A projektérettségi
Az első év tapasztalataiból
[1]Az új, kétszintű érettségi egyik legérdekesebb eleme a projektérettségi. A szerzők áttekintést adnak a projektmódszer lényegéről, és bemutatják négy tárgy – ember- és társadalomismeret, etika; társadalomismeret; mozgóképkultúra és médiaismeret; emberismeret és etika – projektérettségijének jellemzőit. Megismerkedhet az olvasó az érettségi lehetséges témáival, a projekt kidolgozásának menetével, az értékelési eljárással, a projekt jellegű vizsgához szükséges feltételekkel. A szerzők összegzik a 2005-ös projektérettségik első tapasztalatait is.
A kétszintű érettségi bevezetésével egy új vizsgaforma, új értékelési rendszer, a projektérettségi jelent meg széles körben Magyarországon. Az első év iskolai tapasztalatai különösen izgalmasak számunkra[2] a vizsgarendszer életképességének megítélése, a szisztéma továbbfejlesztése és további működtetése szempontjából egyaránt. A projektérettségire vonatkozó szélesebb körű ismereteink két nagyobb forrásból táplálkoztak. Részben az OKÉV-től,[3] részben pedig az MTA által kiírt kutatási pályázat[4] eredményeiből, amelynek keretében több különböző iskolában tanuló diák projektvizsgáját követtük nyomon. A kutatás négy tantárgy – ember- és társadalomismeret; emberismeret és etika; mozgóképkultúra és médiaismeret; társadalomismeret – középszintű vizsgáira irányult, de elsősorban a projektkészítés folyamatára koncentrált. A kutatás végső összegzése még hátravan, de mindenekelőtt a most induló újabb projektvizsga-időszak miatt fontosnak tartottuk tapasztalataink gyors bemutatását.[5]
Néhány szó a projektpedagógiáról
Úgy gondoljuk, hogy a projektérettségi bevezetése alapvető változást hozott mind a középiskolai értékelési rendszerben, mind a projektpedagógia magyarországi elterjedésében. Az utóbbi időben ugyan egyre többet beszélünk a projektekre épülő oktatás reneszánszáról[6], a készségfejlesztő pedagógiáról, és örvendetesen gazdagodott a projektmódszerre vonatkozó szakirodalom[7] mennyisége és minősége is, de mindez az iskolai gyakorlatban még nem igazán érzékelhető. A projektérettségi bevezetése azonban kézzelfogható közelségbe hozta a középiskolák számára a projektmódszerrel való megismerkedés lehetőségét és szükségességét. Ez az új vizsgaforma – akarva-akaratlanul – rákényszeríti a középiskolák vezetőit, érdekelt tanárait, diákjait (és azok szüleit), hogy újragondolják a tanítási folyamat egészét, a tanulói és tanári tevékenység megszokott rendjét, a tanulók értékelését, az iskola és a külvilág kapcsolatát és még nagyon sok mindent.
Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a projektpedagógia s különösen a projektvizsga újdonságát, néhány szóban érdemes összefoglalni a projektekre épülő oktatás legfontosabb jellemzőit. Induljunk ki Hortobágyi Katalinmeghatározásából: „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.”[8] Egy meghatározott probléma, téma feldolgozásának legfőbb pedagógiai újdonsága, hogy a diákok nem „előre elkészített tudáscsomagok végeredményeit”, elméleti összegzéseit tanulják, hanem – az alapvető emberi tanulást véve mintául – felfedeznek, kutatnak, és reprodukciók helyett önálló produktumokat hoznak létre. Ez a produkció lehet egy cikk vagy házi dolgozat, egy felmérés vagy interjú, faliújság elkészítése, egy audiovizuális produktum, előadás vagy kiállítás megtervezése és megszervezése, egy iskolai vagy közéleti (pl. környezetvédelmi) akció megtervezése és megszervezése. Az ilyen jellegű oktatás készségfejlesztő jellege mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy nem csupán a produkcióra, az eredményre koncentrál, hanem a projekt létrehozásának folyamatára is. Más szóval a pedagógus alapvető feladata itt az – a hagyományos mester-tanítvány viszony mintájára –, hogy képessé tegye a diákokat egy teljes munkafolyamat (a tervezéstől a megvalósításig) végigvitelére. Ebben az értelemben tehát itt az elsődleges cél a magas szintű munkakultúra kialakítása. M. Nádasi Mária a következő definíciót javasolja a projektmunka fogalmára: „…valamely komplex téma, azaz pedagógiai projekt olyan feldolgozása, amelynek során a téma meghatározása, a munkamenet megtervezése és megszervezése, a témával való foglalkozás, a munka eredményeinek létrehozása és bemutatása a gyerekek valódi önálló (egyéni, páros, csoportos) tevékenységén alapul. A pedagógus feladata a gyerekek önállóságának helyt adni, ezt az önállóságot facilitátorként, szupervizorként, tanácsadóként segíteni.”[9]
A problémacentrikus megközelítés mellett azonban a projektpedagógia legfontosabb újdonságaimódszertani jellegűek. Csak a legfontosabbakat soroljuk.
Tevékenységorientáltság • Bármi is a feldolgozandó téma vagy a megoldásra váró probléma, csakis valamiféle tevékenységen (valamiféle önálló kutatómunka írásos, illetve audiovizuális összegzése, tervezés, szervezés stb.) keresztül lehet megközelíteni. Mindez azt is jelenti, hogy az elméletnek a közvetlen projektmunkában csupán annyi szerepe van, amennyit a feladat igényes megoldása megkíván. Ez nem jelent elméletellenességet, csupán azt, hogy a tágabb elméleti hátteret a közvetlen projektmunkán kívül (előtte vagy utána) kell biztosítani.
Tartalmi komplexitás • Ha a tartalmat vesszük szemügyre, akkor az a sajátossága válik egyértelművé, hogy képtelen igazodni a hagyományos tantárgyi besoroláshoz. Ugyanúgy, mint bármiféle tudás, ez is komplex. Meghatározó, helyesebben szervező eleme lehet egy tantárgy vagy inkább műveltségterület, de más tantárgyi területekről is integrálhat ismereteket. Arról nem is beszélve, hogy olyan témakörök, tartalmak kerülnek az iskolai munka homlokterébe, amelyekről eddig semmilyen tantárgyi összefüggésben nem esett szó. Tartalma tehát több tantárgy anyagából, komplex, illetve integrált módon tevődik össze.
Önállóság • A hagyományos tanítási formákhoz képest itt különösen nagy hangsúly van az önálló tanulói munkavégzésen. Az önállóságnak érvényesülnie kell a munkafolyamat valamennyi szakaszában a tervezéstől a megvalósulásig. Nagyon fontos, hogy a projektmunka a tanuló személyes érintettségére, érdeklődésére, „kutatási kíváncsiságára” épüljön, és lehetőség szerint élményszerűvé váljon (mindez nem a „szórakoztatva tanulás fából vaskarikáját jelenti, hanem például, hogy büszke tudjon lenni az elvégzett feladatra és a produktumra). A tanár feladata tehát ebben az értelemben az, hogy valódi pedagógus (gyermekvezető) legyen, aki biztosítja a diákok önálló munkavégzésének a feltételeit.
Kooperatív technikákra épülés • A hagyományos projektmunka lényegét tekintve a kooperatív tanítási forma. Ez annyit jelent, hogy kiemelkedő szerepet kap a kooperatív csoportmunka, tehát maga a tanulói aktivitás, valamint a csoporton belüli verseny helyett az együttműködés. Maga a projektvizsga ebből a szempontból látszólag kilóg a sorból, hiszen az érettségi a diákok önálló megmérettetéséről szól. Egyrészt azonban itt is nagyon nagy szerepe van az együttműködésnek (és az együttműködési készségnek), hiszen a vizsgázónak roppant szorosan és hatékonyan kell együttműködnie konzulens tanárával, másrészt a projektmunkához elengedhetetlen „külső szereplőkkel”. Reményeink szerint a későbbiekben a projektérettségi esetében is kialakulnak majd azok a formák, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok csoportosan dolgozzanak vizsgaprojektjeiken.
A képességfejlesztésre koncentrálás • A tartalom szabadabb felfogása mellett a képességfejlesztés szigorúbb megjelenése látható. A tevékenységorientáltság és a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása természetesen céljaiban és elvárásaiban is a különböző képességek fejlesztését szorgalmazza. Maga a munkaforma alkalmas arra, hogy többféle képesség egyszerre is fejleszthető legyen. Egyrészt azok a képességek, amelyek nem köthetők tantárgyakhoz (például empátia, szociális érzék, önértékelés, egymásra figyelés), másrészt általában a tanulási képességek (például szövegértés, információgyűjtés és rendszerezés, az olvasottak előadása) és végül természetesen a szaktantárgyi képességek.
