Olvasási idő: 
22 perc
Author
Author

Általános iskolások bölcsességképe

A szerzők vizsgálatukban általános iskolás gyermekek bölcsességképét térképezték fel. A fogalom egyrészt közel van a gyermekekhez, hisz óvodás- és kisiskoláskorban a világról való ismeretszerzés egyik formája a meséken keresztül történik, melyeknek gyakori szereplői a bölcsek. Másrészt e téma kutatói közül többen is úgy vélik, hogy csak a távoli időskorban juthatunk el a bölcsesség állapotába. Negyedik és hatodik osztályos fővárosi tanulók véleményét kérték, hogyan értelmezik ezt a kifejezést, kire, mire gondolnak e szó hallatán, milyen tulajdonságokat kapcsolnak hozzá, és szerintük minek van szerepe a bölcsesség állapotának kialakulásában. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a gyerekek a bölcsesség kialakulásában a legfontosabbnak az olvasás szerepét találják, ugyanakkor az is kitűnik, hogy minél idősebbek, annál kritikusabbak környezetük tagjaival, így tanáraikkal is.

„Nem tudott igazságot tenni köztük a király, össze kellett, hogy hívassa az ország bölcs embereit, hadd tegyenek azok igazságot. Ezek aztán összeültek, hét nap, hét éjjel tanakodtak…”

(Benedek 1988, 257.)

A közelmúltban hazánkban bekövetkezett társadalmi rendszerváltozás, a munkanélküliség megjelenése, terjedése vagy az a megdöbbentő statisztikai adat, hogy 2000-ben minden második megkötött házasságra jutott egy válás, rákényszerít bennünket arra, hogy tudatosuljon bennünk a változásokkal való együttélés szükségessége. Nem elég azonban, hogy természetesnek találjuk az életünket végigkísérő váltásokat, egyre többen szeretnénk készülni is arra, hogy megbirkózzunk a változások következtében előálló helyzetekkel. Divatos lett az élethosszig tartó tanulásról, fejlődésről beszélni. Erikson az elsők között vezette végig a fejlődést, melyben az életút utolsó szakaszában vagy a kétségbeesés vár ránk, hogy elvesztegettük életünket, vagy eljuthatunk az énintegritás állapotába, amelyben a szerző megfogalmazásában felismerhető „egy bölcs indus, egy valódi gentleman és egy okos, öreg paraszt tulajdonsága” (Erikson 1957, 173.). A Személyiségpszichológia című könyvben azt olvashatjuk a pszichoszociális fejlődésmenet nyolcadik szakaszáról, hogy múltunk „áttekintéséből fakadó énintegritásunk a bölcsesség énminőségét teremti meg” (Carver–Scheier 1998, 298.). A Max Planck Intézet vezetőjének, Baltesnek és munkatársainak is egyik meghatározó kutatási területe az időskor és a bölcsesség vizsgálata. Szerintük a bölcsesség „szakértő tudás az élet alapvető gyakorlatában (pragmatikájában), amely kivételes belátást és ítéletalkotást tesz lehetővé az emberi állapot komplex és bizonytalan dolgaiban is” (Baltes–Smith–Staudinger 2000, 145.).

Mindkét kutatás hangsúlyozza, hogy a bölcsesség nem automatikusan alakul ki. Önmagában az, hogy megérjük az időskort, nem elégséges feltétel, „csupán akkor van esély átlag feletti teljesítmény elérésére a bölcsességfeladatokban, ha az élettapasztalathoz meghatározott személyiségjegyek és gondolkodási stílus társul” (Baltes 2003, 16.).

