Arató László (2014): Olvasóvá nevelés és irodalomtanítás. In: Gombos Péter (szerk.): Kié az olvasás?  Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Magyar Olvasástársaság, Budapest. 93-105.

Balázsi Ildikó – Balkányi Péter – Bánfi Ilona – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó (2012): PIRLS és TIMSS 2011 Összefoglaló jelentés a 4. évfolyamos tanulók eredményeiről. Oktatási Hivatal, Budapest.

Bethune, Brian (2012): The Hunger Games’: Your Kids Are Angrier Than You Think. In: Maclean’s [online], 2012. 125. 13/14. Letöltés: http://www2.macleans.ca/2012/04/02/dystopia-now/ (2012.11.15.)

Bettelheim, Bruno (1985): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.

Cultura-MTI (2014): Mennyit olvasnak a fiatalok? Letöltés: http://cultura.hu/aktualis/mennyit-olvasnak-a-fiatalok/ (2014.12.16.)

Fűzfa Balázs (2014): Helyzetkép a mai magyar irodalomtanításról. In: Gombos Péter (szerk.): Kié az olvasás? 
Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Magyar Olvasástársaság, Budapest. 106-115.

Gereben Ferenc (1998): Könyv, könyvtár, közönség: A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében. OSZK, Budapest.

Greenfield, Patricia (2009): Technology and informal education. What is taught, what is learned. Science, 323. 5910. 68-71.

Greenfield, Susan (2009): Identitás a XXI. században. HVG, Budapest

Gombos Péter (2013): Kamaszlányok a világ megmentéséért: „Fehér disztópia” – egy műfaj sikertörténete. Fordulópont, 14. 57. sz. 41-54.

Gombos Péter (2009): „Ó, mondd, te mit választanál!” A tanár felelőssége és lehetőségei a kötelező olvasmányok kiválasztásában. Könyv és Nevelés, 11. 2. sz. 43-48.

Gyarmathy Éva (2012): Ki van kulturális lemaradásban? Letöltés: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1018 (2014.01.24.)

Lakatos Judit (2008): A férfiak és a nők számítógép- és internethasználatát jellemző különbségek. Statisztikai Szemle, 86. 4. sz. 406-408.

Nagy Attila (1999): Mi lesz veled, olvasó? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon, Budapest. 271-282.

Nagy Attila (2006): Az olvasás mint kiváltság? Adatok és töprengés A Nagy Könyv akció ürügyén. In: Magyar Tudomány, 167. 9. sz. 1113.

Nagy Attila (1999b): Tiffany vagy Baradlay Jenő? Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 8. 5. sz. 22-34.

Nagy Attila (2010): Vázlat közelmúltunk olvasáskultúrájának állapotáról. In: Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás védelmében. Pont Kiadó, Budapest. 111-121.

Nagy Attila – Péterfi Rita (2006): Olvasás, könyvtár- és számítógép-használat. Gyorsjelentés a TÁRKI és az OSZK 2005-ös vizsgálatáról. Könyvtári Figyelő, 52. 1. sz. 31-44.

Péterfi Rita (2010): Mikszáth vagy Meg Cabot. In: Szávai Ilona (szerk.): Az olvasás védelmében. Pont Kiadó, Budapest. 123-133.

Pléh Csaba (2011): A webvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet. Korunk, 3. 8. sz. 9-19.

Prensky, Marc (2012): Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. Magyar Református Nevelés, 13. 1. sz. 3.

Steklács János – Szabó Ildikó – Szinger Veronika (2010): Olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek tanítása Európában. ADORE-jelentés. Anyanyelv-pedagógia. 2010. 4. sz. Letöltés: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=292 (2015.02.16.)

Varga Richárd (2012): A netgeneráció és az irodalomtanítás. In: Finta Gábor és Fűzfa Balázs (szerk.): Az irodalomtanítás innovációja. Savaria Press, Szombathely.166–176.

Z. Karvalics László (2012): A közös tartalomról. Előadás: Az olvasás sokfélesége. Konferencia az olvasás népszerűsítéséért. Budapest, 2012. június 2.