Időkezelés • A projektek időkezelése rendkívül rugalmas. Egyes projektek megvalósításának időtartama eltérő lehet (egy naptól akár egy évig). A projektérettségi esetében éppen az a szerencsés, hogy a tág időkeret és a szigorúan meghatározott munkafázisok (az ún. munkanaplóban pontosan szabályozva vannak a munkafolyamat kiemelkedő szakaszai) rugalmas, de nem parttalan keretet biztosítanak a diákok számára.
Motiváció • Tanárként sokszor kerülünk szembe azzal a problémával, hogy diákjaink nem érdeklődnek a tananyag iránt, nem eléggé motiváltak. A projektvizsga esetében ez kevésbé jellemző. A projektmunka ugyanis megkívánja, hogy a tanulás a diákok problémafelvető kérdéséből, valamiféle személyes megközelítésből induljon ki, és a projekt egész fázisában szoros együttműködés alakuljon ki a tanár és a diák között.
Mester-tanítvány viszony • A projektmunka alapvetően felborítja a hagyományos tanár-diák szerepbeosztást. A tanárt eleve „kellemetlen” helyzetbe hozza, hiszen olyan résztémákba botlik, amelyek nem szerepelnek a tankönyvekben, tanmenetekben. Az ismeret és tudás megtestesítőjéből a tanulásmódszertan – ismeretszerzés –, a kritikai gondolkodás szakemberévé, vagyis módszertani szakértővé és segítővé kell válnia. Meg kell mutatnia, hogyan ismerhetünk meg, dolgozhatunk föl egy addig számunkra idegen témakört. A tanár ismeretközlőből segítő, együttműködő társsá alakul, része és nem ellenőre lesz a közös alkotás folyamatának.
A projektérettségi[10] általános jellemzői[11]
Az általunk kiemelt tantárgyak – ember- és társadalomismeret, etika, társadalomismeret, valamintemberismeret és etika – esetében a projektérettségi a középszintű írásbeli vizsgának felel meg. A projektvizsga folyamata leginkább az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny lebonyolítási rendjére emlékeztet. A diákoknak több hónap áll rendelkezésre, hogy előre megadott témákból választva tanári segítséggel elkészítsék projektmunkájukat, melyet a szóbeli érettségi keretében kell majd „megvédeniük”. A projektérettségi legfontosabb szemléleti jellemzője, hogy vizsgáztatók nem csak az eredményt, magát a produktumot értékelik. A végső osztályzatban ugyanis kiemelt szerepet kap az alkotófolyamat egészének, valamennyi fázisának értékelése (az erre vonatkozó tanári feladatokról a későbbiekben lesz szó).
A projektérettségi témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle – a helyi viszonyoknak megfelelő – megközelítést is lehetővé tesz: A környezetszennyező és környezettudatos magatartás, A helyi önkormányzat működésének társadalmi visszhangja stb.
Példák a projektmunka lehetséges műfajaira:
- hagyományos házi dolgozat – egy téma 10-15 oldalon történő leíró bemutatása;
- kérdőíves felmérés készítése és összegzése;
- szerkesztett interjúk készítése (írásban);
- audiovizuális produktumok (rövidfilm, CD, fotósorozat);
- közéleti diákrendezvény megszervezése és annak dokumentálása;
- műsorsorozat, önálló kiadvány készítése (pl. iskolaújság, iskolarádió, iskolatévé) és annak dokumentálása;
- iskolán kívüli közéleti akció (pl. környezetvédelmi) szervezése és dokumentálása, illetve az abban való dokumentált részvétel.
A projektérettségi témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikéből választja. A témaköröket az OKÉV hónapokkal az adott vizsgaidőszak előtt teszi közzé. Az elkészült munkákat a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervező intézménybe, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni. A projektmunka megvédése a szóbeli érettségin, annak az erre a célra elkülönített részében történik.
A projektérettségi értékelése három nagyobb területre terjed ki.
- Értékelni kell: a téma kiválasztását, a hipotézis kialakítását, a tervezet és a bibliográfia elkészítését, a nyers változat, illetve a mintafejezet megírását, esetleg a szervezési munkát és egyéb fázisok elvégzését. A konzultációkat tartó szaktanár rövid szöveges értékelést (jegyzőkönyvet) készít az elvégzett munka szakszerűségéről.
- Értékelni kell természetesen a munka tartalmát, eredményét is: házi dolgozat, felmérés, interjú, audiovizuális produktum, kiadvány, rendezvény, akció stb.
- Értékelnie kell a projektmunka megvédését is. A vizsgázónak röviden be kell mutatnia projektjét és válaszolnia kell a szaktanár, illetve a vizsgabizottság tagjainak kérdéseire.
Az elkészült munkát érdemes az iskola nyilvánossága elé tárni (publikálni): nyilvánosan bemutatni, elhelyezni az iskolai könyvtárban stb.
Első benyomásaink, tapasztalataink a projektérettségiről
Az óvatos alcím arra utal, hogy még nem összegeztük kutatásainkat, így tételes leírás helyett inkább csak a legszembetűnőbb tapasztalatokat, tanulságokat mutatjuk be elsősorban a tanári visszajelzések alapján.
Adatszerűen
Az általunk vizsgált tantárgyakból a 2004/2005-ös tanévben május–júniusban – Magyarországon első alkalommal – a középszintű érettségire jelentkezők száma[12] a következő volt:
- emberismeret, etika: 84;
- ember- és társadalomismeret, etika: 100;
- mozgóképkultúra és médiaismeret: 487;
- társadalomismeret: 488.
A projektérettségi feltételrendszere
A projektérettségi – újdonságához és jelentőségéhez képest – nem kapott komoly figyelmet és támogatást a közoktatási rendszerben. A visszajelzések és saját tapasztalataink is egyértelműen azt mutatják, hogy a közoktatási kormányzat nem gondolta következetesen végig az új vizsgaforma bevezetésének szerteágazó következményeit, így az alapvető feltételek hiányát – mint már oly sok esetben – a tanárok többlet-erőfeszítésével lehetett csak pótolni. Az „oda nem figyelés” leglátványosabb példája az, hogy a számtalan jelzés ellenére még senkinek nem tűnt fel, hogy a projektérettségi a projektvezető tanártól egész tanéven át tartó folyamatos munkát igényel (konzultációk, bírálatok, külső kapcsolatok szervezése stb.), miközben ugyanannyi honoráriumot kap, mintha egy középszintű érettségi írásbeli dolgozatot javítana. Mindez hosszú távon nagyon súlyosan veszélyezteti a projektérettségi létét, hatékonyságát és komolyságát, hiszen lényegében ellenérdekeltté teszi a tanárokat abban, hogy vállalkozzanak az ilyen jellegű tevékenységek és értékelési formák megtanulására és alkalmazására.[13]
A feltételrendszer terén természetesen vannak jó és rossz tapasztalataink egyaránt. Az elmúlt egy évben viszonylag egyértelművé és elfogadottá vált a jogi szabályozás, az érintett tárgyak érettségi vizsgái nagyobb gond és botrány nélkül zajlottak. Ugyanakkor még mindig komoly bizonytalanságot és rendezetlenséget jelent, hogy a többi tantárgytól eltérően itt már az első félévben megkezdődik (a projektmunka készítésével) az érettségi vizsga, miközben a diákok hivatalosan csak a második félévben jelentkeznek a májusi érettségi vizsgára. A diákok így sok esetben kevésbé veszik komolyan első félévi feladataikat – aztán a második félévben kell kapkodniuk –, a tanárok pedig nehezebben tudják munkára ösztökélni a diákokat.
Lényegében elmaradt az iskolavezetők felkészítése a projektérettségire. Mindez sok helyen számtalan kisebb-nagyobb kellemetlenséget okozott mind a projektvezető tanároknak, mind az iskola vezetőinek. Ezek kisebbrészt belső szervezési nehézségek voltak (a konzultációs hiányzásoktól a fénymásolási kapacitás hiányáig), nagyobbrészt azonban az iskolán kívüli partnerek „intenzívebb jelenléte”, szervezése jelentett gondot. Ebből a szempontból nyilvánvalóan azokban az iskolákban volt problémamentesebb a projektérettségi, ahol az iskolavezetés rugalmasabb, innovatívabb volt, illetve ahol a projektvezető nagyobb tekintéllyel, nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkezett. A jövőre nézve azonban megnyugtatóbb volna, ha az informális viszonyokat minél formálisabb, szabályozottabb keretek váltanák fel a projektérettségi területén is. Jó lenne elérni, hogy ne megszállottakra, „hősökre” épüljön ez a terület, hanem nyugodtan dolgozó szakemberekre. Az iskolák oldaláról fontos tanulság volt annak tudatosítása, hogy a projektekre épülő oktatás, így maga a projektérettségi is több szervezést igényel, idő- és pénzigényesebb, mint a hagyományos tantárgyak többsége. Nagyobb központi vagy helyi[14] támogatás és (nem vagy) az életszerű projektmódszerben való hit szükséges tehát ahhoz, hogy egy iskola közössége a hagyományos tanítási módszerek helyett a projektpedagógiát válassza.
