A pályázaton nyertes pedagógusok felkészítő tréningjének programja

A KOMA felelős kurátorának tájékoztatója a Kuratórium szándékairól, a pályázat céljáról.

Roma gyerekek nevelésében alkalmazott innovatív pedagógiai módszerek, a módszerek gyakorlati tapasztalatai (előadók: gyakorló pedagógusok).

Filmvetítés és beszélgetés a roma lakosság életmódját, problémáit érintő témákról (moderátor a CsSK szociális munkás-pedagógus munkatársa).

A szociális és gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátórendszer struktúrájának, működésének bemutatása. A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó alap- és szakellátások ismertetése különös tekintettel a hozzájutás feltételeire és módjára (előadó a CsSK módszertani vezetője).

Testi-lelki egészségvédelem, személyes higiéné - gyakorlati ismeretek átadása (előadó a meghívott házi gyermekorvos).

A káros szenvedélyek veszélyei - alkohol, drog, nikotin, játék (előadó a CsSK addiktológiai konzultánsa).

Családi gazdálkodás, háztartásvezetés gyakorlata (előadó a CsSK adósságkezelési tanácsadója).

A munkaügyi központok által nyújtott ellátási formák teljes körű áttekintése (előadó a BAZ Megyei Munkaügyi Központ Humánszakszolgálat vezetője).

Műhelymunka kiscsoportban - családi konfliktusok kezelése, segítő beszélgetés, családkonzultáció, mediáció a gyakorlatban; esetmegbeszélés, a szociális munka módszereinek alkalmazása (csoportvezetők a CsSK munkatársai).

Műhelymunka kiscsoportban - a közösségszervezés, csoportvezetés technikái (csoportvezetők a meghívott pszichológusok).

A civil szervezetek szerepe a szociális ellátásban (előadó a CsSK igazgatója).

Az első kurzust követő visszajelzések hatására a program részben módosult: ez tartalmi szempontból a pedagógiai megközelítés erősítését, míg a módszertan tekintetében a szociális munka eszköztárának még jobb kihasználását, több csoportmunkát jelentett. A második képzés új előadásai:

• Cigánykisebbségi oktatásban alkalmazott feladatok és módszerek (előadó: Lehoczki László pedagógiai referens).
• A Kedvesház pedagógiája (előadó: Lázár Péter romapedagógus és Bordács Margit pedagógus).

A program sikerességéről, a felkészítő tréning tapasztalatairól szólnak a továbbiakban olvasható vélemények.

A felkészítő tréning értékelése

I.

A KOMA által kiírt pályázaton nyertes pedagógusok vállalták, hogy tanórán kívül hat-nyolc roma gyereket foglalkoztatnak, készségeiket fejlesztik, szabadidős programokat szerveznek számukra, és a gyerekek családjait is bevonják a szervezett programokba. A roma családokkal való szorosabb kapcsolattartás a pályázat sikerességének alapvető feltétele volt. A sikeresen pályázó pedagógusok háromnapos felkészítő tréningen vettek részt, melyet a KOMA és a Miskolci Családsegítő Szolgálat szervezett.

A képzés célja, hogy a pedagógusokat megismertessük a szociális szféra szolgáltatásaival, illetve a szociális munka módszereivel, a pedagógusok szociális érzékenységének növelése, másfajta szemléletmód közvetítése, átadása, az egymás közötti tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása.

A háromnapos tréninget a Miskolchoz közeli Mályiban szerveztük meg, bentlakásos formában. Ez a helyszín önmagában is biztosította a program intenzív megvalósításának lehetőségét.

A 171 nyertes pályázó képzése két turnusban zajlott; 2002 január 18-20. között, illetve 2002. február 1-2. között. A két tréningen összesen 167-en vettek részt.

A pedagógusok a családsegítő szolgálat munkatársai, illetve a külső előadók által összeállított szakmai csomagot kaptak, amely a következőket foglalta magában.

• Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A gyermekek védelmének rendszere (vázlatos összefoglalás).
• Gyermekjóléti - gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó alapellátás (táblázat).
• Gyermekvédelmi személyes gondoskodás körébe tartozó szakellátások (táblázat).
• Gyermekvédelmi pénzbeli ellátások (táblázat).
• Ajánlott irodalomjegyzék a roma gyerekek oktatásához, képzéséhez.
• Könyvajánló a segítő beszélgetés témakörben.
• Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról (2001. SZCSM).
• Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (vázlatos összefoglalás).
• Szociális szolgáltatások I. 1993. évi III. törvény - alapellátások (táblázat).
• Szociális szolgáltatások II. 1993. évi III. törvény - szakosított ellátási formák (táblázat).
• Pénzbeli ellátások 1993. III. törvény (táblázat).
• Természetbeni ellátások 1993. III. törvény (táblázat).

A képzést sokszínűre terveztük, váltották egymást a konkrét ismereteket, információkat átadó előadások és a belátást elősegítő csoportos munka módszerei.

A szélesebb ismeretátadás reményében különböző területekről hívtunk meg szakembereket: pszichológust, mentálhigiénés szakembereket, szociálpedagógusokat, szociális munkásokat, szociálpolitikusokat. A társintézmények szakembereit is bekapcsoltuk a képzésbe: a Megyei Munkaügyi Központ Humán Szolgálatának vezetőjét és az Oktatási Minisztérium Cigány Kisebbségi Főosztályának munkatársát.

A pedagógusok új, hatékony módszereket mutattak be saját gyakorlatukból.

Az első képzés visszajelzéseiből kiderült, hogy a résztvevők igényelték a roma kultúra megjelenítését, a roma előadókat, több kiscsoportos munkát, és a konkrét gyakorlati ismeretek átadását, a tapasztalatcsere lehetőségét kérték.

