A ráckeresztúri példa

Új módszerek az általános iskolai oktatásban^[1]

„Ha a gyermek együtt él a megértéssel, megtanulja a türelmet. Ha a gyermek együtt él a buzdítással, megtanulja a magabiztosságot. Ha a gyermek együtt él a dicsérettel, megtanulja mások megbecsülését. Ha a gyermek együtt él a jóváhagyással, megtanulja szeretni magát. Ha a gyermek együtt él az elfogadással, megtanul szeretetre lelni a világban. Ha a gyermek együtt él az elismeréssel, megtanulja, hogy céljai legyenek. Ha a gyermek együtt él az önzetlenséggel, megtanulja a nagylelkűséget. Ha a gyermek együtt él a barátságossággal, megtanulja, hogy a világ olyan hely, ahol jó élni. Ha a gyermek együtt él a nyugodt derűvel, megtanulja, hol találjon lelki békét.” A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola honlapján szereplő hitvallás nem csak hangzatos idézet – e szellemben foglalkoznak az itt dolgozó pedagógusok a gyerekekkel. Az intézményben folyó oktatás-nevelés alapja a szeretet és az elfogadás, a családias, vidám, ám szigorú légkör. A tanulmányban a település és az iskola múltjának és jelenének bemutatásán kívül szó esik a pedagógusok által használt korszerű pedagógiai módszerekről, a belső továbbképzések hasznáról, s olyan egyéni ötletek is előkerülnek, amelyeket bátran használhat bárki, aki színesebbé, érdekesebbé szeretné tenni a tanórákat.

A ráckeresztúri példa azt mutatja, hogy elsősorban szilárd elhatározás kell a változáshoz, változtatáshoz, s hogy egy oktatási intézmény vonzóbbá, színvonalasabbá tétele nem csak pénzkérdés. A reformokhoz szükséges a jó csapat, a dinamikus vezetés, s ha mindez adott, akkor kellő kitartással, akarattal elérhető a kitűzött cél.

A település és az iskola bemutatása

Ráckeresztúr Fejér megyei község az Ercsi kistérségben. A Szent László-völgy alsó szakaszának bal partján helyezkedik el. Martonvásártól délre nyolc, Ercsitől északnyugatra hat kilométer távolságra fekszik. Lakosainak száma kb. 3300 fő. A lakosság egy része mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, másik része a környékbeli települések (főleg Száz­halombatta, Ercsi, Érd) ipari és kereskedelmi létesítményeiben talál magának megélhetést, de többen járnak dolgozni a fővárosba is. A községnek sok alacsonyan iskolázott lakosa van, akik többnyire a munka nélküli réteget is alkotják.

A faluban működik óvoda, általános iskola, könyvtár. 2002-ben nyílt meg a teleház, ahol internethasználatra és digitális fényképezőgép kölcsönzésére is van lehetőség. Több civilszervezet is alakult (többek között a Pro Pátria Kör, a Ráckeresztúri Fiatalok Kulturális Egyesülete, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub, a Ráckeresztúri Pávakör Egyesület, BOR-ÁSZOK Dalárda Egyesület), amelyek tagjai rendszeresen részt vesznek a községi kulturális rendezvényeken. A településen működik a Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója: a drogterápiás otthont 1987-ben alapították, harminc fiatal élhet itt, s kap lehetőséget a gyógyulásra.

Ráckeresztúr szerencsésnek mondhatja magát, hiszen működik iskola a településen. Igaz, külön épületben van a felső és az alsó tagozat, s egyelőre nincsenek szaktantermek, fejlesztő és napközis tantermek, ami megnehezíti a munkát. Az intézmény felszereltsége, tárgyi és környezeti ellátottsága is fejlesztésre szorul. A távlati tervek között szerepel, hogy majdan egy felújított épületben tanulhat együtt az alsó és a felső tagozat, s ott lehetőség nyílna a testi fogyatékkal élő tanulók integrált oktatására is.

Jelenleg 279 diák tanul tizenöt osztályban, huszonöt pedagógus igyekszik tudása leg­javát nyújtani s új módszereket alkalmazva felkelteni és szinten tartani a gyerekek érdeklődését. Az iskola honlapján olvasható, hogy a pedagógiai program felülvizsgálatának évében, 2007–ben nyolcvannyolc hátrányos helyzetű, tizenhét SNI-gyermeket tartanak számon, akik között hallás- és mozgáskorlátozott tanuló is van. „A tanulói létszám majdnem 20%-a, azaz kb. 50 gyerek tekinthető halmozottan hátrányos helyzetűnek, mivel valamelyik (esetleg mindkettő) szülője csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és rendszeres gyermek­védelmi támogatásban részesül a család.”