Az OKÉV által biztosított tájékoztatórendszer lényegében jól és megbízhatóan működött, a jogszabályoknak megfelelően időben megjelentek az interneten a témakiírások, vizsgaleírások és a szükséges információk. Gondot legfeljebb az okozott (s okoz időnként ma is), hogy az OM honlapján különböző szabályozási időszakok – sokszor egymásnak is ellentmondó – dokumentumai, leírásai találhatóak különböző elérési helyeken, így időnként nehezen volt eldönthető, hogy melyik az aktuális, legfrissebb dokumentum, illetve információ. Szerencsés volna, ha a honlapot ebből a szempontból hierarchizálni lehetne.
Úgy látjuk tehát, hogy a projektérettségi szélesebb körben történő elterjedését elsősorban az elvégzett tanári munka honorálásával és/vagy a többletmunkára órakeret biztosításával lehetne segíteni. Ezen túlmenően természetesen folyamatos továbbképzésekre, segédanyagok kiadására volna szükség. Különösebb központi támogatásra, esetleg presszióra azonban nincs szükség, mert – mint a továbbiakból kiderül majd – a vállalkozó diákok és tanárok körében népszerű a projektérettségi.
Diákszemmel
Az elkészült projektekből, a diákok és a tanárok visszajelzéseiből megállapítható, hogy a diákok számára egyértelműen előnyös a projektérettségi bevezetése.
- A tanulók számára rendkívül fontos volt az újszerűség, az életszerűség, hogy kiléphetnek a mindennapok rutinjából (ez egyébként a projektet szervező pedagógusokat is motiválta).
- Kihívást jelentett számukra az önállóság lehetősége, sok tanár és diák fogalmazta meg az érzelmi azonosulás, a személyesség és az élményszerűség szerepét.
- Jónak bizonyult az is, hogy a diákok több témából választhattak. A döntés során ugyanis fel kellett mérniük saját képességeiket, lehetőségeiket, érdeklődésüket, felelősségérzetüket.
- A diákok részéről a legpozitívabb visszajelzés az volt, hogy úgy érezték, végre valamit – cikk, videofilm, fényképalbum, magnókazetta – alkottak, melynek elkészítésére a későbbiekben is büszkék lehetnek.
A sikertörténetek közül bennünket is meglepett, hogy a társadalomismeret-érettségi milyen népszerű volt a felnőttoktatásban. A magyarázat persze kézenfekvő. A társadalmi kérdésekben tapasztaltabb, egy-egy témában könnyebben elmélyülő felnőttek számára könnyebb volt projektet készíteni és társadalomismeretből érettségizni, mint a hagyományosabb, kötöttebb iskolai tárgyakból.
Persze voltak kisebb-nagyobb drámák is a vizsgázó diákok körében.
- Nagyon sok diáknak gondot okozott a határidők betartása.
- Sokan rosszul mérték fel erőiket, munkabírásukat, és a nagy ívű tervekből végül „összecsapott” végeredmény született.
- Néhány diák számára „váratlanul” kiderült, hogy nem tud rendesen kommunikálni, szervezni, segítséget kérni, együttműködni.
- Elsősorban tanári visszajelzésből tudjuk, hogy a diákoknak – a komolyabb munka esetében – sokszor nehéz volt elfogadniuk a kritikát, sokszor körömszakadtáig védték a szakmailag talán valóban nehezen tartható koncepcióikat.
- Egy nyilvánvaló csalásról is értesültünk: amikor a diák az internetről töltötte le a projektmunka nagyobb részét mindenféle hivatkozás nélkül. A projektérettségije így természetesen sikertelen volt, de mindez figyelmeztető jelzés is a diákok és tanárok számára.
A pedagógusok oldaláról
A projektpedagógia, illetve a projektvizsga előnyeiről a korábbiakban már bőven volt szó. A kutatásban részt vevő tanárok egyértelműen fontosnak és eredményesnek ítélték meg a projektérettségi bevezetését – a nehézségek és a honorálatlan többletmunka ellenére ezért is vállalkoztak a projektvezető tanár szerepére. A visszajelzésekből az is kiderült, hogy számukra is az újdonság, az élményszerűség, a kreativitás és a nyitottság (nekik is tanulniuk kellett, hogy követhessék diákjaikat) lehetőségét kínálta a projektérettségi. Ugyanakkor azt is látják, hogy a projektpedagógia és a projektvizsga nem képes választ adni a közoktatásra váró kihívások mindegyikére, nem mindenható csodaszer, amely valamennyi gondunkat megoldja. Az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy a projektérettségi nagyobbrészt még „idegen test” az iskolákban, hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy alkalmazása természetessé váljon. Ha jelenlegi helyzetében végiggondoljuk a projektérettségi előnyeit és hátrányait, azt látjuk, az előnyök nagyobbrészt még a diákok oldaláról jelentkeznek, a tanároknak lelkesedéssel, többletmunkával kell pótolniuk a feltételek hiányát, miközben pedagógiai szempontból meg vannak győződve a projektmódszer előnyeiről, eredményességéről.
A pragmatikus megközelítés érdekében – projektmódszer, illetve a projektérettségi további elméleti dicsérete helyett – ismertetjük a projektvezető tanárok által legtöbbet hangoztatott gondokat, nehézségeket, remélve, hogy a következő évben már kevesebb konkrét problémával kell megküzdeniük.
- Lényegesen több tanári munkát követel, mint a hagyományos érettségi vizsga. Volt például olyan tanár, akinek 22 diákja készített projektet, ami mérhetetlenül sok időt és energiát (konzultációKonzultációk, segítség a külső kapcsolatok szervezésében, jegyzőkönyv, értékelés stb.) igényelt. A többletmunkát ki fogja kifizetni (pénz, órakedvezmény)?
- Drágább, fárasztóbb és időigényesebb, mint a tradicionális tanítási-tanulási, illetve értékelési folyamat.
- Mennyire vihetőek be az iskolákba az aktuális társadalmi problémák?
- Mennyire vihetőek be az iskolába külső szakemberek?
- Bizonytalanabb a tanári szerep: mennyire kell a tanárnak polihisztornak lennie, illetve mennyire támaszkodjon külső szakértőkre. Különösen a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy esetében kérdéses, hogy a tanártól mennyire várhatóak el a magas szintű technikai ismeretek.
- Alapvetően megváltozik – időnként át is fordul – a tanár-diák viszony: esetenként a diák válik egy-egy téma avatott ismerőjévé, a tanárnak inkább csak szervezési, ellenőrzési feladatok jutnak.
- Nehezebben tervezhető mind az időbeosztás, mind a folyamat belső struktúrája (hangsúlyai, összefüggései, komponensei) szempontjából.
- Több pedagógus együttműködését feltételezi.
- Sokkal nagyobb a tér- és eszközigénye.
- Miért nem lehet csoportos munkát végezni az érettségi keretében?
- Kevés az idő a védésre.
- Bár javasolt elv, hogy a projektmunka valamilyen formában kerüljön az iskola nyilvánossága elé, erre nincsen mód (az érettségizett távozik az iskolából, érettségi utáni nyári szünet).
Ajánlások a projektérettségi lebonyolítására
Javaslatok a projektvezetés módszertanához
A projekt elkészítése hosszú időt vesz igénybe, és tanár, diák számára egyaránt az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, nagyon jó lehetőséget biztosít az élethosszig tartó tanulásra és a sikeres érettségire való felkészülésre, valamint a majdani munkavégzéshez is szükséges kompetenciák fejlesztésére. A projektvezető tanárnak és a vizsgázó diáknak folyamatosan együtt kell működnie abban, hogy
- minden feltételt biztosítsanak a projekt elkészítéséhez,
- mennyi idő, energia, pénz stb. szükséges a projekt megvalósításához,
- milyen konzultáció és szakmai segítség(ek) szükséges a projekt megvalósításához,
- milyen részfeladatokból áll a projekt, milyen sorrendben érdemes megvalósítani azokat,
- mi alapján válasszon a megszerezhető információk közül,
- milyen összefüggések vannak a projekt egyes elemei között.
