Az informatikai kompetencia fejlesztése
Az információs és kommunikációs technikák hazai oktatási alkalmazását vizsgálva felmerül a kérdés: eddigi eredményeinket hogyan értékeljük nemzetközi összehasonlítás alapján? Milyen területeken van szükség további fejlesztésekre, amelyek a napi iskolai gyakorlati munkát hatékonyan segíthetnék, az új technika és kultúra elterjedését támogatnák a tanítási-tanulási folyamat megújulása érdekében? A szerző - az OECD-kutatás hazai vezetőjeként - a kutatási célokat körvonalazva a tervezett és jelenleg folyó iskolai kísérleteket, felméréseket mutatja be.
Az OECD kutatási programja a számítógéppel segített tanításról és tanulásról
Információs és kommunikációs technológiák és a tanulás minősége (Information and Communication Technology [ICT] and the Quality of Learning) a címe a jelenleg zajló legnagyobb, az oktatási informatikával kapcsolatos nemzetközi kutatási programnak, amely az OECD pedagógiai kutatóközpontja, a CERI koordinálásával 1999 óta zajlik. A 25 ország részvételével folyó kutatás célja az oktatási informatikai kormánydöntések előkészítése mellett olyan oktatási anyagok előállítása, szemlézése és adaptálása, amelyek a gyakorlatban mutatják be, hogyan képzelhető el az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) oktatási alkalmazása. Az 1999 szeptemberében elkezdődött program az IKT oktatási felhasználásának elemzésével, a fejlesztés kívánatos irányainak meghatározásával és a minőség-ellenőrzés nemzetközileg bevált módszereinek publikálásával kezdődött. Az elemzések középpontjában a tartalomfejlesztés és az új kultúra elterjesztése áll. A most megalakult kutatócsoportok a tervek szerint nemcsak a kutatás három évére, hanem a témakörben zajló fejlesztések folyamatos nyomon követésére szervezik meg hazájukban a szakértői és modelliskola-hálózatot. A kutatás több ezer oldal tanulmányt tartalmazó honlapja: http://bert.eds.udel.edu/oecd
A kutatás három részből áll.
- A magán- és közszféra partneri viszonya az informatikai kultúra terjesztésében.
- Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata; folyamatos minőségkontroll.
- Az iskolai IKT-kultúra értékelése két részterületen:
- Az informatika hatása az iskola szervezetére, kommunikációs és oktatási-nevelési kultúrájára:informatikai modelliskolák leírása, működésük elemzése.
- Az IKT hatása a tanulási képességek fejlődésére és a tanulási motivációra: az informatikai tudás (fogalmak értése, eszközök és használat színvonala) és felhasználásának vizsgálata a tanulási képességekkel ("learning to learn skills") és a számítógépes világ iránti attitűdökkel való összefüggések tükrében.
A magán- és közszféra partneri viszonya az informatikai kultúra terjesztésében című résztéma kapcsán végzett dokumentumelemzések (az oktatási informatika terjesztésében élen járó 18 ország nemzeti monitorvizsgálatai) alapján a következő oktatáspolitikai intézkedéseket tartják kívánatosnak az OECD szakértői.
- Az eszközpark bővítését a kétpólusú támogatási modell alapján: az innovációban élenjárók és az önálló fejlesztésekre képtelen, legszegényebb iskolák támogatásával.
- A tartalmi-módszertani fejlesztéseket kiegyensúlyozottabbá és pedagógiailag nívósabbá tevőfejlesztési pályázatokat és minőség-ellenőrző (taneszköz-bírálati) rendszert.
- A képzés és továbbképzés infrastrukturális és személyi feltételeinek megteremtését a legszínvonalasabb képzési helyen: a felsőoktatásban.
- A rendszeres monitorozó, fejlesztő és alapkutatások finanszírozásának és az eredmények hasznosításának csatornáit.
- A nemzetközi szakmai kapcsolatok bővítését, nemzetközi oktatási projektek, kutatások, oktatási komponenst is tartalmazó tanár- és diákcserék elősegítését.
