Olvasási idő: 
30 perc

A tanuló-tanító szervezetté válás útján: integrációs bázisintézmény Baktakéken

A folyóiratunkban már többször publikáló szerző saját iskolájának tapasztalatain keresztül mutatja be, hogy hátrányos helyzetű településen, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében miként lehet a minőséget összehangolni az esélyegyenlőség növelésével, a felzárkóztatással. A tanulmányból kiderül a pedagógiai szaksajtóban sokat szereplő baktakéki iskola titka, vagyis az, hogy a szervezetfejlesztésre, az iskolai humánerőforrás jó kihasználására alapozott menedzsment – szakmai támogató szervezetekhez kapcsolódva – képes a 21. század igényeinek megfelelő iskola létrehozására.

Előzmények

A nyolcvanas évek elején csendes pedagógiai útkeresés indult a baktakéki iskola életében. Az akkori iskolafenntartók mind szerkezeti, mind tartalmi területen hagyták kibontakozni az 1–4. évfolyamokon megvalósuló iskolaotthonos nevelési-oktatási formát. Az eredendően is szülői igényekre épülő innováció a kilencvenes évek elejére az 5–8. évfolyamokon tanulók és szüleik számára is természetes igénnyé vált.

A tantestület 1993-tól 128 nyertes pályázat megvalósításával is segítette az ötelemes iskolaotthonos nevelési-oktatási forma működését, tartalmi gazdagítását.1 Az újabb és újabb innovációmorzsák az önbizalmat, igényességet erősítették a tantestületben.

A fenntartó települési önkormányzatoknak (Alsógagy, Baktakék, Beret, Csenyéte, Detek, Felsőgagy, Gagyapáti) és a szülőknek is növekedett a bizalma. Az iskolai történések előítélet-mentességet, elfogadást és hitelességet sugalló légköre folyamatos fejlődést eredményezett, melynek során maguk a pedagógusok is megnyíltak. A tanulók iskolai motiváltsága is egyre inkább tetten érhetővé vált, hiszen az iskola ki tudta elégíteni kíváncsiságukat, felismerési vágyukat, elemzési és megértési igényüket. Szép eredmények születtek a különböző szintű tantárgyi versenyeken. Eközben a pedagógusok megküzdöttek az átalakuló társadalom és a családstruktúra számos olyan hatásával, konfliktushelyzetével, amelyek hatottak az iskolai életre, s a kompenzálásukra való törekvés nélkül az iskolaotthonos célok sérültek volna.

A baktakéki iskola olyan belső viszonyokat igyekezett teremteni, amelyek modellezték a kulturált együttélést, amelyben a másik tanuló és felnőtt tisztelete, óvása és segítése a domináns. Innovációs termékeink segítségével az iskola a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó, a személyiség sokoldalú fejlődését és fejlesztését eredményező stratégia megvalósításának színtere lett.

Miközben a baktakéki iskola sokféle tevékenységet felkínáló, az életörömre, a munka és a tartalmas pihenés harmóniájára törekedett és projektek sorával gondozta a tehetségesnek ígérkező tanulókat, a szülők egy része a szomszéd város iskolájába vitte gyermekét. E tény arra késztette a tantestületet, hogy végiggondolja saját problémáit, nehézségeit, kompetenciahiányait, felismerje rejtett sikerforrásait, új megoldásokat keressen, rátaláljon a megújulás útjára.

A változás mind az intézmény, mind a mikrotársadalom szintjén változást indukált. A jelentős számban hátrányos helyzetű tanulókat nevelő és oktató baktakéki iskola ismét pályázattal remélte segíteni fejlődésének forrását és útját. 2003-ban a baktakéki napközi otthonos óvodával közösen pályáztunk az Oktatási Minisztérium által kiírt integrációs bázisintézményi címre. A közös pályázat kezdeti célja az volt, hogy az eddigi gyakorlat jobbításával a nevelés és oktatás folyamatát tudatosan és tervezetten nyomon kövessük az óvodától legalább a nyolcadik évfolyam végéig. Pályázatunk nyert.