Volt idő, amikor a faluból hetven gyerek más iskolába járt, elsősorban százhalombattai vagy martonvásári oktatási intézménybe íratták be őket a szülők. Régebben a ráckeresztúri általános iskolában nem volt étkeztetés, nem működött napközi. Az igazgató és a tantestület egyöntetű véleménye az volt, hogy változtatni kell a helyzeten, ha a legrosszabbat – az iskola megszűnését – el akarják kerülni. A pedagógusok felmérést végeztek a szülők körében, vajon miért viszik más iskolába a gyerekeket. A válaszokból kiderült, hogy min kell változtatni. Elsőként étkezőkonténert lízingeltek, és 2006. szeptember 25-én kis létszámmal ugyan, de elindult a napközi. Akkor huszonöt, ma már kilencven gyerek veszi igénybe. A tantestület tagjai iskola-előkészítőt tartottak a leendő első osztályosok szüleinek, ahol beszámoltak a következő tanévtől igénybe vehető szolgáltatásokról.

Mindeközben az iskola részt vett a HEFOP 2.5.1. pályázaton, és ennek eredményeként három másik településsel (Dég, Mezőszentgyörgy, Zichyújfalu) együtt konzorciumi együttműködést alakított ki olyan új pedagógiai módszerek elsajátítása és bevezetése céljából, amelyek hatékonynak bizonyultak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelésében. A tantestület tagjai 3×30 órás továbbképzésen, hétvégenként sajátították el többek között a más típusú differenciálást, a kooperatív tanulási technikákat. Részt vettek az Országos Oktatási Integrációs Hálózat IPR-tréningjén, amely alapján kidolgozták integrációs stratégiájukat is. Alternatív iskolákat kerestek fel, szakirodalmat gyűjtöttek és tanulmányoztak, saját módszertani kultúrájuk megváltoztatására törekedve. A tanult módszereket a 2007/2008-as tanévtől már beépítették a tananyagba. A folyamatos tanulás érdekében belső továbbképzéseket is tartanak, így nemcsak ötleteket cserélnek, hanem akár saját fejlesztésű eszközöket is.

Iskolaotthonos oktatás

A 2007/2008-as tanévtől a Petőfi Sándor Általános Iskola új képzési formát kínál a beiratko­zó gyerekeknek. Az első és második osztályosok reggeltől délután négy óráig az iskolában tartózkodnak, s a nap végén a táskájukat sem kell hazavinniük. A délelőtti órákban az „elméleti” tárgyak (matematika, olvasás, írás stb.) tanulása a program – hosszabb óra­közi szünetek beiktatásával, mint amit a hagyományos képzési mód lehetővé tesz. Délben megebé­delnek a gyerekek, majd hosszú levegőzés és kinti játék után délután elkészítik a házi feladatot, játékos informatikaórán vesznek részt, s ugyancsak játékos formában történik a nyelvoktatás is. Énekek, mondókák, körjátékok segítségével ismerkednek a gyerekek az angol és német nyelvvel heti egy órában. A rendszeres nyelvóra harmadik osztálytól szerepel a tanrendben.

Az emelt szintű testnevelés-oktatást a nem iskolaotthonos gyerekek is igénybe vehetik. Ez heti öt testnevelésórát, valamint sportköri és szakköri foglalkozást jelent; kiemelt hangsúlyt kap a szertorna és a különböző labdajátékok. A községi sportcsarnokban nemcsak a testnevelés-, hanem a néptáncóráknak is jut hely. Az emelt szintű testnevelés-oktatás része az úszásoktatás is, amelyet tömbösítve oldanak meg, hiszen a szomszéd településre, Ercsibe kell utazni.

Az iskolaotthonos oktatás előnye, hogy a napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. A tanítás és a szabadidő váltja egymást, ezért egyenletesebb a tanulók napi terhelése, több lehetőség van a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. Reggel, a tanítás megkezdése előtt alkalom nyílik a beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére.

Az iskolai környezetnek biztosítania kell a gyermek szociokulturális szükségleteit és fejlődését. A kooperatív munkához – mely motiválóbb, mint a frontális, és a passzivitásra hajló tanulót is munkára készteti – szükség van mobil, egyszemélyes tanulópadokra és fejlesztő eszközökre, ezek egy részét az integrációs és képességkibontakoztató normatívából szerzik be.

A távlati célok között szerepel, hogy a tantermi változtatásokat és módszereket a felső tagozaton is bevezetik. A 2008/2009-es tanévtől az egyik ötödik osztályban emelt szintű matematika- és informatikaoktatás folyik. Ez az osztály nemrég kapott új, egyszemélyes, mobil tanulópadokat és székeket, hogy gyakrabban dolgozhassanak csoportmunkában, s hogy a tehetséggondozás minél színvonalasabb módon megvalósulhasson.