A magyar kutatási program: a számítógéppel segített tanítás és tanulás hatékonyságának vizsgálata
Magyarország az OECD-kutatás 3. témakörében vesz részt, amelynek munkacíme: "Kísérletek az információs és kommunikációs technológiák iskolai hatásának vizsgálatára". Ez a kutatás esettanulmányok és mérésekkel kiegészített oktatási kísérletek segítségével a számítástechnika beépülését vizsgálja az iskola oktatási, szervezési-vezetési és szabadidős kultúrájába. A projektben való hazai részvételre 2000 májusától nyílt lehetőség, de az előkészítő munka 1999 decembere óta zajlott. A projekt sajátossága, hogy ötvözi az innováció és az alapkutatás elemeit. Miközben eddig feltáratlan, lényeges képességeket és tudásanyagot vizsgálunk (amelyeket összefoglaló néven informatikai kompetenciánaknevezhetünk), a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereinek kidolgozása és kipróbálása is zajlik. A kutatást az ELTE Természettudományi Karán megalakult UNESCO Oktatástechnológiai és Multimédia-pedagógiai Központjában a MERLIN (Multimedia in Research and Learning, Multimédia a Kutatásban és Oktatásban) Kutatócsoport végzi. A kutatás honlapja: http://ict.elte.hu
A magyar kutatási program egyik résztémája keretében a számítógépesítésnek az iskolai életre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Hat iskolai esettanulmányt készítünk az informatika sokoldalú felhasználásáról az OECD/CERI tesztcsomagja és kvalitatív elemzési szempontsora alapján, majd elemzéseinket összevetjük a vizsgálatban részt vevő 24 ország "informatikai modelliskolái"-ban szerzett tapasztalatokkal. Célunk a fenntartható fejlődés stratégiáinak leírása, az informatikának az iskolai élet különböző területein betöltött szerepének elemzése, a számítógéppel segített tanítás és tanulás, illetve az IKT elterjedése, valamint a pedagógiai innováció kapcsolatainak feltárása. Nemcsak az eredményekre vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy a számítógép iskolai felhasználását mely tényezők segítik, illetve hátráltatják. Az internethasználat - a belső és külső kommunikáció - elemzése során az iskolai informatikai kultúra nemkívánatos jelenségeit is vizsgálnunk kell.
Célunk: az alábbi hipotézisek igazolása vagy cáfolása
- Az IKT kiváló katalizátora a pedagógiai innovációnak, különösen, ha az internetes oktatási módszereket is alkalmazzuk. Mások szerint viszont az IKT csak olyan iskolai környezetben tud elterjedni, ahol amúgy is folyik pedagógiai innováció, a tanárok és diákok nyitottak az új pedagógiai módszerek iránt. Itt a számítógép nem több, mint a reformfolyamat egyik eszköze.
- Az oktatási informatika iskolai elterjedése egyesek szerint követi az újabb módszerekre jellemző hagyományos elterjedési modellt. Mások úgy vélik, hogy a módszerek felszereltségigénye, az eszközök gyors avulása miatt eltérő terjesztési lehetőségekről - s így más modellről - van szó, mint az eddigi pedagógiai innovációk esetében.
- Az IKT iskolai térhódítása sokak szerint legfőképpen a tanárok hozzáállásától, képzettségétől függ. E szerint az elképzelés szerint a tanárok annál inkább hajlamosak az új technikával kísérletezni, minél magabiztosabbak a tanítás mesterségében. Minél jobb a tanár, annál hatékonyabb eszközzé válik a kezében az IKT. A másik, rivális hipotézis szerint az iskola számítógépes felszereltségétől és a diákok informatikai képzettségétől, érdeklődésétől függ, mennyire lesz sikeres a reform.
- Reményeink szerint az IKT nem fogja növelni az egyébként is meglevő különbségeket a kedvező és kedvezőtlen anyagi körülmények között élő tanulók között. Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy az informatikai kultúra elterjedésével a különböző szociális hátterű gyerekek közötti iskolai teljesítménykülönbség is nőni fog.
- Eldöntendő kérdés, hogy a számítógéppel segített tanítás és tanulás akkor is jól működik-e, ha a rendelkezésre álló oktatási anyagok (CD-ROM-eszközök és honlapok) nem túl jó minőségűek. Vannak, akik úgy vélik, a lényeg a pedagógiai módszer és az iskola teljesítményre serkentő szelleme; mások szerint azonban könnyen előfordulhat, hogy az IKT bevezetésével a rosszul szerkesztett multimédia-anyagokkal és a megbízhatatlan tartalmú honlapokkal való foglalkozás elveszi a tanulók idejét az értelmesebb tanulmányi munkától.
