Az OECD Roma Informatikai Projektjének néhány eredménye
A tanulmány olyan informatikai fejlesztő projekt eredményeit mutatja be, amelyet OECD-forrásokból finanszíroztak, s amely a leghátrányosabb helyzetű térségekben az informatikai nevelés tartalmi fejlesztését, illetve személyi és tárgyi feltételeinek javítását célozta. A projekt alapját képező intenzív tanárképzési kurzus középpontjában a modern informatikai alkalmazási szemléletmód terjesztése állt. A tanulmány közreadja a kurzus eredményeként létrejött programok értékelését, amely tartalmi értelemben messze túlmutat a projekt keretein, mivel érzékelteti, milyen szélesen értelmezhető az informatika iskolai alkalmazása.
Bevezetés
„Az esélyegyenlőség biztosítása az IKT-eszközök használatával az egyik legfontosabb megoldandó problémaként jelenik meg minden egyes oktatási kormányzat előtt, amely az iskolai informatikai kultúra fejlesztését szeretné” – ezekkel a szavakkal kezdte előadását Magyar Bálint oktatási miniszter a 2003 júniusában Budapesten rendezett OECD-szemináriumon, amely a „Esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban az IKT-eszközök használatával: projektek, problémák, kilátások” címet viselte. Míg a közelmúltban befejeződött (1999– 2002 között zajló) nemzetközi OECD-kutatás keretében az IKT és a tanulás minőségét vizsgálták a résztvevők[1], addig a 2003– 2005-re kitűzött kutatási tervek erre a fent említett, jóval problematikusabb területre irányulnak. Az előző projekt keretében (Kárpáti 2003) élenjáró, sok esetben mintaként is említhető iskolákat vizsgáltunk, a 2003-ban kezdődött új kutatásban viszont halmozottan hátrányos helyzetű, sok nehézséggel küzdő iskolákat választottunk ki annak érdekében, hogy feltáruljanak azok a problémák, amelyek leküzdésével csökkenthetők a jelenleg fennálló és egyre mélyülő különbségek. Ebben a kutatásban a helyzetfelmérésen kívül komoly fejlesztőmunkát is terveztünk, amely reményeink szerint alkalmas lehet arra, hogy látványosan igazolja az IKT alkalmazásának pozitív hatásaira vonatkozó feltevéseinket.
A kutatás terepéül Borsod-Abaúj-Zemplén megyét választottuk, tíz olyan falusi iskolával és azok pedagógusaival, akik vállalták a kutatókkal és más támogatást nyújtó szakemberekkel való kétéves, folyamatos együttműködést. Az iskolák tanulói szinte kivétel nélkül alacsony szocioökonómiai háttérrel rendelkeznek, nagy részük tanulási nehézségekkel küzd, 65– 80%-uk roma származású. A kis- és közepes méretű falusi általános iskolák az eddigiek során kimaradtak a különböző központi számítógépes fejlesztésekből.
Tanulmányunkban az OECD Roma Informatikai Projektjének[2] első évi tevékenységét tekintjük át, figyelmünket a kutatás egyik meghatározó célcsoportjára, az iskolai informatikusokra fokuszálva.
Az informatikusok szerepe a projektben – rövid hazai helyzetkép alapján
Minden iskolai IKT-fejlesztés sikerességének alapvető feltételeként kimondhatjuk azt a tételt, hogy a fejlesztés (technikai és humán beruházás) sikerének egyik kulcstényezője az iskolai informatikusok támogató hozzáállása és tevékenysége. Az iskolavezetők mellett meghatározó módon befolyásolhatják – pozitív és negatív irányban egyaránt – az informatikai kultúra terjedésének mértékét az oktatási intézményekben. Ez azonban meglehetősen nehéz és hálátlan feladat, figyelembe véve az aktuális helyzet objektív nehézségeit: a kevés és sok esetben elavult számítástechnikai eszközt, a rendszergazda hiányát (illetve a rendszergazdai feladatokat is a számítástechnika-tanárnak kell[ene] ellátnia). A fejlesztésre fordítható összegek minimálisak, a folyamatos szakmai továbbképzés (sőt, már a tudás szinten tartása is) nagy erőfeszítéseket igényel. A felsorolt problémák a projektben szereplő iskolákra hatványozottan érvényesek. A legfrissebbnek mondható statisztikai adatok szerint (Halász 2003) az általános iskolákban átlagosan 15 számítógép és 1,6 főállású informatikatanár található, de csupán az általános iskolák 26%-ában van rendszergazda. Ehhez képest a kutatásban részt vevő iskolákban a gépek száma szinte kivétel nélkül 10 alatt van, informatika szakos tanárt elvétve találtunk, rendszergazdáról pedig említést sem érdemes tenni. Hasonlóképpen sanyarú képet festett az iskolákról a belső hálózat és az internethez való hozzáférés hiánya. Mivel a Sulinet-program hálózat- és hardvereszköz-fejlesztése 1998 után lényegében minimális szinten csak az általános iskolák körében folytatódott, sokan elvesztették az egyetlen esélyüket arra, hogy ennek révén bekapcsolódhassanak a világháló vérkeringésébe. Az általános iskolák jelentős része nagy anyagi áldozatok árán ugyan hozzájutott valamiféle internetkapcsolathoz, ez azonban többnyire az igazgató irodájában vagy jobb esetben a tanári szobában van, így az oktatást, illetve a tanórai munkát közvetlenül segítő-támogató szerepe elhanyagolható.
