Az általános iskolai idegennyelv-oktatásról

„Nagyon-nagyon fontos [az idegennyelv-tudás]. Szerintem enélkül ma már kevésbé lehet megélni, mert ők is látják, sose tudni, hogy mi a lehetőség előttük, ki hova kerül a világban. És enélkül nem hiszem, hogy tudnának érvényesülni.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Én azt látom, hogy egy bizonyos szintig minden gyerek képes megtanulni, és azt nagyon fontosnak tartanám, hogy érdekelje a nyelv, és hogy semmiképp ne vegyük el a kedvét. Olyan nincs, hogy ő nem tudja megtanulni, nincs nyelvérzéke.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Tehát az lenne a cél, hogy ha tényleg olyan helyzetbe kerülnek, akkor meg merjenek szólalni angolul. Mert sokaknál van egy ilyen gát, hogy nem mernek beszélni, hiába tudják.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Hogy a gyerekek szókincse bővüljön, mert ugye tulajdonképpen a szavak a nyelvnek az alapja, mert ha külföldre kimegy, akkor is meg tudja magát értetni szavakkal.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„[Elégedett vagyok]  ha már megérti, amit akarok tőle. [...] De akkor elégedetlen vagyok, ha az óra nagy része magyarul folyik a gyenge csoportnál.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Van egy kör, akiknél az idegen nyelv nem fontos, mivel a munkaerőpiacon valószínűleg soha nem fogja használni […]. Tehát nem abban gondolkodik, hogy gimnázium, majd egyetem, főiskola, és már a fejében van, hogy igen, de majd a diplomához kell egy nyelv. Vagy hogy »külföldre szeretnék menni dolgozni, vagy olyan helyre, ahol az idegen nyelv alap« […]. És ezért az angol, amikor én idekerültem, egy nagyon perifériára szorult tantárgy volt.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

[K: Milyen lehetőségei vannak az iskolának a nyelvoktatásban? Mi az, amin javítani kellene, eszközökben, tanórán, tanórán kívül?] „Azért én azt mondanám, hogy minden osztályban ott kéne lenni ennek az interaktív táblának, ez biztos. Eszközök? Hát mi általában szervezünk kirándulásokat, ha van alkalmunk, akkor tábort is szervezünk Ausztriába, ha összejön, ha nem, akkor nem.” (rosszul teljesítő, osztrák határszéli iskola idegen-
nyelv-tanára)