A jövőépítő jelen

A fenntartók Esélyteremtés a munka világába való integráláshoz címmel készítették el hosszú távú közoktatás-fejlesztési stratégiájukat. A baktakéki óvoda és iskola integrációs bázisintézményi programja is ugyanezt a címet kapta. Az iskola alapító okiratában ellátandó feladatként fogalmazódott meg az integrációs és bázisintézményi teendők ellátása. A szülők egyetértettek a fenntartók és az iskola integrációs stratégiájával, és a körzet cigány kisebbségi önkormányzatai is támogatták a stratégiát.

Minden korosztály számára elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő kompetenciákkal rendelkezzen a sikeres és boldog élethez. A PISA 2000 nemzetközi mérés számunkra is lesújtó eredményeket diagnosztizált. Ennek következményeképpen a közoktatási törvény módosítása is a tudatosabb oktatómunka szükségességét generálta a baktakéki tantestületben. Kiemelten figyelünk arra, hogy az alapkészségek kialakítására és megerősítésére a napi gyakorlatunkban legyen elegendő idő. A nemzeti fejlesztési terv és az ehhez szervesen kapcsolódó közoktatás-fejlesztési stratégia azt sugallja, hogy a tanulók és a pedagógusok tekintetében elengedhetetlen az élethosszig tartó tanulással való foglalkozás. Külön figyelemmel építettük be programunkba a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából egyre inkább felértékelődő kompetenciákat:

  • informatika,
  • idegen nyelv tudása,
  • együttműködési képesség,
  • tanulás tanulása,
  • szociális képességek.

Az oktatásstatisztikai adatok és kutatási eredmények mellett napi tapasztalatunk, hogy iskolánk nem kellően tudja ellensúlyozni a társadalmi hátrányok tanulási eredményekre gyakorolt hatásait. A megoldáshoz vezető utat az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) szakmai és anyagi támogatása biztosította a 2003/2004. tanévben.

Főbb feladataink e téren

  • Ki kell fejlesztenünk az IPR2 komplex rendszerét, és azt be kell építenünk az iskolaotthonos programba.
  • Iskolaotthonos programunkkal továbbra is a jó gyakorlatot kell igazolnunk.
  • Nyitottnak kell maradnunk a kölcsönös tanulásra, melynek során működő modellt tudunk mutatni a hatékony együttnevelésről más iskoláknak, óvodáknak.
  • A szegregációmentességhez ragaszkodva válhatunk modellintézménnyé.

Célunk tehát olyan tanuló-tanító szervezet létrehozása, amely eredményeként

  • meg tudjuk állítani a tanulói átiratkozást más általános iskolába;
  • a tantestület kompetenciakészlete bővül, pedagógiai kulturáltsága erősödik;
  • javítani tudjuk az érettségit adó iskolába jutás és az ott maradás arányát;
  • a tanulói kompetenciák stabilizálásával segíteni tudjuk a helyi társadalom munkahelyteremtő stratégiáját.

Az első évben – OOIH által javasolt és támogatott – megvalósult fejlesztés-fejlődés fő elemei

  • A szöveges értékelés gyakorlatának elsajátítása annak érdekében, hogy a nevelőtestület az 1. és 5. évfolyamon negyedévenként szöveges formában értékelni tudja az egyes gyermek képességének fejlődését (egyéni fejlődési napló vezetése, a szöveges értékelés formanyomtatványának megalkotása).
  • Fejlesztőcsoportok létrehozása (két-három fős csoport, melyben egy-egy óvónő, tanító, tanár dolgozott).

Az iskolaotthonos működés alapdokumentumai

A baktakéki tantestület innovatív intézményi gyakorlatát igazolják azok a szakmai anyagok, amelyek az iskolaotthonos működés alapdokumentumaivá váltak. A fejlesztést, gyakorlást és más intézmények pedagógusainak hospitálását segítő anyagok a tanórai, óvodai és szabadidős programok területét érintik (egyéni tanulást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulásszervezés, projektek az iskolaotthonos működésben, drámapedagógia).

