Olvasási idő: 
6 perc

A nevelési, oktatási intézményekben tapasztalható erőszakos magatartásformák megelőzése

A szerző egy Pest környéki középiskola példáján keresztül bemutatja, hogyan lehet a diákok közötti agresszió kialakulását megelőzni, miként tudják a diákok kezelni esetleges ellentéteiket, hogyan tudnak európai módon egymás mellett élni. E tekintetben a tanári munka legfőbb célja a diákok közti durvaság megelőzése. Ennek a tevékenységnek három fontos alapeleme van: a társadalmi környezet, amelyben az iskola működik, az iskola pedagógiai programja és az együttműködő öntevékeny diákok.

Egy Pest környéki középiskola, az ócsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola példáján keresztül szeretném bemutatni, hogyan lehet megelőzni a diákok közötti agresszió kialakulását, miként tudják kezelni a tanulók esetleges ellentéteiket, hogyan tudnak európai módon egymás mellett élni. E tekintetben tanári munkánk legfőbb célja a diákok közötti durvaság kialakulásának megelőzése.

Van tapasztalatom arról, hogyan változott az évek során az iskolai agresszió. A diákok közötti durvaság, megalázás, megszégyenítés nem teljesen új keletű dolog. Mindig folyt a küzdelem az iskolai hierarchiában történő elhelyezkedésért, viszont olyan krimibe illő bűncselekmények, amilyenekről napjainkban hallunk, korábban nem fordultak elő.

Igazgatóként 1984-ben szereztem a középiskolában az első negatív élményt a diákok közötti durvaságról. Egy szülői bejelentésből derült ki, hogy a végzős diákok az iskola mellékhelyiségében igen megalázó módon avatják az elsős diákokat, a „gólyákat”.

Az elrendelt fegyelmi vizsgálat során kiderült, hogy ez az avatási ceremónia régi szokása az iskolának. Ilyenkor a végzős diákok csupán törlesztenek az elsős korukban elszenvedett sérelmek miatt. Ekkor határoztam el, hogy teljesen más szemléletűvé teszem iskolánkban a gólyák avatását. Néhány év kellett ahhoz, hogy örömünneppé váljon az elsősök fogadása.

Így már évtizedekkel ezelőtt középiskolánk alapvető elvei közé került a tolerancia, az emberi méltóság tiszteletben tartása, egymás megbecsülése, elfogadása.

Nevelőmunkánkban a megelőzésre helyezzük a fő hangsúlyt. A megelőző tevékenységnek három fontos alapeleme van.

Az első és nagyon meghatározó a társadalmi környezet, amelyben az iskola működik, de fontos az iskola kinézete, állapota, belső komfortossága.

Vidéken élünk, ahol nem hidegült el egymástól az iskola és a család. A szülők, nagyszülők egy része valamikor ebben a gimnáziumban érettségizett. Rangja, tekintélye van az intézménynek. A családok nagy előrelépésnek tartják, ha gyermekeik érettségi bizonyítványt szereznek, és egyetemen, főiskolán tanulnak tovább.

Fontos maga az iskola, annak állapota, környezete. Ha az iskola és környezete békét, harmóniát sugároz, ha szép az intézmény, az arculat hat a diákok viselkedésére.

Egy több évig tartó felújítási program eredményeképpen nagyon szép az iskolánk: park veszi körül fákkal, bokrokkal, virágokkal, padokkal. Az ablakokban muskátli nyílik. Belül tágas terek, esztétikusan kialakított termek, komfortos mellékhelyiségek vannak. Ilyen környezetben a legvadabb diák is megnyugszik. Nincs rongálás, kártétel, padfirkálás, de vannak plakátok, hirdetmények, képek, kiállított diákmunkák.

A nevelőmunka második pillére az iskola pedagógiai programja, amely azt tükrözi, hogy középiskolánk legfőbb törekvése az, hogy diákjainkból rendes, becsületes, tisztességes, erkölcsös embereket neveljünk. Az iskola egész tevékenysége ezt a célt szolgálja, ennek eredményeképpen a diákok kezelni tudják konfliktusaikat, toleránsak egymással, és tiszteletben tartják az emberi méltóságot.

Az iskolai tantárgyak közül az emberismeret-etika különösen segíti a toleráns viselkedésre nevelést. Az iskola saját tantervet állított össze az említett tantárgyakból a képzés egész idejére kiterjesztve, noha az alaptantervben csak a 7. és a 11. évfolyamon szerepel az emberismeret és az etika. A foglalkozásokat két szakképzett etikatanár tartja bontott csoportokban. Az órákon megbeszélt témakörök rendkívül széles körűek, és módszertani szempontból azért fontosak, mert a diákoknak lehetőségük van arra, hogy kibeszéljék a feszültségeiket, az együttélés konfliktusait, a társadalom, a család és a mindennapi élet torzulásait.

A tanárok nyitott foglalkozásokat tartanak, az órákra rendszeresen meghívást kapnak a civilszervezetek, a helyi lelkészek, pszichológusok, az igazságszolgáltatás szakemberei. Gyakran kilépünk az iskolából is. Eljárnak a diákok bírósági tárgyalásokra, a fogyatékosokat és szenvedélybetegeket gondozó intézetbe és más oktatási intézményekbe. Projektmunkát, kisfilmet, tanulmányt, plakátot készítenek. Eddig három nyomtatott kiadvány jelent meg a munkáikból. Középiskolánkban több diák is érettségizett már emberismeret-etika tantárgyból.

Nevelőmunkánknak van egy rendkívül fontos, harmadik eleme is; a velünk együttműködő öntevékeny diákok. Tudjuk, hogy középiskoláskorban az osztálytársak véleménye, hatása gyakran nagyobb, mint a tanároké.

Intézményünkben évek óta működik egy emberjogi öntevékeny csoport, amely az Egy-Más­ért diákkör nevet viseli. A diákkörösök azzal gazdagítják az emberismeret-etika órákon folyó nevelőmunkát, hogy programokat, gyakorlati tevékenységeket szerveznek, és ezzel elfogadhatóbbá, hitelesebbé teszik a pedagógusok munkáját is. A diákkör immár túlnőtt a középiskolán, ma már végzett diákjaink közreműködésével a környékbeli általános iskolák számára is tartanak módszertani napot és vetélkedőt. A Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei középiskolák Ócsán megrendezett VII. találkozójának is ők voltak az ötletgazdái és a programadói.