Cikkünkben egy olyan vizsgálatról (Garzó 2002) számolunk be, melyben általános iskolás gyermekek bölcsességképét térképeztük fel. Úgy érezzük, ez a fogalom részben közel van a gyermekekhez, hisz óvodás- és kisiskoláskorban a világról, az abban élő emberekről való ismeretszerzés egyik formája a meséken keresztül történik, melyekben gyakori szereplők a bölcsek. Mesehallgatás közben élénk részesei vagyunk az eseményeknek, azonosulunk a főhőssel, izgulva várjuk a bölcs tanácsokat (az iránytűt), a segítőket, hogy ép bőrrel megúszhassuk, vagy talpraesetten, leleményesen megoldhassuk a ránk váró próbákat. Másrészt, mint arra már fentebb utaltunk, a kutatók szerint csak az oly távoli időskorban, egy hosszú, teljes élet végén juthatunk el a bölcsesség állapotába.

De vajon így látják ezt a gyerekek is? Negyedik (n4=97) és hatodik (n6=74) osztályos tanulók véleményét kértük, tőlük szerettük volna megtudni, hogyan értelmezik ezt a kifejezést, mit értenek alatta, és szerintük hogyan alakul ki a bölcsesség állapota.

A 171 fővárosi iskolást egy olyan 50 db-os tulajdonságlistával szembesítettük, mely tartalmazta azt a 36 elemet, melyet főiskolai hallgatók legalább egynegyede kiválasztott egy általunk korábban végzett elővizsgálatban[1] (Rostás 2001). A gyerekektől azt kértük, hogy erről a listáról válasszanak ki tíz tulajdonságot, melyek szerintük leginkább jellemzik azokat az embereket, akik bölcsen cselekszenek. Az első táblázatban mutatjuk be azokat a jellemzőket, amelyeket a részt vevő gyerekek egyötöde megjelölt. Az első oszlop a választott tulajdonságok rangsorát mutatja mindkét évfolyamon. A második oszlopból megtudhatjuk, hogy a gyerekek hány százaléka választotta az adott tulajdonságot, míg a fogalmak mögött zárójelben található szám azt jelzi, hogy a másik évfolyamnál ez a rangsor hányadik helyezettje lett.

1. táblázat • A tulajdonságok gyakorisága a negyedik és
a hatodik osztályos gyerekek választásaiban
4. osztály 6. osztály
Rangsor % Tulajdon-ság Rangsor % Tulajdon-ság
1. 64 becsületes (1.) 1. 64 becsületes (1.)
2. 43 értelmes (6.) 2. 54 nagy élettapaszta-latú (17.)
3. 42 megbízható (12.) 3. 46 intelligens (7.)
3. 42 őszinte (7.) 3. 46 képes döntéseket hozni (5.)
5. 37 képes döntéseket hozni (3.) 5. 43 nagy tudású (7.)
6. 36 békeszerető (24.) 6. 41 értelmes (2.)
7. 34 intelligens (3.) 7. 36 logikus (15.)
7. 34 kitartó (19.) 7. 36 őszinte (3.)
7. 34 nagy tudású (5.) 9. 35 széles látókörű, sok mindenre gondol (29.)
10. 33 barátságos (15.) 10. 34 éles eszű (11.)
11. 32 éles eszű (10.) 10. 34 előrelátó (25.)
11. 32 fegyelmezett (12.) 12. 24 fegyelmezett (11.)
11. 32 udvarias (19.) 12. 24 megbízható (3.)
14. 26 tanácsokat adó (12.) 12. 24 tanácsokat adó (14.)
15. 24 logikus (7.) 15. 23 barátságos (10.)
16. 23 szorgalmas (30.) 15. 23 tisztességes (21.)
17. 22 alkalmaz-kodó (30.) 17. 22 magabiztos (22.)
17. 22 ismeri önmagát (22.) 17. 22 nyugodt (24.)
17. 22 lelkiisme-retes (24.) 19. 20 beleéli magát mások helyzetébe (29.)
17. 22 nagy élettapasz-talatú (2.) 19. 20 kitartó (7.)
21. 21 tisztességes (15.) 19. 20 udvarias (11.)