Mindezeket figyelembe véve az informatikusok szerepét az alábbiak szerint határozhatjuk meg:
- nyújtsanak technikai segítséget ahhoz, hogy a többi résztvevő is hozzájusson az informatikai eszközökhöz;
- működjenek közre a kiadott elektronikus segédanyagok használatbavételében;
- segítsék az elektronikus kommunikációt;
- aktívan közreműködjenek az iskolai informatikai környezet és kultúra fejlesztésében.
Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy az esetek többségében minimális mértékben honorálják az informatikát is tanító kollégák munkáját, tehát az elvárások megfogalmazása csak valamiféle ellentételezés fejében várható el.
A kiinduló helyzet bemutatása
A kutatásban részt vevő kollégák előzetes ismereteinek felmérése céljából a felkészítő kurzust megelőző hetekben kérdőívet töltettünk ki, amely az „ismerkedésen túl” a személyre szabott segítségnyújtás alapjául is kívánt szolgálni.
A kérdőív által vizsgált kérdések az alábbi területekre terjedtek ki:
- a tanárok számítástechnikai eszközzel való otthoni ellátottsága;
- végzettségük, nyelvtudásuk és előzetes ismereteik;
- informatikával kapcsolatos érdeklődési körük és gyakorlati ismereteik;
- géphasználat és az oktatóprogramok használatának gyakorisága;
- a tervezett továbbképzéssel kapcsolatos elvárásaik.
A kapott eredmények az alábbiak voltak: a tíz résztvevőből kilencen rendelkeztek otthon számítógéppel, tehát még olyan, informatikát oktató kolléga is akadt, akinek nem volt saját PC-je.
Eszközök | 2003. június | 2004. március |
---|---|---|
Multimédiás PC | 9 db | 10 db |
CD-író | 3 db | 4 db (köztük DVD-olvasó is) |
Nyomtató | 5 db | 5 db |
Szkenner | 1 db | 4 db |
Digitális fényképezőgép | 1 db | 4 db |
Otthoni internet-hozzáférés | 6 db | 6 db |
Ahogy a táblázatból is látható, 2004 márciusára jelentősen javult a helyzet, már legalább négy kolléga rendelkezett digitális fényképezőgéppel, szkennerrel, valamint DVD-olvasóval, és megjelentek az USB-meghajtók (PenDrive) is. Ebben a növekedésben szerepe lehetett a Sulinet Express akciónak is.
Végzettség szempontjából hasonló képet kaptunk: két fő rendelkezett informatika szakos tanári végzettséggel, további két fő folytatja ilyen irányú tanulmányait, három főnek van felsőfokú oktatási informatikusvégzettsége. Valamivel örvendetesebb, hogy két fő kivételével mindegyikük legalább naponta 1-2 órát használja munkájához a számítógépet, és számítógépes szaklapokat is csak két fő nem olvasott.
A pedagógiai szakirodalom olvasására vonatkozó kérdésünkre két fő említette meg az Új Pedagógiai Szemlét és egy fő az Iskolakultúrát, tehát aligha állíthatjuk, hogy komolyan figyelemmel kísérik a pedagógiai újdonságokat. (Ez azonban sajnos általánosnak mondható a pedagógusok körében, lásd korábbi felmérésünk eredményeit.)
A kurzussal kapcsolatos elvárásokat firtató kérdésünkre nem mindenki válaszolt, de az igények között többször szerepelt a differenciált munkát segítő ötletek és módszerek bemutatása, valamint a különböző oktatóprogramokkal való ismerkedés.
A kérdőívek értékelése mellett megvizsgáltuk a kísérletben részt vevő 7. osztályok informatika/számítástechnika tanmeneteit is, amelyeket aztán a felkészítő kurzus során közösen áttekintettünk és elemeztünk. A tanmeneteknél is igen nagy minőségbeli és tartalmi eltéréseket találtunk. Ennek ellenére a tanmenetekről elmondható volt, hogy a tantervi követelményeknek megfelelően készültek, de kevésbé voltak „testreszabottak”: a tanulók speciális igényeihez illeszkedő újszerű megközelítésekkel ritkán találkozhattunk. Néhány esetben úgy tűnt, hogy az informatikát oktató tanár a tankönyvhöz választott (készített) tanmenetet. Ennek pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek. Negatív példaként említhető az a tanmenet, amelyet egy tankönyvkiadó valamelyik kiadványából fénymásoltak, és amelyet az igazgató használatra el is fogadott.