Ezért tovább színesítettük a programot roma előadó meghívásával, aki egy speciális oktatási módszerrel ismertette meg a hallgatókat. Növeltük a kiscsoportos foglalkozások számát.

II.

A kiscsoportos munka során összegyűjtöttük a pedagógusok tapasztalatait a roma gyerekekről.

Tapasztalatok a gyerekekről

• Nehezen oldódik,
• nagy a szeretetigénye,
• szélsőséges,
• sérelem esetén heves, indulatos,
• ragaszkodik ahhoz, akit szeret,
• saját közösségen összetartó,
• jószívű,
• nem kitartó,
• egyéni bánásmódot igényel,
• hamarabb "érnek",
• fáradékonyabbak a körülményeik miatt,
• felelőtlenebbek,
• hullámzó teljesítményt nyújtanak,
• "egyszer hopp",
• ellenállóbbak,
• örömelvűség jellemzi őket,
• rövid időre terveznek,
• hierarchia,
• vallásosság,
• a tanulás helye, fogalma nem tisztázott,
• a gyerek (már) okos,
• a roma más a családban, más az iskolában,
• előítéletesség,
• szélsőséges érzelmi-indulati, fizikai ellenálló képesség,
• érzelmi kötődés.

Tapasztalatok a roma családokról

• Magatartási problémák,
• higiénés problémák,
• hiányos felnevelés,
• a hiányzás tolerálása,
• nem érték a tanulás/tudás,
• szülői érdektelenség,
• negatív szülői példa,
• megbízhatatlanság,
• nem becsülik a tulajdont,
• pénztelenség - munkanélküliség,
• távoli munkalehetőségek,
• motiváció hiánya,
• rendszertelenség az életvitelben,
• igénytelenség,
• a család visszahúzó ereje a gyermekre nézve,
• a támogatások nem érnek célba,
• bűnöző életmód,
• a cigányság vállalása problematikus,
• a vegyes házasságok problémája.

Számos véleményben megfogalmazódott, hogy a kollégák előítéletei nehezítik a hatékony nevelői munkát. Ez nagymértékben visszaveti a roma gyerekekkel foglalkozó pedagógus önértékelését, motivációját is.

III.

Megfogalmazódtak a problémák megoldására vonatkozó igények is. Ezek szerint szükség van: személyes példamutatásra, egyénre szabott bánásmódra, motivációra, megfelelő környezetre, időre, változatosságra a foglalkozások terén, partnerségre, figyelemre, hitelességre, bizalomra, pénzre, eszközökre, szülői támogatásra.

A roma gyerekeket nevelő pedagógusok nagyon jól látják, meg tudják fogalmazni a problémákat, és keresik a megoldási lehetőségeket. A KOMA pályázatában mindannyian megoldási alternatívát találtak. Sokszínű módszereket alkalmaztak munkájuk során már eddig is, motiváltak, nyitottak az új technikák befogadására.

A felkészítésben részt vevők szükségesnek tartották a szociális szférával való együttműködést, mivel a roma tanulók helyzetének javítása érdekében ez elengedhetetlenül fontos.

A kiscsoportos foglalkozások lehetőséget biztosítottak arra, hogy tapasztalataikat megosszák kollégáikkal, ötleteket, megoldási alternatívákat adjanak egymásnak egy-egy problémára, illetve megtapasztalják azt, hogy nincsenek egyedül, ha nehézségekkel kell szembenézniük. Mindez megerősítést adott számukra.

Az első képzés visszajelzéseiből okulva növeltük a kiscsoportos munka arányát, cigány előadót hívtunk, az előadások témáit is a gyakorlati tapasztalatokra építettük. Ezért a második képzés eredményesebbnek bizonyult.

IV.

A pedagógusok értékelték a három nap tapasztalatait.

Lázár Péter romapedagógus előadását kiemelkedőnek tartották, sok új ismeretet nyújtott számukra. Jelezték, hogy a kiscsoportos foglalkozások sokat nyújtottak számukra, lehetőségük volt konkrét probléma-megoldási módok megfogalmazására és tapasztalatcserére.

A csoportos foglalkozásokon alkalmazott drámajátékok lehetőséget biztosítottak arra, hogy "kijátsszák" feszültségeiket, problémáikat, ami a kiégés megelőzését szolgálhatta.

Csoporttá szerveződtek, felismerték, hogy hasonló problémákkal küzdenek, és hogy egymástól tudnak a legtöbbet tanulni. Igényelték a folyamatos kapcsolattartást.

A pályázatban vállalt öt hónapos program lebonyolítása során felmerülő kérdéseiket folyamatosan szeretnék megbeszélni egymással, fenntartani a tapasztalatcserét, számítanak egymás segítségére.

Igényelték a Miskolci Családsegítő Szolgálat munkatársaival való folyamatos kapcsolatot és a segítségnyújtást a program lebonyolítása alatt. Felkérték munkatársainkat a szociális munka módszereinek alkalmazására a tantestület keretein belül is, mivel megtapasztalták annak eredményességét.

Szükségesnek tartották a további tréningeken való részvételt és tevékenységük folyamatos nyomon követését. Kérték a képzés akkreditálását, hogy pedagógus-továbbképzésként váljék elfogadottá, mert ez inkább motiválná a pedagógusokat.

A szociális szakemberek is sokat tanultak a pedagógusoktól, odaadást, elhivatottságot tapasztaltak, és megerősítést nyertek abban a meggyőződésükben, hogy a szociális szféra és a pedagógusok együttműködése elengedhetetlen a roma gyerekek problémáinak kezelésében.