Úgy tűnik, a hatodikosoknál több kognitív jellemző került előtérbe (a tulajdonságok után zárójelben előbb a negyedikes, majd a hatodikos rangszámot helyeztük el): intelligens (7; 3); nagy tudású (7; 5); logikus (15; 7); széles látókörű (29; 9); előrelátó (25; 10). A döntésképest (5; 5) és az éles eszűt (11; 10) mindkét évfolyam egyformán fontosnak találta, míg az értelmes (2; 6) a negyedikes csoportnál került előre. A negyedikesek többször választottak erkölcsi-érzelmi tulajdonságot a becsületes (1; 1); megbízható (2; 12); őszinte (3; 7); békeszerető (6; 24); kitartó (7; 19); barátságos (10; 15); fegyelmezett (11; 12); udvarias (11; 19) jelzőket. Elvárásunkkal ellentétesen az időskorhoz nem társítják ezt a fogalmat a kisdiákok, hisz az idős a negyedikesek rangsorában csupán a 35., míg a hatodikosoknál a 22. helyre szorult. Azok a kifejezések sem lettek túl népszerűek, melyek a társas megnyilvánulásokra utalnak: a barátságos (10; 15); tanácsokat adó (14; 12); alkalmazkodó (17; 30); figyelmesen hallgató (25; 40); megbocsátó (25; 29); beleéli magát mások helyzetébe (29; 19) megfogalmazásokat.

A következőkben arra voltunk kíváncsiak, kiket tekintenek bölcsnek a gyermekek. Az énközeli, saját környezetükre vonatkozó kérdésfelvetés távolodott az olvasmányok, hallomások felé. Úgy véltük, minél fiatalabbak a diákok, annál inkább a személyes körre esnek a választások.

A negyedikesek közel harmada (n4=29), a hatodikosok (n6=18) negyede vallotta, hogy személyesen nem ismer olyan személyt, akit bölcsnek tartana. Akik megneveztek valakit, azok közül sokan (n4=25; n6=29) egy bölcs személyre gondoltak, de volt egy-egy gyerek, aki hat, illetve hét embert is bölcsnek ítélt. A válaszolók negyedikben átlagosan 3,17; hatodikban 2,88 nevet említettek. Gyakrabban említették szűkebb családjuk tagjait, de tanárok, szomszédok, saját, illetve családi barátok, papok is szóba kerültek. Itt sem érvényesült a korra vonatkozó elvárás, hisz saját korosztályukból is választottak barátot, illetve osztálytársat (n4+6=29), testvért (n4+6=7), és a családon belül kevesebb szavazatot kaptak a több generációval előttük levők (nagyszülők, dédszülők n4+6=62), mint a szülők (n4+6=91). Valószínűleg egyre kevesebb gyerek él többgenerációs családban, a mobilitás növekedése is csökkentheti a találkozásokat nagyszülők és unokáik között. Napjaink gyors társadalmi változásai következtében pedig lehet, hogy az idősebb korosztály élete már kevésbé példaértékű, nem nyújt követhető mintát az ifjúság számára, éppen ezért viselkedésüket kevesebben is ítélik bölcsnek.

Amint arra számíthattunk, az életkor emelkedésével egyre inkább tágul a szociális közeg, így növekszik a családon kívüli választások száma. Negyedikben a választások 28,8%-a, a hatodikosok körében a 33,3%-a esett a tágabb környezetre.

Az 1. ábrán évfolyamonként szétválasztva mutatjuk be, hogy kikre szavaztak a gyerekek az ismeretségi körükből.

1. ábra • Bölcs emberek a tanulók ismertségi köréből

Ahogy távolodtunk a személyes körtől, tovább nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem tudtak, nem akartak bölcs embert megnevezni. Mindkét évfolyamon a gyerekek majdnem fele válaszolt úgy, hogy nem olvasott, hallott még bölcs emberekről (4. osztály n=47, 48,47%; 6. osztály n=33, 44,59%). A többiek válaszait megkíséreltük csoportosítani, hat csoportot képeztünk.

