélesebb körének érdeklődését keltik fel, s ezáltal még többen válnak a KOMA által támogatott innovációk részeseivé.

Az interjút Schüttler Tamás készítette.