A tanárok felkészítése a projekt kezdetén
Az eredeti tervnek megfelelően a projekt bevezetéseként 2003. június 23– 25. között 30 órás intenzív kurzussal kezdtük el az iskolai informatikusok felkészítését. A kurzus tematikája az alábbi területeket fogta át (sorrendben).
Általános témák
- A számítógéppel segített tanulás és tanítás eszköztára (hardver, szoftver, humán erőforrások)
- Számítógépes szaktantermek berendezésével kapcsolatos gyakorlati kérdések
- A 7– 8. osztályos tanmenetek közös elemzése, ötletek és változtatási javaslatok megbeszélése
- Az iskolai könyvtárak használatának helyi lehetőségei
Speciális témakörök
- Az internet lehetőségeinek használata (levelezés, levelezőlisták, weblapok, keresés a weben, programok, képek letöltése stb.)
- Grafikai eszközök alkalmazása (GIF-animációk, prezentációk készítése, iskolai újságok illusztrálása, letöltött képek szerkesztése, ingyenes grafikai programok letöltése és használata)
- Digitális képek használata, képek szkennelése és a digitális fényképezés alapjai
- Táblázatkezelő programok haladó szintű használata, iskolai statisztikák készítése, problémamegoldás táblázatkezelő program alkalmazásával
- Programozási algoritmusok, Comenius LOGO-gyakorlatok, érdekes feladatok 7– 8. osztályos tanulók részére
- A weblapszerkesztés alapjai, a HTML nyelv bemutatása
- Oktatásban használható CD-ROM-ok bemutatása, kipróbálása
A fenti felsorolásból is érzékelhető, hogy a rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére is maximális „dózist” kívántunk adni a kollégáknak, amit ők meglepően jól viseltek, és szinte az órák közti szüneteket is a gépek előtt töltötték.
A tanfolyam elhangzott anyagát az alábbi módszertani segédanyagokkal erősítettük meg:
- COMPUTÁR számítógépes feladat- és szöveggyűjtemény (a helyi igényeknek megfelelő speciális kiegészítésekkel);
- az előadók által a számítógépes szaklapok kurzustematikához kapcsolódó friss cikkeiből (kb. 40-50 oldal) összeállított cikkgyűjtemény;
- feladatlapok az egyes gyakorlati foglalkozásokhoz;
- hozzáférés az ELTE-Eduweb „Az oktatási informatika alapjai” című távoktatási kurzusának anyagaihoz.
Mivel számíthattunk arra is, hogy a részt vevő kollégák tudásszintje, gyakorlata meglehetősen különböző, ezt is számításba kellett vennünk a tanfolyamot megelőző tervezés során. Ezen probléma kiküszöbölésére a korábbi gyakorlatunkban kidolgozott, már jól bevált és sikeresen alkalmazott „két előadós” módszertkívántuk alkalmazni. Ennek lényege, hogy minden órát két tanár tart, az egyik „vezetőként” előadja, bemutatja, prezentálja az anyagot, vezeti az órát, míg a másik „szekundánsként” az esetlegesen lemaradókat segíti, méghozzá azonnal, szinte a probléma felmerülésének pillanatában. Így az esetek többségében elkerülhető az órák szétesése a folyton lemaradók, nehezebben haladók miatt, ugyanakkor lehetőséget biztosít valamiféle differenciált haladásra. Szintén előnyként értékelhető a nagy haladási tempó, valamint megfelelő tanárpáros esetén a változatos magyarázatok és megközelítési módok alkalmazása, ha a két tanár jól kiegészíti egymás munkáját. A módszer talán egyetlen nyilvánvaló hátrányaként említhető a magasabb költségvonzat, ez azonban szerencsére a kurzuson nem okozott problémát, és a résztvevők visszajelzései szerint a hatékonyságban mérhető (és elért!) eredmény is bőségesen megérte a minimális többletbefektetést.
Az intenzív kurzust Fehér Péter és Fehérné Mázsár Gabriella tartotta.
A továbbképzés második szakasza – intenzív mentorálás
A nyári előkészítő kurzus sikeres befejezése után a tanárok következő feladata a 7. osztályos tanmenetek átdolgozása volt, amit önállóan, illetve a mentorokkal egyeztetve kellett elvégezniük. Itt már komolyabb problémaként jelentkezett a kommunikáció akadozása, mivel nem minden résztvevő rendelkezett otthoni e-mail hozzáféréssel, illetve az aktivitásuk mértéke is lényegesen különböző volt. Ezen sajnos a „távoli mentorálással” nem lehetett változtatni.