Tehetséggondozás

A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolában az általános tehetséggondozáson belül nagyon fontos szerepet kap a matematikai tehetséggondozás. Az iskola ebben a tanévben tehetséggondozó csoportot indított egyelőre ötödikeseknek, de felmenő rendszerben gondolkodnak. A két ötödikes osztályból választották ki azokat a tanulókat, akik jelesek vagy jók voltak matematikából az elmúlt tanévben. Ők matematikából és informatikából kapnak heti pluszórát. Egyik héten az „a” osztálynak van matematikája, ugyanakkor a „b” osztálynak informatikája, a másik héten fordítva. Matematikából olyan feladatokat oldanak meg, amelyekre nem kerül sor a tanórákon: logikai feladatok, illetve kreativitást igénylő versenypéldák. Informatikából a tanulást segítő technikák kialakítása az elsődleges cél: témához illő keresések az interneten, az egyéni tanulás fejlesztése. Országosan hetedik osztálytól tanítanak informatikát, ezért a ráckeresztúri rendszer két év előnyt biztosít a tanulóknak.

A tehetséggondozó csoport nem zárt. Hanyag munkavégzés esetén ki lehet szorulni belőle, viszont sikeres félévi teljesítmény alapján be is lehet kerülni. A tehetséggondozó csoport tagjai versenyeken indulnak (például a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen), s az iskola is tervezi versenyek rendezését a környék kisebb-nagyobb iskolái között, hogy a tanulók fejlődése összehasonlítható legyen más iskolák eredményeivel.

Az iskolában a felzárkóztatás rendszere régóta kialakult, a lassabban haladó gyerekek megkapják a szükséges segítséget a pedagógusoktól. Képességfejlesztő foglalkozások és a nem szakrendszerű oktatás révén az a cél, hogy egyetlen tanuló se kallódjon el. A tehetséggondozó csoport indítása a tanulók másik csoportjára irányul. Lényege: a Petőfi Sándor Általános Iskola minden gyerek számára biztosítja az egyéni haladás ütemét és képességeik kibontakozását.

Petőfi-hét

Az iskola 1999-ben vette fel Petőfi Sándor nevét. Hagyományosan a március 15-ét magában foglaló időszakban rendezik meg a Petőfi-hetet. A 2008/2009-es tanévben különösen sokszínű programmal készült az iskola. Sportdélután (labdás sorverseny, kidobós játék, floorball), versmondó verseny és rajzverseny az alsóban. Petőfi Sándor öt alkotása közül választhattak a gyerekek, és ahhoz illusztrációt készítettek. A rajzokat kiállították az iskola folyosóján. A területi honismereti versenyt 3–4. osztályosoknak rendezték, amelyre az iskola által szervezett levelezős verseny legjobbjai kaptak meghívót (a helyi két csapat mellett Adonyból, Besnyőről, Mezőfalváról és Pusztaszabolcsról érkeztek résztvevők).^[2] A felső tagozatosok asztaliteniszben, floorballban és labdarúgásban mérkőzhettek meg egymással, de volt természettudományos vetélkedő (a matematika, fizika, kémia, természetismeret, földrajz, biológia, informatika tantárgyak témáiból), Ötödölő- (népszerűbb nevén amőba-) verseny és műveltségi vetélkedő. A német nyelvi területi versenyen érdi, tárnoki és martonvásári diákok is szerepeltek. Első alkalommal és hagyományteremtő szándékkal rendeztek sakkszimultánt^[3] (ehhez kapcsolódik a távolabbi cél: sakkszakkör indítása, hiszen a sakkjáték kiválóan alkalmas a koncentráció, a figyelem és a memória fejlesztésére). A március 15-e tiszteletére tartott ünnepi műsort hat osztály mutatta be a tornacsarnokban, és ezt a községi megemlékezésen is előadták.^[4]

Nyári tábor

A nyári táborok szervezése is újdonság. A szünidei program célja, hogy a gyerekek és a pedagógusok más helyzetben, más körülmények között, más oldalukról ismerjék meg egymást, s talán ez is segíti majd az iskolai közös munkát. A táborba a gyerekek nem vihetnek mobiltelefont, gondjukat-bajukat az ott lévő felnőttekkel osztják meg, és közösen keresnek megoldást.

2007 nyarán Velencén táborozott ötven ráckeresztúri gyerek és négy pedagógus. Zichyújfalu, Mezőszentgyörgy és Dég diákjaival együtt töltötték ezeket a napokat, ugyanis a négy iskola együtt pályázott s nyert támogatást. A programban szerepelt hajókirándulás Pákozdra, ahol az emlékművet és a múzeumot nézték meg, s útközben a Velencei-tóról hallottak érdekes információkat. Kápolnásnyéken a Vörösmarty-emlékházat keresték fel, és helytörténeti, kovács- és ásványkiállítást is megtekintettek. Délutánonként vetélkedőkön, sportversenyeken vehettek részt a gyerekek; a nagyobbak bérelt kerékpárokon körbebiciklizték a tavat vagy a hegyekben túráztak.