Humánerőforrás fejlesztése önképzéssel (IPR-rel kapcsolatos szakirodalom olvasása és annotációk készítése)

A baktakéki iskolának ma már olyan iskolai könyvtára van, amely segítséget nyújt a pedagógusok napi munkájához, és az önfejlesztés bázisaként működik. Az integrációs pedagógiai rendszer minél teljesebb megvalósítása érdekében azonban újabb jegyzetek készítése vált szükségessé.

Humánerőforrás fejlesztése tantestületi továbbképzéssel, hospitálásokkal más bázisintézményben

A pedagógusok természetes igénye a munkájuk jobbítására irányuló szakmai továbbképzéseken való részvétel. Az integrációs pedagógia megvalósításával azonban kompetenciahiánnyal is szembesültek, és ezt e program keretében kívánjuk pótolni. A baktakéki iskola eddigi gyakorlatában is jelen volt az egymástól tanulás gyakorlata. A pedagógusok szívesen tartottak tanítási órákat/foglalkozásokat a környék iskoláiban tanító pedagógusok számára. Az órák elemzése, a nevelési és oktatási aktualitások megvitatása mentálisan is erősítette a kollégákat. Ugyanakkor nyitottá váltak módszertani repertoárjuk bővítésére, korszerűsítésére, a régióban működő bázisintézmények gyakorlati megismerésére.

Eredményeink

  • A fejlesztőcsoport új módszereket tanult és gyakorolt (az IPR-kompetencia készletéből).
  • Az IPR beépült az iskolaotthonos programba (a hiányok pótlására új pályázati forrásokat tervez az iskola, pl. tanulókövetés, tanodai program).
  • Szolgáltatói tevékenység: az IPR-rel kapcsolatos tréningek tartása, hospitációs tréningek szervezése és tartása 24 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei partnerintézmény részvételével (óvónők, tanítók, tanárok segítése az egymástól tanulás és az együtt tanulás közös megélése által). A baktakéki óvoda és iskola két közoktatási szakértője folyamatosan tréneri kompetenciákat tanult és alkalmazott.
  • Integrációs szemlélettel segített közösségfejlesztés: nyitás a civil szervezetek felé, a szülők aktivizálása.

Intézményi és bázisfeladatainkat az OOIH-n kívül támogatják a hátrányos helyzetű térségben dolgozó, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó iskolák intézményvezetői, polgármesterek, önkormányzati képviselők, szociális munkások, gyermekvédelmi felelősök, kisebbségi önkormányzatok vezetői, pedagógusképző intézmények, szakmai szolgáltató szervezetek és a civil szervezetek is.

A baktakéki iskola falain túlmutató törekvések

Programunk hatása nem mutatható ki egyik napról a másikra, hiszen tudjuk, hogy a módszertani megújuláshoz hosszú időre van szükség. Előbb a pedagógusok szemléletváltását kell az integrációs pedagógia irányába segíteni, utána válik majd hatékonyabbá a közös tevékenység.

Folyamatosan biztosítani kell a szakmai kapcsolattartást a pedagógusok számára. Lehetővé kell tenni, hogy esetmegbeszélő csoportokban elmondhassák, kibeszélhessék problémáikat, mentálisan segítve őket abban, hogy saját gondjaikra ők találjanak megoldást.

El kell érnünk, hogy a tantestületek kizökkenjenek a hagyományos nevelési értekezletek passzív világából, és az iskolaigazgatók, valamint a mi bázisintézményünk teremtsen olyan lehetőségeket, melyek a pedagógusok fejlesztési igényét erősítik.

Bázisintézményi programunk célcsoportja

Integrációs bázisprogramunk első évében egyrészt saját iskolakörzetünkben, másrészt az iskolánkat közvetlenül támogató iskolákban (jelenleg 24 intézmény) szeretnénk olyan változásokat generálni, amelyek az integrációs pedagógia közoktatás-fejlesztő erejét a pedagógiai sikerességen keresztül teszik elfogadhatóvá minden pedagógus számára.

