Olvasási idő: 
20 perc
Author

A vitakultúra és a magyar oktatás III.

A vitakultúra fejlesztésének lehetőségeit elemző sorozatban a szerző a NAT és a kerettanterv műveltségterületeiben, tantárgyaiban a vitázást, érvelést igénylő tartalmakat mutatja be.

A tanulmány újabb fejezete azon tantárgyak kerettanterveit vizsgálja, amelyekben – a NAT alapján – vélhetően van vagy lehet valamilyen szerepe a vitamódszerrel való oktatásnak, az érvelési technikák alkalmazásának. A NAT műveltségi területei szerint haladva ezek a következők: Idegen nyelv (élő idegen nyelv), Földünk és környezetünk (földrajz). Az Ember és természet (fizika, kémia, biológia), a Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlati ismeretek anyagai az interneten olvashatók. Nem vizsgáljuk a Matematika, valamint a Testnevelés és sport műveltségi területeket, mert ezek esetében a vita lehetséges szerepe jelentéktelen. A vizsgálatot kizárólag az érvelés és a vita kijelölt vagy lehetséges szerepére korlátoztuk.

Idegen nyelv[1]

(Az oldalléniával jelölt részek a kerettantervekből való közvetlen kiemelések.)

Feltűnő, hogy bár a sikeres kommunikációhoz szükséges készségek, szándékok minden évfolyam követelményrendszerében szerepelnek, a tevékenységi formákra való utalást sehol sem találtunk. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egyetértést, illetve egyet nem értést jobbára interakcióban lehet kifejezni, véleményt kérni és véleményt mondani úgyszintén. A kerettanterv készítői minden bizonnyal a korszerű, kommunikatív tankönyvekre hagyatkozva tartották szükségtelennek a megkívánt tevékenységek felsorolását, így azonban mégis úgy tűnik, mintha az alkalmazás másodlagos volna az ismerettel szemben.

A vita olyan játékos, természetes keretet teremt akár bizonyos nyelvi szerkezetek gyakorlásához, akár egyes témák feldolgozásához, illetve szókincsének gyakorlásához, amely motiváló és amelyben a kifejezési vágy legyőzi a kommunikációs gátlásokat. Ebben a kommunikációs helyzetben az új szavak égető szüksége természetessé teszi, hogy megtanulják, illetve használják azokat.

A nyelvórák ama gyakori problémája, hogy a diákok nem figyelnek, amikor nem ők beszélnek, szintén orvosolható a vitamódszerrel, ugyanis ha nem figyelnek a vitapartnerre, nem tudják cáfolni érveiket, és alulmaradnak a vitában.

9–12. évfolyam

Célok és feladatok

Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok... számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek [legyenek] információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni.

A 12. évfolyam végére a diákoknak... az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról képesnek kell lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni.

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról.

A kerettanterv ajánl egy témalistát, amelyet érdemes rövidítés nélkül közölnünk, mert a témák mindegyike alkalmas a vitára.

  • Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció.
  • Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői.
  • Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem.
  • Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival.
  • Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód.
  • Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek.
  • Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése.
  • Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa.
  • A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön; pályaválasztás.
  • Országismeret: találkozások a célország(ok) irodalmával és művészetével; tájékozódás a célország(ok) politikai, gazdasági és társadalmi életéről.
  • Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és a technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei.
  • Aktuális témák.

9–10. évfolyam

A kommunikációs szándékok és a témakörök megegyeznek a két évfolyamon, ezért ezeket együtt vizsgáljuk.

Kommunikációs szándékok

(A számunkra különösen releváns részeket emeltük ki.)

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

  • véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;
  • valaki igazának az elismerése;
  • egyetértés, egyet nem értés;
  • tetszés, nem tetszés;
  • dicséret, kritika;
  • ellenvetés;
  • akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;
  • érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

  • dolgok, személyek megnevezése, események leírása;
  • információkérés, információadás;
  • igenlő vagy nemleges válasz;
  • tudás, nem tudás;
  • bizonyosság, bizonytalanság;
  • ismerés, nem ismerés.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

  • visszakérdezés, ismétléskérés;
  • nem értés;
  • felkérés lassabb, hangosabb beszédre;
  • beszélési szándék jelzése, téma bevezetése;
  • témaváltás, beszélgetés lezárása.