A középiskolai felvételi és nyelvvizsga-eredmények mint célok

„Felveszik őket neves középiskolákba, és megállják a helyüket. Jön a visszacsatolás.”(jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Elégedett vagyok, ha mondjuk az adott osztályból hat-hét – volt rá példa, hogy tíz – gyerek megcsinálta az alapfokú [A2] nyelvvizsgát. […] És akkor azt mondom, hogy na, ez így most jólesett a lelkemnek, meg hogy nem hiába dolgoztunk. (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Mire nyolcadikosok lesznek, akinek olyan adottsága és lehetőségei vannak, hogy egy alapfokú nyelvvizsgát letegyen, akkor az egy jó kimenet, de természetesen nem kötelező.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Mihez elég? Hát továbbtanulásnál például, hogyha azt a nyelvet folyatja tovább, és szintfelmérőt íratnak vele, akkor szerintem be tud kerülni a haladó csoportba”. (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Az egyik tanítványom most hetedikes, ő az előző években nem nagyon szólalt meg. Órán kis bátortalan volt, ha szólítottam, se nagyon tudta, és az idén, szeptemberben az első órától fogva szinte folyamatosan dől belőle a szöveg. Megkérdeztem, hogy mi történt. Állítása szerint – és azóta a szülővel is beszéltem –, Törökországban nyaraltak egy hétig, ott focizott mindenféle nációból jött emberekkel, és ott ragadt rá ez a bátorság, ez a megszólalási vágy. Azóta le sem lehet lőni.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„A nagyoknak szoktam mondani, hogy ha eljuttok külföldre, akkor igenis tessék próbálkozni. Tehát nem kukán ott állni! És akkor jön vissza szeptemberben, hogy jaj, Ari néni, itt voltunk, és kértem ezt és kértem azt, és ez: a sikerélmény.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„De ami szerintem inkább a gyerekek szempontjából lenne jó: ha ők találkoznának angolokkal, amerikaiakkal, olyan országokból származó emberekkel, ahol eleve angolul beszélnek. Amikor egyszer beraktak hozzánk két kisfiút Amerikából, egy rövid ideig itt voltak nálunk, akkor a gyerekek hihetetlen motiváltak lettek, hiszen meg akarták érteni őket. Vagy például van egy olyan fiú az osztályban, aki kínai. Vele nagyon sokáig csak angolul tudtunk kommunikálni, és látszott a tavalyi évben az osztályomban, hogy ez megdobta az angoltanulási kedvet. Hogy nem tudjuk neki másképp elmondani. Nyilván én akkor mindent angolul mondtam órán, hiszen miatta kénytelen is voltam, de mondjuk az én osztályomban azért lehet is, tehát nem sikoltanak fel, hogy mi van, hanem próbálják megérteni. Ez sokat segít.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„És ott, a kapuban megkérdezte egy anyuka, hogy mit csináljon ő az óvodás gyerekével, aki angolul beszél, magyarul meg nem. [...] [A gyerek]nagycsoportos óvodás, jövőre mit fogunk vele csinálni)?” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Nem is értik, hogy miért kellene őnekik másik nyelven tanulni, még akkor sem, hogy ha tudják, hogy rettentő hasznos, hogy ha cigányul beszélnek, mert én akkor nem értem, amit mondanak. Így sem tudják fölfogni, hogy miért lenne jó még egy másik nyelvet tudni.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Mivel lehet motiválni a tanulókat? – Ötössel. Hát mivel?” (rosszul teljesítő, osztrák határszéli iskola idegennyelv-tanára)

„A fiúk szeretnek számítógépes játékokkal játszani és online, vagy nem tudom – és akkor ott olyan [külföldi] gyerekekkel is beszélnek, ez is motiválja őket, hogy el tudják nekik mondani, hogy mit csinálj meg, mi történjen.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Szokták mesélni, hogy mit tudom én, milyen játékban szoktak beszélgetni angolul. És hogy »fú, Judit néni, tök jó volt, hogy megértettem, hogy mit akar«.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Bár én is szoktam mondani, hogy én nem vagyok híve ezeknek a számítógépes játékoknak, merthogy azt érzem, hogy nagyon kockulnak… Ugyanakkor egyik-másik gyerek mondja, hogy de hát a nyelv…, hogy tényleg, ahogy játszanak, közben angolul beszélnek. És nem csak így pötyögve, hanem szó szerint beszélgetnek. Egyik-másik gyereknek a kiejtésén azt veszem észre, hogy hú…, ez jó!” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Hát a leckét szoktam csak megcsinálni, meg szótárazok és ennyi. Nem szoktam úgy nagyon tanulni, de van, mikor még nézek egy-két órán keresztül angol feliratos filmeket.” (jól teljesítő iskola átlagos tanulója)

„Nagyon sok gyerek van, akinek nincs [otthon internetelérése]. Azért sokat változott ez a helyzet is, mert amikor én idekerültem, akkor egyáltalán nem volt még például mobiltelefonjuk a gyerekeknek. Olyan két évvel ezelőtt nagyon elharapózott, és azóta van. De nem tudják arra használni, amire kellene. Tehát leginkább játszanak rajta, vagy facebookoznak. És még ki tudja, hogy milyen ilyen közösségi oldalakat látogatnak, de nem, nem, nem!” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Például volt olyan tanítványom, aki mondta, hogy ő angolul beszélget valakivel a játékban. Nyilván ilyenkor azért az ember fejében a vészcsengő elkezd csengeni mint pedagógusnak, hogy: »de nem tudsz róla semmit, kisfiam, azért óvatosan beszélgess egy idegennel a játékban is«.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