A pedagógusok iskolai életének sikeresebbé tételével együtt segíteni szeretnénk térségünk sok-sok hátrányos helyzetű és információéhes általános iskolás gyermekén, elsősorban azonban a baktakéki körzetben tanuló fiatalokon.

Közvetve segíteni szeretnénk a pedagógusképző intézményekben tanuló leendő pedagógusok integratív szemléletét és majdani pedagógiai gyakorlatukat.

Kedvezményezettek azok a tanulók és áttételesen a szüleik, akik új, korszerű ismeretekkel kerülnek ki a közoktatási rendszerből, illetve jutnak magasabb iskolai fokozatba.

Iskolai és partnerintézményi szintű célkitűzések

Fejlesztési irányok

  • A képesség- és tudásszint növelése (tanulói és nevelői).
  • A tanulás eredményességének és a továbbhaladás sikerességének biztosítása az iskolai oktatómunka és a vezetés rendszeres értékelésével.
  • Az erőforrások és struktúrák megfelelő alakítása.

Stratégiai célok

  • Az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása.
  • Az oktatási és képzési rendszerbe való belépés megkönnyítése.
  • Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása.

A projektidőszak (3 év) végére elérni kívánt konkrét eredmények

  • A baktakéki iskola a 21. század minden igényét kielégítő intézménnyé válik.
  • A régió közoktatási intézményeit bizonyíthatóan segíteni tudjuk.
  • Olyan szakmai és szellemi megújulás elérését akarjuk, mely eredményeként a baktakéki és a térség általános iskolás fiataljai sikeresen tanulnak tovább.
  • A régió fiataljai megfelelően felkészülnek az élethosszig tartó tanulásra, és nem hátrálnak meg a közép- és felsőfokú iskola nehézségeitől.
  • A fiatalok tanulási életútját nyomon tudjuk követni, és segíteni tudjuk munkaerő-piaci esélyeiket.
  • Olyan társadalmi kapcsolatokat kívánunk éleszteni, amelyek a régió településein társadalmi integrációt generálnak.

A célok elérésének útja

Azáltal, hogy a pedagógusokat felkészítjük az új szerepre, az új elvárásokra, a tervszerű tevékenység eredményeként a tanulók is korszerű, hasznosítható ismeretanyaghoz jutnak, és olyan készségeket sajátíthatnak el, amelyek a munka világában való boldogulásukat segítik majd.

1. táblázat • A fejlesztés területei
Személyes dimenziók Intézményi dimenziók Társadalmi dimenziók
Alapkészségek Ideális tanulási és tanítási környezet Megtanulni tanulni
Magyar nyelv, matematika, tudományos és technikai alapkompetenciák Komplex intézményi mentálhigiénés állapot Szociális készségek
Vállalkozókészség A humán erőforrás minőségének fejlődése Idegen nyelv tudása
IKT ismerete és használata Komplex informatikai program működtetésére való alkalmasság Általános kulturáltság
Közösségépítés Belső emberi és szakmai kapcsolatok fejlesztése A pedagógusstátus rangjának emelése

Bázisintézményi programunk működését öttagú menedzsment irányította, tagjai az OOIH által delegálttanácsadó, aki szakértői kompetenciáival is hozzájárult az intézményben folyó pedagógiai munka jobbításához, szakszerűségéhez, ezáltal a minőség javításához; kistérségi koordinátor, aki az OOIH segítőjeként az iskola nem szakmai partnereivel – elsősorban a szülőkkel – való kommunikációt segítette, koordinálta; két közoktatási szakértő (óvodavezető, iskolaigazgató) és egy alsó tagozatban tanító nevelőket irányító munkaközösség-vezető.

A teljes menedzsment feladatai voltak a 2003/2004. tanévben:

  • a bázisintézményi státusnak megfelelő működés biztosítása,
  • a menedzsmenten belüli együttműködés megvalósítása és segítségnyújtás biztosítása a következő területeken: IPR megismertetése és terjesztése, helyzetelemzés az IPR szempontjából, más tantestületek számára IPR-tréning tartása, integrációs stratégia kialakítása, integrációs feltételrendszer megteremtése, az IPR-programfejlesztő csoportok működtetése, bázistalálkozók, hospitálás, hospitációs tréning tartása, módszertani tréning, fejlesztő eszközök beszerzése, szakirodalom nyomon követése (annotációk, hírlevél).

