Az iskolai könyvtár minősége

Minőségfejlesztés – hogyan?

A közoktatási törvény 2003. évi módosításaiból adódóan a közoktatási intézményeknek újra át kell tekinteniük alapdokumentumaikat, sőt egy új dokumentumot is el kell készíteniük, az intézményi minőségirányítási programot (IMIP). Erről a törvény 40. §-ának 10., 11. pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

„(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program).” (…)

„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.”

Intézményvezetőkben és könyvtárostanárokban egyaránt felvetődik a kérdés, hogyan kapcsolják be az iskolai könyvtárat ebbe a tevékenységbe, mit tehet a könyvtár minőségfejlesztése érdekében az iskolavezetés és az iskolai könyvtáros. Különösen aktuális ez a kérdés a könyvtári szakirodalmat figyelve, hiszen már megjelentek a könyvtári minőségirányítással, minőségfejlesztéssel foglalkozó igényes tanulmányok, monográfiák is. Speciális, önálló könyvtári minőségfejlesztési tevékenységben gondolkodjunk az iskolai könyvtár esetében, vagy az intézményi minőségfejlesztés szerves részeként kezeljük? Mindennapi tapasztalataink, gyakorlatunk és a szakirodalom egyaránt segít megoldani ezt a dilemmát: az iskolai könyvtár az iskola elidegeníthetetlen része, működésének meghatározója – lehetőségeivel és igényeivel – az iskola. Tóth Gyula (2001) megfogalmazásában: „Az iskolai könyvtárak története bizonyítja, hogy az iskolai könyvtárt az oktatás állapota, működése, szükségletei határozzák meg, s nem könyvtárügyi környezete vagy a közművelődés szélesebb szempontjai. Mindenkor az iskola megrendelése szerint alakította állományát, belső szervezetét, szolgáltatásait, akkor is, ha lehetőségeihez képest egyéb igényekre is tekintettel volt. Az iskolai könyvtár az oktatás függvényében értelmezhető, jelene s jövője aszerint határozható meg. Tartósan nem maradhat le az oktatásügy fejlődésétől, de nem is járhat előtte, különben működési zavarok keletkeznek.”

Ahhoz, hogy az iskolai könyvtár hatékonyan bekapcsolódjon az intézményi minőségfejlesztésbe, az intézet vezetésének rendelkeznie kell speciális könyvtárszakmai, könyvtárpedagógiai ismeretekkel és elkötelezettséggel.

A könyvtárostanárnak rendelkeznie kell minőségfejlesztési ismeretekkel, aktívan képviselnie kell az intézményi minőségfejlesztési munkában az iskolai könyvtár ügyét, és eközben törekednie kell saját könyvtári minőségfogalma megalkotására is. Ennek tartalmáról a későbbiekben – önálló fejezetben – szólunk.

A következő értelmezendő kérdés a minőségfejlesztési rendszer. Mit értünk minőségfejlesztési rendszeren, és milyen minőségfejlesztési rendszert tervez, épít jelenleg vagy a későbbiekben az iskola?

Barlai Róbertné (2003) szerint „A közoktatásban ma akkreditált, választható rendszerek:

• Comenius 2000 I. intézményi modell;
• Comenius 2000 II. intézményi modell;
• Szakiskolai (KMD alapú) modell;
• ISO szabvány választott modelljei (pl. ISO 9000:2000)”.

A négy rendszer különböző mértékben fedi le egy-egy intézmény működését, és jelentősen eltér a dokumentáltság mértékében is. A minőségfejlesztési rendszer kiválasztásában az iskolának szabad keze van, ugyanakkor a törvény előírja az IMIP-be kötelezően beépítendő elemeket: az intézmény működésének hosszú távra szóló elvei és a megvalósításukat szolgáló elképzelések, minőségpolitika meghatározása, vezetési, tervezési, ellenőrzési feladatok, valamint mérési értékelési feladatok tervezését. A KÖZOKOS nevű Közoktatási Minőségfejlesztési Tudásportálon eddig megtekinthető (mintaként javasolt) IMIP-ek alapján úgy látjuk, hogy az alábbi nagy területekkel foglalkoznak az intézmények: minőségpolitika, minőségcélok, a dokumentáció kezelése és a folyamatok szabályozása. A folyamatszabályozás az alábbi fő területekre terjed ki:

• a vezetés elkötelezettsége, felelőssége;
• erőforrások biztosítása, fejlesztése;
• oktatás-nevelés;
• az intézmény működtetése;
• ellenőrzés, mérés, értékelés.

A fő területeken belül további alfejezeteket vagy részterületeket kell kidolgozni.

