A többcélú kistérségi társulás finanszírozási gyakorlata

A kistérségi társulások szerepének változása leginkább az új célok kitűzésében érhető tetten. Kezdetben a szakmai együttműködések lehetőségét érezhették ki a szereplők a jogszabályi változásokból, azok flexibilitásából. A többletforrások bevonásának lehetősége tovább erősítette a társulások iránti szándékot, bár elfogultság lenne azt mondanunk, hogy nagyobb ütemben előmozdította az elképzelt oktatáspolitikai mozzanatokat. A jelenlegi stációban a pénzügyi-gazdasági vonatkozások hatnak kényszerítő módon az önkormányzatokra. A célok változásának egyértelmű konklúziója: az új társulások létrejöttének oka a kényszer.

Korábbi két tanulmányunkban^[1] végigvezettük a kistérségi társulások megalakításának történetét 2003–2006 között.

A három év alatt megtörtént a társulások működésének jogi szabályozása, annak ellenére azonban, hogy a települések beléptek a társulásba, többségükben az önállóság megtartására szavaztak. A társulásból inkább csak egy laza szakmai együttműködésre tartottak igényt.

2007-ben azonban a kistelepüléseknek kötelező volt valamilyen szinten társulniuk. Mivel a keretek kialakultak a korábbi években, ebben az évben a költségvetési törvénnyel^[2] olyan finanszírozási körülményeket teremtettek, amelyek kényszerhelyzetbe hozták a településeket.

Melyek ezek a feltételek?

A Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásának^[3] minden települése önhibáján kívül hátrányos helyzetű település.^[4] Költségvetésük csak az ÖNHIKI-s kiegészítő támogatás igénybevétele mellett elegendő a feladatok ellátására.

A költségvetési törvény az ÖNHIKI feltételek igényléséhez már nagyon szigorú szabályokat írt elő.^[5]

1. táblázat • Társulásban részt nem vevo, 3000 fo alatti és feletti település támogatásának feltételei
Intézmény típusa	Átlaglétszám %-a	Teljesítendő létszám (fő)
3000 fő alatti település esetében
Óvoda, 1. nevelési év	75	15
Óvoda, 2–3. nevelési év	50	10
1. évfolyam	75	16
2–4. évfolyam	50	11
5. évfolyam	75	17
6–8. évfolyam	50	12
3000 fő feletti település esetében
Óvoda, 1. nevelési év	75	15
Óvoda, 2–3. nevelési év	70	14
1. évfolyam	75	16
2–4. évfolyam	70	15
5. évfolyam	75	17
6–8. évfolyam	70	16

 

2. táblázat • ÖNHIKI-hez tartozó, a kistérségi társulás közoktatási feladatellátásban részt vevo önkormányzat (2007/2008-as tanév)
Intézmény típusa	Átlaglétszám %-a	Teljesítendő létszám (fő)
Óvoda	75	15
1–3. évfolyam	75	16
4. évfolyam	50	11
5–7. évfolyam	75	17
8. évfolyam	50	12

Országos tendencia, hogy csökken a gyermekszületések száma. Fokozottan érezhető ez az alacsony lélekszámú településeken. Ezzel a feltétellel számos település kényszerhelyzetbe került, hiszen ha az önálló iskolát megtartja, nem jut elegendő pénzügyi támogatáshoz, és nem tudja azt fenntartani.

Ha a települési önkormányzatok megőrzik a függetlenségüket, és önálló intézményfenntartók maradnak, a pénzügyi helyzetük ellehetetlenül.

Mindemellett a közoktatási törvény^[6] módosult, és kimondta, hogy az az iskola, amelyben a 7. és 8. osztályosok létszáma nem éri el a költségvetési törvény által előírt átlaglétszám 50%-át, nem tekinthető nyolc évfolyamos iskolának, ezért külön engedélyeztetnie kell a további önálló működését. A kérelmet 2007. január 31-ig kellett az Oktatási Hivatalhoz (OKÉV) benyújtani.