A kutatási eredmények interpretálása során két kulcsfogalmat kell használnunk: a fenntartható fejlődés és a reform kiterjeszthetőségének fogalmát. A fenntartható fejlődés feltétele kettős: a megfelelő infrastruktúra színvonalának fenntartása, illetve bővítése és a hatékony képzési program. Meg kell bizonyosodnunk arról, mennyire képes a tantestület azonosulni az IKT-módszerek bevezetésével, hajlandók-e szabadidejüket feláldozni az új oktatási anyagok megismerésére, adaptálására. Részt vesznek-e ilyen témájú továbbképzéseken? Mennyire azonosul a vezetőség a számítógéppel segített tanítás és tanulás céljaival? Vannak-e tétovázók, kritikusok, ellendrukkerek, és mi az oka az ellenérzéseiknek?
A reform kiterjeszthetőségének lehetőségeiről ez a vizsgálat csak korlátozott számban produkál majd adatokat. A vizsgált iskolákban alkalmazott oktatási módszerek országos elterjedése kevésbé függ ezek kitalálóitól, sokkal inkább oktatáspolitikai döntésektől és finanszírozási formáktól. Ahhoz, hogy egy program kiterjeszthető legyen, nagyon jó megtérülési mutatójának kell lennie: vagyis a befektetett pénz és munka eredményeként hatékonyabb, sikeresebb, élvezetesebb oktatást várnak el a résztvevők. Hiába remek egy program, ha nagyon költséges, semmi esélye a tömeges elterjedésre. Az iskolák vizsgálatakor kiemelt figyelmet kell ezért fordítanunk arra, hogy az IKT használatával kapcsolatos módszerek, a felhasznált eszközök, oktatóprogramok stb. mennyire hozzáférhetőek az átlagos lehetőségek között működő magyar iskolák számára. Minél több olyan megoldást kell találnunk, amely - a megfigyelt módon vagy kis változtatással - alkalmas az adaptációra.
Kutatási tevékenységeink
- Esettanulmányok az IKT használatában élenjáró, a számítógéppel segített tanítás, tanulás és kommunikáció módszereit évtizedek óta használó iskolákban.
- A hipotézisek igazolására vagy cáfolására alkalmas dokumentumok, adatok gyűjtése. Az adatgyűjtésmódszerei:
- interjúk készítése és kérdőívek kitöltetése diákokkal, tanárokkal, iskolavezetőkkel az IKT iskolai felhasználásának módszereiről, hagyományairól, eredményeiről, kudarcairól és perspektíváiról, mégpedig:
- az iskola informatikai fejlesztésekért felelős vezetőjével az IKT-stratégiáról, az iskola külső és belső kommunikációjában betöltött szerepéről és a fejlesztés történetéről, fenntarthatóságáról;
- a rendszergazdával (vagy a funkciót betöltő szaktanárral) a technikai háttér kialakításáról, fenntartásáról, korszerűsítéséről, a diákok és tanárok technikai segítéséről;
- az IKT-eszközöket az oktatásban rendszeresen használó 2-4 szaktanárral az IKT pedagógiai lehetőségeiről és korlátairól, a felszereltség, felkészültség, hozzáférési gyakoriság és sikeres oktatás összefüggéseiről;
- azokkal a szülőkkel, akik megrendelőként "kikényszerítik" a folyamatos fejlesztéseket ezen a területen;
- diákokkal, akik az IKT-kultúra iskolai és iskolán kívüli életükben betöltött szerepéről, számítógép-használati szokásaikról, elképzeléseikről beszélnek;
- külső szakértővel, aki az iskola IKT-fejlesztéseit jól ismeri, és ezek elfogulatlan értékelésére képes;
- az iskola működésének megfigyelése;
- diák- és tanári munkák gyűjtése;
- a tanárok IKT-használatának megfigyelése;
- az iskolában létrehozott nyilvános számítógépes produktumok megismerése, a levelezés adatainak elemzése;
- megbeszélések az iskolát jól ismerő külső szakértőkkel: szaktanácsadó, partneriskolák igazgatói, pedagógiai kutató, önkormányzati tisztviselő, képviselő, szülő megkérdezése az iskola informatikai kultúrájáról.