Az IMIP és az iskolai könyvtár

A továbbiakban az IMIP-nek azokkal a területeivel foglalkozunk, ahol az iskolai könyvtár megjelenhet, szerepet kaphat: ahol az IMIP fejlesztési irányokat jelölhet ki számára, szabályozhatja, ellenőrizheti a működését, ahol a könyvtár szolgáltatásaival (szakirodalom és jogszabályok biztosítása, minőségfejlesztési és egyéb iskolai dokumentumok hozzáférhetővé tétele stb.) kezdeményezően segítheti az intézményi globális minőségcélok megvalósítását.

 

Az intézmény működésének, minőségfejlesztési múltjának bemutatása

Az iskolai könyvtáros rendelkezzen a könyvtár tevékenységét bemutató reális elemző, értékelő anyaggal, amelyből a minőségirányítással foglalkozó munkacsoport információkat vehet át az intézmény globális bemutatásához. Ha már korábban is építettek valamilyen minőségfejlesztési rendszert, és a minőségcélok között könyvtári, könyvtár-pedagógiai célok is szerepeltek, készítsen elemzést arról is, hogy a célokhoz képest hol tartanak.

 

Minőségpolitika

A minőségpolitika a vezetés nyilatkozata arról, hogy küldetését, a szervezet céljait milyen minőségi színvonalon teljesíti, a célok elérésének melyek a legfontosabb eszközei. A minőségpolitika megfogalmazása általános (de nem semmitmondó!), a partnerek és a munkatársak számára készült. A könyvtáros tanulmányozza a nyilatkozatot, és fordítsa le, értelmezze a maga és a könyvtár számára.

 

Minőségcélok

A minőségcélokat a minőségpolitikából vezetik le. A minőségcélok realisztikus célok, melyek elérésére törekszik a szervezet. Ezek között lehetnek konkrét fejlesztési célkitűzések az iskolai könyvtárra vonatkozóan, vagy ha ilyen nincs, a könyvtáros tanulmányozza az iskolai globális célokat, és keressen ezekhez kapcsolódási pontokat.

 

Folyamatszabályozás

Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége

Az intézmény szabályozza a jogi megfelelés biztosítását, a jogszabályok szerinti munkavégzést, a munkatársak megfelelő jogi tájékozottságának biztosítását. A könyvtárostanár egyrészt legyen tisztában azzal, hogy az iskolai könyvtár működése mennyiben felel meg a jogszabályoknak, és az eltérésekre hívja fel az iskolavezetés figyelmét. Másrészt fontos szerepet vállalhat az intézmény egészét érintő jogszabályok figyelésében, az érintettekhez való eljuttatásában, a hozzáférés biztosításában, ha megvannak a megfelelő feltételek (vagy ha megteremtik): közlönyök, elektronikus jogtárak, az információtovábbításhoz hálózatba kötött számítógép stb. Természetes elvárás, hogy az iskola életét szabályozó dokumentumok is (SZMSZ, házirend, pedagógiai program, partneri lista stb.) – a megfelelő hozzáférési jogosultságok érvényesítésével – elérhetők legyenek az iskolai könyvtárban.

E témakörön belül kell szabályozni a stratégiai tervezés folyamatát. A stratégiai tervezés magában foglalja a küldetés (misszió) és a jövőkép (vízió) megalkotását is. Az iskola küldetésnyilatkozatát és jövőképét figyelembe véve érdemes az iskolai könyvtárnak is megfogalmaznia saját átfogó nyilatkozatát lényeges céljairól, filozófiájáról. A küldetés megalkotása során választ kell adni arra, hogy mi a könyvtár létezésének értelme, miért van, milyen sajátosságok jellemzik működését, milyenné kellene válnia. A jövőkép a küldetéssel szemben – amely a külső elvárásoknak való megfelelést célozza – a szervezet saját ambícióinak a szavakba öntése. A stratégiai tervezés folyamatában a jelen helyzet meghatározása a következő lépés (méréssel és elemzésekkel, pl. SWOT), mely a hosszabb-rövidebb távú stratégiai célok kijelölésével folytatódik (Mikulás 2002).

