Alulteljesítő tehetséges tanulók

Alulteljesítő tehetséges tanulónak tekinthető az a diák, aki kimagasló intellektuális képességeihez képest az iskolában tartósan gyengén teljesít a tantárgyak többségében. Ebben a megállapításban implicit módon az is rejlik, hogy a tehetség meglehetősen tág fogalmát az alulteljesítő tehetséges tanulók fogalmi kategóriája jelentősen szűkíti (1. ábra).

1. ábra: Az alulteljesítő tehetség fogalmi beágyazottsága

Megjegyzés: természetesen az „intellektuális tehetség” az „iskolai tehetség” fogalomkörén kívül is értelmezhető kategória, ám az ábra áttekinthetősége kedvéért ennek részletezésétől most eltekintünk.

Az alulteljesítés és a tehetség azonosításának néhány jellegzetessége

• Az alulteljesítő tehetségek azonosításához két dolog szükséges: (1) az intellektuális tehetség megállapítása; (2) az alulteljesítés megállapítása.
• Az alulteljesítés mérése legfeljebb olyan jó, pontos és megbízható lehet, amilyen definíciót alkalmaztunk magára az alulteljesítés fogalmára. Ugyanez érvényes a tehetség fogalmának és vizsgálatának viszonyára is.
• Az alulteljesítés mérése mindig legalább két dolog vizsgálatát foglalja magában. Ezek közül az egyik az aktuálisan regisztrálható és már hosszabb ideje fennálló iskolai teljesítmény, míg a másik mérendő dolog az intellektuális képességek színvonala lesz. Az intellektuális képességek vizsgálata egyben az intellektuális tehetség azonosításának is az alapja!
• Különös módon az alulteljesítők azonosítására nagyon hasonló módszertani repertoár áll rendelkezésünkre, mint amit a tehetséges tanulók azonosításakor használhatunk.

Sajátságos problémát jelent az IQ alapján lehetségesnek tartott és a realizálódó iskolai teljesítmény összevetése. A szakirodalomban nem nagyon található arra vonatkozó instrukció, hogy milyen képességszinthez milyen tanulmányi teljesítményminimum köthető. Például: a magasan átlag feletti IQ-hoz akár az „ötös” osztályzatot köthetnénk. Különös módon azonban, olykor még a tehetséges tanulók által könnyedén szerzett színötös bizonyítvány mellett is beszélhetünk alulteljesítésről, hiszen lehet, hogy képességei alapján a diák még ennél is többre lenne képes. Ergo: olykor a színötös tanuló is potenciális alulteljesítő lehet!

Ha valaha az alulteljesítő tehetséges tanulók szűrésére is alkalmas, legalább országos szinten egymással összevethető adatokból építkező „tehetségbankot”, adatbázist vagy legalább fogalmi rendszert kívánunk kialakítani, akkor az alulteljesítő tehetséges tanulók esetében (is) félreérthetetlen, konkrét viszonyítási alapot kell létrehoznunk. Ebben szerepelnie kellene, hogy ilyen és ilyen IQ mellett milyen iskolai teljesítmény jelent alulteljesítést.

Az 1. táblázatban tesszük közre e probléma megoldására irányuló (vitaindító jellegű) felvetésünket.

Az alulteljesítés: tünet. Ahogy a fiziológiai betegségek esetében a különböző alapproblémák, (kór)okozó tényezők ugyanazt a tünetet (pl. lázat, fejfájást) váltják ki, úgy az alulteljesítés hátterében is különböző alapproblémák állhatnak. Esetenként az alulteljesítés akár több tényező együttes hatására alakul ki. Következmény: amikor az alulteljesítés ellen szeretnénk fellépni, akkor nem a tünettel szemben, hanem az alapproblémával, az alulteljesítést kiváltó és fenntartó oki háttérrel szemben kell intézkednünk (2. ábra)!

Az alulteljesítés megszüntetése érdekében tett intézkedések jellegzetes csoportjai

• Pszichodinamikai beavatkozások a teljesítmény szempontjából kedvezőtlen szociális ingerek (családi, iskolai, kortársi ártalmak), alacsony énkép, kisebbrendűségi érzés stb. diagnózisa, prevenciója és intervenciója.
• Pedagógiai beavatkozások az osztálybeli tanulási környezet (csoportlétszám, csoportösszetétel, alternatív taneszközök, alternatív tanítás), a tanítási stílus, a tanmenet, a tanulás időbeosztásának, a tanár stb. megváltoztatása.
• Az alapvető készségek (olvasás, írás, számolás) fejlesztése.

2. ábra: Az alulteljesítő tehetségesek azonosításának és az alulteljesítés kompenzálásának sémája