A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata

Az 1995-ben kormányrendeletként kiadott és 1998-ban felmenő rendszerben (1. és 7. évfolyamon) bevezetett Nemzeti alaptanterv (NAT 1995) felülvizsgálata és korszerűsítése időszerű feladat. A jelenleg is zajló munkálatok áttekintése végett érdemes a következő kérdéseket érinteni:

• Miért kezdődött meg a NAT 1995 felülvizsgálata?
• Milyen alapelvek, célkitűzések mentén zajlanak a folyamatok?
• Hol tartanak a munkálatok, mi várható?

Miért kezdődött meg a NAT 1995 felülvizsgálata?

A NAT 1995 felülvizsgálatának egyaránt vannak törvényi és szakmai okai. A közoktatási törvény (KOT) 93. § (1.) értelmében az oktatási miniszter értékeli a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, kezdeményezi a módosítást. Szakmai szempontból érdemes áttekinteni a NAT 1995 követelményrendszerét, az 1998-as bevezetés főbb jellemzőit, a tartalmi szabályozás rendszerét. A NAT 1995 több szempontú, megbízható értékeléséhez számos forrás áll rendelkezésünkre. A teljesség igénye nélkül érdemes kiemelni a Jelentés a magyar közoktatásról című kötetek tantervi fejezeteit (OKI, 2000), a Vágó Irén által szerkesztett Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években (1999, OKKER) című tanulmánygyűjteményt, a hazai folyóiratokban megjelent cikkek, tanulmányok, kerekasztal-beszélgetések hozzáférhető anyagait (Educatio, Iskolakultúra, Köznevelés, Új Pedagógiai Szemle). Továbbá azokat a háttérelemzéseket és kutatási adatokat, amelyek a Nemzeti alaptanterv bevezetését értékelik. (OKI Kutatási Központja, Oktatáskutató Intézet–Magyar Gallup Intézet, megyei pedagógiai intézetek.) Civil kezdeményezésként az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság is elkészített egy munkaanyagot (NAT 2002), amely számos figyelemre méltó gondolatot tartalmaz. A fent említett legitimációs és szakmai paraméterek alapján lehetővé válik a NAT 1995 pozitív vonásainak a felerősítése, az ellentmondások feloldása. Megfogalmazhatók a felülvizsgálat alapelvei, kitűzhetők a legfontosabb célok.

Milyen alapelvek, célkitűzések mentén zajlanak a folyamatok?

Alapvető célkitűzés, hogy ténylegesen érvényesüljön az intézményi és pedagógusi önállóság, azaz kellő teret kapjanak a helyi, szakmai döntések, az innovációs törekvések, a modern műveltségi tartalmakat és pedagógiai gyakorlatot egyaránt tartalmazó tantárgyi programfejlesztések. Ezáltal erősödnek a tantestületek szakmai, döntéshozói kompetenciái, intézményi szinten fejlődnek az önfejlesztés és önértékelés technikái. Másfelől erősödjön a NAT 1995 alaptantervi jellege. Alaptanterven (core curriculum) azt a tantervtípust értjük, amely a minden tanuló számára megtanítandó, elsajátítandó tudás alapvető tartalmát, követelményeit foglalja magában. A NAT 1995 rendszere a műveltségterületi rendeződést, a közös követelmények (cross curriculum) révén a tudás integratív, tantárgyközi jellegét, az általános fejlesztési követelmények mentén a képességfejlesztést közvetítette. A legnagyobb problémát szakmai szempontból a részletes követelményrendszer ismeret-, fejlesztési és minimumkövetelményeinek aránya, egymásra épültsége és részletezettsége jelentette. A minden tanuló számára szükséges műveltségi alapok elvét erősítve érdemes újragondolni a NAT követelményrendszerei (közös, általános fejlesztési, részletes) mögött húzódó tudáskoncepciókat, azok változásait. Alapvető tézis, hogy előtérbe kerül a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. Ennek elérése érdekében a NAT 1995 felülvizsgálata három területen szeretne áttörést elérni.