Ezek a rendelkezések rendkívül nehéz helyzetbe hozták a kistelepülések vezetőit, képviselőtestületeit. Hiszen a 2006-os önkormányzati választásokon épp azzal kampányoltak nagyon sokan, hogy megőrzik intézményük önállóságát és előteremtik a működés feltételeihez szükséges pénzt.

A költségvetési törvény nemcsak az ÖNHIKI-igényléshez szabott létszámhatárokat, hanem ösztönző normatíva^[7] igénylését is lehetővé tette a társulásba belépők számára.

Ezek az alábbiak:

Az intézmény fenntartása többcélú kistérségi társulás – TKT – vagy intézményi társulás – IT – keretében történhet (a 3. táblázatot lásd a következő oldalon).

3. táblázat • Támogatások
	Támogatás mértéke (Ft/fő/év)	Év	Hónap
*+ 50% a székhelyen, telephelyen lakó tanulók után. ** Ha tagintézményben 1–4. vagy 1–6. évfolyammal muködik, az oktatás és az eloírt létszám teljesül (8. sz. melléklet Kieg. szab. 2.1. pont). *** 1500 fo alatti települések 1–4. vagy 1–6. évfolyammal muködo tagintézménye, ha a kiegészíto szabályozás 2.1.-ben foglaltaknak nem felel meg.
Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás
TKT	100 000	2007	12 hónap
		2008	8 hónapra időarányosan
IT	80 000	2007	12 hónap
		2008	8 hónapra időarányosan*
Iskolabusszal utaztatott gyermekek
IKT és IT	80 000	2007	12 hónap
		2008	8 hónapra időarányosan
TKT által fenntartott egységes iskola 9–13. évfolyamra bejáró tanulók
	40 000	2007	12 hónap
		2008	8 hónapra időarányosan
Tagintézményi támogatás
	70 000	2007	12 hónap
		2008	8 hónapra időarányosan**
Kistelepülési tagintézményi támogatás
	30 000	2007	4 hónap
		2008	8 hónapra időarányosan***
Szakszolgálati feladatok támogatása
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
	2000	2007	12 hónap
		2008	8 hónapra időarányosan
Nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédia, gyógytestnevelés
	11 000	2007	12 hónap
		2008	8 hónapra időarányosan

Az ösztönző normatíva igénybevételéhez szükséges létszámfeltételeket a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat • ÖNHIKI-hez tartozó, a kistérségi társulás közoktatási feladatellátásában részt vevo önkormányzat (2007/2008-as tanév)
Intézmény típusa	Átlaglétszám %-a	Teljesítendő létszám (fő)
1–3. évfolyam	75	16
4. évfolyam	50	11
5–7. évfolyam	75	17
8. évfolyam	50	12

Ha az iskola fenntartásáról legalább öt települési önkormányzat társulásban gondoskodik, és a településekátlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, valamint az oktatás egy ellátási helyen történik (5. táblázat).

5. táblázat • Létszámfeltételek öt kistelepülés által társulásban fenntartott iskolában
Intézmény típusa	Átlaglétszám %-a	Teljesítendő létszám (fő)
1–3. évfolyam	65	14
4. évfolyam	50	11
5–7. évfolyam	65	15
8. évfolyam	50	12

Ha az iskolát tízezernél nagyobb lakosságszámú önkormányzat vagy olyan társulás tartja fenn, amelynek tagja tízezernél nagyobb lakosságszámú önkormányzat.

6. táblázat • Létszámfeltételek tízezernél nagyobb lélekszámú település iskolájában
Intézmény típusa	Átlaglétszám %-a	Teljesítendő létszám (fő)
1–3. évfolyam	75	16
4. évfolyam	50	11
5. évfolyam	100	23
6–7. évfolyam	75	17
8. évfolyam	50	12

Az ÖNHIKI igénylése és az ösztönzőnormatíva igénylése miatt a társulások megalakításán kívül a kistelepüléseknek nem volt más választásuk.