AZ ISKOLAI ÓRA MINT SZIMULÁLT IDEGEN NYELVI KÖRNYEZET

„[Az órán] szinte csak angolul! Ott a gyerekek a szabályokat angolul mondják el. Minimum szavakkal, egyszerű szavakkal, de elmondják, és tudják, ügyesek.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Nagyon sokat beszéltetném a gyerekeket, mint ahogy ez meg is történik. A kommunikáció a legfontosabb. Nem kezdek nyelvtant magyarázni, nem is biztos, hogy értik még, miről van szó, főleg, ha olyan nyelvtant, ami ’nem stimmel’ a magyarral, teljesen eltérő. Sokkal többet ér, hogy menet közben egy picikét belejavítok, de ők mondjanak véleményt, alkossanak véleményt, beszéljenek, mindenből mondatokat kell csinálni, minden szóból mondatot alkotni, és ezzel a beszédkészség fejlődik. Én leginkább a beszédkészségre koncentrálok, és szerintem az egésznek ez lenne az alapja. Alapszinten kevésbé nyelvtan, inkább a beszéd. Így próbálni meg fejleszteni a tudásukat, a képességeiket.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Többször próbálom, hogy egy kicsit életszaga legyen a dolgoknak, és ebből kifolyólag nem ragaszkodok föltétlenül ahhoz, akár a gyerekektől, hogy [a mondatot] kimondja végig, mert ez életszerű, életszerűbb.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„A haladó csoporttal így, ahogy beszélek, ilyen gyorsan lehet angolul beszélni! Nyilván, ha nem értenek valakit, valamit, akkor elmondom, és van olyan, hogy magyarul is el kell mondani vagy fel kell írni [valamit], de mégis nagyon-nagyon ügyesen tudnak [eligazodni] hetedik-nyolcadikra már egy angol óravezetéssel…” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„A beszélt nyelv: az, ami. Mindig azt mondom: inkább több szót tudjál, mint nyelvtant, mert nem sokra mész, ha nyelvtanilag ’tudod, hogy képzed’, de nincsen mögötte mennyiség... Egy szószedet!” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Most tanárasszisztenst fogadunk. Most már ez lesz a második [ilyen] évünk. Egy katalán egyetemmel vettem fel a kapcsolatot, és [az asszisztens] hozzánk jött három hónapra, most februárban pedig jön megint egy tanárasszisztens, aki először hospitál, utána pedig elkezd tanítgatni. Olyan jókat mesélt [neki] az első nagylány, hogy jövőre már ketten akarnak jönni, de többet nem tudunk [fogadni], mert az összes órámat nem engedtem át, mert mondtam, azt nem! De a gyerekeknek nagyon jót tett. Nagyon fel voltak villanyozva ettől, hogy itt van Miriam! Hát persze, természetesen sokkal jobb lenne, ha egy angliai vagy egy amerikai, tehát anyanyelvi ember jönne, de a semminél ez is jobb, úgy ítélem meg, hogy ez is nagyon klassz dolog.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Az osztályokat kettébontjuk, pontosan azért, mert 28-30 főnek nem nagyon [megy] vagy nehéz a nyelvtanulás. Egy csoport maximum 15 fős.” (jól teljesítő iskola igazgatója)

„Az óraszám, ugye, adott dolog, illetve ki tudjuk gazdálkodni a plusz egy órát. […] Van azért a mai iskolarendszerben olyan tantárgy, amit feleslegesebbnek érzünk, mint az angolt. Tehát lehet, hogy kellene egy napi egy óra, mint minden nyelvtanulásnak… A rendszeresség nagyon fontos. Ha én döntéshozói helyzetben lennék, akkor napi egy angolórát azért betennék egy általános iskolában.” (jól teljesítő iskola igazgatója)

„Nagy létszámú osztályokban tanítunk, tehát van olyan osztályom, ahol huszonhatan vannak, és a képességek is természetesen különböznek; vannak a nagyon-nagyon kiemelkedőek például… Tehát én azt szoktam mondani, hogy ebből legalább három csoportot lehetne csinálni. És voltak próbálkozásaink: kettészedtük [az osztályt], de akiket kettészedtünk, [azokon a csoportokon belül] még most is tudnék különbséget tenni. Itt jön elő az, hogy nincs elég hely. […] Így, ugye, ha a negyvenöt perc alatt a huszonhatos létszámot nézem, akkor tulajdonképpen alig tudok beszéltetni…” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