November– december folyamán három alkalommal 20-20 órás foglalkozásokra került sor, amelyek célja elsősorban a kutatásban előírt, teljesítendő feladatok megoldása volt, de természetesen ezek is szorosan a tanárok továbbképzését szolgálták. Megvalósítandó követelményként a következőket írtuk elő a résztvevők számára:
- iskolai weblap elkészítése;
- iskolát bemutató prezentáció elkészítése;
- iskolai újság egy számának elkészítése.
Ezen célok teljesítéséhez ismét intenzív, sokrétű, ugyanakkor érdekes kihívásokat is tartalmazó munkára volt szükség a részt vevő tanárok részéről, amit aztán több-kevesebb sikerrel teljesítettek is. Természetesen már valamelyest támaszkodhattunk az előkészítő kurzuson megszerzett ismeretekre, de azok inkább csak arra voltak jók, hogy ne teljesen ismeretlennek tűnő területen mozogjanak a kollégák.
A foglalkozások tematikája[3] a következő volt:
1. Weblapkészítési alapismeretek
Néhány létező iskolai, illetve oktatási célú honlap megtekintése.
A HTML nyelv alapjai, weblap létrehozása kódokkal.
Weblapszerkesztő programok használatával kapcsolatos alapismeretek (Netscape Communicator).
Weblapszerkesztés WYSIWYG-szerkesztővel. A Macromedia Dreamweaver használata.
Iskolai weblapok tartalmi elemeinek megbeszélése.
Keretes weblapok tervezése. Táblázatok használata.
Külső és belső linkek használata, alkalmazásuk szabályai.
2. Grafikai elemek készítése
Weblapokon felhasználható grafikus elemek létrehozása, módosítása, méretezése, szerkesztése. Grafikus elemek pozicionálása.
Ismerkedés a Xara Webstyle programmal. Gombok, feliratok, más vezérlőelemek készítése, oldalakra történő beillesztése.
Digitális fényképek készítése, felhasználása. Egyszerű animációk tervezése, GIF-animációk létrehozása, beillesztése.
Grafikus elemek használata szövegszerkesztő és prezentációs programokban (elsősorban Microsoft Word és PowerPoint).
3. Dinamikus weblapok elemei
Működő Javascript- és Java-programok megtekintése. Kész Javascript-programok letöltése, beillesztése, módosítása. Java-appletek letöltése, igény szerinti módosítása és beillesztése saját weblapra. Web alapú tesztek készítése (Java és Javascript alapon).
4. Böngészőprogramok
A legelterjedtebb böngészőprogramok (Internet Explorer, Netscape Communicator, Opera) bemutatása, telepítése. Böngészőprogramok konfigurálása, a kompatibilitás kérdései.
A foglalkozásokon alkalmazott munkaformák a következők voltak: projektoros bemutató, egyéni és páros feladatmegoldás, saját weblapok bemutatása, egyéni, személyre szabott konzultáció.
Örvendetes tapasztalat volt, hogy a haladóbbak egyre többször segítettek kevésbé gyakorlott kollégáiknak.
A szükséges programokat és segédanyagokat ezúttal is digitális formában kapták kézhez a résztvevők. A személyes találkozókat elektronikus levélben történő kapcsolattartás egészítette ki, ez azonban továbbra is erősen korlátozott mértékű volt (a résztvevők többségének passzivitása miatt). A konzultációk során folyamatosan figyelemmel kísértük és közösen elemeztük a készülő anyagokat, így minden résztvevő közvetlenül láthatta, milyen szinten áll a többiekhez képest. Az internetes kereséseknél, a Dreamweaver és más alkalmazói programok használatánál, valamint a haladó szintű témáknál (Javascriptek és Java-alkalmazások keresésekor és letöltésekor, implementálásakor) komoly problémának bizonyult a résztvevők angolnyelv-tudásának hiánya.
2004 januárjában újabb kétnapos konzultáció és személyes találkozás formájában folytatódott a mentorálási tevékenység. Az ekkor elvégzett munka a következő témaköröket ölelte fel:
- az elkészített weblapok bemutatása, elemzése, „utolsó simítások”, javítások;
- hardver és üzemeltetési kérdések tárgyalása (merevlemezek telepítése, particionálása, CMOS-Setup beállításai, CD-írás különböző formátumokban stb.);
- hálózatok telepítése és konfigurálása, TCP/IP alapok (csak elméletben!);
- egyéni munkaállomások telepítése és konfigurálása.