A program eredményessége érdekében kidolgozott módszerek

  • Többszintű kommunikáció (intézményen belül, intézmények között, az OOIH és az intézmény között).
  • Konszenzusteremtés (képzések, hospitációk, tréningek, szakmai konzultációk, szülők szervezése).
  • Szakmai megújulás (többszintű közös tanfolyami és önképzés, szakirodalom olvasása).
  • Konfliktuskezelés (a kistérségi koordinátor segítő tevékenysége).
  • Programra motiváltság (fejlesztőcsoportok szerveződése és működése).
  • A közoktatás prioritásainak programbeli megjelenése és következményei (OECD-programban, alulteljesítést kompenzáló fejlesztő programban való részvétel, ECDL-vizsgák).
  • Dokumentáltság – mint a teljes program minőségbiztosítási követelménye – a megvalósítók és a vezetők részéről egyaránt.
  • Szakértői kompetenciák érvényesülése (három közoktatási szakértő segítette a programot).

A program hatása a célcsoport tagjaira Baktakék vonatkozásában

  • Javult a pedagógusok nevelési kompetenciája, így sikeresebbekké váltak a különböző pedagógiai és pszichológiai helyzetekben.
  • Az első osztályos tanulóknál mérséklődtek az óvodából iskolába való átmenet nehézségei.
  • A pedagógiai kínálat bővítésével a tanulók olyan ismeretek és készségek birtokába jutottak, melyek révén várhatóan sikeresebbek lesznek a középiskolában.
  • Jelentősen visszaesett a tanulói elvándorlás.
  • Oldódott a társadalmi feszültség a gyenge képességű és fokozott fejlesztési igényű gyermekekkel kapcsolatosan.
  • Javult a többségi és kisebbségi társadalom toleranciája az egyének, a csoportok szintjén (integrációs szülői munkaközösség szerveződött).
  • Bizonyítható minőségi változás érlelődik a baktakéki körzetben, amely a fenntartók integrációs stratégiájának sikerét is eredményezi, és megnyilvánul a fiatalság közösségszervezési törekvéseiben, munkaerő-piaci igényeinek a változásában, a tanulással segített hosszú távú egzisztencia megteremtésének céljában is.
2. táblázat • Az integrációs bázisintézményi program fő tevékenységi területei
IPR bevezetésével összefüggő tevékenységek Tevékenységek tartalma és dokumentumai A jövőépítés második éve
Szülői és fenntartói igény felmérése az integráció tárgyában. Szülői nyilatkozatok előkészítése.
Fenntartói integrációs stratégia leírása.
Az első évi eredményeket továbbjavítva HEFOP-pályázaton, tanodaprogramban való részvétel, bekapcsolódás EU-s pályázatokba, tanulói után követő program működtetése, humánerőforrás-fejlesztés, új eredményességi indikátorok képzése, szakmai partnerek segítőkké tétele, szakmai eset megbeszélő fórumok szervezé se a partneriskolák között.
Az integrációs stratégia tartalmi rendszerének és dokumentumainak az elkészítése. Helyzetelemzés, célrendszer, erőforrásterv, beiskolázási terv, szervezetfejlesztési terv, kétéves bevezetési terv, az iskolába bekerülés előkészítése.
Együttműködések, szakmai kapcsolatok kiépítése a konferencia eszközeivel.
Az óvoda-iskola kapcsolat szakmai kidolgozása.
Az integráció többszintű megfogalmazása, előadások, konzultációk, gyakorlati tanítás segítségével.
Óvoda-iskola együttműködési dokumentum.
Az együttműködések írásbeli megfogalmazása. Ki, mikor, hogyan tudja segíteni az iskola programját.
Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek megszervezése és működtetése. Szabadidős programok szakmai leírása (34), kiemelve színjátszókör, EU-kör, médiakör.
Az integrációt segítő módszertani elemek kidolgozása. Az iskolaotthonos program szakmai megújítása.
Műhelymunka, a tanári együttműködés formáinak kidolgozása. Értékelő esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, hospitálásra épülő együttműködés.
A háromhavonként kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközeinek meghatározása. A szöveges értékelésre vonatkozó terv elkészítése.
Tanulónként elkészített egyéni fejlődési napló.
Multikulturális tartalmak beépítése a tanmenetekbe. A multikulturális tartalmak integrált jelenléte a tantárgyakban, szabadidős programokban.
A továbbhaladás feltételeit biztosító nevelői munka stratégiai tervének elkészítése. Pályaorientációs stratégia.
Továbbtanulásra felkészítő program.

