Olvasási idő: 
26 perc

Az informatikai kompetencia fejlesztése

Az információs és kommunikációs technikák hazai oktatási alkalmazását vizsgálva felmerül a kérdés: eddigi eredményeinket hogyan értékeljük nemzetközi összehasonlítás alapján? Milyen területeken van szükség további fejlesztésekre, amelyek a napi iskolai gyakorlati munkát hatékonyan segíthetnék, az új technika és kultúra elterjedését támogatnák a tanítási-tanulási folyamat megújulása érdekében? A szerző - az OECD-kutatás hazai vezetőjeként - a kutatási célokat körvonalazva a tervezett és jelenleg folyó iskolai kísérleteket, felméréseket mutatja be.

Az OECD kutatási programja a számítógéppel segített tanításról és tanulásról

Információs és kommunikációs technológiák és a tanulás minősége (Information and Communication Technology [ICT] and the Quality of Learning) a címe a jelenleg zajló legnagyobb, az oktatási informatikával kapcsolatos nemzetközi kutatási programnak, amely az OECD pedagógiai kutatóközpontja, a CERI koordinálásával 1999 óta zajlik. A 25 ország részvételével folyó kutatás célja az oktatási informatikai kormánydöntések előkészítése mellett olyan oktatási anyagok előállítása, szemlézése és adaptálása, amelyek a gyakorlatban mutatják be, hogyan képzelhető el az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) oktatási alkalmazása. Az 1999 szeptemberében elkezdődött program az IKT oktatási felhasználásának elemzésével, a fejlesztés kívánatos irányainak meghatározásával és a minőség-ellenőrzés nemzetközileg bevált módszereinek publikálásával kezdődött. Az elemzések középpontjában a tartalomfejlesztés és az új kultúra elterjesztése áll. A most megalakult kutatócsoportok a tervek szerint nemcsak a kutatás három évére, hanem a témakörben zajló fejlesztések folyamatos nyomon követésére szervezik meg hazájukban a szakértői és modelliskola-hálózatot. A kutatás több ezer oldal tanulmányt tartalmazó honlapja: http://bert.eds.udel.edu/oecd

A kutatás három részből áll.

  1. A magán- és közszféra partneri viszonya az informatikai kultúra terjesztésében.
  2. Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata; folyamatos minőségkontroll.
  3. Az iskolai IKT-kultúra értékelése két részterületen:
  4. Az informatika hatása az iskola szervezetére, kommunikációs és oktatási-nevelési kultúrájára:informatikai modelliskolák leírása, működésük elemzése.
  5. Az IKT hatása a tanulási képességek fejlődésére és a tanulási motivációra: az informatikai tudás (fogalmak értése, eszközök és használat színvonala) és felhasználásának vizsgálata a tanulási képességekkel ("learning to learn skills") és a számítógépes világ iránti attitűdökkel való összefüggések tükrében.

magán- és közszféra partneri viszonya az informatikai kultúra terjesztésében című résztéma kapcsán végzett dokumentumelemzések (az oktatási informatika terjesztésében élen járó 18 ország nemzeti monitorvizsgálatai) alapján a következő oktatáspolitikai intézkedéseket tartják kívánatosnak az OECD szakértői.

  • Az eszközpark bővítését a kétpólusú támogatási modell alapján: az innovációban élenjárók és az önálló fejlesztésekre képtelen, legszegényebb iskolák támogatásával.
  • A tartalmi-módszertani fejlesztéseket kiegyensúlyozottabbá és pedagógiailag nívósabbá tevőfejlesztési pályázatokat és minőség-ellenőrző (taneszköz-bírálati) rendszert.
  • képzés és továbbképzés infrastrukturális és személyi feltételeinek megteremtését a legszínvonalasabb képzési helyen: a felsőoktatásban.
  • A rendszeres monitorozó, fejlesztő és alapkutatások finanszírozásának és az eredmények hasznosításának csatornáit.
  • nemzetközi szakmai kapcsolatok bővítését, nemzetközi oktatási projektek, kutatások, oktatási komponenst is tartalmazó tanár- és diákcserék elősegítését.