Külön konzultáció keretében ismerkedhettek meg a kollégák a MOVELEX feladatszerkesztő program használatával a szerző, Varga Kornél vezetésével. Mivel a programot a kutatási projektben részt vevő minden iskola kézhez kapta, remény van arra, hogy ezzel is gazdagodik majd a résztvevők módszertani eszköztára. Ügyelni kell azonban arra is, hogy ezen szoftver használata elsősorban nem az informatikusok, hanem a más tantárgyakat tanító pedagógusok kompetenciája és feladata. Ennek alapján reális elvárásként jelent meg az a követelmény, hogy a különböző szaktárgyakat oktató pedagógusok sajátítsák el a program kezelését, és alkalmazzák a segítségével készített feladatlapokat saját tantárgyukban. Szintén megkapták CD-ROM-on az iskolák a már említett ELTE-Eduweb távoktatási tananyagot is, reményeink szerint ez is jól használhatónak bizonyul majd, mert korábban a hozzáférési nehézségek (internet hiánya) miatt ennek hatása csak minimálisan érvényesülhetett.
A fentiek alapján a mentorálásról elmondható, hogy jelentős mennyiségű információ, tudásanyag és segédanyag került átadásra, többnyire személyes találkozásokat magukba foglaló kontaktórák és konzultáció, kisebb részben elektronikus úton történő kommunikáció révén. Az elektronikus levelezést csupán 3-4 ember vette igénybe, ez kevesebb, mint a résztvevők 50 százaléka. Ennek oka már csak részben magyarázható a hozzáférés hiányával, inkább valószínűsíthető, hogy nem mindenki kedveli a kommunikáció ezen formáját.
A tanfolyam befejezésekor kitöltött tanári értékelőlap (8 db) eredményei szerint a résztvevők egyhangúan (8 fő) jegyezték meg, hogy a tanultakat a mindennapi munkában nagyon jól hasznosíthatónak ítélik, és elégedettek voltak az előadó (mentor) munkájával is.
A képzési tartalom és a feldolgozás módszerét hét fő ítélte optimálisnak, míg a feldolgozásra fordított időt hárman kevesellték. Ezt a véleményüket azonban a következő megjegyzésekkel egészítették ki: „Szeretném a tanfolyam további folytatását kérni!”, illetve „Több ilyen kellene!”.
A tanári produktumok rövid elemzése, értékelése
A részt vevő informatikusok munkájának eredményeként hét iskola honlapja készült el a megadott határidőre, ezek a következők: Baktakék, Boldogkőváralja, Forró, Járdánháza, Köröm, Sajóvárkony, Tiszatarján.
Az egyes weblapokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az iskolákra vonatkozó alapvető információkat mindegyik tartalmazza (elérhetőség, az iskola és a település bemutatása, helyenként az iskolai élet egyes elemei, az iskola diákjai által elért eredmények stb.), de kevés olyan tartalmat találhatunk, amely más érdeklődőket is az oldalak megtekintésére invitálna. Ez tehát mindenképpen fejlesztésre szorul. Az elkészített lapok mindegyike statikus helyzetképet mutat be, nem nagyon derülnek ki belőlük a további fejlesztésre, frissítésre vonatkozó elképzelések.
A lapok technikai megvalósítása többé-kevésbé megfelel az elvárható szintnek, bár helyenként bosszantó hibákat is találhatunk rajtuk (rossz hivatkozás, kis- és nagybetűs fájlnevek keveréséből következő érvénytelen link, képek helytelen [túl nagy] méretezése, logikátlan könyvtárszerkezet). Remélhetően az interneten való közzététel előtt ezeket a hibákat kijavítják az alkotók. Mindenképpen elismerésre méltó viszont a pedagógusok munkája, mivel ahogy a lapokból is látszik, sajnos szinte egyik sem kollektív munka eredménye, hanem az informatikus kollégák önálló tevékenységének köszönhető. Csak reménykedhetünk abban, hogy a későbbiek során (ha sikerül a teammunkák megszervezése) mások is aktívabban vesznek részt az iskolájuk image-ét is képviselő weblapok megalkotásában.
A második beadandó feladat egy prezentáció elkészítése volt, amely (a weblaphoz hasonlóan) a részt vevő pedagógus iskoláját mutatja be.
Az egyes iskolákat bemutató prezentációk terjedelme a minimálisan kötelező 10– 19 dia között volt. A készítők a weblapoknál jobban használták ki a lehetőségeket iskolájuk bemutatására. Ennek oka az lehet, hogy a prezentációkészítés technikáját, már korábban is ismerték a tanárok. Az elkészített bemutatók esztétikusak, információgazdagok, sok képillusztrációt tartalmaznak. Ugyanakkor az is igaz, hogy néhány esetben felesleges animációs effekteket használtak, és helyenként a stílus is kívánnivalót hagy maga után.