2008 nyarán Ráckevére kerekezett ötven gyerek és hét pedagógus. Ercsinél komppal keltek át a Dunán. Turistaszállóban laktak, onnan kalandoztak a környékbeli falvakba, városokba. Délelőttönként múzeumokat, templomokat kerestek föl (Árpád Múzeum, Savoyai-kastély, római katolikus és szerb templom), megnézték a dömsödi működő búzamalmot, bejárták a szigetbecsei ökoturisztikai parkot. Délutánonként strandoltak, este közösen főztek. A szülők által összeadott alapanyagokból nemcsak a vacsorát, hanem a reggelit is elkészíthették, így a részvételi költség jelentősen csökkent.

A 2009-es nyári tábor a tervek szerint Balatonkeresztúron lesz, a Keresztúr Nevű Települések X. Hazai és Nemzetközi találkozójával egy időben. (E településtalálkozót 2008-ban Ráckeresztúron rendezték, s itt született meg a gondolat, hogy a jeles rendezvénnyel össze lehetne kötni a nyári tábort.)

Iskolakönyvtár

2009. március 1-jétől vehető igénybe az iskolakönyvtár, amely a községi könyvtár épületében kapott helyet, ám ettől teljesen függetlenül működik. A könyvállomány körülbelül ezerháromszáz kötetből áll, amelynek jó része szépirodalom, valamint természettudományi és ismeretterjesztő irodalom. A kötelező és ajánlott olvasmányok teljes osztálylétszámra megtalálhatók, és a tartós tankönyveket is itt tartják nyilván. A könyvtár vezetője az iskola egyik tanítónője, aki rendelkezik a szükséges végzettséggel és tapasztalattal. A könyvtárból nemcsak kölcsönözhetnek a gyerekek, hanem az irodalom tanításába beépített könyvtári órákat is itt tarthatják.

A hivatalos dokumentumok – gyűjtőköri és szervezeti működési szabályzat – birtokában a következő tanévtől az iskolakönyvtár pályázatokon vehet részt, támogatást szerezhet különböző iskolakönyvtári programok szervezéséhez, s gyarapodhat a könyvállomány is.

Játszótér

Az iskolai játszóteret összefogással szeretnék felépíteni. Az alsó tagozatnak helyet adó iskolaépületben ugyanis száznegyven diák tanul, s nincs számukra semmilyen kinti játék­lehetőség. Az óvodában hozzászoktak a gyerekek a mászókához, a csúszdához, az iskola­udvar azonban üres. Gyakran a fákra, a focikapura vagy a tornaterem ajtajának rácsára kapaszkodnak föl, de ez balesetveszélyes, ezért indítottak gyűjtést egy majdani biztonsá­gos játszótér felépítésére. A Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, az iskola és a szülői munka­kö­zösség alapította a számlát, amelyhez a diákönkormányzat is hozzájárult. A szülői munkakö­zösség a szüreti bál bevételének jelentős részét erre a célra ajánlotta fel, a Ráckeresztúri Iskolások Alapítvány pedig az 1 százalékokból befolyó bevétel teljes összegével támogatja a kitűzött cél megvalósítását.

IPR és projektmódszer a gyakorlatban

A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola minden újításra nyitott. Az eddig leírtakból is kitűnik, hogy rendkívül agilis és gyermekközpontú igazgató irányítja az intézményt, akinek legfőbb célja, hogy a településen élő gyerekek itt legyenek részesei színvonalas és a lehető legtöbb ismeretet nyújtó oktatásnak, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek se maradjanak ki semmiből. Cél a pedagógiai megújulás és a tárgyi feltételek javítása is. A HEFOP-pályázat után az integrált pedagógiai rendszer (IPR) bevezetését határozta el az iskola, melyhez fejkvóta-támogatást is nyert. A dologi kiadások mellett e támogatásból szerveznek különféle programokat (korcsolyázás, teadélután, sportvetélkedők), melyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára ingyenesek. Mindeközben arra is figyelnek, hogy ők se érezzék megkülönböztetettnek magukat, s a többiek se irigykedjenek rájuk. A tervek szerint az egész iskola részt vesz majd az Ability Park kihelyezett rendezvényén, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a fogyatékkal élők mindennapjaival, és kipróbálhatják például a kerekes székkel való közlekedést vagy a vaklabirintust. De közös délutánt terveznek a Ráckeresztúron működő drogterápiás otthon lakóival is.