 

Fogalomkörök

Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Birtoklás kifejezése

Térbeli és időbeli viszonyok

Függő beszéd

Mennyiségi és minőségi viszonyok

Modalitás

Esetviszonyok

Logikai viszonyok

Szövegösszetartó eszközök

 

A továbbhaladás feltételei a 9. évfolyamon

Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes

  • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
  • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
  • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
  • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
  • köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

Beszédkészség

A tanuló legyen képes

  • köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;
  • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
  • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
  • beszélgetésben részt venni;
  • társalgást követni.

Olvasott szöveg értése

A tanuló legyen képes

  • kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;
  • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;
  • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
  • kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;
  • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
  • kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;
  • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni.

Íráskészség

A tanuló legyen képes

  • kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;
  • gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni;
  • különböző szövegfajtákat létrehozni;
  • változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

 

A továbbhaladás feltételei a 10. évfolyamon

(Csak azokat a feltételeket emeltük ki, amelyek kapcsolatosak az érveléssel, a vitával, és a 9. évfolyamnál ugyanabban a formában még nem szerepeltek.)

Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes mindarra, amire a 9. évfolyamon, de 150 szavas szövegekkel kapcsolatban.

Beszédkészség

A tanuló legyen képes

  • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;
  • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
  • társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.

Olvasott szöveg értése

A tanuló legyen képes mindarra, amire a 9. évfolyamon, de 200 szavas szövegekkel kapcsolatban.

Íráskészség

A tanuló legyen képes mindarra, amire a 9. évfolyamon, de 150 szavas szöveg a kívánalom.

 

11–12. évfolyam

A kommunikációs szándékok és a témakörök megegyeznek a két évfolyamon, ezért ezeket együtt vizsgáljuk.

 

Kommunikációs szándékok

(Csak azokat a feltételeket emeltük ki, amelyek kapcsolatosak az érveléssel, a vitával, és a 9–10. évfolyamnál ugyanabban a formában még nem szerepeltek.)

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

  • valaki igazának ... el nem ismerése;

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

  • körülírás,
  • példa megnevezése

 

A továbbhaladás feltételei a 11–12. évfolyamon

(Csak azokat a feltételeket emeltük ki, amelyek kapcsolatosak az érveléssel, a vitával, és a 9–10. évfolyamnál ugyanabban a formában még nem szerepeltek.)

Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes mindarra, amire a 9–10. évfolyamon, de 200 szavas szövegekkel kapcsolatban, valamint legyen képes

  • köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy a célnyelven összefoglalni.

Beszédkészség

A tanuló legyen képes

  • gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni.

Íráskészség

A tanuló legyen képes mindarra, amire a 9–10. évfolyamon, de 200 szavas szöveg a kívánalom, valamint

  • gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni.

Megállapíthatjuk, hogy az első idegen nyelv tantárgy 9–12. évfolyamos gimnáziumi kerettanterve – mely nem tér el lényegesen a szakközépiskolaitól – nem nevez meg semmilyen tevékenységi formát, de lehetőséget teremt a vitára. A vitamódszer internetes projektek, iskolák vagy akár országok közötti együttműködés eszköze is lehet.

Földünk és környezetünk[2]

A tanterv a fejlesztési követelmények között konkrétan megkívánja „az érvelésen alapuló egészséges vitakészség” kialakítását, nem pusztán a meglévőnek feltételezett érvelési képességek alkalmazásáról beszél.

9–10. évfolyam

Célok és feladatok

A tantárgy tanításának céljait változtatás nélkül, teljességükben idézhettük volna. A nemzeti és európai identitástudat kialakítása, az ember környezettel szembeni felelőssége, a munka világában való eligazodás csak néhány azok közül a célok közül, amelyek megvalósulását érvelési technikák alkalmazásával, vitamódszerrel is segíthetjük. A kerettanterv szemlélete és témái egyaránt indokolják az érvelés bevezetését a tantárgy oktatásába. A tantárgy a kerettanterv szerint...

Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerep gyakorlása során.

 

Fejlesztési követelmények

  • Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve.
  • ... a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak.
  • Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására.
  • A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi-gazdasági és környezeti jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük.
  • Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket (adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek a speciális információhordozók (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, internet, kiállítások, filmek) használatára. Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg. Ki kell alakulnia bennük az érvelésen alapuló egészséges vitakészségnek. A földrajzórák is járuljanak hozzá, hogy jártasságot szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban, az alternatív megoldások keresésében.