2. ábra • A nem személyes körből ismert bölcs emberek (az előfordulás gyakorisága százalékában)

Mesefigurák, ifjúsági regények szereplői

46 jelölést találtunk idetartozónak. A legnépszerűbbek a Harry Potter-könyv szereplői voltak 19 szavazattal, melyet Gandalf követett A gyűrűk urából (n=6). Mary Poppins, Óz, a nagy varázsló, a Pál utcai fiúk általában és Boka János nevesítve többször is említésre került. Volt, aki bölcsnek találta Matulát, Lestyák Mihályt, Kevély Kerekit, Mátyás szolgáit. Toldi Miklós és Bornemissza Gergely is kapott szavazatot, és mivel az ő életük is olvasmányélményen keresztül kerülhetett közel a diákokhoz, őket is itt említjük. Mesefiguráknak tekintettük a varázslókat, a nem nevesített királyokat, regényhősnek az indiánokat.

A történelemből ismert személyek

33 jelölést soroltunk ide. A legtöbben királyokra szavaztak, a toplistát Mátyás király vezeti, akit I. István és I. László követ. Az egyik iskola névadóját, Szent Gellértet is megemlítették ketten. Kis Pippinre, Könyves Kálmánra, Nagy Károlyra, Nagy Lajosra, a hun fejedelemre, Attilára, Álmos vezérre, Bosco Szent Jánosra, Kinizsire, Széchenyire is gondoltak néhányan.

Bibliai személyek

Tizenhatan jelöltek meg személyeket a Szentírásból. Istent, Jézust, a 12 apostolt, a napkeleti bölcseket, Salamon királyt, Dávidot és Mózest is említették.

Tudósok, filozófusok

A 14 válasz hat személy – Albert Einstein, Galilei, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede, Arisztotelész és Platón – között oszlott meg.

Írók, költők, zeneszerzők

11 választ sorolhattunk ide. Petőfi Sándort és Arany Jánost többen is megemlítették, míg Ady Endre, Fekete István, Fazekas Mihály, Bartók Béla egy-egy tanulónak jutott az eszébe.

Egyéb

Ebbe a vegyes csoportba kerültek azok a megfogalmazások (n=23), amelyekben nem névvel, hanem foglalkozási körök, illetve tulajdonságok kiemelésével válaszoltak a diákok. A válaszok között találhattunk tudósokat, felfedezőket, feltalálókat, költőket, írókat, teológusokat, papokat, apácákat, orvosokat, bírókat. Megemlítették a szülőket és az idős és tanult embereket általában. Voltak kisdiákok, akik úgy fogalmaztak, hogy azok a bölcsek, „akik a maguk feje után mennek” , illetve „akik több mindent el tudnak intézni” .

A gyerekekkel folytatott interjúkból derült ki, hogy az említett személyekről gyakran nem vagy csak nagyon nehezen tudták megindokolni, hogy miben rejlik bölcsességük. Előfordult, hogy egy-egy jelzőt kapcsoltak a névhez, mint például Mátyás király azért bölcs, mert igazságos, de volt, hogy valós vagy vélt tettekkel magyarázták a választásukat (pl. Mátyástól bölcs dolog volt álruhában járni az országot, vagy Mózestől (!) megépíteni a bárkát, csodákat tenni).

A feladat harmadik része bizonyult a legnehezebbnek, melyben bölcs cselekedet leírását kértük a gyerekektől. Itt már elérte az 50%-ot a válaszolást kihagyók száma (4. osztály n=46,49%; 6. osztály n=54,59%). A válaszolók közül többen nem is cselekedeteket írtak le, hanem visszatértek a tulajdonságlistához, az ilyen típusú válaszokat kihagytuk a feldolgozásból. A maradékot kategóriákba rendeztük, és megkíséreltük annak alapján csoportosítani, hogy azokban a tényleges cselekvés, valamilyen kognitív képesség vagy az érzelmi megnyilvánulás a hangsúlyos-e. Természetesen ez a szétválasztás kissé erőltetett, és többször is úgy véltük, hogy ugyanazok a válaszok két oszlopba is tartoznak. A 2. táblázatbanmutatjuk be az eredményeket. A számok alapján látható, hogy hány gyerek válasza tartozik egy-egy kategóriába. Zárójelben a negyedikes válaszok száma található meg, így értelemszerűen a két szám különbsége adja a hatodik osztálybeli választásokat. Az első feladatnál, a tulajdonságlista értékelésekor kevésnek találtuk az olyan jelzők előfordulását, amelyekben megjelent a másik személy. Itt, a cselekedetek tükrében már erőteljesen megmutatkozik a társas hatás. Azokat a megfogalmazásokat, amelyekben ez megjelenik, dőlt betűvel szedtük.