A projektmunka vezetése során új típusú tanári feladatok és pedagógiai készségek kerülnek előtérbe: a projektmunka tervezése és irányítása, szakmai konzultáció és tanácsadás, a munkafolyamat értékelése, az iskolán kívüli (szülők, társadalmi intézmények, szakemberek stb.) támogatások integrálása. A projektek többnyire interdiszciplinárisak, ez nemcsak a diákok, hanem a tanárok számára is új kompetenciák fejlesztését teszi szükségessé.
A projekt során a tanulók kreativitása, alkotói szabadsága kerül előtérbe, melyet összhangba kell hozni az értékelési eljárásokkal is. A projektvizsga a jelölttől önálló munkát igényel, de előfordulhat, hogy a pedagógus készíti elő a vizsgázók által megtervezett különböző személyes találkozókat vagy intézménylátogatásokat.
A projektmunka bizonyos esetekben jelentős technikai hátteret, jó anyagi forrásokat feltételez. Figyeljünk ezért az esélyegyenlőség biztosítására. A házi dolgozathoz hasonló vizsgaanyag készítésekor nem feltétel a dolgozat beköttetése, és az sem, hogy géppel írja a szöveget a vizsgázó, de elvárható, hogy kézírása áttekinthető és jól olvasható legyen. Kézzel írt dolgozat terjedelme a meghatározott oldalszám felső határán (15 oldal körül) legyen az esetleges mellékletek (pl. kérdőív, kép) nélkül. A tantárgyak sokféle műfaj alkalmazását, keverését teszik lehetővé. Bármilyen formát választ a tanuló, elkerülhetetlen, hogy munkájának írásos része is legyen, ahol megfogalmazza célkitűzéseit, értékeli az eredményt és feltünteti a bibliográfiát.
A projektmunka kezdő lépései
A tanulók számára a téma kiválasztása érdekében nyomtassuk ki az OKÉV honlapjáról az adott vizsgaidőszakra vonatkozó projekttémákat. Röviden ismertessük az egyes címekhez kapcsolható tartalmakat, lehetséges műfajokat. Beszéljük meg közösen a projektmunka menetét, sajátosságait, a jelöltre háruló feladatokat, a tanári segítség módját. Hívjuk fel a vizsgázó figyelmét arra, hogy munkanaplót kell vezetnie, abban rögzítenie kell a témaválasztással kapcsolatos motivációit, az ütemezést, a feladatmegoldás szakaszait és a szerzett tapasztalatokat. Tájékoztassuk a vizsgázókat a projekt elkészítésének menetéről, a dolgozat terjedelméről, leadásának végső határidejéről.
Jelöljük ki a témakiválasztás határidejét és az első konzultáció pontos időpontját tanulónként. A jelölt a megadott időpontra egy önállóan elkészített írásos hipotézist hozzon.
Konzultáció (1)
Az első konzultáción értékeljük a témaválasztást és a jelölt által hozott hipotézist. Tisztázzuk, hogy
- a tanuló feladatválasztása megfelel-e lehetőségeinek (pl. lakóhely, információszerzés, pénzügyi feltételek, technikai háttér szempontjából);
- a jelölt a hipotézisét meg tudja-e valósítani életkori sajátosságai, addigi tanulmányai, tudása birtokában.
Beszéljük meg a vizsgázóval a továbbhaladás főbb feladatait.
- Az anyaggyűjtés lehetséges módjai:
- a témával foglalkozó irodalom összegyűjtése (bibliográfia összeállításának módszertana); elsősorban rövidebb terjedelmű, tudományos és ismeretterjesztő cikkek, írások, tanulmányok felhasználását javasoljuk, de a témaválasztás indokolhatja más források, pl. statisztikai évkönyvek, albumok, filmek megjelölését is;
- a projekt elkészítéséhez szükséges jogszabályok felsorolása, megismerése;
- a projekthez kapcsolódó speciális információhordozók (pl. plakát, CD, honlap) összegyűjtése.
- A lehetséges interjúalanyok, szereplők kiválasztása (térjünk ki az ezzel kapcsolatos protokollszabályokra és a személyiségi jogok kérdésére).
- A kérdőív készítésének vagy egyéb közvélemény-kutatási módszerek alkalmazhatóságának feltételei.
- A fényképezés, filmfelvétel, digitalizálás lehetőségei és szükségessége.
- A munkanapló formai, tartalmi követelményei.
- A projektmunkája címe (természetesen a cím végleges megfogalmazására csak a munka befejezésének időszakában kerül sor).
Hívjuk fel a vizsgázó figyelmét a projekt elkészítésének lehetséges anyagi vonzataira és arra, hogy milyen külső technikai segítséget vehet igénybe (filmforgatásnál, CD készítéséhez, rendezvényszervezéskor stb.).
Jelöljük ki a következő konzultáció időpontját és az elvégzendő feladatokat:
- bibliográfia összeállítása;
- tervezet, illetve hálóterv készítése a munka ütemezésére (javasoljuk a munka heti vagy kétheti időszakokra bontását; hálóterv készítését azoknak ajánljuk, akik nem hagyományos házi dolgozat formájában alkotnak, és így több helyszín, időpont, feladat egyeztetését kell megoldaniuk);
- az első változat: részfejezet, illetve részanyagok elkészítése.
Készítsünk jegyzőkönyvet a konzultációról, és ez legyen a jelölt munkanaplójának melléklete! A jegyzőkönyv másik példánya a pedagógusnál marad.
A jegyzőkönyv javasolt tartalma:
Sorszám | Időpont | A megbeszélt munkafázis leírása | Javaslatok a téma további feldolgozásához | Diák aláírása | Tanár aláírása |
---|---|---|---|---|---|
Konzultáció (2, 3)
A második konzultáción ellenőrizzük az előző alkalommal megbeszélt feladatok teljesítését:
- a bibliográfiát,
- a tervezetet, illetve a hálótervet,
- az első változat elkészítését,
- a munkanapló vezetését.
Részletesen megvitatjuk a vizsgázóval az elkészített anyag (nyersváltozat, részfejezet) tartalmi és formai erényeit és hibáit, javaslatot teszünk a korrekcióra. Az addig elkészített munkák alapján áttekintjük az ütem-, illetve hálótervet. Szükség esetén javasoljuk a módosítást.
Egyeztetjük a következő konzultáció időpontját és az elvégzendő feladatokat:
- készítse el a projektmunka bemutatandó részeit vagy a teljes munkát,
- vezesse tovább a munkanaplót.
Ezután rögzítjük a jegyzőkönyvben a konzultáción történteket.
A harmadik konzultáción (amennyiben ez az utolsó, akkor a végső leadási határidő előtt két-három héttel) ellenőrizzük az előző alkalommal megbeszélt feladatok teljesítését:
- az elkészített anyagot,
- a munkanapló vezetését.
Segítséget adunk a munka végső formába öntéséhez. A munkanapló tartalmával kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy térjen ki a munka tervezése és kivitelezése során felmerült döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre is.
Hívjuk fel a tanuló figyelmét a munka leadásának pontos határidejére és arra, hogy az időpont módosítására nincs lehetőség. Figyelmeztessük arra is, hogy a projektmunkával együtt a teljes portfóliót le kell adnia.
A szaktanár teendői a projektmunka leadása után
A tanár az elvégzett munka folyamatának szakszerűségéről és a munka eredményéről a központi javítási-értékelési útmutató alapján rövid szöveges értékelést készít. A többi tantárgy írásbeli érettségi dolgozatainak javításával egy időben kell elkészülni a projektmunkák értékelésével, amelyet a tanuló a szóbeli vizsga előtt megtekinthet.
A legjobb projektmunkákat érdemes a következő tanévben mintaként bemutatni.
A projektmunka megvédése
A diák a szóbeli érettségi vizsgán megvédi a vizsgamunkáját. A védés során a vizsgázó röviden ismerteti a projektjét, és válaszol a vizsgabizottság által feltett kérdésekre. A kérdések során a bizottság megbizonyosodik arról, hogy a vizsgázó önállóan készítette el munkáját. Amennyiben az egyéni munka konkrétumainak bemutatására nulla pontot kapott, akkor a védés összpontszáma is nulla, így a projekt védése elégtelen, ezért a sikeres érettségihez a következő vizsgaidőszakra új projektmunkát kell készítenie.