- interjúk készítése és kérdőívek kitöltetése diákokkal, tanárokkal, iskolavezetőkkel az IKT iskolai felhasználásának módszereiről, hagyományairól, eredményeiről, kudarcairól és perspektíváiról, mégpedig:
Az interjúkat óralátogatások, az iskola tanulási és szabadidős környezetének megfigyelése, a belső és külső digitális kommunikáció elemzése követi. Az így begyűjtött információkat esettanulmányok formájában közöljük, amelyek a IKT iskolai bevezetésének modelljeit írják majd le.
A második résztéma keretében, a két tanéven át végzett iskolakísérletben hat tantárgy számítógéppel segített tanítási módszereinek kipróbálása zajlik a 12, 15 és 17 éves korosztályban, mégpedig 45 osztályban. A 2000-2001-es tanévben a matematika, fizika és idegen nyelv digitális eszközökkel segített oktatásának módszereit dolgozzuk ki, a 2001-2002-es tanévben pedig a kémia, földrajz vagy biológia és a történelem/művészettörténet, valamint egy kreatív terület, a vizuális kultúra számítógéppel segített tanításával kísérletezünk majd.
A tanévenként három, illetve négy tantárgy számítógéppel segített iskolai oktatási módszereit kidolgozó kísérlet és a kapcsolódó tesztvizsgálat várható eredményei.
- A pedagógiai programok és tapasztalatok dokumentálása és publikálása tanári kézikönyvek, keresőrendszeres tanmenet-adatbázis, honlap és CD formátumban. Célunk annak feltárására, hogy milyen hatást gyakorol a számítógéppel segített tanítás a tanulók önálló ismeretszerző képességére, kreativitására és tanulási motivációjára.
- A 17 éves tanulók informatikai kultúrájának, a számítógép-használattal kapcsolatos szokásainak, attitűdjeinek, ismereteinek feltárása (2500 tanuló a 2000-2001-es tanév során háromszor, esetenként 90 perces, 5 OECD/CERI mérőeszközzel végzett vizsgálata alapján). Nemzetközi összevetések, az oktatásra vonatkozó ajánlások készítése.
A tesztvizsgálat mérőeszközei
A teszt, amelynek változatait a tanév elején, közepén és végén vesszük fel, négy altesztet tartalmaz a következő területek vizsgálatára:
- A tanulók számítógépes kultúra iránti attitűdjeinek vizsgálata
- előítéletek
- elvárások
- preferenciák
- élmények
- tapasztalatok
- A tanulók számítógép-használati szokásainak elemzése
- IKT-használat
- hely, időtartam
- funkciók gyakorisága
- önértékelés: tudás, képességek: felhasználói, programozói, szerelési ismeretek
- A tanulók informatikai alapismereteinek mérése
- alapfogalmak, például: byte, modem, vírus, RAM, CPU, böngésző, memória, e-mail cím, weboldal, képformátum, lemezfajták, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis
- információszűrés
- rangsorolás
- szükséges/elégséges információ megítélése
- információértékelés
- ábraolvasás, ábrák, szövegek és képek esztétikus megalkotása
- digitális közlés szerkezete, ennek üzenetértéke
- A tanulók általános tanulási képességeinek (learning to learn skills) értékelése ("Információkezelési képességek" - teszt, amelyben azonban oktatási kultúraspecifikus, illetve a tantervi anyagtól függő kérdések is találhatóak)
- hiteles hely: a vizsgálat szakértőinek megkérdezése
- szövegértési feladatok
- grafikon, ábra elemzése
- tájékozódási forrás: lexikon, szótár, enciklopédia
- érdekes/hiteles hely közötti választás
- szöveg írása diagramhoz (nehezebb, mint a diagramelemzés)
- egyszerű, mindennap használt fogalmak meghatározása
- jogi problémák az információ másodközléséről
- bonyolultan megszövegezett feladatok
- adatbázis értelmezése
- weboldal készítése
A 17 éves tanulókat magában foglaló 3100 fős vizsgálati minta kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy az iskolakísérletekben részt vevő tanulók almintája mellett a magyar földrajzi régiókat reprezentáló, átlagosan felszerelt iskolákban tanuló 17 évesekkel vegyük fel a teszteket. Az iskolák kijelölésekor a régiókból kiválasztott egy-egy megye pedagógiai intézeteinek értékelési szakértői voltak segítségünkre. Az eredmények elemzése ősszel történik, az eredményeket 2002 januárjától e lap hasábjain is szeretnénk publikálni.