[K: Angolul tartja-e az órát, vagy muszáj magyarul is néha?] Muszáj magyarul, igen. […] És mi vagy angolul beszélünk otthon, vagy magyarul, vagy spanyolul, tehát igazából mi ’három nyelven élő’ emberek vagyunk. Én mindent angolul nézek, magyarul tévét nem nézek, mert én ahhoz szoktam.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Nagyon jó képességű gyerekeknek kell lenni ahhoz, hogy, mondjuk, egy nyelvtani dolgot elmagyarázzon az ember idegen nyelven. Hát azért van a tanár, hogy elmondja az ő nyelvén, meg a többit a saját anyanyelven. Tudom, hogy vannak, akik [az idegen nyelvű tanítást] favorizálják, meg rá is vannak kényszerítve, kötelezve az olyan iskolákban – de ez nem olyan iskola.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Évekkel ezelőtt bevezettem, hogy negyedik osztálytól nyolcadikig tart egy füzetünk, és ott, személyre szabottan mindenkinél saját magára írjuk. Onnantól kezdve, hogy » hogy hívnak, hol születtél, mikor születtél, mi a kedvenc tantárgyad, családod, a reggeli, az ebéd, a szabadidő, az iskola, » minden. És ugye kommunikációban kérdezek, válaszolok.  [...] Tehát most éppen a hatodikosokkal azt vettük, hogy mit hoz el az iskolába tízóraira. Nyilván mindenki mást hoz, vagy nem hoznak egyformát. Tehát mindenkinek személyre szabott választ kell adnia. [...] Nagyjából száz és százhúsz közötti kérdés-válaszig jutunk el [nyolcadik osztály végére].” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Itt is mindig azt mondom, hogy ha megtanulják azt az öt-hat mondatot, vagy csak darabokban is, meg kell mondanom: a kevesebb a több. Tehát csínján kell bánni az anyagmennyiséggel, meg hogy mit tanítson az ember.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Ezek a kívülről megtanulós dolgok is... Ezek mind olyanok, hogy ’megtanulja; ötöst kap’. Így lehet kommunikációval tanítani, és nem húzza le majd a helyesírás.” (rosszul teljesítő határszéli iskola idegennyelv-tanára)