Szempontok, kompetenciák | % | pont |
---|---|---|
Az egyéni munka konkrétumainak bemutatása | kb. 20 | 4 |
A vizsgabizottság által feltett kérdések megértése, tématartás (az ideális társadalom ismérveit határozza meg) | kb. 20 | 2 |
A lényeg kiemelése (pl. társadalmi értékek, társadalmi problémák) | 2 | |
Érvelési és vitakészség | kb. 20 | 2 |
Kritikai képesség | 2 | |
Hipotézis vagy cél, érdeklődés, motiváció ismertetése | kb. 10 | 2 |
A projektkészítés során szerzett tapasztalatok megfogalmazása | kb. 10 | 2 |
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége | kb. 20 | 2 |
A szaknyelv alkalmazása | 2 | |
Összesen | 100 | 20 |
Mellékletek
I. A projektmunka készítésével kapcsolatos fogalmak
Bibliográfia készítése • A tanuló által ténylegesen elolvasásra, felhasználásra szánt anyagok listája. Rövidebb terjedelmű, tudományos és ismeretterjesztő cikkek, írások, tanulmányok, statisztikai évkönyvek, albumok, filmek pontos felsorolása. A téma jellegéből következően a projektmunka egyes részeihez szükséges egyéb ismeretek (pl. kérdőív és interjú készítésének sajátosságai, rendezvényszervezési útmutató, filmforgatási, fényképezési kiskáté, plakátkészítés sajátosságai) forrását is jelölje meg a tanuló.
Hálóterv • A tanuló készíti saját munkájának ütemezésére. Azoknak ajánljuk, akik nem hagyományos házi dolgozat formájában alkotnak, és így több helyszín, időpont, feladat egyeztetését kell megoldaniuk. Táblázatszerű formája biztosítja a könnyebb áttekinthetőséget. A kész munkához mellékelni kell a megvalósítás különböző fázisainak dokumentumait is (portfólió).
Hipotézis • Néhány mondatos elképzelés a projekttéma feldolgozásának módjáról és tartalmi vonatkozásairól.
Jegyzőkönyv • A projektet irányító tanár által készített néhány soros feljegyzés. Tartalmazza a konzultációk és találkozók eseményeit, idejét. A jegyzőkönyv a munkanapló melléklete.
Konzultáció • A projektmunka érdekében előre meghatározott időpontban folytatott beszélgetés tanár és jelölt között, amelyre a vizsgázó meghatározott feladat elvégzésével készül.
Első változat • A készülő projektmunka egyik részfejezete, illetve részanyaga, melyet a tanár a konzultáció alkalmával véleményez, és ezáltal mintául szolgál a többi rész elkészítéséhez.
Munkanapló • Írásos mű, amelyből kiderül, hogy a tanuló a tervezetet miként valósította meg, és a kész projekthez csatolva kell beadni. Elvárások:
- a projektkészítés különböző fázisaira kell vonatkoznia;
- a tanulónak kell vezetnie;
- rögzítenie kell a témaválasztással kapcsolatos motivációkat;
- a vizsgázó térjen ki a munka tervezése és kivitelezése során felmerült döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre;
- melléklete a jegyzőkönyv.
Dátum | A részfeladat megnevezése | Nehézségek, döntések, problémák | Személyes élmény, vélemény | Következtetések, új célok |
---|---|---|---|---|
10. 15. | Témaválasztás | |||
11. 29. | Interjú készítése | Váratlanul elutazott, a helyettese viszont hajlandó volt válaszolni. | Értesíthettek volna az elutazásról. B. N. mintha nem akarna mindent elmondani. | Újból felvenni a kapcsolatot. |
12. 06. | Interjú készítése | Hosszabb beszélgetésre számítottam, de elrohant. | Kár volt Mikulás napján érkezni, már koccintás előtti volt a hangulat. | Újabb interjú készítése helyett inkább átolvasom a vele készült riportokat. |
12. 07. | Böngészés riportok után | Túl sok a cikk, nem lesz időm mindegyikre. | Csak az utolsó évet használom. | Fárasztó a böngészés. |
Portfólió • A projekt kidolgozása során keletkező dokumentumok (tervek, vázlatok, kérdőívek, konzultációs jegyzőkönyvek, mellékletek, munkanapló) összessége, amely hitelesíti a projektkészítés folyamatát.
Találkozó • Témája egy előre nem tervezett, aktuálisan felmerülő kérdés, probléma megoldása. A projekt érdekében folytatott fontos beszélgetés tanár és jelölt között, amelyet egyaránt kezdeményezhet a vizsgázó és a tanár. Általában egyszerre egyetlen diák van jelen, de ha többen ugyanazt a témát választották, egyszerre két-három jelölt is jelen lehet.
Tervezet készítése • A tanuló készíti el a projekt részfeladatainak ütemezésére. Mellékelni kell a kész munkához. Megvalósulásának fázisait a tanárral közösen a konzultációk alatt ellenőrzik. A tanárt segíti a projekt folyamatának értékelésében.
II. Egy példa: projektkiírás és javítókulcs
A társadalomismeret projektérettségi témái 2004/2005-ben
A társadalomismeret tantárgy középszintű vizsgájára jelentkező diákok projektmunkát készítenek. Az alábbi három téma közül a jelöltnek egyet kell kiválasztania és az általa kigondolt cím alapján feldolgoznia. A témákhoz kapcsolódó szempontok csupán javaslatok, ötletek, amelyek orientáló jellegűek, ezért nem szükséges valamennyit figyelembe venni a munka során. Ugyanez vonatkozik a vizsgaleírásban olvasható műfajokra is. Ha a téma úgy kívánja, a munka megvalósítható egy műfajon belül, de több műfaj alkalmazásával is. A munka tartalmát illetően fontos a téma komplex megközelítése. A választható témák a következők.
1. A helyi önkormányzat működésének társadalmi visszhangja
Elemezze településén a helyi önkormányzat működését egy adott területen (pl. oktatás, egészségügy, közlekedés)
az önkormányzati rendeletek, illetve a helyi sajtó tükrében!
Végezzen felmérést környezetében: hogyan látják az önkormányzat tevékenységét egy kiválasztott
(pl. oktatás, egészségügy, közlekedés) területen!
A téma azoknak ajánlható, akiket érdekel a helyi önkormányzat működése. Javasolható, hogy a jelölt az önkormányzati törvény áttanulmányozásával kezdje a munkáját, mert ebből megismerheti a tényleges önkormányzati feladatokat. Javasolt műfajok: esettanulmány, kérdőíves felmérés, interjúkészítés, audiovizuális produktum, oknyomozó riport, dokumentumelemzés, esszé.
2. A környezetszennyező és a környezettudatos magatartás
Mutasson be helyi példákon keresztül környezettudatos és
környezetszennyező magatartástípusokat!
Dolgozza ki egy ökofalu tervezetét többféle szempont figyelembevételével
(pl. településszerkezet, energiafelhasználás, építőanyagok, kis közösség szervezése)!
A téma azoknak a vizsgázóknak előnyös, akik már tevékenykedtek valamilyen környezetvédelmi programban, vagy jobban érdeklődnek a zöldmozgalmak iránt. Javasolt műfajok: esettanulmány, forgatókönyv, környezetvédelmi rendezvény megtervezése, konkrét megvalósítása s értékelő elemzése, kérdőíves felmérés, interjúkészítés, audiovizuális produktum, tematikus faliújság-sorozat, oknyomozó riport, dokumentumelemzés, esszé.
3. Készítse el egy saját vállalkozás üzleti és(/vagy) marketingtervét!
Készítse el egy termelővállalat létrehozásának tervét a következők figyelembevételével: cégalapítás, alaptőke biztosítása, a termelés helyének megszervezése (a szükséges engedélyek beszerzésének módja), a termelés folyamata (piackutatás, nyersanyagbeszerzés, munkaerő biztosítása), az értékesítés megszervezése, kapcsolat a környezettel!
Készítse el egy termék marketingtervét a piaci igények felmérésétől a termék értékesítéséig (csomagolás, kiszerelés, árpolitika, értékesítés, reklám, PR stb.)!
A témát azoknak a vizsgázóknak ajánljuk, akiknek van valamilyen személyes tapasztalatuk a vállalkozások működését illetően, illetve ilyen területen kívánnak tovább tanulni. A jelöltek figyelmét felhívjuk arra, hogy hasonló profilú cégek felkeresésével hasznos tapasztalatok szerezhetők! A projektmunka elkészítéséhez fontos a jogi háttér megismerése. A tevékenység pénzügyi hátterének megtervezése során pedig ne feledkezzenek el a munkabéreket és a vállalat egyéb tevékenységeit terhelő adókról és járulékokról. Javasolt műfajok: üzleti terv, esszé, mely kiegészülhet audiovizuális produktummal, reklámfilmmel, plakáttal, szórólappal, készíthetők modellek is.
