A nonfiguratív komponálás logikája
- Adott egy üres felület. Az egyszerűség kedvéért legyen ez egy négyzet. Egy négyzet alakú rajzlap vagy fehérre alapozott vászon felülete. El akarok helyezni rajta egy formát. Az egyszerűség kedvéért legyen ez is egy négyzet. Hogy kellően kiemelkedjen a háttérből, legyen a színe fekete. Mekkora legyen a négyzetformám? Attól függ, milyen hatást akarok vele kifejezni? Harmonikus, kiegyensúlyozott arányra törekszem? Akkor legyen ilyen.
- A formám (a fekete négyzet) uralja a körülötte lévő kétdimenziós teret. Középen helyeztem el, így a helyzete stabil (az átlók és a függőleges, vízszintes felezési tengelyek metszéspontjában helyezkedik el).
- Ha arányában kisebb négyzetet helyezek el a lap közepén, a hatás merőben más. Így a négyzetem, bár középen van, és igazodik a keret szabta térhez (párhuzamos a lap szélével), de már nem uralja a teret. Magányos, társtalan, várakozó feszültséggel teli. Valaminek történni kell. Valakinek érkezni kell.
- Ha arányában nagyobb négyzetet helyezek el a lap közepén, az is más hatást eredményez. Így a formám erőszakosan uralkodó, pöffeszkedő hatásúvá válik. Kiszorít minden mást a környezetéből. Nem vár más formákat, egyedül kíván uralkodni.
- Térjünk vissza a nonfiguratív komponáláshoz. (Az eredeti programban ezelőtt a visszatérés előtt nem nonfiguratív képek sorozata következik, melyeken az elhelyezés, a méretarányok elemzésére máris van fogódzó. ‒A Szerk.)
- Nézzük meg a harmonikus arányú formát (fekete négyzet) kimozdítva központi helyzetéből, hogyan változik meg a kompozíció egyensúlya! Fölfelé tolva a függőleges tengely mentén lebegő hatásúvá válik a kompozíció.
- Vízszintesen elmozdítva elbillen a kompozíció egyensúlya. A kompozíció vizuális feszültséget hordoz.
- A forma átlós elmozdítása a mozgás (emelkedés) érzetét kelti (pozitív – jobbra föl, vagy negatív – balra föl irányban).
- Ha alulra kerül, a süllyedés érzetét sugallja. Ha a széle párhuzamos a kép síkjának szélével, viszonylag rendezettnek tűnik a mozgásérzet. Ha viszont kibillen ebből a helyzetéből, mozgása szabálytalanná, szabaddá, kiszámíthatatlanná válik.
- Bizonytalan, lebegő hatást eredményez, ha a forma széle már nem párhuzamos a lap szélével.
- Ha alulra kerül, a süllyedés érzetét kelti.
- Ha felülre, akkor lebegő hatású.