A módszertani megújulás jegyében a 2007/2008-as tanév végén projekthetet szerveztek. A tanév végén nehéz a gyerekeket a tantermekben tartani, a jegyeket is lezárták, a tanulmányi kirándulásokon is túl vannak, így célszerűnek tűnt valami más, addig még nem alkalmazott ötlet megvalósítása. A projektgazdák már a tanév vége előtt másfél hónappal közzétették a tervezett programot, s minden diák érdeklődésének megfelelően választhatott témát. Az osztályfőnökök természetesen előzetesen megbeszélték e módszer és munka­forma lényegét a gyerekekkel.

Három-három téma szerepelt a kínálatban: indián, tej, olimpia az alsósoknak és víz, reneszánsz, olimpia a felsősöknek. (A projekttervek a mellékletben olvashatók.) A téma többnyire adott volt, hiszen a szomszédos Lászlópusztán szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak, s másik tehenészet és tejfeldolgozó üzem is működik a faluban. A pekingi olimpia volt egy másik projekt apropója, a szervezők mások mellett Hirling Zsolt evezős és Wöller Gergő birkózóolimpikont hívták meg, akik nemcsak élménybeszámolót tartottak, hanem együtt is játszottak a gyerekekkel. A projekthetet alapos gyűjtő- és kutatómunka előzte meg. A hagyományos osztálykeretek fölbomlottak, a különböző évfolyamok diákjai a vezetőtanárok irányításával dolgoztak együtt.

A 2008/2009-es tanév tervezett projektjei: méz, erdő, Mátyás kora/feketesereg/lovag­kor, fa, nyelvek. A Velencei-hegységben valósulna meg a tájfutás+matematika projekt. A projektek elsődleges célja, hogy a tartalom a tananyaghoz köthető legyen, és hogy a gyerekek az érdeklődésüknek megfelelően válasszanak.

Varázslabda, gyümölcstábla, TUD-lak

Nemcsak az igazgató, hanem a tantestület tagjai is elkötelezettek az új módszerek iránt. A tanfolyamokon hallott-látott ötleteket újakkal egészítik ki, s gyakran forgatják például Spencer Kagan Kooperatív tanuláscímű könyvét vagy az Integrációs Pedagógiai Műhely Füze­tek sorozat kiadványait.

A következőkben az iskolaotthonos rendszerben tanuló 2. b osztályfőnökét mutatom be, aki a Mátrából érkezett Ráckeresztúrra, mert mindenképpen kis létszámú iskolában szeretett volna tanítani. A jászberényi tanítóképző után a gyógypedagógiai főiskolát is elvégezte, hogy a hátrányos helyzetű, szellemi és testi fogyatékos gyerekekkel is hatékonyan foglalkozhasson, őket se hagyja lemaradni. A nyolcadik tanévet kezdte 2008 szeptemberében. A fiatal, lelkes tanítónő olyan embereket szeretne nevelni, akik segítik egymást és segítenek másokon. Nem az számít, hány ötöst szereznek, hanem hogy ne hagyják cserben a társaikat. „Nem zseniket akarok gyártani” – e mondat szellemében dolgozik, s részben saját fejlesztésű eszközökkel teszi érdekesebbé a tanórákat.

A nap közös beszélgetéssel indul. A gyerekek a szőnyegre telepednek, s elmondják, mi történt velük az elmúlt napon, akár délelőtt, akár délután. Minden napban találni kell valami jót, legyen az bármilyen apróság. A rossz élményeket is kibeszélhetik a gyerekek, s ez azért fontos, mert ha magukban tartják, nem tudnak figyelni, nehezebben megy a tanulás. Csak az beszélhet, aki a varázslabdát a kezében tartja. (A varázslabdáról még lesz szó.)

A csoportmunkában zajló foglalkozások előnyei közül talán a legfontosabb, hogy a gyerekek látják egymás reakcióit, s adott esetben fegyelmezik is egymást. A munka kezdetén a különböző színű feladatkártyákból húznak egyet a tanulók. A kártyák közül egyelőre a következőket használják: edző, csendkapitány, időfigyelő, bátorító, ellenőr. Később lesz majd jegyző és szóvivő is. Az edző a csapatkapitány, ő vezeti a csoportot. A csendkapitány ügyel arra, hogy jól viselkedjenek a csoport tagjai, hangos beszéddel ne zavarják osztálytársaikat. Az időfigyelő a tanterem falán lévő órát tartja szemmel, amelyen kék színű koronggal jelzi a tanítónő, hogy meddig dolgozhatnak; ha a nagymutató a kék jelhez ér, be kell fejezni a munkát. A bátorító feladata, hogy a munkára biztassa társait, az ellenőr pedig a feladatok ellenőrzését végzi. A jegyző tiszte majdan az lesz, hogy a csoport által megoldott feladatok megoldását papírra vesse, a szóvivő pedig közvetíti a csoport által megbeszélteket.