Javítási útmutató a társadalomismeret tantárgy
érettségi vizsgájához (2004/2005)
Az útmutató témánként, azonos felépítéssel készült, így itt csak egy téma javítási módját közöljük: először a projektkészítés folyamatának értékelését tartalmazza, majd a projekt tartalmának pontozását adja meg, végül a szóbeli vizsgán elhangzó projektvédés szempontjait közli.
A projektkészítés folyamatának értékelése (maximálisan adható 30 pont)
A szaktanár a projektmunka elkészítésének egész folyamatát értékeli. Neki kell meggyőződnie arról, hogy a vizsgázó önállóan készíti-e el dolgozatát, végzi-e kutatási tevékenységét. Az önálló tevékenység nem zárja ki külső segítség igénybevételét, de ez elsősorban tanácsadást, speciális eszközök (pl. filmfelvevő, vágóasztal, riportermagnó) használatának segítését jelenti. Különösen fontos, hogy módja legyen a szaktanárnak például a szervezéssel kapcsolatos műfajok választása esetén az egész munkafolyamat követésére, abban a vizsgázó szerepének egyértelmű megállapítására.
Amennyiben „a vizsgázó egyéni, önálló részvétele a projektkészítés folyamatában” értékelési szempontra nulla pontot ad a projektvezető tanár, azaz úgy értékeli, hogy a vizsgadarab más személy szellemi terméke, akkor a projektmunka folyamata más szempontból már nem értékelhető, az összpontszám tehát nulla, a tantárgyból a jelölt nem tehet szóbeli vizsgát. Javítóvizsgát a következő vizsgaidőszakban tehet.
A projektkészítés folyamata majdnem ugyanolyan fontos az érettségi vizsgán, mint a kész vizsgadarab tartalma és formája. A készítés folyamatát a tanár csak a konzultációkon keresztül tudja nyomon követni, ezért a jelölt számára a konzultációkon való részvétel és az arra való felkészülés kötelező. Amennyiben a jelölt egyetlen konzultáción sem jelenik meg, vagy ha részt vesz is, de teljesen felkészületlenül érkezik, és a szaktanár a munkáját ebből a szempontból nulla ponttal értékeli, akkor a projektmunka folyamata más szempontból már nem értékelhető, az összpontszám tehát nulla, a tantárgyból a jelölt ekkor sem tehet szóbeli vizsgát. Ebből a tárgyból javítóvizsgát tehet.
A készítés folyamatának értékeléséhez nélkülözhetetlen, hogy a tanuló munkanaplót vagy kommentárt vezessen. Amennyiben a jelölt nem készít munkanaplót vagy kommentárt, nem adja le a kész dolgozat mellékleteként, akkor a tanár a „munkanapló folyamatos vezetése” szempontra nulla pontot ad, a projektmunka folyamata más szempontból már nem értékelhető, az összpontszám tehát nulla, a tantárgyból a jelölt ekkor sem tehet szóbeli vizsgát. Ebből a tárgyból javítóvizsgát tehet.
A szaktanárnak a továbbiakban értékelnie kell az egyes részfeladatokat; a hipotézisalkotást, a tervezet vagy hálóterv készítését, a nyers változat minőségét. Fontos szempont az is, hogy a diák hogyan tud kooperálni a projektvezetővel, útmutatásait, a konzultáción hallott tanácsait mennyire képes beépíteni tevékenységébe. Több műfaj esetén a diákkal együtt részt vesznek a projektmunkában más személyek is (interjúalanyok, kérdőíves felmérés válaszadói, rendezvényszervezés segítői stb.), ezáltal a tanulónak módja van bizonyítani kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó készségét és kommunikációs képességeit is.
A bibliográfia összeállítása nem szorítkozhat a témával kapcsolatos cikkek címeinek összegyűjtésére, a tartalmukat is meg kell ismernie a jelöltnek, az olvasottakat pedig hasznosítania kell kutatásában.
A projektkészítés folyamatában a jelöltnek legalább 3 pontot kell elérnie a vizsga folytatásához (I. táblázat).
Szempontok | Pont | Pont | Pont | |
---|---|---|---|---|
A vizsgázó egyéni, önálló részvétele a projektkészítés folyamatában | Önállóság az adott téma megítélésében,feldolgozásában. | 0–2 | 0–4 | |
Konzultációkon való megjelenés | Konzultációkon való aktív részvétel, pontos felkészülés az elemzés elkészítésében. | 0–2 | ||
Kompe- tenciák |
Információk kezelése, problémafelismerés, problémamegoldó képesség | Munkanapló folyamatos vezetése. | 0–2 | 0–12 |
A munkanaplóban megjelennek az elemzés kapcsán felmerült főbb döntési helyzetek. | 0–2 | |||
A döntési helyzetek jó megoldása. | 0–2 | |||
Írásban elkészített hipotézis vagy célkitűzés, az önkormányzati működési terület kiválasztásával kapcsolatos vizsgázói motivációk. | 0–2 | |||
Tervezet, illetve hálóterv készítése a munka ütemezésére. | 0–2 | |||
Bibliográfia összeállítása. | 0–2 | |||
Széles körű alkalmazási ismeretek | Nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése. | 0–2 | 0–6 | |
A téma többoldalú megközelítése. | 0–2 | |||
Tervezési munka és egyéb fázisok elvégzése. | 0–2 | |||
Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás | Az elemzéssel kapcsolatos személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a munkanaplóban. | 0–2 | 0–8 | |
A projektvezetővel és más érintett személyekkel való jó együttműködés. | 0–2 | |||
A szakirodalom megértése, értő feldolgozása. | 0–2 | |||
A munkanapló vagy a kommentár és a tervezet vagy hálóterv tartalma, valamint a konzultációkon való szóbeli megnyilvánulásai logikusan felépítettek, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. | 0–2 | |||
Összesen (maximum) | 30 |
Javítási útmutató a kész vizsgamunka tartalmának, eredményének értékeléséhez
A projektek megvalósításához különböző műfajokat választhat a tanuló. A műfajokat három nagy csoportba soroltuk: (1) írásos dolgozat típusú projekt; (2) képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt; (3) szervezésen alapuló projekt. A javítási útmutatót műfajcsoportonként készítettük el.
Írásos dolgozat típusú projekt
Írásos dolgozat típusú projekten értjük a hagyományos házi dolgozatot, esszét, utópiát, dokumentumelemzést, az írásos formában beadott szociológiai jellegű interjút, esettanulmányt, publicisztikai típusú riportot, oknyomozó riportot, iskolaújságot, abban megjelenő cikksorozatot.
A vizsgadarab elkészítéséhez a diák készíthet kérdőívet a kiválasztott területről vagy interjúkat önkormányzati képviselőkkel, helyi lakosokkal, esetleg a sajtó munkatársaival (II. táblázat).