A magyar kutatási program: a számítógéppel segített tanítás és tanulás hatékonyságának vizsgálata

Magyarország az OECD-kutatás 3. témakörében vesz részt, amelynek munkacíme: "Kísérletek az információs és kommunikációs technológiák iskolai hatásának vizsgálatára". Ez a kutatás esettanulmányok és mérésekkel kiegészített oktatási kísérletek segítségével a számítástechnika beépülését vizsgálja az iskola oktatási, szervezési-vezetési és szabadidős kultúrájába. A projektben való hazai részvételre 2000 májusától nyílt lehetőség, de az előkészítő munka 1999 decembere óta zajlott. A projekt sajátossága, hogy ötvözi az innováció és az alapkutatás elemeit. Miközben eddig feltáratlan, lényeges képességeket és tudásanyagot vizsgálunk (amelyeket összefoglaló néven informatikai kompetenciánaknevezhetünk), a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereinek kidolgozása és kipróbálása is zajlik. A kutatást az ELTE Természettudományi Karán megalakult UNESCO Oktatástechnológiai és Multimédia-pedagógiai Központjában a MERLIN (Multimedia in Research and Learning, Multimédia a Kutatásban és Oktatásban) Kutatócsoport végzi. A kutatás honlapja: http://ict.elte.hu

A magyar kutatási program egyik résztémája keretében a számítógépesítésnek az iskolai életre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Hat iskolai esettanulmányt készítünk az informatika sokoldalú felhasználásáról az OECD/CERI tesztcsomagja és kvalitatív elemzési szempontsora alapján, majd elemzéseinket összevetjük a vizsgálatban részt vevő 24 ország "informatikai modelliskolái"-ban szerzett tapasztalatokkal. Célunk a fenntartható fejlődés stratégiáinak leírása, az informatikának az iskolai élet különböző területein betöltött szerepének elemzése, a számítógéppel segített tanítás és tanulás, illetve az IKT elterjedése, valamint a pedagógiai innováció kapcsolatainak feltárása. Nemcsak az eredményekre vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy a számítógép iskolai felhasználását mely tényezők segítik, illetve hátráltatják. Az internethasználat - a belső és külső kommunikáció - elemzése során az iskolai informatikai kultúra nemkívánatos jelenségeit is vizsgálnunk kell.

 

Célunk: az alábbi hipotézisek igazolása vagy cáfolása

  • Az IKT kiváló katalizátora a pedagógiai innovációnak, különösen, ha az internetes oktatási módszereket is alkalmazzuk. Mások szerint viszont az IKT csak olyan iskolai környezetben tud elterjedni, ahol amúgy is folyik pedagógiai innováció, a tanárok és diákok nyitottak az új pedagógiai módszerek iránt. Itt a számítógép nem több, mint a reformfolyamat egyik eszköze.
  • Az oktatási informatika iskolai elterjedése egyesek szerint követi az újabb módszerekre jellemző hagyományos elterjedési modellt. Mások úgy vélik, hogy a módszerek felszereltségigénye, az eszközök gyors avulása miatt eltérő terjesztési lehetőségekről - s így más modellről - van szó, mint az eddigi pedagógiai innovációk esetében.
  • Az IKT iskolai térhódítása sokak szerint legfőképpen a tanárok hozzáállásától, képzettségétől függ. E szerint az elképzelés szerint a tanárok annál inkább hajlamosak az új technikával kísérletezni, minél magabiztosabbak a tanítás mesterségében. Minél jobb a tanár, annál hatékonyabb eszközzé válik a kezében az IKT. A másik, rivális hipotézis szerint az iskola számítógépes felszereltségétől és a diákok informatikai képzettségétől, érdeklődésétől függ, mennyire lesz sikeres a reform.
  • Reményeink szerint az IKT nem fogja növelni az egyébként is meglevő különbségeket a kedvező és kedvezőtlen anyagi körülmények között élő tanulók között. Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy az informatikai kultúra elterjedésével a különböző szociális hátterű gyerekek közötti iskolai teljesítménykülönbség is nőni fog.
  • Eldöntendő kérdés, hogy a számítógéppel segített tanítás és tanulás akkor is jól működik-e, ha a rendelkezésre álló oktatási anyagok (CD-ROM-eszközök és honlapok) nem túl jó minőségűek. Vannak, akik úgy vélik, a lényeg a pedagógiai módszer és az iskola teljesítményre serkentő szelleme; mások szerint azonban könnyen előfordulhat, hogy az IKT bevezetésével a rosszul szerkesztett multimédia-anyagokkal és a megbízhatatlan tartalmú honlapokkal való foglalkozás elveszi a tanulók idejét az értelmesebb tanulmányi munkától.