A legkisebb energiát talán a harmadik feladat megoldására fordították a résztvevők, mivel értékelésünk szerint az iskolaújságok színvonala elmaradt a várakozástól. Ennek számos tényezője lehetséges, tisztázásuk a projekt további menetéhez is tanulságos lenne. Nézzünk néhányat a lehetséges okokból!
- Az iskolaújság készítésének kevésbé fontos volta (pl. nem lényeges eleme az iskolai életnek).
- Az iskolaújságok készítőinek gyakorlatlansága a kiadványszerkesztés területén.
- Szervezési problémák az újság készítésében (időhiány, közös munka hiánya stb.).
- Érdektelenség a diákok és a tanárok részéről egyaránt.
Az elkészült iskolaújságok tartalmi-technikai színvonala nagyon változó volt. Néhány értékelési szempontot a 2. táblázatban foglaltunk össze:
Szempontok | Igen | Nem |
---|---|---|
„Újságszerű” címlap | 5 | 2 |
Hasábok alkalmazása | 5 | 2 |
Fényképeket, digitalizált képeket tartalmaz | 3 | 4 |
Diákok is részt vettek a lap készítésében | 7 | 0 |
Impresszum | 3 | 4 |
Minden szempontból kiemelkedőnek ítéltük a baktakéki Körzeti Általános Iskola Discimus című iskolaújságját, amelyet Tengeri Lászlóné tanárnő irányításával szerkesztenek az iskola tanulói.
A kutatásban kiemelt szerepet játszó, más tantárgyakat oktató kollégákhoz hasonlóan az informatikusoktól is kértünk olyan óravázlatokat, amelyek a mások számára is tanulságos és hasznosítható tanórákat dokumentáltak. Ezek elkészültek, a legérdekesebbek közreadására a későbbiekben kerül majd sor.
További képzési tervek, lehetőségek, erősítendő területek
A projekt első szakaszának lezárásához közeledve megállapítható, hogy a felkészítő kurzus és a rendszeresnek mondható mentori konzultációk, illetve a tanárok önálló munkájának közös eredményeként a résztvevők technikai tudásszintje alkalmassá teszi őket a projekt további részében az informatikai feladatok színvonalas megoldására. Amennyiben a résztvevők is igénylik a további szervezett képzéseket, úgy a következő területeket érdemes megcélozni.
Rendszergazdai alapismeretek
A helyi hálózatok lehetőségeivel való ismerkedés, iskolai szerver telepítése és üzemeltetése, iskolai levelezőrendszer létrehozása és esetlegesen az iskolai weblap saját szerveren történő elhelyezése. Szükséges lenne továbbá a hálózatok és egyes gépek biztonságos üzemeltetésének megoldásait, a vírusvédelem és a tűzfalak használatának kérdéseit tárgyalni. Ezek hiányában az internet használata komoly kockázatokat rejt magában, semmiképpen nem szabad elhanyagolni tehát ezt a területet. Javasolt munkaforma: 60 órás kurzus, konzultáció, egyéni felkészülés.
A kollaboratív tanulási módszerekkel és a számítógéppel segített tanulás módszertani eszközeivel való ismerkedés
Ez a témakör több szempontból is megkülönböztetett figyelmet igényel. Egyrészt az informatikusok is több szakot tanítanak saját iskolájukban, tehát az általuk oktatott más tárgyaikban közvetlenül felhasználhatják az itt szerzett ismereteket. Másrészt pedig multiplikátorként – mint a többiek „segítői” – a mindennapi munkában segíthetik ötleteikkel és tapasztalataikkal a más szakos kollégáikat. Javasolt munkaforma:konzultáció, egyéni felkészülés, bemutatóórák (a résztvevők és diákjaik közreműködésével, utána ezek elemzése).
Oktatási segédanyagok készítése, illetve a Sulinet Digitális Tudásbázisának használata
Mivel az eddigi képzések során a tanárok megismerkedtek már a segédanyagok készítéséhez szükséges technikai háttérismeretekkel, itt már gyakorlatilag konkrét tevékenységekről, az egyes tantárgyak konkrét támogatásáról lehetne szó, gondosan válogatva az érdeklődésre számot tartó, valóban értelmes témák közül. Időszerű lenne tovább a Sulinet Digitális Tudásbázis használatára való gyakorlati felkészülés, mert ezzel igen nagy mennyiségű, jó minőségű forrásanyag válna elérhetővé a tanárok és diákok munkájának támogatásához. Javasolt munkaforma: gyakorlati foglalkozások és konzultáció, egyéni felkészülés.