• Intelligens tudás, amelynek keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire, a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. Másfelől a tudástranszfer kialakításáról, fejlesztéséről van szó, azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról, más területekre történő átviteléről. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése és a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése.
• Eszköz jellegű tudás, amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok, készségek, képességek, jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. Nevezetesen érdemes elkülöníteni két szintet. Az első szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában („kánon”) megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak.
• Alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés és alkalmazás szintjére, lehetővé válik a magasabb gondolkodási műveletek kellő alapok mentén történő fejlesztése. Képessé válnak a diákok a változásokat kezelni, az életükhöz szükséges döntéseket meghozni.^[1]

A NAT 1995 felülvizsgálata során megcélzott tudáskoncepció-jellemzők mentén haladva érdemes a tantervi tartalmakat a második szintre helyezni. Ez a korábbi fejlesztési követelmények újragondolását, átstrukturálását jelenti. A felülvizsgálat során az általános fejlesztési és közös követelmények megerősítéséről, valamint a részletes követelményrendszer részbeni elhagyásáról, átstrukturálásáról van szó. Ezzel párhuzamosan fontos elem a NAT 1995 képesség-központúságának az erősítése. Rendelkezésünkre állnak azok a korábbi hazai és nemzetközi kutatási adatok (többek között Nagy József szegedi műhelye, Zsolnai József, Gáspár László programjai, Csapó Benő kutatásai, az OECD kulcskompetenciái, a külföldi alaptantervek életképesség-csoportjai, a DeSeCo-program stb.), amelyek lehető teszik, hogy a felülvizsgálatot egy kulcskompetencia-rendszerbe foglalják.

1. ábra  Kulcskompetenciák

A kulcskompetenciák csoportjai (1. ábra) egyensúlyba helyezik az értelmi és érzelmi intelligencia területeit, valamint a megismerési, érzelmi-akarati és mozgásos követelményeket. A fejlesztés-központúság másik nagy előnye, hogy közelebb kerül egymáshoz az iskola és a munka világa, azaz kellő mozgástér áll az intézmények rendelkezésére ahhoz, hogy valóban alkalmazkodni tudjanak a munkaerő-piaci igényekhez. Mivel a képességek fejlesztése differenciált, sokszínű folyamat, változatos tartalmakon működik, ezért a tanulás iránti kedv felkeltésével, szinten tartásával, a motiváció erősítésével is könnyebben birkóznak meg majd a pedagógusok.

A tudáskoncepció, a tantervi tartalom és a kompetenciaalap fent említett jellemzői azt is jelentik, hogy lehetővé válik az 1999-es törvénymódosítással létrehozott, túlszabályozó hármas rendszer (alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv) különösebb zökkenők nélküli egyszerűsítése, a helyi tantervek mozgásterének bővítése, a kerettantervek kötelező jellegének megszüntetése. Így reményeink szerint néhány éven belül meghonosodhatna a nyugat-európai közoktatási gyakorlatban terjedő, flexibilis szabályozású rendszer. Ez a rendszer kétpólusú (központi, helyi) és háromszintű.

A tartalmi szabályozás szintjei és jellemzői

• Alaptantervi szint (Nemzeti alaptanterv)	Műveltségi területek szerint kidolgozott képességek és ismeretek rendszere
• Kerettantervek szintje	Személyiségfejlesztéssel, mqveltségközvetítéssel kapcsolatos akkreditált programok
• Helyi tantervek szintje	Az iskola intézményi egyediségét kifejező, átfogó nevelési-oktatási program

Az alaptantervi szint tíz műveltségi területet és hét kereszttantervet tartalmaz (az iskolai nevelés-oktatás közös követelményeit). Elsősorban a kívánatosnak tartott ismeretek és képességek hasznosíthatósága, munkaerő-piaci értéke felől közelíti meg az iskolai tudást és műveltséget. Ez a szint egyben a programok koordinációját is szolgálja. Funkcióját tekintve az oktatáspolitikai döntéshozóknak, kutatóknak, programfejlesztőknek szól.