A kutatási eredmények interpretálása során két kulcsfogalmat kell használnunk: a fenntartható fejlődés és a reform kiterjeszthetőségének fogalmát. A fenntartható fejlődés feltétele kettős: a megfelelő infrastruktúra színvonalának fenntartása, illetve bővítése és a hatékony képzési program. Meg kell bizonyosodnunk arról, mennyire képes a tantestület azonosulni az IKT-módszerek bevezetésével, hajlandók-e szabadidejüket feláldozni az új oktatási anyagok megismerésére, adaptálására. Részt vesznek-e ilyen témájú továbbképzéseken? Mennyire azonosul a vezetőség a számítógéppel segített tanítás és tanulás céljaival? Vannak-e tétovázók, kritikusok, ellendrukkerek, és mi az oka az ellenérzéseiknek?

reform kiterjeszthetőségének lehetőségeiről ez a vizsgálat csak korlátozott számban produkál majd adatokat. A vizsgált iskolákban alkalmazott oktatási módszerek országos elterjedése kevésbé függ ezek kitalálóitól, sokkal inkább oktatáspolitikai döntésektől és finanszírozási formáktól. Ahhoz, hogy egy program kiterjeszthető legyen, nagyon jó megtérülési mutatójának kell lennie: vagyis a befektetett pénz és munka eredményeként hatékonyabb, sikeresebb, élvezetesebb oktatást várnak el a résztvevők. Hiába remek egy program, ha nagyon költséges, semmi esélye a tömeges elterjedésre. Az iskolák vizsgálatakor kiemelt figyelmet kell ezért fordítanunk arra, hogy az IKT használatával kapcsolatos módszerek, a felhasznált eszközök, oktatóprogramok stb. mennyire hozzáférhetőek az átlagos lehetőségek között működő magyar iskolák számára. Minél több olyan megoldást kell találnunk, amely - a megfigyelt módon vagy kis változtatással - alkalmas az adaptációra.

 

Kutatási tevékenységeink

  • Esettanulmányok az IKT használatában élenjáró, a számítógéppel segített tanítás, tanulás és kommunikáció módszereit évtizedek óta használó iskolákban.
  • A hipotézisek igazolására vagy cáfolására alkalmas dokumentumok, adatok gyűjtése. Az adatgyűjtésmódszerei:
    • interjúk készítése és kérdőívek kitöltetése diákokkal, tanárokkal, iskolavezetőkkel az IKT iskolai felhasználásának módszereiről, hagyományairól, eredményeiről, kudarcairól és perspektíváiról, mégpedig:
      • az iskola informatikai fejlesztésekért felelős vezetőjével az IKT-stratégiáról, az iskola külső és belső kommunikációjában betöltött szerepéről és a fejlesztés történetéről, fenntarthatóságáról;
      • rendszergazdával (vagy a funkciót betöltő szaktanárral) a technikai háttér kialakításáról, fenntartásáról, korszerűsítéséről, a diákok és tanárok technikai segítéséről;
      • az IKT-eszközöket az oktatásban rendszeresen használó 2-4 szaktanárral az IKT pedagógiai lehetőségeiről és korlátairól, a felszereltség, felkészültség, hozzáférési gyakoriság és sikeres oktatás összefüggéseiről;
      • azokkal a szülőkkel, akik megrendelőként "kikényszerítik" a folyamatos fejlesztéseket ezen a területen;
      • diákokkal, akik az IKT-kultúra iskolai és iskolán kívüli életükben betöltött szerepéről, számítógép-használati szokásaikról, elképzeléseikről beszélnek;
      • külső szakértővel, aki az iskola IKT-fejlesztéseit jól ismeri, és ezek elfogulatlan értékelésére képes;
    • az iskola működésének megfigyelése;
    • diák- és tanári munkák gyűjtése;
    • a tanárok IKT-használatának megfigyelése;
    • az iskolában létrehozott nyilvános számítógépes produktumok megismerése, a levelezés adatainak elemzése;
    • megbeszélések az iskolát jól ismerő külső szakértőkkel: szaktanácsadó, partneriskolák igazgatói, pedagógiai kutató, önkormányzati tisztviselő, képviselő, szülő megkérdezése az iskola informatikai kultúrájáról.