Informatikai eszközök alkalmazása az alsó tagozatosok oktatásában – a tanítók felkészítése
Mint ismertes, a 2004 őszétől bevezetésre kerülő új NAT már az első négy osztályra vonatkozóan is megfogalmazza az informatikai ismeretekkel kapcsolatos fejlesztési követelményeket. Mivel azonban nem tartalmaz pontos óraszámot és tartalmi útmutatást ezek megvalósításához, szükségesnek mutatkozik a tanítók felkészítése. Ez több szempontból is segíthetné a projekt céljainak megvalósítását:
- kiterjesztené az informatikai eszközök használóinak körét a tanítókra is (s ezzel tulajdonképpen az iskola pedagógusközösségének egészére);
- a fiatalabb (érdeklődőbb, motiváltabb vagy talán jobban motiválható) tanulók körében kezdődő fejlesztés több eredménnyel kecsegtetné a kutatókat és a helyi pedagógusokat;
- mivel az alsó tagozatosok számára több jó minőségű, kipróbált oktatási segédanyag áll rendelkezésre, az informatikai eszközök bevonása az oktatómunkába könnyebben megvalósítható lenne.
Azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, melyet több korábbi tapasztalatunk is jelez, hogy a pedagógusok közül a tanórai módszertani munka tekintetében a leginnovatívabbnak talán éppen a tanítók tűnnek. Ezt kombinálva a már fent említett módszertani anyagokkal és más rendelkezésre álló lehetőségekkel, valódi kitörési pontot találhatunk a pedagógustársadalom nagy részére jellemző módszertani és általános szakmai passzivitás béklyójából.
Még egy kitérőt szükséges tennünk, mégpedig az első helyen említett rendszergazdai ismeretek miatt. Bár nagyon fontosnak tartjuk ezen ismeretek bizonyos szintű elsajátítását, meg kell említenünk, hogy ezen feladatkör ellátására más megoldási módok is léteznek. A leggyakoribb talán az, hogy a felmerülő problémák megoldására ad hoc jelleggel, esetenként külső cégeket bíznak meg. Ezt nem tartjuk költséghatékony megoldásnak. Célszerűbbnek tűnik (elsősorban külföldi példák alapján) egy-egy „körzeti rendszergazda” alkalmazása, aki egymástól nem túl messze lévő 5-10 iskola felmerülő igényeit is képes ellátni. Ez természetesen az iskolák közös megállapodását igényli, de két előnye is lehet: a megfelelő szakember megtalálása esetén biztosítja a számítógépes eszközök (hardver, hálózat, internet) folyamatos működését, másrészt jelentősen megkönnyíti az informatikatanárok munkáját, levéve vállukról az üzemeltetés gondjait. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a rendszergazdai tevékenység szinte folyamatos, állandóan naprakész ismereteket igényel, amit a tanítás mellett nagyon nehéz megvalósítani.
A felsorolt négy terület láthatóan egymástól függetlenül is megvalósítható. A második és a harmadik témakör nem csupán az informatikusoknak, hanem a részt vevő iskolák összes pedagógusának is előnyére válhatna. Szintén célszerűnek látszik a különböző szakos kollégák eddigi elszigeteltségének megszüntetése és a közös munka „erőltetése”, amire az eddigiekben nem helyeztünk hangsúlyt. Mivel azonban a projekt eltelt egy évében sok kolléga szerzett legalább alapfokú (sőt, jó néhányan ECDL-szintű) ismereteket, ezek hasznosítása most válhat időszerűvé. Az együttműködésen alapuló vagy projekt alapú munkaformák diákok számára történő bemutatásához szükség van arra, hogy a tanárok is megfelelő gyakorlattal rendelkezzenek ezek tervezésében, szervezésében és megvalósításában.
Érdemes lenne tehát a kutatás második szakaszában két-három olyan közös projektet kidolgozni (külön a diákok és külön a tanárok számára), amelyeknek megfelelő a motivációs erejük, és alkalmasak a módszerben rejlő előnyök világos illusztrálására. (Ilyen közös munkát a korábbi EMILE-projekt keretében [Kárpáti– Fehér 2003] már sikeresen szerveztünk.) Ez egyúttal alkalmas lenne a tantermi keretekből való kilépésre és az IKT valódi erejének bemutatására.
Összegzés, általános tanulságok
Végül összegezzük azokat a tapasztalatokat, amelyeket a projekt első évének gyakorlati tevékenysége során gyűjtöttünk.
Pozitívumok
- A kollégák motivációja – a személyes konzultációk tapasztalatai alapján – nagymértékben növekedett.
- A kutatás, a közös munka és a képzés előrehaladtával szakmai-módszertani tudásszintjük és érdeklődésük egyaránt növekedett.
- Új módszertani ismeretekkel gazdagodtak a részt vevő pedagógusok.
- Új szakmai kapcsolatok épültek ki a kollégák és a mentorok között.
- Az informatikai eszközökkel való ismerkedés, a pályázatokon való részvétel erősítette az egyes iskolákon belüli pedagógusok közös munkáját.