 

Erőforrás-gazdálkodás

Az erőforrás-gazdálkodás magában foglalja a humán és a tárgyi erőforrás biztosítását és hatékony működtetését. E témakörön belül szabályozható a munkatársak kiválasztási és betanulási rendje. A könyvtáros jelezze igényét arra, hogy az új munkatársakkal – elsősorban pedagógus kollégákkal – tervezetten megismertethesse az iskolai könyvtárat, annak használatát és az iskola könyvtár-pedagógiai tevékenységét. A pénzügyi, gazdasági működtetés, beszerzés folyamatszabályozása kapcsán törekedni kell arra, hogy a könyvtári dokumentumok beszerzésének leglényegesebb lépéseit is rögzítsék. Ha ezt a könyvtár szervezeti és működési szabályzatában már megtettük, nem kell megismételni, elég hivatkozni rá. (A dupla szabályozást minden esetben kerülni kell!) Az erőforrás-gazdálkodás témakörön belül szabályozható az intézményi ingatlan, infrastruktúra biztosítása, biztonsága, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése is. Ezzel kapcsolatban a könyvtárostanár tekintse át a könyvtár – és ha van, saját munkaszobája – megfelelőségét. Kiindulási pontként javasolható a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről idevonatkozó részeinek és a saját helyzetnek az összevetése, a hiányosságok feltárása. Arra azonban ne számítsunk, hogy ezt követően mindjárt a hiányosságokat is pótolni tudja az intézmény! A hiányosságok tudatosításáról és a fejlesztések rangsorolásáról lehet szó. Elsősorban nem pénzügyi kérdés azonban a könyvtár rendezett, esztétikus megjelenése, tisztasága. Ha van az intézményben raktár, irattár, használja a könyvtáros is. A feldolgozásra, selejtezésre váró dokumentumok, a könyvtár saját iratai legyenek áttekinthetőek, a tárolásukra használt polcok, szekrények feliratozottak.

 

Oktatás-nevelés

Az e témakörbe vonható folyamatok közül foglalkoznia kell a könyvtárostanárnak a tanulás támogatása, a tanulói értékelés, a pedagógusok szakmai együttműködése, a tankönyvek kiválasztása és beszerzésetémakörökkel, amennyiben ezek kidolgozását az intézmény elhatározza. A könyvtári vonatkozások kialakításához (is) alapdokumentum az intézményi pedagógiai program, ha abban a könyvtár cél- és feladatrendszere megfelelő hangsúlyt kapott. A pedagógiai programok korrekciója az IMIP-ek elkészítésével párhuzamosan halad, lehetősége van a könyvtárostanárnak kezdeményezni az esetleges hiányosságok pótlását. E munkálatok során figyelembe kell venni, hogy a NAT könyvtárpedagógia-koncepciója 2003-ban módosult.

E módosítások következtében a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatására a jövőben az alábbi struktúrában kerülhet sor:

• Az informatika szakterületen belül mint a műveltségterületi program integráns része, könyvtári informatika megnevezéssel. (A könyvtári informatika korábbi tantárgyi jellege ezzel megszűnt.)
• A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen belül, a 4., A tanulási képességek fejlesztésefejezeten belül.

„A két műveltségterületben foglaltak egybefoglalásával kerekedhet ki tehát a szükséges és elérendő használói felkészültség, amely alapul szolgálhat a műveltségterületi alkalmazásokhoz.” (Dán 2003b) Az iskolai könyvtár szerepének meghatározása a NAT bevezetőjében a Kiemelt fejlesztési feladatok/Tanuláscímű fejezetben található meg.

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátításának mértékét, a szaktárgyi műveltségtartalmakhoz kapcsolódó ismerethordozók használatának színvonalát a részműveltségi területek értékelési rendszerébe illesztve vizsgálhatjuk. A könyvtárhasználati ismeretek globális iskolai értékeléséhez azonban hozzátartozik még az iskolai könyvtár tanórán kívüli tevékenységének eredményessége is: a Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny eredményei, a szaktárgyi versenyekre való felkészülés hatékony segítése, szakkörök sikeres működtetése stb. (Kovácsné 2001).

 

Partnerkapcsolatok

A partneri igény- és elégedettségmérés adatai, az abból levont következtetések hasznos visszajelzéssel szolgálnak az iskolai könyvtár számára is. Megerősíthetik abban, amit színvonalasan, az olvasók megelégedettségére tesz, illetve a következtetések levonása után fejlesztési irányokat, feladatokat jelölhetnek ki a könyvtár számára. Intézményen belüli döntés (leginkább kapacitás és a könyvtár-pedagógia presztízsének) kérdése, hogy a partnerek számára készített kérdőíven két-három kérdés szerepel-e a könyvtár tevékenységével kapcsolatban, vagy a közvetlen használók (tanulók, pedagógusok) véleményét részletesebben, önálló könyvtárhasználói kérdőíven kérik ki. Az ezzel kapcsolatos döntést rögzíteni kell a partneri igény- és elégedettségmérés szabályozása kapcsán. Ha az IMIP-ben tervezik a partnerekkel kapcsolatos kommunikáció, PR szabályozását is, a könyvtárostanár tegyen javaslatot a könyvtári szolgáltatások bemutatásának lehetséges módjaira, tartalmára.