Az interjúkat óralátogatások, az iskola tanulási és szabadidős környezetének megfigyelése, a belső és külső digitális kommunikáció elemzése követi. Az így begyűjtött információkat esettanulmányok formájában közöljük, amelyek a IKT iskolai bevezetésének modelljeit írják majd le.

A második résztéma keretében, a két tanéven át végzett iskolakísérletben hat tantárgy számítógéppel segített tanítási módszereinek kipróbálása zajlik a 12, 15 és 17 éves korosztályban, mégpedig 45 osztályban. A 2000-2001-es tanévben a matematika, fizika és idegen nyelv digitális eszközökkel segített oktatásának módszereit dolgozzuk ki, a 2001-2002-es tanévben pedig a kémia, földrajz vagy biológia és a történelem/művészettörténet, valamint egy kreatív terület, a vizuális kultúra számítógéppel segített tanításával kísérletezünk majd.

A tanévenként három, illetve négy tantárgy számítógéppel segített iskolai oktatási módszereit kidolgozó kísérlet és a kapcsolódó tesztvizsgálat várható eredményei.

  • A pedagógiai programok és tapasztalatok dokumentálása és publikálása tanári kézikönyvek, keresőrendszeres tanmenet-adatbázis, honlap és CD formátumban. Célunk annak feltárására, hogy milyen hatást gyakorol a számítógéppel segített tanítás a tanulók önálló ismeretszerző képességére, kreativitására és tanulási motivációjára.
  • A 17 éves tanulók informatikai kultúrájának, a számítógép-használattal kapcsolatos szokásainak, attitűdjeinek, ismereteinek feltárása (2500 tanuló a 2000-2001-es tanév során háromszor, esetenként 90 perces, 5 OECD/CERI mérőeszközzel végzett vizsgálata alapján). Nemzetközi összevetések, az oktatásra vonatkozó ajánlások készítése.

 

A tesztvizsgálat mérőeszközei

A teszt, amelynek változatait a tanév elején, közepén és végén vesszük fel, négy altesztet tartalmaz a következő területek vizsgálatára:

  • A tanulók számítógépes kultúra iránti attitűdjeinek vizsgálata
    • előítéletek
    • elvárások
    • preferenciák
    • élmények
    • tapasztalatok
  • A tanulók számítógép-használati szokásainak elemzése
    • IKT-használat
    • hely, időtartam
    • funkciók gyakorisága
    • önértékelés: tudás, képességek: felhasználói, programozói, szerelési ismeretek
  • A tanulók informatikai alapismereteinek mérése
    • alapfogalmak, például: byte, modem, vírus, RAM, CPU, böngésző, memória, e-mail cím, weboldal, képformátum, lemezfajták, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis
    • információszűrés
    • rangsorolás
    • szükséges/elégséges információ megítélése
    • információértékelés
    • ábraolvasás, ábrák, szövegek és képek esztétikus megalkotása
    • digitális közlés szerkezete, ennek üzenetértéke
  • tanulók általános tanulási képességeinek (learning to learn skills) értékelése ("Információkezelési képességek" - teszt, amelyben azonban oktatási kultúraspecifikus, illetve a tantervi anyagtól függő kérdések is találhatóak)
    • hiteles hely: a vizsgálat szakértőinek megkérdezése
    • szövegértési feladatok
    • grafikon, ábra elemzése
    • tájékozódási forrás: lexikon, szótár, enciklopédia
    • érdekes/hiteles hely közötti választás
    • szöveg írása diagramhoz (nehezebb, mint a diagramelemzés)
    • egyszerű, mindennap használt fogalmak meghatározása
    • jogi problémák az információ másodközléséről
    • bonyolultan megszövegezett feladatok
    • adatbázis értelmezése
    • weboldal készítése