- Az iskolák a kutatás révén új hardver- és szoftvereszközökhöz jutottak.
Negatívumok
- Mivel a diákok döntő többsége otthon nem fér hozzá a számítógépekhez, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásán alapuló módszerek szinte kizárólag csak a tanórai tevékenységre korlátozódnak, az ilyen tanórák százalékos aránya pedig igen alacsony.
- Erőteljesen hátráltatja a közös munkát és a tanárok közötti kommunikációt az iskolai internet-hozzáférés, illetve a helyi hálózatok hiánya.
- A hálózati hozzáférés hiánya ugyancsak gátja a közös diákprojekteknek és a kollaboratív munkaformák alkalmazásának.
Örvendetes tényként kell megemlítenünk a fentieken kívül azt is, hogy a kutatás anyagi forrásainak köszönhetően a tanárok képzése a résztvevők számára közvetlen kiadással nem járt, teljesen ingyenes volt. Sajnálatos azonban, hogy nem minden kolléga tudott teljes erőbedobással részt venni a konzultációkon, illetve a mentorálásban. A „kemény magot” körülbelül öt fő alkotta.
A legjelentősebb kérdés minden ilyen és hasonló projekt esetében a megkezdett folyamatok fenntarthatósága. Vajon hogyan lehetne elérni, hogy a kutatás során megkezdett technikai és humán fejlesztések ne szakadjanak meg a projekt befejezése után? Ez a kérdés külön kutatást érdemelne, hiszen a jól sikerült, ámde mégsem folytatódó projektekre számtalan példát találhatunk, de még a leginnovatívabb, leghasznosabbnak ítélt tevékenységi formák sem tudnak széles körben mindennapos gyakorlattá válni iskoláinkban… A külső tényezők, a környezet visszahúzó hatása helyett önmagunkba nézve kell keresnünk az előre vezető utat. Ezt a gondolatot fogalmazzák meg Vámos Tibor akadémikus mondatai is (Vámos 2003): „Mindenekfelett a legfontosabb azonban a pedagógus alkotó személyisége. A pedagógus talán a leginkább meghatározó alakítója a jövő társadalmának, ha erre méltó módon készítik fel, és méltó életkörülményeket, fejlődési lehetőséget biztosítanak számára.”
Hivatkozott irodalom
Halász Gábor – Lannert Judit (szerk.) (2003): Jelentés a magyar közoktatásról 2003. OKI, Budapest.
Kárpáti Andrea (2001): Az informatikai kompetencia fejlesztése – Bepillantás az OECD nemzetközi kutatási programjának hazai tevékenységeibe. Új Pedagógiai Szemle, 7– 8. sz.
Kárpáti, Andrea – Fehér, Péter (2003): Report of the Hungarian Case Studies of the EMILE Project.
http://www.emile.eu.org/papers/Emile-Hungary.pdf (Elérés ideje: 2004. március 1.)
Kárpáti Andrea (2003): Az informatika hatása az iskola szervezetére, kommunikációs és oktatási-nevelési kultúrájára. Új Pedagógiai Szemle, 5. sz. 38– 49. o.
Kárpáti Andrea (szerk.) (2004): Promoting Equity Through ICT in Education: Projects, Problems, Prospects. Oktatási Minisztérium– OECD.
Vámos Tibor (2003): A világháló agora. Népszabadság, november 27.
Köszönetnyilvánítás
A program megvalósításában számos kolléga volt segítségünkre. Köszönettel tartozunk elsősorban a részt vevő informatikusoknak az aktív tevékenységükért és munkájukért, az iskolaigazgatóknak megértő türelmükért és segítségükért, amellyel megoldották a kollégák helyettesítését. Köszönet illeti Vida Józsefnépedagógiai szakértőt a szervezésben nyújtott igen lelkiismeretes segítségért. Külön köszönettel tartozunk azAndrássy Gyula SZKI tanárainak (Győrffy Péternek és Nagy Zsuzsának), akik a szükséges szakmai-informatikai (hardver-szoftver) eszközök működőképességének biztosításában (és nem utolsósorban a kedves vendéglátásban) mindig rendelkezésünkre álltak, és folyamatosan segítettek bennünket. Végül köszönetet kell mondanunk a kutatás vezetőjének, Kárpáti Andreának, akinek kezdeményező, szervező és irányító munkája és támogatása nélkül az egész projekt nem jöhetett volna létre.
Footnotes
- ^ Hazánkban az ELTE TTK UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ munkatársai Kárpáti Andrea egyetemi docens vezetésével.
- ^ A kutatás honlapja: http://edutech.elte.hu/roip
- ^ A tematikát témák szerint számozva közöljük, és nem foglalkozásokra bontva számozzuk, bár a sorrend lényegileg ennek megfelelő volt.