A minőségi működés intézményi és bázisszintű mutatói

Törekvés a lemorzsolódási arány megváltoztatására:

  • az óvodában visszamaradó gyerekek számának a csökkentése;
  • az igazolatlan mulasztások számának minimalizálódása;
  • a magántanulók számának a csökkentése;
  • az iskolai fegyelmi ügyek számának a csökkentése;
  • az alsó tagozatból a felső tagozatba lépő több évvel túlkoros tanulók számának a csökkentése.

Törekvés az alábbi célok dokumentált, gyakorlat által is igazolt megvalósítására:

  • közmegegyezés a szülőkkel, fenntartókkal (a szülők szabaduljanak meg a szabad iskolaválasztás álarcától);
  • az egyenlőtlenségek mögötti problémákat megfelelően kezelő pedagógiai módszerek elsajátítása és alkalmazása a gyakorlatban;
  • önfejlesztő szakmai műhely létrehozása az iskolákban, amely erősíti az iskolák tanulómegtartó erejét;
  • a baktakéki iskolaotthonos program fenntarthatóságának stabilizálása, az elterjesztését szolgáló eszközök és a támogatottság megszerzése.

Pedagógus-továbbképzési gyakorlat, melynek eredményeként a pedagógusok

  • új ismereteket szereznek a tudás alapú társadalomról;
  • megfelelő, új, hatékony módszereket sajátítanak el és alkalmaznak a tanítási órákon;
  • megismerik és tudják alkalmazni is a pedagógiai mérés eszközeit, módszereit;
  • megfelelő szinten tudják fejleszteni a sikeres élethez szükséges szociális kompetenciákat;
  • hatékonyan működő iskolai modelleket ismernek meg;
  • át tudják adni a tanulás módszertanát;
  • megteremtik a nyitott tanulási környezetet;
  • vonzóvá teszik a tanulást.

Programelemek intézményi szinten:

  • iskola-előkészítő, fejlesztő programelem • óvodai együttműködéssel;
  • tanulási esélyegyenlőséget segítő programelem • pedagógiai programkínálat bővítésével, új módszerek bevezetésével, bemutató tanításokkal, fejlesztő eszközök beszerzésével, BGR-továbbképzéssel;
  • komplex művészeti nevelés programelem • énekkar, drámapedagógia, képzőművészet segítségével, médiakör;
  • tanulási életutat fejlesztő programelem • szoftverekkel és tanulási módszerekkel segített fejlesztéssel, EU-kör programja;
  • tanulói környezet fejlesztése programelem • két tanterem korszerű berendezése, az intézmény mentális állapotának fejlesztésével;
  • közösségépítő programelem • a baktakéki körzet szülői köre számára elfogadott az IPR intézményi alkalmazása (az új első osztályosok szülei is mind erről nyilatkoztak); stabilizálódott egy olyan szülői mag, amely tenni akar az integrációért; nyolcadikos tanulóink részt vettek civil szervezetek által – Budapesten, Miskolcon, Ózdon – szervezett többnapos pályaorientációs programokon; tanulóink igen jó neveltségi szintje a tanév során több alkalommal bebizonyosodott.

Statisztikai mutatók:

  • az iskola tanulmányi átlaga 3,61;
  • a húsz tanulmányi ösztöndíjas tanuló tanulmányi átlaga 4,2;
  • nyolc hátrányos helyzetű tanulónk gimnazista lett.