A 17 éves tanulókat magában foglaló 3100 fős vizsgálati minta kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy az iskolakísérletekben részt vevő tanulók almintája mellett a magyar földrajzi régiókat reprezentáló, átlagosan felszerelt iskolákban tanuló 17 évesekkel vegyük fel a teszteket. Az iskolák kijelölésekor a régiókból kiválasztott egy-egy megye pedagógiai intézeteinek értékelési szakértői voltak segítségünkre. Az eredmények elemzése ősszel történik, az eredményeket 2002 januárjától e lap hasábjain is szeretnénk publikálni.

 

Mit várunk a vizsgálattól?

Elsősorban nem a magyar helyzet feltárását, hiszen az informatikaoktatás helyzetéről az Országos Közoktatási Intézet munkatársai által szervezett és értékelt IEA-vizsgálatok megbízható adatokkal szolgálnak.

Az OECD-kutatás az informatikai tudás hátterére, az eredmények mögött meghúzódó pedagógiai, kulturális, társadalmi-gazdasági összefüggések elemzésére törekszik. Végső soron arra keresi a választ, mennyire hatékonyak a nemzeti informatikai stratégiák, s mely elemeik alkalmasak nemzetközi terjesztésre. Az első, nyers eredmények alapján bizton állíthatjuk, hogy a magyar pedagógusok munkája nyomán létrejövő informatikai kultúra megállja a helyét a nemzetközi összehasonlításban akkor is, ha a munkakörülmények, az iskolai infrastruktúra, a számítógéppel segített tanítást megkönnyítő technikai segítség és anyagi elismerés még messze elmarad az OECD-országokban elfogadott, a terület jelentőségéhez méltó színvonaltól. Szerencsés módon kutatásunkkal egy időben, napjainkban készül az új informatikai országstratégia, amelyhez - reményeink szerint - az Oktatási Minisztérium megbízásából végzett kutatásunk eredményeivel hozzá tudunk járulni.

Mellékletek

A) Melléklet

1. táblázat: Milyen keretek között oktassák az informatikát?

A KIT oktatásának keretei A vizsgált országok közül melyik választja
Önálló informatikai tantárgy, kötelező Írország: középisk. (12.-18. életév), Finnország, (csak alapfok), Hollandia
Önálló informatikai tantárgy, választható Norvégia, Finnország (csak középfok)
Egy természettudományos tárgy (pl. Matematika, Technika) része Kanada, USA: választható komplex természettudományos (science) tanterv a középiskolában
Valamennyi tantárgy anyagában szerepel USA, Kanada, Norvégia, Írország, Hollandia (csak alapfok)
Nincs ilyen szaktárgyi oktatás az iskolában - csak szakkörben tanítják Olaszország

2. táblázat: Menyire befolyásolja a számítógép az oktatás minőségét?

 
Az iskolák %-a, akik az adott választ adták:
Elemi iskola Középiskola Gyógyped. intézmény
Jelentős befo-lyással bír Némi-leg hat Nem hat Jelen-tős befo-lyással bír Némi-leg hat Nem hat Jelen-tős befo-lyással bír Némi-leg hat Nem hat
Oktatás minő-sége
15
83
3
22
63
15
37
62
2
Okta-tás-szer-vezés
14
79
8
18
58
24
25
69
7
Admi-niszt-ráció
71
26
3
36
46
17
74
24
3

3. táblázat: Milyen keretek között folyik az oktatási szoftverek értékelése?

Értékelés formája A vizsgált országok közül melyikben
Nemzeti szoftver-értékelő intézet Írország, Hollandia, Németország, Egyesült Királyság
Non-profit szervezet (alapítvány, tanári munka- közösség) Mexikó
Szakértők hálózata, akiket az oktatási minisztérium bíz meg Olaszország
Oktatási szoftver díj Minden országban van.
Szoftvergyártók eseti megbízásával dolgozó szakértők Minden országban működnek.
Nincs tudomásunk rendszeres értékelésről Norvégia, Portugália

4. táblázat: Milyen szervezet személy segíti a tanárokat a KIT-kultúra iskolai terjesztésben?