A társulások kezdetén még mindenki úgy gondolta, hogy formálisan létrehozza az iskolatársulást, és minden marad a régiben: a gyerekek 1–8. osztályig helyben tanulnak, papíron megalakítják a társulást, így megigényelhetik az ösztönző normatívát, és az ÖNHIKI-feltételeknek is eleget tettek.

Az egyeztetések és a jogszabályok előírásainak részletes tanulmányozása után mindenkinek rá kellett jönnie, hogy nem lehetséges formális társulás.

2007. szeptember 1-jétől a BÖTKT keretein belül az alábbi működő közoktatási társulások jöttek létre, látják el közoktatási feladataikat intézményfenntartó társulásban.

A kistérség határain belül:

• Berettyóújfalu – Mezőpeterd
• Biharkeresztes – Ártánd – Told – Bojt – Nagykereki
• Zsáka – Vekerd
• Furta – Darvas
• Körösszegapáti – Mezősas
• Szentpéterszeg – Gáborján
• Hencida – Váncsod
• Esztár – Kismarja
• Csökmő – Újiráz

A kistérség határain átnyúló társulás alakult:

• Körösszakál – Bedő – Körösnagyharsány
• Magyarhomorog
• Derecske – Tépe^[8]

Továbbműködési engedély alapján folytatják működésüket:

• Körösszegapáti
• Körösszakál

Külön izgalmas Bakonszeg község példája. A településen a 2007/2008-as tanévben az 5. évfolyamon hat gyerek tanul.

Bár a település több szálon is tárgyalt a társulásról, végül mégsem állapodtak meg senkivel. Az ügyből politikai konfliktus keletkezett, ennek eredményeképpen a polgármester és az alpolgármester 2007 nyarán lemondott tisztségéről. Új választásokat írtak ki 2007 októberére. Mindezek mellett, mivel a település nem hozott létre intézményfenntartó társulást, nem vált jogosulttá az ÖNHIKI 4/12 részére^[9], és így pénzügyileg ellehetetlenült.

A létrejött társulások a gyakorlatban több vonatkozásban és egyedi esetekre vonatkozó kérdéseket vetnek föl. Ezek a későbbiekben esettanulmányok keretében elemezhetők és a gyakorlati nehézségek, különböző vonatkozások többoldalú megvilágítást tesznek lehetővé. Az érintett partnerek a folyamatban való részesedésük alapján más és más aspektusból érzékelik a változásokat. A fenntartók, illetve a gyermekek, a pedagógusok, a szülők és a települések lakóinak szemszögéből egyelőre kevéssé kerültek felszínre a változások és következményeik; azok az előnyök és hátrányok, amelyek gyakran nem hangoztatott reáltényezőkként vannak jelen, hanem érzelmi okokból, nehezebben mérhetők és nehezebben tárhatók fel. Településpolitikai szempontból ezek az igazán izgalmas kérdések szülői.

Footnotes

1. ^ Kapornai Judit – Bíró Gyula: A közoktatás fejlesztésének lehetséges irányai kistérségi társulás keretei között. Új Pedagógiai Szemle, 2006. 2. sz.; Kapornai Judit – Bíró Gyula: Az intézményátszervezés lehetőségei a kistérségi társulás keretein belül. Új Pedagógiai Szemle, 2006. 12. sz.
2. ^ 2006. évi CXXVII. tv. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről. 
3. ^ Továbbiakban: BÖTKT. 
4. ^ ÖNHIKI. 
5. ^ Ktsv-i. tv. 6. sz. melléklet 1.2.1. és 1.2.2. 
6. ^ 1993. LXXIX. tv. 
7. ^ Az átszervezések pénzügyi ösztönzése 2008. 08. 31-ig. Ktsv-i tv. 8. sz. melléklet 2. 2. 
8. ^ Az egyedüli társulás, ahol a gesztortelepülés nem a berettyóújfalui kistérségben van. 
9. ^ Ez közelítőleg 12 millió forint.