 

Ellenőrzés, mérés, értékelés

E témakörön belül kidolgozható az intézményi belső audit, a vezetői ellenőrzés, a munkatársi értékelés és az irányított önértékelés folyamata. Ezek közül a könyvtárostanárnak kiemelt figyelmet kellene fordítania az irányított önértékelésre és a munkatársi értékelésre. Presztízsnövelő hatása lehet, ha e területeken is megjelenik az iskolai könyvtár.

A irányított önértékelés alapjául az intézmény működésével kapcsolatos adatok és az indikátorrendszer szolgálnak. A könyvtárostanár törekedjen arra, hogy a könyvtár működését bemutató statisztikai adatokkal, teljesítménymutatókkal járuljon hozzá az intézmény globális önértékeléséhez.

Nagymértékben ösztönözné a könyvtárhasználatra nevelést, ha a szaktanárok munkájának megítélése során az intézményvezető minősítené a könyvtár alkotó pedagógiai felhasználását, a tanulók önművelésre, önálló ismeretszerzésre nevelését is. A könyvtárostanár hívja fel a folyamat kidolgozásával megbízott minőségi kör figyelmét erre a szempontra.

Az iskolai könyvtár minősége

A helyi minőségfogalom megalkotása során figyelembe veendő információk, szakmai és jogi dokumentumok:

• az iskolai könyvtár aktuális helyzete, személyi és tárgyi feltételei;
• a partneri igény- és elégedettségmérés eredményei;
• a fenntartó iskola aktuális helyzete és minőségfogalma;
• az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája;
• útmutató az iskolai könyvtárak fejlesztéséhez;
• az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok;
• a hazai könyvtárügy stratégiai céljai.

Ezek a dokumentumok segítséget nyújtanak a könyvtár jelenlegi állapotának értékeléséhez: teljesíti-e a jogszabályokban előírt kötelező minimumokat, fejlesztési elképzelései egybeesnek-e a szakma stratégiai céljaival, figyelembe veszi-e a szakmai normatívákat. A helyzetfelmérést követően választhatja ki a közoktatási intézmény a könyvtárostanár közreműködésével azt a könyvtári modellt, melynek kialakítására reális esély van, amely helyi szinten az iskolai könyvtár minőségfogalmát jelenti. Mivel sok iskolában még ma is a „hagyományos iskolai könyvtár” működik, előrelépést jelenthet az is, ha médiatárrá kívánják alakítani a könyvtárat, vagy ha csak egy-egy szolgáltatás, személyi vagy tárgyi feltétel javítását tűzik ki célul. (A minőségbiztosítási szakirodalomban ismert a hézagelemzés fogalma. A hézagelemzés során fel kell mérni a távolságot a felvázolt jövőkép és esetünkben az iskola jelenlegi helyzete között. Előfordulhat, hogy túl nagy az „űr” a valóság és a jövőkép között. Ilyenkor újra kell gondolni a tervezést, megkísérelve a távolság csökkentését.)

Sajnos az egyéni, helyi erőfeszítések az iskolák nagy részében nem elegendőek a minőségi szolgáltatások kiépítéséhez, jelentős központi fejlesztésekre lenne szükség. „Ahhoz, hogy legalább az elmúlt évtized során kiadott jogszabályi normáknak megfeleljenek az iskolák, a közoktatási ágazatnak kiemelt informatikai területként kellene kezelnie az iskolai könyvtárakat, és néhány éven keresztül jelentős normatív és céltámogatással, valamint szakmai szolgáltatásokkal kellene kezdeményezni, elősegíteni és erősíteni a helyi fejlesztési szándékokat.” (Dán 2003a) A szakma felkészült a fejlesztésekre, hiszen elkészültek a stratégiai tervek, és rendelkezésre áll az iskolai könyvtári normatíva is. Egyelőre azonban nem látszik ezek megvalósításának a költségvetési fedezete, a törvényi rendelkezések nincsenek összhangban a tantervi reformok célkitűzéseivel.

Röviden tekintsük át a legfontosabb könyvtári stratégiai célokat, elsőként a hazai könyvtárügy számára megfogalmazott átfogó célokat (vö.: A hazai könyvtárügy…)!