Mit várunk a vizsgálattól?
Elsősorban nem a magyar helyzet feltárását, hiszen az informatikaoktatás helyzetéről az Országos Közoktatási Intézet munkatársai által szervezett és értékelt IEA-vizsgálatok megbízható adatokkal szolgálnak.
Az OECD-kutatás az informatikai tudás hátterére, az eredmények mögött meghúzódó pedagógiai, kulturális, társadalmi-gazdasági összefüggések elemzésére törekszik. Végső soron arra keresi a választ, mennyire hatékonyak a nemzeti informatikai stratégiák, s mely elemeik alkalmasak nemzetközi terjesztésre. Az első, nyers eredmények alapján bizton állíthatjuk, hogy a magyar pedagógusok munkája nyomán létrejövő informatikai kultúra megállja a helyét a nemzetközi összehasonlításban akkor is, ha a munkakörülmények, az iskolai infrastruktúra, a számítógéppel segített tanítást megkönnyítő technikai segítség és anyagi elismerés még messze elmarad az OECD-országokban elfogadott, a terület jelentőségéhez méltó színvonaltól. Szerencsés módon kutatásunkkal egy időben, napjainkban készül az új informatikai országstratégia, amelyhez - reményeink szerint - az Oktatási Minisztérium megbízásából végzett kutatásunk eredményeivel hozzá tudunk járulni.
Mellékletek
A) Melléklet
1. táblázat: Milyen keretek között oktassák az informatikát?
A KIT oktatásának keretei | A vizsgált országok közül melyik választja |
Önálló informatikai tantárgy, kötelező | Írország: középisk. (12.-18. életév), Finnország, (csak alapfok), Hollandia |
Önálló informatikai tantárgy, választható | Norvégia, Finnország (csak középfok) |
Egy természettudományos tárgy (pl. Matematika, Technika) része | Kanada, USA: választható komplex természettudományos (science) tanterv a középiskolában |
Valamennyi tantárgy anyagában szerepel | USA, Kanada, Norvégia, Írország, Hollandia (csak alapfok) |
Nincs ilyen szaktárgyi oktatás az iskolában - csak szakkörben tanítják | Olaszország |
2. táblázat: Menyire befolyásolja a számítógép az oktatás minőségét?
Az iskolák %-a, akik az adott választ adták:
|
|||||||||
Elemi iskola | Középiskola | Gyógyped. intézmény | |||||||
Jelentős befo-lyással bír | Némi-leg hat | Nem hat | Jelen-tős befo-lyással bír | Némi-leg hat | Nem hat | Jelen-tős befo-lyással bír | Némi-leg hat | Nem hat | |
Oktatás minő-sége |
15
|
83
|
3
|
22
|
63
|
15
|
37
|
62
|
2
|
Okta-tás-szer-vezés |
14
|
79
|
8
|
18
|
58
|
24
|
25
|
69
|
7
|
Admi-niszt-ráció |
71
|
26
|
3
|
36
|
46
|
17
|
74
|
24
|
3
|
3. táblázat: Milyen keretek között folyik az oktatási szoftverek értékelése?
Értékelés formája | A vizsgált országok közül melyikben |
Nemzeti szoftver-értékelő intézet | Írország, Hollandia, Németország, Egyesült Királyság |
Non-profit szervezet (alapítvány, tanári munka- közösség) | Mexikó |
Szakértők hálózata, akiket az oktatási minisztérium bíz meg | Olaszország |
Oktatási szoftver díj | Minden országban van. |
Szoftvergyártók eseti megbízásával dolgozó szakértők | Minden országban működnek. |
Nincs tudomásunk rendszeres értékelésről | Norvégia, Portugália |
4. táblázat: Milyen szervezet személy segíti a tanárokat a KIT-kultúra iskolai terjesztésben?