A csoportbontás is játékosan történik. Műanyag filmesdobozkákban különféle dolgok lapulnak: gyufa, kréta, betűtészta, papírgalacsinok, vagy épp üres a doboz. A gyerekek választanak egyet, azt megrázzák, s akik hasonló hangot hallanak, azok kerülnek egy csoportba. A tanító finoman irányíthatja, befolyásolhatja a csoport összetételét, hiszen így valósulhat meg a célzott differenciálás, a gyerekek azonban nem érzik ezt.

A változatos és izgalmas tanórákhoz különböző segédeszközök tartoznak, a következőkben ezekről lesz szó.

Varázslabda

Egy régi mártélyi kézművestáborban készült különféle színes-mintás rongydarabokból, nincs két egyforma „oldala”, puha, jó megfogni, ha dobják, sosem érkezik ugyanúgy a kézbe. A napindító beszélgetéskor az szólhat csak, akinél a varázslabda van. Vagy ha a szorzótáblát gyakorolják, s az egyik tanuló kérdez, akkor az válaszolhat, akinek a labdát dobja.

Iskolatábla

Az iskolatábla memóriafejlesztő játék. A képek, ábrák egy része a helyesíráshoz kapcsolódik, és számkártyákat is használnak. Öt másodpercig nézhetik a diákok a táblát, minden csoporttag egy-egy oszlopot figyel.

Csipeszes tábla

A fekete-fehér ábrán nem látszik, hogy az egyes szorzási feladatok különböző színnel szerepelnek a papíron. Sorrendben: barna, kék, sárga, fekete, lila, világoszöld, világoskék, narancssárga, sötétzöld, piros. A tanuló a megfelelő színű csipeszt illeszti a helyesnek vélt szám mellé. Ha megfordítja a lapot, ellenőrizheti, jól oldotta-e meg a feladatot: ha a csipesz és a papíron szereplő pötty színe azonos, akkor helyesen választott. Az önellenőrzés azért is hasznos, mert a tanítónő ez idő alatt foglalkozhat a gyengébb képességű gyerekekkel. Természetesen nemcsak a szorzást, hanem más számtani műveletet is gyakorolhatnak a gyerekek ezzel a módszerrel, de magyar- vagy környezetórán is előkerülhet a csipeszes tábla – használatának csak a fantázia szab határt.

TUD-lak

Az éppen aktuális tudnivalókat tartalmazza ez a házikó alakú tabló. Például itt olvasható el a könyv nélkül megtanulandó Altató szövege, a szorzótábla, az írott nagy- és kisbetűk, a szótagolás és elválasztás szabályai, a szóvégi magánhangzókra, a szótőre és a toldalékokra vonatkozó tudnivalók.

Gyümölcstábla

A tanítónő saját találmánya. Az ábécé betűi­t és a fontosabb írásjeleket tartalmazza, s a gyerekek kódok segítségével rakják össze a szavakat, mondatokat. Például: szőlő 1 + alma 1 = fa. Vagy: alma 10 + körte 9 + alma 1 + szőlő 6 + cseresznye 10 + szilva 9 + szőlő 8 + alma 1 + körte 3 + szőlő 5 + cseresznye 4 + szőlő 9 + körte 9 + alma 1 + körte 1 + szilva 5 = Éva ír, Kati olvas.

Ha a kötelező gyakorlatokkal végeztek a tanulók, úgynevezett időkitöltő feladatokat oldhatnak meg. Választhatnak a csillaggal jelölt borítékok közül, saját maguk döntik el, hogy könnyebb vagy nehezebb feladat megoldására vállalkoznak-e (a csillagok száma a feladatok nehézségi fokát jelzi: *, **, ***). Ezeket később értékelik, s hogy a kellő motiváció meglegyen, valamilyen jutalomban is részesül a pluszmunkát végző gyerek.

Az osztály részt vesz a Pindur Pandúr elnevezésű országos közlekedésbiztonsági versenyen, a Szivárványújságban meghirdetett anyanyelvi vetélkedőn és az adonyi iskola által kiírt szövegértési versenyen. A tanulók közül öten tagjai az alsó tagozatosokból álló színjátszó szakkörnek, melyet osztályfőnökük vezet. (Mások fociznak vagy ritmikus sportgimnasztikáznak.) Az első félévben a karácsonyi műsorra készülnek, amelyet az iskolai és a községi ünnepélyen kívül a martonvásári Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákotthonban is előadnak (de volt már példa arra is, hogy az óvodában is felléptek). A második félévben a kulturális bemutatón vicces történetet vagy mesét mutatnak be.