Szempontok | Pont | Pont | ||
---|---|---|---|---|
Formai és terjedelmi követelmények | Az írásos vizsgamunka terjedelme 10-15 oldalnyi. | 0–2 | 0–4 | |
A vizsgamű formája esztétikus, az érettségi vizsgához méltó, megfelelő papíron, margót és címeket alkalmaz, táblázatai áttekinthetőek, egyenes vonalak határolják, illusztrációi ízlésesek. | 0–2 | |||
Kompe- tenciák |
A feladat megértése | Miről szól a munka? | 0–2 | 0–6 |
A leadott munka megfelel a műfajjal szemben támasztott követelményeknek, elemzést tartalmaz. | 0–2 | |||
A projektmunka tartalmaz önálló kutatási tevékenységet, esetleg eredményt. | 0–2 | |||
Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata | A témához tartozó szaknyelv alapfogalmait alkalmazza. Az alapfogalmakat helyesen használja. |
0–2 0–2 |
0–34 | |
Lényegkiemelés | A projektmunkában a lényegi elemeket emeli ki, a választott területnek megfelelő kérdésekre koncentrál. | 0–2 | ||
A projekt elméleti megalapozása | A produktumhoz kapcsolódó elméleti ismeretek megjelennek. | 0–2 | ||
Az elméleti ismereteket megfelelően alkalmazza. | 0–2 | |||
Hivatkozik a felhasznált szakirodalomra, forrásokra (elvárható legalább 3-5 rövidebb terjedelmű mű olvasása). | 0–2 | |||
A gyakorlat megjelenése | A vizsgamunka a helyi adottságokat és lehetőségeket vizsgálja, a dolgozat készítésének időszakában aktuális problémát dolgoz fel. | 0–2 | ||
A logikai kapcsolatok felismerése | A vizsgázó felismeri a logikai összefüggéseket, valamint látja a sajtó szerepét az önkormányzatra gyakorolt hatásában, illetve a lakosság befolyásolásában. | 0–2 | ||
Képes következtetések levonására az önkormányzat és a média viszonyáról. | 0–2 | |||
Információk komplex kezelése | Információit több területről szerzi: a helyi és országos médiából, jogszabályokból, egyéni kutatásaiból, könyvekből, cikkekből stb. | 0–2 | ||
Képes az eltérő forrásból származó információk ötvözésére. | 0–2 | |||
Szakmailag megalapozott címadás | A cím a tartalommal összhangban van, figyelemfelkeltő, ötletes. | 0–2 | ||
A hipotézis vagy cél megfogalmazása és értékelése | Az elkészült elemzés a hipotézisre vagy a célra épül. | 0–2 | ||
Sor kerül a hipotézis vagy a cél megvalósulásának értékelésére. | 0–2 | |||
A probléma felismerése, problémamegoldás keresése | Az adott területen felismeri a problémákat és kísérletet/javaslatot tesz valamilyen módon történő megoldásukra. | 0–2 | ||
Önkifejező képesség | Az írásos anyagban megjelenik az eredetiség, az egyéni hang. | 0–2 | ||
Az írásos anyag tartalmazza a szerző saját véleményét. | 0–2 | |||
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség | A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan felépített. | 0–2 | ||
Szabatosan, pontosan, igényesen megfogalmazott. | 0–2 | |||
Nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. | 0–2 | |||
Összesen | 50 |
Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt
Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekten értjük az audiovizuális produktumot, a fotósorozatot, az iskolarádió vagy -televízió részére készített riport- vagy műsorsorozatot, filmet, az audiovizuális interjút, tematikus faliújság-sorozatot.
A tanuló esetleg elkészítheti egy pozitív erkölcsi értéket képviselő rendezvény promóciós tevékenységét.
A projekt elbírálásának feltétele egy 1-3 oldalas kísérő szöveg mellékelése. A szaktanár pontozza a mellékelt írásos művet (max. 10 pont) és magát a kész vizsgadarabot (maximum 40 pont) is (III. és IV. táblázat).
Szempontok | Pont | Pont | ||
---|---|---|---|---|
Kompe- tenciák |
Célmeghatározás és értékelés | Az írásos anyag a reklámkészítéshez igazodik, sor kerül megvalósíthatóságának értékelésére is. | 0–2 | 0–8 |
Logikai kapcsolatok felismerése, lényegkiemelés | A vizsgázó képes a lényegi elemek, ok-okozati kapcsolatok, összefüggések felismerésére. | 0–2 | ||
A projektmunka elméleti megalapozása | Hivatkozik a felhasznált szakirodalomra, forrásokra (elvárható legalább 3-5 rövidebb terjedelmű mű olvasása). | 0–2 | ||
A reklámkészítéshez kapcsolódó elméleti ismeretek megjelennek, azokat megfelelően alkalmazza. | 0–2 | |||
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség | A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott, és nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. | 0–2 | ||
Összesen (maximum) | 10 |
Szempontok | Pont | Pont | ||
---|---|---|---|---|
Formai követelmények | A vizsgamunka megfelel a választott műfaj formájának. | 0–4 | 0–4 | |
Terjedelmi követelmények | A produktum terjedelme megfelel az előírtaknak. | 0–2 | 0–2 | |
Kompe- tenciák |
A feladat megértése | A munka valóban pozitív erkölcsi értéket hordoz, és felhívó jellegű. | 0–2 | 0–4 |
A leadott munka megfelel a választott műfajjal szemben támasztott követelményeknek, ösztönző hatású. | 0–2 | |||
Lényegkiemelés | A projektmunkában a lényegi elemeket emeli ki, tömör. | 0–2 | 0–28 | |
A projekt készítésének szakmai megalapozása | A műhöz és a műfajhoz kapcsolódó elméleti ismeretek tükröződnek a kész műben. | 0–2 | ||
A tanuló a szakmai ismereteket megfelelően alkalmazza (pl. képnyelv vagy hanghatások). | 0–2 | |||
Alkalmazza a különböző technikai eszközök hatásmechanizmusát (technikai eszközök, vágás, montázstechnika szakszerű alkalmazása). | 0–4 | |||
A gyakorlat megjelenése | A vizsgamunka életszerű, kötődik a társadalmi valósághoz. | 0–2 | ||
A logikai kapcsolatok felismerése | A vizsgázó képes az ok-okozati kapcsolatok, összefüggések felismerésére. | 0–2 | ||
Információk komplex kezelése | Információit többféle műveltségi területről szerzi. | 0–2 | ||
Tárgyát vagy témáját több szempontból vizsgálja. | 0–2 | |||
A cím a tartalommal összhangban van, figyelemfelkeltő, címadás | A cím a tartalommal összhangban van, figyelemfelkeltő, ötletes. | 0–2 | ||
Önkifejező képesség | Az anyagban megjelenik az eredetiség, egyéni hang. | 0–2 | ||
Képes érzelmi és/vagy értelmi hatáskeltésre. | 0–2 | |||
Jól megállapítható a szerző saját véleménye. | 0–2 | |||
A projektmunka tartalmaz önálló művészi tevékenységet, esetleg eredményt. | 0–2 | |||
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség | Szövege szabatosan, pontosan, igényesen megfogalmazott, nem tartalmaz súlyos nyelvi vagy nyelvhelyességi hibát. Képi világajól szerkesztett. | 0–2 | ||
Összesen (maximum) | 40 | |||
Az írásos anyag és a képi vagy elektronikus vizsgadarab összesített pontszáma (maximum) | 50 |
Szervezésen alapuló projekt
A szervezésen alapuló projekt műfajai közé a közéleti diákrendezvény megszervezésének tervét, az iskolán kívüli közéleti akció szervezését, a jótékonysági rendezvény lebonyolításában történő részvételt, környezetvédelmi akció szervezését soroljuk. A projekt elbírálásának feltétele kísérőszöveg mellékelése. Az elkészített írásbeli munkák ajánlott terjedelme három-öt oldal. Ha a témavezető tanár nincs jelen a diák által megszervezett rendezvényen, az írásos anyagnak ennél részletezőbbnek kell lennie a diák munkájának értékeléséhez. A szaktanár pontozza a mellékelt írásos művet (max. 20 pont) és magát a kész vizsgadarabot (maximum 30 pont) is.
A tanár és a diák közös feladata annak eldöntése, hogy melyik műfajcsoportba sorolják be a leadott vizsgadarabot. A döntést, amennyiben kevert műfajok alkalmazásáról van szó, a munkanaplóban fel kell tüntetni.
A kész vizsgamunka tartalmának, eredményének értékelése során a jelöltnek legalább 5 pontot el kell érnie ahhoz, hogy a vizsgát folytathassa (V. és VI. táblázat).