2. táblázat • Bölcs cselekedetek csoportosítása
  Tett Kognitív Emóció
Segíteni, jót tenni 16 (10)   16
Ajándékozni, jószívűnek lenni 8 (1)   8
Lemondás, feláldozni magunkat valamiért 4 (1)   4
Természettel való együttélés, természetvédelem 3 (0)    
Szent István egyházépítő tevékenysége, honfoglalás 2 (0)    
Megfontolt, körültekintő; okos döntés   19 (9)  
Feltalálni   3 (2)  
Vélemény, tanács elmondása   2 (2)  
(A hibákból) tanulni   2 (2)  
Lelkiismeretesség, becsületesség, őszinteség, az adott szó megtartása     11 (7)
Bátorság, másokat megmenteni, másokat megvédeni 7 (5)   7
Megbékélés     4 (3)
Igazságosság     4 (0)
Higgadtság     4 (1)
Megvigasztalni a másikat     2 (1)

Ha összesítjük a besorolásunkat, láthatjuk, hogy az emocionális tartalmú kijelentések vezetnek, ezeket követik a tevékenységek, míg a kognitív képességekre utaló állítások maradtak a végére.

A harmadik feladatban arra kérdeztünk rá, hogy miként alakul ki a bölcsesség állapota, hogyan, minek a segítségével lesznek egyesek bölcsek. Ennek a zárt feladatnak a kategóriáit egy korábbi elővizsgálat nyitott kérdéseire adott válaszok tartalomelemzése alapján állítottuk össze. Az így megszületett válaszlehetőségek a következők lettek:

  1. A Biblia olvasása és az arról való beszélgetések.
  2. Az életkor hozza magával.
  3. Családi nevelés segítségével.
  4. Élettapasztalatok hozzák magukkal.
  5. Elmélkedés az élet dolgairól.
  6. Filmek, rajzfilmek nézése.
  7. Folyamatos tanulás által.
  8. Istentől kapott ajándék.
  9. Könyvek olvasása.
  10. Más kárából tanulva.
  11. Mások véleményének meghallgatása és felhasználása.
  12. Negatív élettapasztalatok, nehézségek, kudarcok.
  13. Önmagunk és mások megismerése.
  14. Ösztönös megérzések segítenek hozzá.
  15. Példaképek hatására.
  16. Saját hibákból okulva.
  17. Tanárok hatására.
  18. Veleszületett tulajdonság, adottság.
  19. Viták, beszélgetések hatására.
  20. Zenehallgatás segít hozzá.

A tanulókat arra kértük, hogy az előbbi állításokat egy-egy hatos skálán osztályozzák aszerint, hogy mennyire találják fontosnak a bölcsesség kialakulásában. A diákok által adott pontszámok átlagértékeit osztályonkénti bontásban a 3. ábrán mutatjuk be.

3. ábra • Minek van szerepe a bölcsesség kialakulásában?