„Eredendően földrajz–testnevelés szakon végeztem 1991-ben, majd utána szépen lassan rám szállt az angol nyelv. Igazából akkor kezdtem el foglalkozni vele, amikor fél évet Floridában éltem, majd utána hazajöttem, és elkezdtem tanítani, és közben elvégeztem az iskolákat hozzá.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Amit én nagyon-nagyon szeretnék: ha külföldi nyelvgyakorlatra kijutnánk.
[K: Járt ön egyébként célnyelvi országban?] Igen, még dolgoztam is, de amióta általános iskolában tanítok, azóta nem. És most már olyanok [a pályázatok] – éppen megnéztem az Erasmus pluszos programokat is –, hogy az iskola pályázhat, egyénileg már nem lehet, [pedig] időnként nagyon fontos lenne, mert egyszerűen leépül az ember, a nyelvtudása.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„A Veszprémi Egyetem tanárképző karán végeztem 1994-ben, elkezdtem dolgozni Budapesten, visszamentem az általános iskolámba, ahová jártam. Ott tanítottam három éven át, és utána, pont a mókuskerék és a kevesebb fizetés miatt úgy döntöttem, hogy egy évre elmegyek Amerikába, ami a nyelvtanítás szempontjából nekem nagyon jót tett. Úgy terveztem, hogy egy év lesz. Diplomával a zsebemben három gyerekre vigyáztam, de azt mondom, hogy életem egyik legjobb része volt. Nemcsak az utazás, de a nyelvtudás szempontjából is. [...] Aki nyelvtanárnak készül, minimum fél évet, ha nem egyet külföldön kellene eltöltenie.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Barátnőt látogatni meg iskolai kiránduláson voltunk Londonban meg Bristolban. Úgyhogy Bristolban voltam kint egy hónapot.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Én az angolt tanítóképzőn végeztem, tehát olyan papírom van, ami hatodikig szól igazából, de akkor, amikor ez nem volt még ennyire szigorú, akkor tanítottam végig, tehát elsőtől nyolcadikig mindenkit. Kicsiket is, nagyokat is. Egyébként nem titkolom, hogy orosz szakos voltam, tehát én átképzésen vettem részt. […] Ebben az iskolában tizenhat éve tanítok, 2000-ben jöttem ide dolgozni, és azóta folyamatosan itt vagyok.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„1996-ban végeztem a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző főiskolán mint német nyelv és irodalom szakos tanár. Ebben az iskolában 1997-től tanítok. […] Mivel egyszakos tanárként nem láttam annyira biztosítottnak a – hát nem a jövőmet, de… –, azért heti háromórás szakról beszélünk… Akkor az angol szakot is elvégeztem. Ez négy éve történt. […] Szakmai tapasztalataim tulajdonképpen a továbbképzések voltak.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Ugye, magyar–orosz szakos lettem, és később végeztem el a német szakot. Előbb oroszt tanítottam, aztán németet, de huszonöt éve vagyok itt…” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Nagyon nehezen találunk a német nyelvhez gyermekeket, és szülőkkel beszélgetve is abszolút nem értem ezt. Olyan szülő, akinek a testvére Ausztriában dolgozik és él hosszú évtizedek óta – ő is angolul akarja, hogy tanuljon a gyereke. Mi nem tudjuk eléggé hangsúlyozni azt, hogy mennyire fontos az, hogy nyaranként ott [német] nyelvi közegben lehetne a gyerek. Egészen egyszerűen megoldható lenne! Tehát ez itt valamiért érthetetlen. [… ] Most nagyon sokan járnak innen Kecskemétre a […] gyárba, vagy akár Bugyira a […]-hoz, ahol kell a német nyelvtudás, tehát érthetetlen módon nincs a helyén ez az angol–német dolog...” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Mi is áttértünk az angolra, nem tudom hány éve. Megmondjam őszintén? A szülők kérték, hogy a német helyett legyen az angol. És akkor váltottunk. Váltottunk, ugye, mert a szülő partner, és mi, ugye, kiszolgálunk.”  (jól teljesítő iskola igazgatója)

„Én először szeretném letenni angolból az alapfokú nyelvvizsgát, és majd utána szeretnék elkezdeni németül is tanulni, mert az apukám egy olyan cégnél dolgozik, ahol nagyon sokat beszélnek németül.” (jól teljesítő iskola diákja)

„Én azt gondolom, hogy az angol megkerülhetetlen. Nyilván más idegen nyelv is nagyon-nagyon jó, csak hát a gép miatt meg az amerikai meg angol filmek, meg zene miatt ez mindenhonnan ömlik a gyerekekre, mi pedig azt szeretnék, hogy ebben elboldoguljanak. Reméljük, hogy tényleg így is van – hogy tudunk segíteni.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Egyértelműen az angol az, ami népszerű, a praktikusság szempontját nézem. A környékünkön a német, a francia és az angol, ez a három nyelv, ami igazából fut. Én például azt szeretném, hogy a kislányom negyediktől németül kezdjen el tanulni, mert a német után határozottan sokkal egyszerűbb az angol. Csak hát itt jön elő az, hogy a szülők nagyon elvakultak: angol, angol… Tehát ha nem lesz meg a létszám a németre, egyértelmű, hogy angolt fog tanulni.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„A gyerekek nem szerették az angolt, nem jelentett számukra semmit. Nem hallgattak angol dalokat. Nem tudták megkülönböztetni az angol filmeket, tehát nem tudták, hogy melyik film angol, melyik film magyar. Bud Spencerről azt hitték, hogy magyar, és magyarul beszél. És amikor mondtam nekik, hogy »nem, ő egy másik nyelven beszél, és azt mi átfordítjuk, és már úgy látod a tévében« – akkor meglepődtek.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Mi itt lakunk a határszélen, így szoktam is mondani a gyerekeknek, hogy »azért az osztrák határ közelében németül tudni illik«. Nyilván sokan dolgoznak Ausztriában, most jött ez a nagy divat… Tehát a német mindenképpen fontos. Aztán az angol mint világnyelv.” (rosszul teljesítő iskola idegennyelv-tanára)