Összegzés

A ráckeresztúri általános iskola pedagógiai elképzelései és gyakorlata azért példaértékű, mert elsősorban a gyerekek egyéni fejlődési üteme számít, s ehhez igazítják a tanítási módszereket, a tanórák felépítését. A tantestület tagjai tudják, hogy változatos, izgalmas óra­vezetés szükséges a figyelem fenntartásához, s hogy a gyerekek sokkal együttműködőbbek, ha nem mindig a hagyományos, frontális osztálymunka keretei között kell dolgozniuk. A koope­ratív tanulási-tanítási technikák, a projektek arra jók, hogy gyakran csoportmunkában vagy játékos formában sajátítsák el az ismereteket, és mintegy észrevétlenül gazdagodjon tudásuk. A gyakori önellenőrzésnek köszönhetően a gyerekek reális énképet alakítanak ki magukról, s hozzászoknak saját teljesítményük elfogulatlan megítéléséhez is. A gyerekek és a felnőttek közötti kapcsolat a tanórákon kívül is alakítható, erre szolgálnak a szakkörök, a nyári táborok. Nem feltétlenül csak pénzkérdés, hogy a közoktatás gyökeresen megújuljon, s megvalósuljanak a régóta esedékes reformok.

Mellékletek
Projekttervek a 2007/2008-as tanév végén

Indiánok
2. a, 2. b, 3. a

Előkészítő időszak:

§  gyűjtőmunka (képek, cikkek, zenék, könyvek, filmek stb.),

§  ruházat megtervezése, elkészítése a szülők bevonásával,

§  a kézműves-foglalkozáshoz szükséges anyagok beszerzése: faanyag, fonal, gyöngyök, tollak stb.,

§  a kirándulás megtervezése.

1. nap:

§  filmnézés az indiánokról,

§  indián törzsek alapítása,

§  nevek választása, csatakiáltás, arcfestés,

§  totemoszlop faragása.

2. nap:

§  Múzeumlátogatás Érden ➜ az indiánok használati tárgyainak bemutatója tesztlap kitöltése.

§  Indián játékok (célba lövés, tűztánc stb.)

3. nap:

§  indián ételek bemutatója,

§  tablók elkészítése,

§  indián karkötők csomózása,

§  zenehallgatás ➜ tánc.

4. nap:

Bemutató:

§  térkép – indián törzsek,

§  törzsek bemutatója,

§  életmód, viseletek, ünnepek,

§  szavak tanítása,

§  települések szokásai,

§  tablók, ételek, ékszerek, játékok bemutatása, kiállítása.

Olimpia

Hétfő: ókori olimpia

Délelőtt:

§  története ➜ miért volt, hol volt?

§  ókori szokások ➜ római állampolgárrá avatás (eskü),

§  ókori divat ➜ tóga,

§  római számok,

§  csákó + pajzs készítése a délutáni fegyveres futáshoz,

Délután:

§  ókori olimpiai játékok (olimpiai eskü),

§  előtte minden számról a játék tulajdonságainak rövid felvezetése,

§  pl. fegyveres futás, ugrás, lovaglás, grundbirkózás stb.

Kedd: újkori olimpia

Délelőtt:

§  kvíz a hétfőn tanultakból,

§  sportolók arcképeinek összerakása (ki ő és miben nyert?),

§  kézműves-foglalkozás ➜ művészeti olimpia,
➜a pekingi olimpia kabalái,

§  egészséges emberek, sportolók, ételek ➜ délben közös salátakészítés.

Délután:

§  5 karika ➜ kontinensek, faji előítéletek, a másság elfogadása,

§  paralimpiai játékok ➜ csörgőlabda,

§  különböző testi akadályozottságok előidézése.

Szerda: újkori olimpia

Délelőtt:

§  az újkori (Kemény Ferenc az egyik alapító tagja) és az ókori olimpiák összehasonlí­tás­a,

§  a csapat- és az egyéni sportok közötti különbségek, hasonlóságok,

§  dopping ➜ már az ókorban is,

§  kitűző + csapatcímer készítése.

Délután:

§  túra: kanálispart,

§  papírhajóverseny,

§  sportolók képeinek keresése + ki van rajta, mit sportol(t)?

§  ünnepélyes eredményhirdetés ➜ érmekkel, dobogóval, koszorúval (csapatban és egyéni­ben).

Tej 3. b, 4. a, 4. b

1. nap:

Tehenészeti telep meglátogatása Lászlópusztán autóbusszal.

2. nap:

Plakátkészítés (anyaggyűjtés)

§  tejtermékek

§  tehénfajták

§  „tejfajták” (tehén, kecske, juh, ló)

+ rajzkészítés az élményekről

Tejesdobozból tehénfarm: tehenek, istálló, kanász stb. kiállítási anyag

3. nap:

Gyűjtés: ételreceptek tejből, tejtermékből + tejtermékek kóstolása (vásárlás),

egészséges életmódra nevelés,

tejtermékek megszerettetése.