Szempontok | Pont | Pont | ||
---|---|---|---|---|
Kompe- tenciák |
Célmeghatározás és értékelés | Az írásos anyag a célhoz igazodik, kiderül, hogy milyen célból akarnak rendezvényt szervezni. | 0–2 | 0–18 |
Sor kerül a cél megvalósíthatóságának értékelésére is. | 0–2 | |||
A tanuló képes reálisan értékelni, véleményezni saját szervezői tevékenységét. | 0–2 | |||
A logikai kapcsolatok felismerése, lényegkiemelés | Képes az ok-okozati kapcsolatok, összefüggések felismerésére. | 0–2 | ||
Képes a rendezvényszervezés ütemezését, szakaszait egymásra építeni, az időrendben egymást követő elemeket észrevenni és a tartalmi elemeket csoportosítani. | 0–2 | |||
Törekedik a lényegi elemek hangsúlyozására. | 0–2 | |||
A projektmunka elméleti megalapozása | Az elméleti ismereteket megfelelően alkalmazza. | 0–2 | ||
Rávilágít a szervezés jogi feltételeire, összegyűjti a helyszín kiválasztásával, lefoglalásával kapcsolatos jogszabályokat, a bevételszerzés adóügyi vonatkozásait. | 0–2 | |||
Információk komplex kezelése | A szervezéshez szükséges információit többféle műveltségi területről szerzi és használja az esztétika-, etika-, jelenismereti, történelem-, gazdasági, vizuális kultúra, társadalomismeret- órákon tanultakat, képes az eltérő forrásból származó információk ötvözésére. | 0–2 | ||
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség | A kifejtés mondatokból áll, a szöveg logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott, és nem tartalmaz súlyos nyelvtani vagy helyesírási hibát. | 0–2 | ||
Összesen (maximum) | 20 |
Szempontok | Pont | Pont | ||
---|---|---|---|---|
Kompe- tenciák |
Kezdeményező, önálló munkavégző képesség | A tanuló motiváltsága megfelelő mértékű, önmaga javasol, áll elő ötletekkel. | 0–2 | 0–4 |
Megállapítható, hogy a szervezésben mit végzett önállóan, irányítóként, munkatársként, résztvevőként a vizsgázó. | 0–2 | |||
A figyelemfelkeltés és az érdeklődés megtartásának képessége | Az akció meghirdetésének körülményeinél a figyelemfelkeltése ötletes, illetve a reklámozáshoz többfajta információhordozót is használ. | 0–2 | 0–4 | |
A szervezés folyamatában a vizsgázó képes a megfelelő tájékoztatásra. | 0–2 | |||
Szervezőkészség | A célhoz kapcsolódó időkeret megjelölése, az időpont megválasztása megfelelő. A események időtartama arányos. | 0–2 | 0–10 | |
A helyszín megválasztása megfelelő. | 0–2 | |||
A költségigények meghatározása megfelelő módon megtörtént. | 0–2 | |||
Biztosította a rendezvény jogszerűségét (pl. gyülekezési jog, adózási és könyvviteli szabályok, reklámjog). | 0–2 | |||
Az esemény menetének összefogása, irányítása megvalósult. A rendezvény értékelése és a megfelelő visszacsatolás megtörtént. | 0–2 | |||
Helyzetfelismerő, konfliktuskezelő és problémamegoldó képesség | A tervezés és lebonyolítás során az esetlegesen várható gátló, zavaró tényezők megoldását megtervezte a vizsgázó (esőnap, helyszín, áramhiány, rendzavarás stb.). | 0–2 | 0–4 | |
A tanuló képes volt a program kapcsán keletkező feszültségek kezelésére, illetve az akadályok leküzdésére, meg tudta oldani a váratlan helyzeteket, illetve reagált a felvetésekre. | 0–2 | |||
Információk komplex kezelése | Információit többféle műveltségi területről szerzi, képes az eltérő forrásból származó információk ötvözésére. | 0–2 | 0–4 | |
Ismeri a kitűzött céltevékenységhez kapcsolódó intézmények, közösségi szervezetek, civil és egyházi szervezetek működését. | 0–2 | |||
Kapcsolatteremtő képesség | A tanuló képes a kapcsolatteremtésre, számára idegen környezetben is jól kommunikál. | 0–2 | 0–2 | |
Önkifejező képesség | A projekt megvalósítása szellemes, egyéni. | 0–2 | 0–2 | |
Összesen (maximum) | 30 | |||
Az írásos anyag és a lebonyolítás összesített pontszáma (maximum) | 50 |
Mellékletek
- Baracs Nóra: A projektérettségi tapasztalatai iskolánkban
- Bóna Gézáné Maksay Mária: A projektérettségi tanulságai, tapasztalatai
- Földes Petra: A magyarországi projektoktatás tapasztalatairól – interjúk a projektpedagógiáról
- Ozorai Judit: A projektfeladatok tapasztalatai – mozgóképkultúra és médiaismeret
Footnotes
- ^ A most következő írás csupán a „jéghegy csúcsa”. Szorosan hozzátartoznak olyan háttéranyagok, amelyek a tanulmány Mellékletében találhatóak meg. A háttéranyagok bemutatják azoknak az iskoláknak és tanároknak a tapasztalatait, akik a hagyományosnál nagyobb mértékben alkalmazzák a projektmódszert. Ízelítőt kaphatnak azokból a pedagógiai naplókból, összegzésekből, amelyeket a vizsgáztató tanárok készítettek diákjaik projektmunkáiról. Ezenkívül egy konkrét projektkiírást és annak teljes megoldókulcsát is tartalmazza a digitális melléklet. Az ÚPSZ következő számában pedig megjelenik az az összegzés, amelyet kutatásunk keretében Rácz Judit készített a nemzetközi tapasztalatokról.
- ^ Az elmúlt években részt vettünk három tantárgy – ember- és társadalomismeret, etika; társadalomismeret; emberismeret és etika – kétszintű érettségi követelményrendszerének kidolgozásában, és jelenleg is részt veszünk a rendszer működtetésében, valamint közreműködtünk a mozgóképkultúra és médiaismeret projektérettségi-rendszerének kialakításában is.
- ^ Köszönettel tartozunk Lajos Józsefné és Tóth Andrea folyamatos segítségéért.
- ^ Az MTA által kiírt, „A közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások” pályázat támogatásával kutatást végeztünk a következő címmel: Akciókutatás a projektérettségi magyarországi bevezetésének elősegítésére. A kutatás alapvető céljai (és tartalmai) a következők voltak: • összegezzük a tanárok számára a projektérettségire vonatkozó nemzetközi tapasztalatokat; • összegezzük a tanárok számára a szórványos magyar gyakorlat visszajelzéseit; • lehetőségeinkhez mérten – néhány tantárgyból (Emberismeret és etika, Ember- és társadalomismeret, etika, Mozgóképkultúra és médiaismeret, Társadalomismeret) – nyomon követjük az első projektérettségi központi (OKÉV) és helyi, iskolai tapasztalatait.
- ^ Mind a kutatásban, mind a pedagógiai tapasztalatok rögzítésében, így ennek a cikknek a megírásában is nagymértékben támaszkodtunk munkatársaink – Baracs Nóra, Földes Petra, Golob András, Magasi András, Maksay Mária, Ozorai Judit, Rácz Judit, Stefány Judit – munkájára, segítségére. Ezúton is köszönjük.
- ^ A projektekre épülő oktatás elve és gyakorlata természetesen nem újdonság a magyar pedagógiai gyakorlatban, hiszen már Comenius didaktikájában is találunk utalásokat a projektpedagógiára, Tessedik Sámuel pedig már kifejezetten a diákok önálló munkálkodására építette gazdasági iskolájának rendszerét. Fontos előzménynek tekinthetőek ebből a szempontból Nemesné Müller Márta, valamint Domokos Lászlóné reformpedagógiai iskolái, amelyekben a két világháború között már projektrendszerre (életegységekre, munkaegységekre) épült a tananyag. A projektpedagógia „újrafelfedezése” az 1980-as évektől kezdődött Magyarországon, és egyre szorosabban összekapcsolódik az ún. készségpedagógia térhódításával.
- ^ Mivel alapvető feladatunk nem a projektmódszer bemutatása, ezért itt csupán néhány alapvető művet említünk. Falus Iván: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004; Hegedűs Gábor: A projektmódszer elmélete. In Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer I–III. Budapest, 1998; Hegedűs Gábor – Szécsi Gábor – Mayer Ágnes – Zombori Béla: Projektpedagógia. Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 2002; Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. IFA-OKI IFK, Budapest, 1991; Knausz Imre: A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 2001; Mendl Lajos: A projekt. In Knausz Imre (szerk.): Történelem az évszámokon innen és túl. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.; M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003.
- ^ Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. IFA-OKI IFK, Budapest, 1991, 4.
- ^ M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003, 28.
- ^ A projektérettségi tételes rendszerét az OM által kiadott Vizsgaszabályzat Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló, többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályos szövege és az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szabályozza. Itt csupán a projektérettségi alapelveit és alapvető struktúráját ismertetjük.
- ^ Mivel a különböző tantárgyak esetében nagymértékben eltérő lehet a projektérettségi rendszere, ezért nem is próbálkozunk az általános megközelítéssel. Helyette inkább a tevékenységünk és kutatásaink középpontjában álló ember- és társadalomismeret, etika tantárgy vizsgamodelljét ismertetjük, amely szoros rokonságban áll az emberismeret és etika, illetve a társadalomismeret tantárgyak projektérettségi-rendszerével.
- ^ Arról még nincs pontos adatunk, hogy hányan készítették el a projektmunkát, illetve hányan vizsgáztak sikeresen.
- ^ Egy tanárnak 20–25 vizsgázó esetén már hatalmas többletmunkát (konzultációk, szervezés) jelent a projektérettségi vezetése.
- ^ A projektpedagógia terén régebbi hagyományokkal rendelkező angolszász országokban az iskola nagyságrendekkel jobban igyekszik igénybe venni a helyi társadalom segítségét.