9. évfolyam

Belépő tevékenységek

A földünk és környezetünk kerettanterv feltűnően gazdag a tevékenységi formák megnevezése tekintetében. A felsorolt tevékenységek korszerű szemléletet tükröznek, arra mutatnak rá, hogy a tanulói ismeretszerzés aktív részvétellel, munkáltatással történik. A forráskutatás, adatgyűjtés és -rendszerezés, az elemzés, a következtetés és a magyarázat mellett megjelenik a vita is a tevékenységek között, bár ennek megalapozása az anyanyelv tantárgy keretében csak a 10. évfolyamon történik. A számtalan megkívánt tevékenység a vitamódszer részeként is megvalósítható, hiszen az is forráskutatáson, az információk értékelésén és elrendezésén, valamint felhasználásán alapul. Már a tevékenységek között is megjelenik néhány olyan téma, amely kínálja magát a vitára, például a környezetszennyezés, a környezet átalakítása, a településtípusok közötti különbségek. Az alábbiakban csak néhányat idézünk a sok hasonló tevékenységi forma közül.

  • Természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése.
  • A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével.
  • Adatok gyűjtése a levegő szennyezettségéről és következményeiről. Mélységi adatok gyűjtése az atlasz térképei alapján, kapcsolat keresése a mért adatok helye és az óceáni medencék domborzata között. A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján.
  • A középhőmérséklet és a hőingadozás számítása, következtetések levonása az adatokból.
  • A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján.
  • Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása az egyes övezetek ökológiai problémáiról.
  • Példák gyűjtése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről a társadalmi-gazdasági életben.
  • Példák keresése az infrastruktúra kiépítettsége és a települések fejlődése közötti öszszefüggés bemutatására. A természeti adottságok és a településhálózat kialakulása, valamint a jellemző településtípusok közötti kapcsolat bemutatása különböző kontinensekről, területekről hozott példák alapján.
  • Folyamatmagyarázat a történelmi tanulmányok felhasználásával az egyes településtípusok kialakulásának és fejlődésének társadalmi-gazdasági hátteréről. Kiselőadás a földtani ismeretek gyakorlati alkalmazásáról szakirodalom felhasználásával.
  • Tanulói kiselőadás a levegő, a vizek és a talaj főbb károsodási folyamatairól, a kiváltó okok bemutatásával.
  • Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján.
  • Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján.

 

A továbbhaladás feltételei

  • Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket!

10. évfolyam

Belépő tevékenységek

(Csak az újak, illetve az argumentáció szempontjából jelentősek.)

Az összehasonlítás, a sajtófigyelés, az esszé, az ismertetés, valamint az állásfoglalás, az érvelés és a véleményütköztetés jelenik meg új tevékenységi formaként a 10. évfolyamon. A tevékenységek között említett témák közül különösen alkalmas az érvelésre, a vitára a világgazdaság alakulása, a külföldi termékek fogyasztása, az információs társadalom sajátosságai, az integrációs törekvések, környezetvédelem, globalizáció stb.

  • Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A régiók változó szerepének, jelentőségének magyarázata, az okok feltárása.
  • Információk gyűjtése az egyes kontinenseken vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával.
  • Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról. A változások okainak magyarázata, gazdasági hatásuk bemutatása.
  • Adatok gyűjtése az információs szolgáltatás szerepének jelentőségéről, rohamos fejlődéséről.
  • Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról.
  • A globalizálódó világ jellemző vonásainak, aktuális eseményeinek, folyamatainak ismertetése cikkek, a médiában elhangzott hírek alapján. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről a különböző térségek társadalmi-gazdasági átalakulási folyamataiban.
  • Példák gyűjtése különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással.
  • Példák gyűjtése a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a különböző, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. A helyreállítás nehézségeinek, problémáinak bemutatása.
  • Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Az egyes termékek hazai fogyasztásban betöltött szerepének bemutatása.
  • Beszámoló (fogalmazás, esszé) a gazdaság egyes ágazatainak környezetre gyakorolt hatásairól.
  • Összefoglaló készítése az elmúlt időszak környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásairól, törvényeiről, a törvények és az ajánlások betartatásának problémáiról, nehézségeiről.
  • Érvelés a környezet védelme érdekében. A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása.
  • Véleményütköztetés a globalizálódó gazdasági folyamatok és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről.
  • Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről.

 

Footnotes

  1. ^ Az összes idegen nyelvre vonatkozó általános leírást tekintettük át, az egyes idegen nyelvek kerettanterveinek vizsgálatától eltekintettünk. A gimnáziumi kerettantervet vizsgáltuk.
  2. ^ Gimnáziumi kerettanterv