„A hazai és nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz való szabad hozzáférés biztosításával a könyvtári hálózat egésze legyen alkalmas:

• az állampolgári, a demokratikus jogi szabályok megismerésére, és így a demokratikus jogállamiság továbbfejlesztésére;
• a gazdaság, a piacgazdálkodás kérdéseiben való eligazodásra, illetve az ehhez kapcsolódó információk aktív felhasználására;
• az oktatás különböző szintjein részt vevők segítésére;
• az egész életen át tartó tanulás támogatására;
• a kulturális, művészeti területek megismerésére és az abban való részvétel támogatására;
• a szabadidő hasznos eltöltésének segítésére;
• azon készségek kifejlesztésének (írni-olvasni tudás) támogatására, amelyek az előbbi tevékenységek aktív használatához szükségesek.”

(Megjegyezzük, hogy a cél eléréséhez rendelt fejlesztések között szerepel az iskolai könyvtárak modernizálása is.)

Az iskolai könyvtárak fejlesztésének stratégiájában a következőket olvashatjuk az iskolai könyvtár küldetéséről:

„Az UNESCO által 1999-ben elfogadott küldetésnyilatkozat meghatározza az iskolai könyvtár kettős alapfeladatát: egyrészt biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, másrészt olyan tanulási környezetet biztosít, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál.” (Dán 2003a) Az iskolai könyvtár gyűjteményével és szolgáltatásaival meg kell feleljen az oktatás-nevelés igényeinek és e pedagógiai feladatok mellett a könyvtárszakmai elvárásoknak, jogi és szakmai követelményeknek is. Ily módon az iskolai könyvtári stratégia kidolgozását illeszteni kellett a könyvtári rendszer fejlesztési programjához is. Az iskolai könyvtárügy fejlesztési elképzelései között az alábbi, a rendszerszerű működést segítő elképzelések szerepelnek.

• Referencia-könyvtárak létrehozása, amelyek képesek bemutatni egy-egy térségben az optimális működési feltételeket, a korszerű szolgáltatásokat és az ezzel járó eredményeket. Valamennyi könyvtár számára általánosan megteremteni a szolgáltatóképesség minimális feltételeit, kiemelten fejleszteni az iskolai könyvtárak információs és kommunikációs technológiáját, alkalmassá tenni az iskolai könyvtárakat az Országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR) szolgáltatásainak fogadására.
• Központi ellátórendszerek megszervezése az iskolai könyvtárak dokumentumellátása és szakmai szolgáltatásokkal való segítése érdekében.
• Településcentrikus fejlesztés keretében a kisebb települések könyvtári ellátásának megoldása kettős funkciójú könyvtárak létesítésével.
• Az azonos szakterületen működő különböző könyvtártípusok között létrejöhet szakterületi együttműködés, amely megsokszorozza a szakmai információkhoz való hozzájutást.

Az iskolai könyvtárak fejlesztéséhez készült stratégiai terv megfogalmazza az ezredforduló iskolai könyvtári modelljét is (vö.: A hazai könyvtárügy...):

„Az iskolai könyvtár az oktatási nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató, nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. A szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Egyúttal széles körű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére.”

A stratégiai terv mellékleteként elkészült az Útmutató az iskolai könyvtárak fejlesztéséhez című munkaanyag, amely normatívákat határoz meg a tárgyi, személyi feltételek fejlesztéséhez, a törvényi előírásokat a szakmai elvárásokkal ötvözve meghatározza az iskolai könyvtár feladatát és szolgáltatásainak körét.

Az útmutató tanulmányozása a jobb helyzetben lévők mellett azoknak is feltétlenül ajánlható, akik reálisan csak egy korábbi iskolai könyvtári modell (pl. médiatár) megvalósítását tűzhetik ki célul, vagy csak a könyvtárszakmai, könyvtár-pedagógiai munka egy részterületének fejlesztésére dolgoznak ki stratégiát.

Összegzés

Az iskolai könyvtár minőségfejlesztését a fenntartó oktatási intézmény minőségfejlesztési tevékenységével szoros összhangban, annak részeként kell végezni, figyelembe véve az iskolai könyvtár pedagógiai és könyvtárszakmai meghatározottságát. A tevékenység tervezése az intézményi minőségirányítási programban történik, az intézményvezetés felelőssége, elkötelezettsége és a könyvtárostanár aktív, felkészült közreműködése mellett.

A helyi könyvtári minőségfogalom megalkotásának kiindulópontja az oktatási intézmény és a könyvtár helyzetelemzése, a továbbfejlesztés irányainak kijelölését a fenntartói és partneri igények, a könyvtárszakmai stratégiai tervek és normatívák segítik.

Hivatkozott irodalom