Segítségnyújtás formája A vizsgált országok közül melyik választja
A hardverértékesítő cég kötelezett telefonos ügyfélszolgálat üzemeltetésére Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Norvégia, Kanada
Sulinet irodán keresztül technikusok és oktatási szakértők hívhatók az iskolába Mexikó, Egyesült Királyság, Írország
Önálló intézmény foglalkozik számítógépek iskolai üzemeltetésével, segélyvonal működtetésével Egyesült Királyság, Írország, Kanada
Iskolakörzetekben főállású tanácsadók működnek, akik kérésre a helyszínen adnak tanácsot Olaszország, Írország, Kanada, Svédország
Az iskolák (legtöbbször csoportosan) szerződnek külső cégekkel segítő szolgáltatások és szervizelés végzésére, ehhez anyagi támogatást kapnak Luxemburg, Belgium, Svédország
Az iskolák saját erejükből kell, hogy megoldják ezt a feladatot A vizsgált országokban ezt a megoldást csak kiegészítő lehetőségként alkalmazzák

5. táblázat: A számítógépes műveltség befolyása a tanári karrierre

Ösztönzés módja A vizsgált országok közül melyik választja
Számítógép-kezelői ismeretek az (első diplomás) tanárképzés kötelező részei Norvégia
Számítógép-kezelői ismeretekből minden gyakorló tanárnak le kell vizsgáznia - alkalmazási feltétel Egyesült Királyság
Nem kötelező és nem jár érte fizetésemelés Írország
Nem kötelező, de fizetésemelés jár a vizsgáért Norvégia
Új állások betöltésénél egyértelmű előny Minden országban így van, az álláshirdetésekben is szerepel. Olaszországban tanári állásra felvételkor fakultatív számítógép-használati tesztet alkalmaznak, amelynek eredménye fontos.
A tanfolyam elvégzése után kedvező áron lehet számítógépet venni Egyesült Királyság
Nem része a képzésnek, továbbképzésnek. Olaszország

6. táblázat: Az oktatási szoftverek fejlesztői

Fejlesztő A vizsgált országok közül melyik választja
Multinacionális szoftverfejlesztő cég Valamennyi országban
Jelentős nemzeti szoftverfejlesztő cég Egyesült Királyság, Írország,
Oktatási minisztérium, regionális vagy települési önkormányzat Egyesült Királyság, Portugália, Mexikó, Norvégia
Államközi oktatási együttműködés keretében létrejött csoport Norvégia, Svédország: Észak-Európai Országok Oktatási Konzorciuma, Mexikó: Latin-Amerikai Oktatási Szövetség
EU vagy OECD alapítvány támogatásával létrejött nemzetközi csoport Európai Unió tagországai: Európai Iskolahálózat (EUN)

B) melléklet: Az OECD vizsgálatban szereplő informatikai modelliskolák jegyzéke

Iskola neve Település Igazgató
1.      Alternatív Közgazd. (Gimn.) Budapest Horn György
2.      Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnázium Budapest Hartai Sándor
3.      Brassai S. Szakiskola (G+SZ) Debrecen Alföldi Ferenc
4.      Berze-Nagy János Gimn. Gyöngyös Czinder Péter
5.      Almási téri Ált. Iskola Makó Almási Pál
6.      Neumann János Ált. Iskola Erdőkertes Kapuvári Béla