Segítségnyújtás formája | A vizsgált országok közül melyik választja |
A hardverértékesítő cég kötelezett telefonos ügyfélszolgálat üzemeltetésére | Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Norvégia, Kanada |
Sulinet irodán keresztül technikusok és oktatási szakértők hívhatók az iskolába | Mexikó, Egyesült Királyság, Írország |
Önálló intézmény foglalkozik számítógépek iskolai üzemeltetésével, segélyvonal működtetésével | Egyesült Királyság, Írország, Kanada |
Iskolakörzetekben főállású tanácsadók működnek, akik kérésre a helyszínen adnak tanácsot | Olaszország, Írország, Kanada, Svédország |
Az iskolák (legtöbbször csoportosan) szerződnek külső cégekkel segítő szolgáltatások és szervizelés végzésére, ehhez anyagi támogatást kapnak | Luxemburg, Belgium, Svédország |
Az iskolák saját erejükből kell, hogy megoldják ezt a feladatot | A vizsgált országokban ezt a megoldást csak kiegészítő lehetőségként alkalmazzák |
5. táblázat: A számítógépes műveltség befolyása a tanári karrierre
Ösztönzés módja | A vizsgált országok közül melyik választja |
Számítógép-kezelői ismeretek az (első diplomás) tanárképzés kötelező részei | Norvégia |
Számítógép-kezelői ismeretekből minden gyakorló tanárnak le kell vizsgáznia - alkalmazási feltétel | Egyesült Királyság |
Nem kötelező és nem jár érte fizetésemelés | Írország |
Nem kötelező, de fizetésemelés jár a vizsgáért | Norvégia |
Új állások betöltésénél egyértelmű előny | Minden országban így van, az álláshirdetésekben is szerepel. Olaszországban tanári állásra felvételkor fakultatív számítógép-használati tesztet alkalmaznak, amelynek eredménye fontos. |
A tanfolyam elvégzése után kedvező áron lehet számítógépet venni | Egyesült Királyság |
Nem része a képzésnek, továbbképzésnek. | Olaszország |
6. táblázat: Az oktatási szoftverek fejlesztői
Fejlesztő | A vizsgált országok közül melyik választja |
Multinacionális szoftverfejlesztő cég | Valamennyi országban |
Jelentős nemzeti szoftverfejlesztő cég | Egyesült Királyság, Írország, |
Oktatási minisztérium, regionális vagy települési önkormányzat | Egyesült Királyság, Portugália, Mexikó, Norvégia |
Államközi oktatási együttműködés keretében létrejött csoport | Norvégia, Svédország: Észak-Európai Országok Oktatási Konzorciuma, Mexikó: Latin-Amerikai Oktatási Szövetség |
EU vagy OECD alapítvány támogatásával létrejött nemzetközi csoport | Európai Unió tagországai: Európai Iskolahálózat (EUN) |
B) melléklet: Az OECD vizsgálatban szereplő informatikai modelliskolák jegyzéke
Iskola neve | Település | Igazgató |
1. Alternatív Közgazd. (Gimn.) | Budapest | Horn György |
2. Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnázium | Budapest | Hartai Sándor |
3. Brassai S. Szakiskola (G+SZ) | Debrecen | Alföldi Ferenc |
4. Berze-Nagy János Gimn. | Gyöngyös | Czinder Péter |
5. Almási téri Ált. Iskola | Makó | Almási Pál |
6. Neumann János Ált. Iskola | Erdőkertes | Kapuvári Béla |
C) Melléklet: Az OECD vizsgálat e-tanulás kísérletében szereplő iskolák jegyzéke
1. táblázat: 13 évesek
Iskola neve | Település | Igazgató neve | Szaktanár | Tantárgy. |
Alternatív Közgazdasági Gimnázium | Budapest | Horn György | Lakos Gábor | német |
Móricz Zsigmond Gimn. | Budapest | Dr. Tihanyi Katalin | Szekeres Ágnes | német |
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola | Százhalombatta | Molnár Sándorné | Bercsényiné Kántor Judit | Angol |
Almási Általános Iskola | Makó | Almási Pál | Fazekas Jánosné Keresztes Zoltán Nagyné Oláh Judit |