A kerettantervek szintje az alaptantervben megjelenített értékek, nevelési elvek, ismeretek, tartalmak és képességek transzformált pedagógiai programjait tartalmazza. A programok sokfélesége lehetővé teszi az iskolák számára, hogy rugalmasan oldják meg nevelési-oktatási feladataikat. Az adaptálható, választható programokat pedagógiai kutatóintézetek, szakértők és alkotó iskolai műhelyek készítik, amelyeket központi minősítőbizottság (előzetesen elfogadott szempontok alapján) hagy jóvá. Olyan pedagógiai-módszertani készlet, amelynek szerves részei az adaptálható helyi tanterveken kívül a tanulói feladat- és értékelőlapok, a fóliák, a transzparensek, a számítógépes programok, a térképek, az oktató CD-k, a videofilmek, a tankönyvek, a munkafüzetek stb. A pedagógusok a helyi tantervük és tantárgyi programjaik fejlesztésekor szabadon építhetnek be és emelhetnek át elemeket és alkotórészeket.

A helyi tantervek szintje teret nyit a tartalommal kapcsolatos szakmai döntések helyi meghozatalához. Mozgósítja a tantestület innovatív energiáit, elősegíti a tantárgyi programok fejlesztését. Bővíti és erősíti a módszertani kultúrát, javítja a tanítás és tanulás folyamatának hatékonyságát.

Hol tartanak a munkálatok, mi várható?

A NAT 1995 felülvizsgálatának szervezeti keretei kialakultak (2. ábra).

2. ábra  Szervezeti keretek

A NAT-bizottság elsősorban a felülvizsgálat stratégiai, koncepcionális döntéseit (alapelvek, szerkezet, időarányok, kommunikáció stb.) hozza meg. Véleményező, döntéshozó testület, garantálja a felülvizsgálat szakmaiságát, koordinálja a bizottságok munkáit.

A Szerkesztőbizottság az operatív bizottságok által elkészített anyagokat szerkeszti, lektorálja, épít a szakmai észrevételekre, véleményekre, előterjeszti a végső változatot a NAT-bizottságnak.

Az Operatív bizottság a felülvizsgálat alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint a szerkesztési instrukcióknak megfelelően, szakmai műhelyek (gyakorló tanárok, szakértők, kutatók, szakmai szervezetek képviselői) segítségével műveltségterületi bontásban elkészítik a felülvizsgált Nemzeti alaptanterv általános fejlesztési követelményrendszerét.

A felülvizsgálat menetében érdemes elkülöníteni néhány munkafázist.

• A NAT 1995 bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok értékelése, a munkálatok szervezeti kereteinek az előkészítése, kérdőíves vizsgálat keretén belül (Eötvös-anyag) az alapelvek kidolgozása.
• A NAT 1995 felülvizsgálata. Egy szerkesztett anyag vitára bocsátása.
• Szakmai és társadalmi vita, a szükséges egyeztetések lebonyolítása. A módosítások végrehajtása.
• A felülvizsgált Nemzeti alaptanterv (NAT 2003) kormányrendeletté történő alakítása.
• A NAT 2003 első évfolyamon történő bevezetése 2004. szeptember 1-jével, felmenő rendszerben(3. ábra).

3. ábra  A munkálatok ütemezése

Összegzés

A felülvizsgálat alapelveit, célkitűzéseit összegezve megállapítható, hogy a tartalmi szabályozás kétpólusú, háromszintű, flexibilis rendszerének kiépítése a magyar közoktatás középtávú stratégiájának egyik kulcseleme. Nem csodafegyver, ám fejlesztőszemlélete, tudáskoncepciója révén valóban motorja lehet annak a tartalmi és pedagógiai paradigmaváltásnak, melyet a NAT 1995 megkezdett.

Footnotes

1. ^ A magyar közoktatás középtávú stratégiája című munkaanyag alapján.