A vitakultúra és a magyar oktatás III.
A vitakultúra fejlesztésének lehetőségeit elemző sorozatban a szerző a NAT és a kerettanterv műveltségterületeiben, tantárgyaiban a vitázást, érvelést igénylő tartalmakat mutatja be.
A tanulmány újabb fejezete azon tantárgyak kerettanterveit vizsgálja, amelyekben – a NAT alapján – vélhetően van vagy lehet valamilyen szerepe a vitamódszerrel való oktatásnak, az érvelési technikák alkalmazásának. A NAT műveltségi területei szerint haladva ezek a következők: Idegen nyelv (élő idegen nyelv), Földünk és környezetünk (földrajz). Az Ember és természet (fizika, kémia, biológia), a Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlati ismeretek anyagai az interneten olvashatók. Nem vizsgáljuk a Matematika, valamint a Testnevelés és sport műveltségi területeket, mert ezek esetében a vita lehetséges szerepe jelentéktelen. A vizsgálatot kizárólag az érvelés és a vita kijelölt vagy lehetséges szerepére korlátoztuk.
Idegen nyelv[1]
(Az oldalléniával jelölt részek a kerettantervekből való közvetlen kiemelések.)
Feltűnő, hogy bár a sikeres kommunikációhoz szükséges készségek, szándékok minden évfolyam követelményrendszerében szerepelnek, a tevékenységi formákra való utalást sehol sem találtunk. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egyetértést, illetve egyet nem értést jobbára interakcióban lehet kifejezni, véleményt kérni és véleményt mondani úgyszintén. A kerettanterv készítői minden bizonnyal a korszerű, kommunikatív tankönyvekre hagyatkozva tartották szükségtelennek a megkívánt tevékenységek felsorolását, így azonban mégis úgy tűnik, mintha az alkalmazás másodlagos volna az ismerettel szemben.
A vita olyan játékos, természetes keretet teremt akár bizonyos nyelvi szerkezetek gyakorlásához, akár egyes témák feldolgozásához, illetve szókincsének gyakorlásához, amely motiváló és amelyben a kifejezési vágy legyőzi a kommunikációs gátlásokat. Ebben a kommunikációs helyzetben az új szavak égető szüksége természetessé teszi, hogy megtanulják, illetve használják azokat.
A nyelvórák ama gyakori problémája, hogy a diákok nem figyelnek, amikor nem ők beszélnek, szintén orvosolható a vitamódszerrel, ugyanis ha nem figyelnek a vitapartnerre, nem tudják cáfolni érveiket, és alulmaradnak a vitában.
9–12. évfolyam
Célok és feladatok
Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok... számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek [legyenek] információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak... az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról képesnek kell lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. |
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról.
A kerettanterv ajánl egy témalistát, amelyet érdemes rövidítés nélkül közölnünk, mert a témák mindegyike alkalmas a vitára.
|
9–10. évfolyam
A kommunikációs szándékok és a témakörök megegyeznek a két évfolyamon, ezért ezeket együtt vizsgáljuk.
Kommunikációs szándékok
(A számunkra különösen releváns részeket emeltük ki.)
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
|
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
|
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
|
Fogalomkörök
Cselekvés, történés, létezés kifejezése Birtoklás kifejezése Térbeli és időbeli viszonyok Függő beszéd Mennyiségi és minőségi viszonyok Modalitás Esetviszonyok Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök |
A továbbhaladás feltételei a 9. évfolyamon
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
|
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
|
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
|
Íráskészség
A tanuló legyen képes
|
A továbbhaladás feltételei a 10. évfolyamon
(Csak azokat a feltételeket emeltük ki, amelyek kapcsolatosak az érveléssel, a vitával, és a 9. évfolyamnál ugyanabban a formában még nem szerepeltek.)
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes mindarra, amire a 9. évfolyamon, de 150 szavas szövegekkel kapcsolatban. Beszédkészség
Olvasott szöveg értése
Íráskészség
11–12. évfolyamA kommunikációs szándékok és a témakörök megegyeznek a két évfolyamon, ezért ezeket együtt vizsgáljuk. Kommunikációs szándékok(Csak azokat a feltételeket emeltük ki, amelyek kapcsolatosak az érveléssel, a vitával, és a 9–10. évfolyamnál ugyanabban a formában még nem szerepeltek.) Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
A továbbhaladás feltételei a 11–12. évfolyamon(Csak azokat a feltételeket emeltük ki, amelyek kapcsolatosak az érveléssel, a vitával, és a 9–10. évfolyamnál ugyanabban a formában még nem szerepeltek.) Hallott szöveg értése
Beszédkészség
Íráskészség
Megállapíthatjuk, hogy az első idegen nyelv tantárgy 9–12. évfolyamos gimnáziumi kerettanterve – mely nem tér el lényegesen a szakközépiskolaitól – nem nevez meg semmilyen tevékenységi formát, de lehetőséget teremt a vitára. A vitamódszer internetes projektek, iskolák vagy akár országok közötti együttműködés eszköze is lehet. Földünk és környezetünk[2]A tanterv a fejlesztési követelmények között konkrétan megkívánja „az érvelésen alapuló egészséges vitakészség” kialakítását, nem pusztán a meglévőnek feltételezett érvelési képességek alkalmazásáról beszél. 9–10. évfolyamCélok és feladatokA tantárgy tanításának céljait változtatás nélkül, teljességükben idézhettük volna. A nemzeti és európai identitástudat kialakítása, az ember környezettel szembeni felelőssége, a munka világában való eligazodás csak néhány azok közül a célok közül, amelyek megvalósulását érvelési technikák alkalmazásával, vitamódszerrel is segíthetjük. A kerettanterv szemlélete és témái egyaránt indokolják az érvelés bevezetését a tantárgy oktatásába. A tantárgy a kerettanterv szerint...
Fejlesztési követelmények
9. évfolyamBelépő tevékenységekA földünk és környezetünk kerettanterv feltűnően gazdag a tevékenységi formák megnevezése tekintetében. A felsorolt tevékenységek korszerű szemléletet tükröznek, arra mutatnak rá, hogy a tanulói ismeretszerzés aktív részvétellel, munkáltatással történik. A forráskutatás, adatgyűjtés és -rendszerezés, az elemzés, a következtetés és a magyarázat mellett megjelenik a vita is a tevékenységek között, bár ennek megalapozása az anyanyelv tantárgy keretében csak a 10. évfolyamon történik. A számtalan megkívánt tevékenység a vitamódszer részeként is megvalósítható, hiszen az is forráskutatáson, az információk értékelésén és elrendezésén, valamint felhasználásán alapul. Már a tevékenységek között is megjelenik néhány olyan téma, amely kínálja magát a vitára, például a környezetszennyezés, a környezet átalakítása, a településtípusok közötti különbségek. Az alábbiakban csak néhányat idézünk a sok hasonló tevékenységi forma közül.
A továbbhaladás feltételei
10. évfolyamBelépő tevékenységek(Csak az újak, illetve az argumentáció szempontjából jelentősek.) Az összehasonlítás, a sajtófigyelés, az esszé, az ismertetés, valamint az állásfoglalás, az érvelés és a véleményütköztetés jelenik meg új tevékenységi formaként a 10. évfolyamon. A tevékenységek között említett témák közül különösen alkalmas az érvelésre, a vitára a világgazdaság alakulása, a külföldi termékek fogyasztása, az információs társadalom sajátosságai, az integrációs törekvések, környezetvédelem, globalizáció stb.
|