Programelemek bázisintézményi szinten

Az abaúji óvodák és iskolák vezetői, Borsod-Abaúj-Zemplén megye más településeinek iskolaigazgatói mind tájékoztatást kaptak az IPR bevezetéséről: szóban, tréningeken, személyes konzultációkon, és minden érdeklődő intézmény megkapta az IPR bevezetésének dokumentációját adaptálásra alkalmas formában, floppy formátumban, e-mailen is.

E tevékenységünkhöz bőséges szakmai anyagot kaptunk az OOIH szakembereitől. A tőlük kapott naprakész információk, tréningek sokat segítettek bázisintézményi feladataink teljesítésében. A tantestület minden tagja részt vett belső képzésen, a többség hospitált más bázisintézményben (Abaújszántó, Hatvan, Miskolc, Salgótarján), és javította napi gyakorlati munkáját, hogy valóban mintát tudjunk adni más tantestületek számára.

Programunk során két hospitációs tréninget, két IPR-tréninget, tizenöt bemutató foglalkozást tartottunk, és összesen tíz alkalommal szerepeltettük gyermekeinket (óvodások és iskolások). Szeptemberi konferenciánkon – melyet a Magyar Pedagógiai Társaság finanszírozott – 53 érdeklődő iskola képviseltette magát egy-négy fővel, a tanév során összesen százötven pedagógust segítettünk azonosulni az IPR-rel, a szemléletváltás szükségességével, az egyéni felelősség és az építő egymásrautaltság, a segítő együttműködés megtapasztalásával.

Napi kapcsolatba kerültünk huszonnégy intézmény pedagógusaival. Tanultunk tőlük és ők is tőlünk, miközben a következő területeken kezdtünk el dolgozni:

  • humánerőforrás-fejlesztés;
  • szakmai kommunikációs kultúra differenciálódása;
  • azonosulás a szervezetfejlesztést generáló IPR-rel;
  • kooperatív szakmai kapcsolat a különböző iskolák és tanulóik között;
  • a módszertani megújulás igényét kielégítő eszközfejlesztés;
  • a fejlesztő pedagógia iránti nyitottság;
  • tanulói megmérettetés.

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az IPR bevezetése az intézmények minőségfejlesztő munkáját erőteljesen tudja segíteni.

Integrációs bázisintézményi programunk fenntarthatósága

Pénzügyi fenntarthatóság

Programunkkal és többirányú szakmai fejlődési forrásainkkal egy hosszú távú integrációs folyamat alapját kívánjuk lerakni. A bázisintézményi támogatást követően, illetve azzal egy időben az együttműködést vállaló és megvalósító kör igyekszik pályázati forrásokat is szerezni működése folyamatos fejlesztéséhez. A baktakéki iskola tevékenységei az integrációs normatívához való fokozatos hozzájutásnak is biztos alapját képezik.

Intézményesülés és szakmai fenntarthatóság

Az integrációs programmal kapcsolatos „tulajdonosi tudat” már a tervezéskor kialakulóban van. A partnerek jól látják a célt, a felelősséget, a tevékenységhalmazt, és ezért tenni is akarnak. Integrációs programunk olyan innováció, amely tartósan segíti a térségben élő gyermekek esélyegyenlőséghez jutását, körzetünk minőségének javítását.

A projekt hosszú távú működése példát mutat a szakmának a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes fejlesztésére, tanulási sikereinek gyarapítására. Az integrációs célcsomag e halmozottan hátrányos helyzetű körzetben is tud társadalomformáló erőként hatni. A hatás elérése érdekében fontosnak tartjuk a tenni tudó és akaró rétegek bevonását. A sikeres megvalósítás közben maguk a pedagógusok is változnak, és e változás a pedagógus mesterségbeli tudásának pozitív irányú változását eredményezi.

Javasolt szakirodalom

Tanulni tanulás témakörben

Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.

Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000.

Kerékgyártó Éva–Kórósi Kálmánné: A tanulás tanítása, tanulása feladatgyűjteménnyel. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Tatabánya, 2002.

Mező Ferenc: A tanulás stratégiája. Pedellus Kiadó–Novitas Kft., Debrecen, 2002.

Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Metódus-Tan, Budapest, 2004.

Kooperatív tanulás témakörben

Kagan, Dr. Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001.

Soros Alapítvány Kisgyermekkori Fejlesztési Részprogramjának Kuratóriuma: Süss fel nap. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Pilisborosjenő, 1999.

Tanítók Kiskönyvtára 7. Sorozatszerkesztők: dr. Hunyady Györgyné–Kereszty Zsuzsa. Több út Alternativitás az iskolázás első éveiben. Az Iskolafejlesztési Alapítvány, a Budapesti Tanítóképző Főiskola és az MKM Felsőoktatási Főosztályának sorozata (IFA–BTF–MKM). 1995.

Differenciálás témakörben

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 2000.

Benedek István: Óvodavezetés másképpen. OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 1996.

Petrikás Árpád: Iskolapedagógia. OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 1997.

Szabadságra nevelés. Szerk.: Székely György–Bartholy Eszter. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Pilisborosjenő, 1999.

Tanítók Kiskönyvtára: Differenciálás kisiskoláskorban. IFA-BTF-MKM, Budapest, 1995.

Vekerdy Tamás: Milyen iskola kell a gyermeknek? FILUM Kiadó, Budapest, 2003.

Értékelés témakörben

Értékelés osztályozás nélkül. Szerk.: Zágon Bertalanné. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.

Óvodaiskolai program 2.,3. Szerk.: Kereszty Zsuzsa. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 1993.

Játékterápia témakörben

Benedek László: Játék és pszichoterápia. MPT, Budapest, 1992.

Dévai Margit: Énkép-korrekció önismereti játékmódszerrel a serdülőkorban. Pest Megyei Pedagógiai Intézet, Budapest, 1990.

Kósáné Ormai Vera: Személyiségfejlesztő játékok. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1990.

Lénárd Gábor: Természet-játék-tapasztalat. Tanítók Kiskönyvtára. OKI–MKM, Budapest, 1991.

Takács Bernadett: Gyermek-játék-terápia (az integratív játék módszere). OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 2001.

Ude-Pestel, Annelise: Ahmed (egy játékterápia története). Párbeszéd, Budapest,1993.

Kommunikáció, személyiségfejlesztés témakörben

Bagdy Emőke: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz Kiadó, Budapest, 2003.

Dr. Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.

Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Zsidi Zoltán: Hagyjuk sorsára? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

Pedagógusok szemléletfejlesztése témakörben

A pedagógusok pedagógiája. Szerk.: Golnhofer Erzsébet–Nahalka István. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.

Galicza János: Tekintély és alkotás a pedagógusmunkában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981.

Forray R. Katalin–Hegedűs T. András: Cigány gyermekek szocializációja. DIALÓG CAMPUS Kiadó, Budapest–Pécs, 1998.

Dr. Hollósvölgyiné Takács Judit–Pálnokiné Pozsonyi Márta: Együtt a gyermekekért. Esély az Egyenlőségre Közalapítvány.

Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 1998.

Dr. Kozéki Béla: A fegyelmezett személyiség kialakítása. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.

Lakatos Mihály: Cigány gyerekek nevelése és a napközi otthon pedagógiája. OKKER Kiadó, Budapest, 1999.

Lázár Péter: A Kedves-ház pedagógiája. Soros Alapítvány, 1998.

Liégeois, Jean-Pierre: Kisebbségek és oktatás – cigányok az iskolában. PONT Kiadó, Budapest, 2002.

Nagy József: Nevelési kézikönyv. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.

Pőcze Gábor: A pedagógusszakmához tartozó képességek. OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 2001.

Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Romológia-Ciganológia. Szerk.: Forray R. Katalin. DIALÓG CAMPUS Kiadó, Budapest–Pécs, 2000.

Trencsényi László: Korok, gyerekek, nevelők. OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 1997.

Vekerdy Tamás: Lélek-jelenlét. URSA MINOR KÖNYVEK, 2001.

Zakárné Horváth Ida: Képességek, készségek kompetenciák fejlesztése. MODINFO Kft.