C) Melléklet: Az OECD vizsgálat e-tanulás kísérletében szereplő iskolák jegyzéke

1. táblázat: 13 évesek

Iskola neve Település Igazgató neve Szaktanár Tantárgy.
Alternatív Közgazdasági Gimnázium Budapest Horn György Lakos Gábor német
Móricz Zsigmond Gimn. Budapest Dr. Tihanyi Katalin Szekeres Ágnes német
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Százhalombatta Molnár Sándorné Bercsényiné Kántor Judit Angol
Almási Általános Iskola Makó Almási Pál Fazekas Jánosné
Keresztes Zoltán
Nagyné Oláh Judit
Matematika
Angol
Fizika
Közgazdasági Politechnikum Budapest Puskás Aurél Főző Attila Fizika
Pannónia Általános Iskola Budapest Varsányiné Salgó Julianna Hédi Katalin Matematika
Neumann János Általános Iskola Erdőkertes Kapuvári Béla Kapuvári Béla
Kapuvári Béláné
Fizika
Matematika
Bolyai János Általános Iskola Érd Paraszthy Erzsébet Kissné Herpai Katalin matematika
Ciszterci Szent István Gimnázium Székesfehérvár Gyóni András Szénásy Zoltán Fizika
Bicsérdi Általános Iskola Bicsérd Tóth László Tóth László Matematika
Belvárosi Általános Iskola Makó Bálint József Udoveczné Siket Katalin Német

2. táblázat: 15 évesek

Iskola neve Település Igazgató Tanár Tantárgy.
Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Sopron Dr. Lampérth Gyula Babics Csaba Matematika
Vásárhelyi Pál Szakközépiskola Békéscsaba Török Árpád Gergelyné Beraczka Ilona Matematika
Móricz Zsigmond Gimnázium Budapest Dr. Tihanyi Katalin Kalydiné Görbe Mária
Bali Erzsébet
Matematika
Német
Zsigmond Téri Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola Budapest Zubonyai Gáborné Kiss József
Nagy Gézáné
Fizika
Német
Karinthy Frigyes Gimn. Budapest Hartai Sándor Frank Gabriella
Pintácsi Imréné
Német
Matematika
József Attila Gimnázium Makó Rója István Rójáné Oláh Erika
Trauer János
Matematika
Fizika
Szent-Györgyi Albert Középiskola Szombathely Németh Sándor Ruszkai Zoltán Fizika
Széchenyi István Gimnázium Sopron Szakál Péter Sándor Márta Német
Pestszentlőrinci Közgazd. és Informatikai Középisk. . Budapest Péteri György Tasnádi Anikó F
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szki és Szm Székesfehérvár Péteri György Vas Zoltánné
Hofstädterné Benicz Valéria
Matematika
N
Magyar-Németh Iskolaközpont Pécs Dr. Frank Gábor Mágocsi Ágnes Matematika
Móricz Zsigmond Gimnázium Budapest Dr. Tihanyi Katalin Szekeres Ágnes Német
Evangélikus Gimnázium Békéscsaba Dr. Formanné Kiss Katalin Dr. Técsyné Orosz Irén Német

3. táblázat: 17 évesek

Iskola neve Település Igazgató Tanár Tantárgy.
Brassai Sámuel Műszaki Középiskola Debrecen Alföldi Ferenc Nagyné Farkas Csilla
Kónya István
Ugrin Judit
fizika
matematika
angol
Ciszterci Szt. I. Gimnázium Székesfehérvár Gyóni András Csutiné Turi Ibolya matematika
Alternatív Közgazdasági Gimnázium Budapest Szűcs Tamás Lakos Gábor német
Karinthy Frigyes Gimn. Budapest Hartay Sándor Frank Gabriella
Magyar Bernadette
német
fizika
Ady Endre Gimnázium Budapest Herczig Ferencné Szalayné Tany Zsuzsa
Kónyáné Baracsi Beáta
Gelencsér Rita
Matematika
fizika
Berze Nagy János Gimn. és Szki. Gyöngyös Czinder Péter Kiss Miklós
Kissné Császár Erzsébet
Fizika
Pestszentlőrinci Közgazd. és Informatikai Középisk. . Budapest Réteri György Halász Alexandra fizika
Móricz Zsigmond Gimn. Budapest Dr. Tihanyi Katalin Bali Erzsébet német
Zsigmond téri Gimn., Szakköz. Budapest Zubonyai Gáborné Dr. Miszlivetz Emőke angol
Evangélikus Ált. Iskola és Gimnázium Békéscsaba Dr. Formanné Kiss Katalin Dr. Técsyné Orosz Irén német
Puskás Tivadar Távközl. Technikum Budapest Dr. Horváth László Hunya Márta
Horváth István
angol
Magyar-Német Iskolaközpont Pécs Dr. Frank Gábor Mágocsi Ágnes matematika