Egyetlen olyan állítás volt, amely túllépett az ötös átlagértéken: negyedikben és hatodikban is az olvasást tartják a gyerekek a legfontosabbnak a bölcsesség kialakulásának szempontjából. A negyedikesek körében ezt a folyamatos tanulás, az elkövetett hibáinkból való okulás, az önismeret megszerzése és az élettapasztalatok szerepe követi. Ugyanezen kategóriák találhatóak az első öt helyen a hatodikosok rangsorában is, bár a sorrendben van némi eltérés, náluk a folyamatos tanulás már az ötödik helyre szorult. Negyedik osztályban csupán századokban mutatkozó hátránnyal szorult a hetedik helyre a tanárok hatása. Ebben a kategóriában van a két osztály értéke között a legnagyobb különbség, hatodikban a tanárok szerepét csupán a 16. helyre sorolták. Mindössze két olyan megfogalmazást találhatunk mindkét évfolyamnál, melyek átlagértéke a hármast sem érte el, ami a zenehallgatás és végül a filmek, rajzfilmek hatásának csekély mértékére utal. Ugyan mindkét évfolyamnál az utolsó helyre kerültek a filmek, de a két évfolyam közötti különbség szignifikánsnak bizonyult. A jelentős különbségek közül egyetlen olyan van, amely a hatodikosoknak a fontosabb: a nehézségek, kudarcok szerepe. A Biblia olvasását, az Istentől származó voltát, ösztönös megérzéseink, példaképeink hatását negyedikben értékelték szignifikánsan nagyobbra.

Végezetül hivatások, foglalkozások egytől tízig terjedő skálán történő osztályozására kértük meg a gyerekeket. 16 foglalkozást soroltunk fel, és a kiválasztásban arra törekedtünk, hogy olyanokat válasszunk, amelyek valamilyen módon a közgondolkodás szerint kapcsolódhatnak a bölcsességhez. Így például listánkra került többek között a filozófus, a bölcselet kutatója, az igazságot szolgáltató bíró, a pszichológus, aki az emberi elme rejtélyeit vizsgálja, a tanár, aki a tudást eljuttatja hozzánk, a pap, aki az isteni bölcsesség közvetítője, az orvos, aki képes gyógyírt találni a betegségekre. Megjelenítettük a szellemi vetélkedők nyerteseit, akik több ismerettel, logikával rendelkezve, gyorsabban kapcsolva legyőznek másokat, a horoszkóp készítőit, akik a csillagok állásának hatásaiban eligazodnak, a televíziós műsorvezetőket, akik mindig készen állnak a válaszokkal, a parlamenti képviselőket, akiket felhatalmazunk arra, hogy helyettünk döntsenek az ország sorsát befolyásoló kérdésekben, a zeneszámok szövegíróit, akik a fiatalokat foglalkoztató gondolatokat megfogalmazzák. És mintegy kakukktojásként a munkanélkülieket is bevettük a listába, azt vizsgálva, hogy 15 évvel azután, hogy a fogalom hazai viszonyok között is általánossá vált, vajon egy vonzó, bölcs alternatívát látnak-e gyermekeink a munka nélkül megvalósítható szabad életre. Az eredményeket a 3. táblázatban mutatjuk be. A foglalkozási csoportokat a két osztály rangsorának megfelelő sorrendet követve helyeztük el, zárójelben jelölve, hogy a másik évfolyam rangsorában hányadik helyre kerültek.

3. táblázat • Mennyire bölcsek a felsorolt foglalkozások képviselői?
4. osztály 6. osztály
Átlag-
érték
Foglalkozások, hivatások Átlag-
érték
Foglalkozások, hivatások
8,52 1. Papok (1) 7,70 1. Papok (1)
7,97 2. Tanárok (5) 7,36 2. Filozófusok (4)
7,81 3. Orvosok (4) 6,97 3. Pszichológusok (6)
7,53 4. Filozófusok (2) 6,81 4. Orvosok (3)
7,35 5. Költők (8) 6,38 5. Tanárok (2)
7,32 6. Pszichológusok (3) 6,36 6. Bírók (8)
7,15 7. Apácák (7) 6,14 7. Apácák (7)
6,84 8. Bírók (6) 6,11 8. Költők (5)
5,92 9. Sikeres vállalkozók (9) 5,30 9. Sikeres vállalkozók (9)
5,39 10. Horoszkópkészítők (13) 5,16 10. Szellemi vetélkedők nyertesei (11)
5,38 11. Szellemi vetélkedők nyertesei (10) 4,85 11. Újságírók (12)
5,23 12. Újságírók (11) 4,67 12. Parlamenti képviselők (13)
5,14 13. Parlamenti képviselők (12) 3,97 13. Horoszkópkészítők (10)
5,09 14. Zeneszámok szövegírói (14) 4,14 14. Zeneszámok szövegírói (14)
4,46 15. Televíziós műsorvezetők (15) 4,05 15. Televíziós műsorvezetők (15)
3,29 16. Munkanélküliek (16) 2,85 16. Munkanélküliek (16)