+ tehenes versek, mesék, dalok gyűjtése:

§  A török és a tehenek

§  Iciri-piciri

§  Két kicsi kecske

4. nap:

Kiállítás, egymás munkáinak megismerése, megtekintése

Víz

Előkészítő munka:

§  képek gyűjtése a vízpart élővilágáról,

§  vízi járművek képeinek gyűjtése,

§  ásványvizes flakonok gyűjtése,

§  kirándulás szervezése, engedélyek beszerzése,

§  szükséges anyagok beszerzése (papír, filctoll, zsírkréta, olló, ragasztó).

1. nap: A víz útja

§  a vízmű megtekintése,

§  séta a víztoronyhoz,

§  néhány kerti kút (fúrt, ásott) megfigyelése,

§  látogatás a szennyvíz-tisztítóhoz (vezetéssel).

2. nap:

§  tablókészítés (álló- és folyóvizek, sós és édesvizek és élőviláguk),

§  „akvárium” készítése különböző technikákkal (rajz, kivágás, festés, ragasztás),

§  gyógyvizek; hazánk gyógyfürdőinek megjelölése a térképen; a helyes fürdőzés szabályai; melyik víz milyen betegségek gyógyítására alkalmas,

§  érdekességek az élővilágból (melyik élőlénynek mennyi a víztartalma),

§  közmondások, találós kérdések a vízről.

3. nap:

§  vízi járművek készítése ásványvizes flakonokból, tutajkészítés,

§  római kori vízhálózat tervezése, makettkészítés,

§  űrmértékek, mérés, becslés,

§  kedvenc poharammal „pohár-szépségverseny”,

§  papírcsónak, papírhajó hajtogatása, vízre bocsátása,

§  a víz körforgása.

4. nap:

§  az elkészült tablók, makettek, papírhajók kiállítása,

§  találós kérdések,

§  beszámoló az első napi kirándulásról.

Reneszánsz (projektterv)

Tervezett programok:

§  korabeli ékszer- és hajdíszkészítés,

§  reneszánsz tánc tanulása, bemutatása,

§  a visegrádi vár makettjének elkészítése,

§  iniciálé-rajzverseny,

§  Mit ehettek Mátyás király udvarában? (ételkészítés, ételkóstolás),

§  lovagi játékok (célba dobás, ügyességi játékok),

§  íjászbemutató,

§  színdarab bemutatása az igazságos Mátyás királyról,

§  korabeli viseletek megelevenítése (diákbemutató a királyi udvarban),

§  tablók készítése a reneszánsz világáról (irodalom, viselet, a királyi udvar, a kor találmányai, a humanista életfelfogás… témakörökben).

Időbeosztás:
(A megvalósítást – természetesen – előzetes gyűjtőmunka, anyagbeszerzés, ruhakölcsönzés stb. előzi meg.)

1. nap:

§  tablókészítés

§  tánctanulás

§  színjátszó-próba

§  makett-készítés

2. nap:

§  ékszerkészítés

§  táncpróba

§  színjátszópróba

§  iniciálé-rajzverseny

3. nap:

§  az előző két nap produktumainak elrendezése, befejezése, a következő napi kiállítás előkészítése

§  előkészületek a másnapi ételkóstolóra (nyersanyag vásárlása, edények, eszközök…)

§  viseletkölcsönzés

§  lovagi játékok

4. nap: FINÁLÉ

§  A reneszánsz világának, hangulatának bemutatása a korábbi három napban elkészített produktumok, makettek, ékszerek, tablók segítségével.

§  Korabeli zene- és táncbemutató, amely egyszersmind táncház is lenne (a más projektekben részt vevő diákok és tanárok bevonásával).

§  A Mátyás királyról szóló színdarab bemutatása.

§  Ételkóstoló, amelyet a korabeli ruhákba öltözött, illetve az általuk készített ékszerekkel ékesített lányok kínálnak az érdeklődőknek kellemes reneszánsz muzsika kíséretében.

§  Íjászbemutató – meghívott íjász sportoló előadásában.

Footnotes

1. ^ Az írás elkészítéséhez segítséget nyújtott Gózonyné Szekeres Ildikó, a ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, Gergely Gabriella tanítónő, a 2. b osztályfőnöke, és hasznos információkkal szolgált az iskola és a község honlapja (www.petofi-rkeresztur.sulinet.hu, www.rackeresztur.hu), valamint a Ráckeresztúri Hírek című havilap is.
2. ^ A levelezős verseny és a területi döntő feladatait az iskola tanítónője, Pintér Piroska állította össze.
3. ^ Huszonegy felső tagozatos tanuló vette fel a versenyt Kristóf László matematika–informatika szakos ta­nárral.
4. ^ A műsor összeállítója és rendezője Gergely Gabriella tanítónő.