Matematika Angol Fizika |
Közgazdasági Politechnikum | Budapest | Puskás Aurél | Főző Attila | Fizika |
Pannónia Általános Iskola | Budapest | Varsányiné Salgó Julianna | Hédi Katalin | Matematika |
Neumann János Általános Iskola | Erdőkertes | Kapuvári Béla | Kapuvári Béla Kapuvári Béláné |
Fizika Matematika |
Bolyai János Általános Iskola | Érd | Paraszthy Erzsébet | Kissné Herpai Katalin | matematika |
Ciszterci Szent István Gimnázium | Székesfehérvár | Gyóni András | Szénásy Zoltán | Fizika |
Bicsérdi Általános Iskola | Bicsérd | Tóth László | Tóth László | Matematika |
Belvárosi Általános Iskola | Makó | Bálint József | Udoveczné Siket Katalin | Német |
2. táblázat: 15 évesek
Iskola neve | Település | Igazgató | Tanár | Tantárgy. |
Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium | Sopron | Dr. Lampérth Gyula | Babics Csaba | Matematika |
Vásárhelyi Pál Szakközépiskola | Békéscsaba | Török Árpád | Gergelyné Beraczka Ilona | Matematika |
Móricz Zsigmond Gimnázium | Budapest | Dr. Tihanyi Katalin | Kalydiné Görbe Mária Bali Erzsébet |
Matematika Német |
Zsigmond Téri Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola | Budapest | Zubonyai Gáborné | Kiss József Nagy Gézáné |
Fizika Német |
Karinthy Frigyes Gimn. | Budapest | Hartai Sándor | Frank Gabriella Pintácsi Imréné |
Német Matematika |
József Attila Gimnázium | Makó | Rója István | Rójáné Oláh Erika Trauer János |
Matematika Fizika |
Szent-Györgyi Albert Középiskola | Szombathely | Németh Sándor | Ruszkai Zoltán | Fizika |
Széchenyi István Gimnázium | Sopron | Szakál Péter | Sándor Márta | Német |
Pestszentlőrinci Közgazd. és Informatikai Középisk. . | Budapest | Péteri György | Tasnádi Anikó | F |
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szki és Szm | Székesfehérvár | Péteri György | Vas Zoltánné Hofstädterné Benicz Valéria |
Matematika N |
Magyar-Németh Iskolaközpont | Pécs | Dr. Frank Gábor | Mágocsi Ágnes | Matematika |
Móricz Zsigmond Gimnázium | Budapest | Dr. Tihanyi Katalin | Szekeres Ágnes | Német |
Evangélikus Gimnázium | Békéscsaba | Dr. Formanné Kiss Katalin | Dr. Técsyné Orosz Irén | Német |
3. táblázat: 17 évesek
Iskola neve | Település | Igazgató | Tanár | Tantárgy. |
Brassai Sámuel Műszaki Középiskola | Debrecen | Alföldi Ferenc | Nagyné Farkas Csilla Kónya István Ugrin Judit |
fizika matematika angol |
Ciszterci Szt. I. Gimnázium | Székesfehérvár | Gyóni András | Csutiné Turi Ibolya | matematika |
Alternatív Közgazdasági Gimnázium | Budapest | Szűcs Tamás | Lakos Gábor | német |
Karinthy Frigyes Gimn. | Budapest | Hartay Sándor | Frank Gabriella Magyar Bernadette |
német fizika |
Ady Endre Gimnázium | Budapest | Herczig Ferencné | Szalayné Tany Zsuzsa Kónyáné Baracsi Beáta Gelencsér Rita |
Matematika fizika |
Berze Nagy János Gimn. és Szki. | Gyöngyös | Czinder Péter | Kiss Miklós Kissné Császár Erzsébet |
Fizika |
Pestszentlőrinci Közgazd. és Informatikai Középisk. . | Budapest | Réteri György | Halász Alexandra | fizika |
Móricz Zsigmond Gimn. | Budapest | Dr. Tihanyi Katalin | Bali Erzsébet | német |
Zsigmond téri Gimn., Szakköz. | Budapest | Zubonyai Gáborné | Dr. Miszlivetz Emőke | angol |
Evangélikus Ált. Iskola és Gimnázium | Békéscsaba | Dr. Formanné Kiss Katalin | Dr. Técsyné Orosz Irén | német |
Puskás Tivadar Távközl. Technikum | Budapest | Dr. Horváth László | Hunya Márta Horváth István |
angol |
Magyar-Német Iskolaközpont | Pécs | Dr. Frank Gábor | Mágocsi Ágnes | matematika |