A két évfolyam rangsora nagyon hasonló lett. A negyedikesek rendre valamivel magasabb pontszámokat adtak, még akkor is az ő értékük a magasabb, ha a hatodikosoknál valamelyik hivatás jobb helyezést ért el. Négy esetben bizonyult szignifikánsnak a különbség a két évfolyam osztályozása között. Bár mindkét listát a papok vezetik, az átlagértékek közötti különbség már nem tekinthető véletlennek, mint ahogy a költők, a horoszkópkészítők és az apácák esetében sem. A statisztikai számítások szerint ugyan nem bizonyult az eltérés szignifikánsnak, mégis ismét meg kell említeni a tanárok csoportját, akiknél a legnagyobb az átlagértékek közötti különbség. A rangsorban mutatkozó eltéréseket vizsgálva láthatjuk, hogy a tanárok, a költők és a horoszkópkészítők kerültek előbbre három-három helyezéssel a negyedikeseknél, míg a pszichológusok ugyanennyivel vezetnek a hatodikosoknál. És bár a gyermekektől gyakran kapunk olyan vicces választ a pályaválasztásra vonatkozó elképzeléseikről, hogy leginkább nyugdíjasok szeretnének lenni, a munkanélküliség létformáját nem tekintik bölcsességről árulkodó állapotnak.

Az eredmények alapján tehát azt látjuk, és örülhetünk neki, hogy a gyerekek nagyon fontosnak találják az olvasás szerepét a bölcsesség kialakulásában. Az olvasás kitüntetett helyzete egyben azt a reményt is keltheti bennünk, hogy a könyvek segítségével képessé válhatnak a változó igényekhez való alkalmazkodásra. Az olvasás fontosságára nemcsak az általuk megfogalmazott rangsorból következtethetünk, hanem utal rá az is, hogy milyen gazdagon merítettek a bölcs személyek megnevezésekor is olvasmányélményeikből.

Minél fiatalabb gyerekekről van szó, annál kevésbé kritikusak a környezetük tagjaival, annál pozitívabb kép él bennük a tanárokról is, ahogy ez több kérdéskörnél is bebizonyosodott.

A vizsgálatunk folytatásaként a középiskolás, a főiskolás és a felnőtt korosztály adatait is összevetjük a jelen vizsgálat eredményeivel.

Irodalom

Baltes, Paul B. – Smith, Jacqui – Staudinger, Ursula M. (2000): Bölcsesség és a sikeres öregedés. In Czigler István (szerk.): Túl a fiatalságon. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Baltes, Paul B. (2003): Das hohe Alter – mehr Bürde als würde? In Max Planck Forschung, 2003. 2. sz.
www.mpib-berlin.mpg.de (A magas életkor – több teher, mint lehetőség?)

Carver, Charles S. – Scheier, Michael F. (1998): Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Erikson, E. H. (1957): A pszichoszociális személyiségelmélet: az emberi fejlődés nyolc szakasza. In Szakács F. – Kulcsár Zs. (szerk.): Személyiséglélektani szöveggyűjtemény II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.

Garzó Márta (2002): Negyedik és hatodik osztályos tanulók bölcsességképe. Kiadatlan szakdolgozat, Zsámbék.

Rostás Rita (2001): A bölcsességet keresve, kutatva – Zsámbékon és Svájcban. In Bencze Lóránt (szerk.):Krisztus szeretetével Mária hűségével. Corvinus Kiadó, Zsámbék.

Footnotes

  1. ^ 1998. május, Zsámbék. N=37; átlagéletkor: 20,9 év.