IRODALOM

Arató Ferenc (2008): A kooperatív tanulás szerepe az IPR alapú intézményfejlesztésben. In: Arató Ferenc (szerk.): Kooperatív tanulásszervezés az integráció szolgálatában. Educatio Társ. Szolg. Kht., Budapest. 7–12.

Arató Ferenc (2011): A kooperatív tanulásszervezés paradigmatikus jellege. In: Kozma Tamás és Perjés István (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2010. MTA Neveléstudományi Bizottságának sorozata, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 11–22.

Arató Ferenc (2013): Towards a Complex Model of Cooperative Learning. Da Investigação às Práticas, 3. 1. sz., 57–79.

Arató Ferenc (2014): On deconstruction of Education. Hungarian Educational Research Journal, 4. 4. sz.

Arató Ferenc (2015): Korlátozó előítéletek intézményvezetők körében. Autonómia és felelősség, 2015 1. 1.sz., 45–58.

Arató Ferenc (2017): Az értékes gyermek – az értékelés negyedik dimenziója. Autonómia és felelősség, 3. 1–4. sz., 5–29.

Arató Ferenc és Varga Aranka (2012): Együtt-tanulók kézikönyve – Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe (átdolgozott, bővített kiadás), Mozaik Kiadó, Szeged.

Aronson, Elliot (2007): A társas lény. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Aronson, E., Blaney, N., Stephan, C., Sikes, J. és Snapp, M. (1978): The Jigsaw Classroom. Sage Publications, Beverly Hills.

Aronson, J., és Juarez, L. (2012): Growth mindsets in the laboratory and the real world. In: R. F. Subotnik,
A. Robinson, C. M. Callahan és E. J. Gubbins (szerk.): Malleable minds: Translating insights from psychology and neuroscience to gifted education. National Research Center on the Gifted and Talented. Storrs, CT. 19–36.

Bárdossy Ildikó és Dudás Margit (2010): A tanulás szervezése és értékelése. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla és Priskinné Rizner Terézia (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése – Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

Black, P. és Wiliam, D. (1998): Inside the black box: Raising standards through classroom assessment. Phi Delta Kappan, 80. 2. sz., 139–148.

Bigazzi Sára (2013): Az előítélet. In: Varga Aranka (szerk., 2013): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 15–36.

Benda József (2002): A kooperatív pedagógia szocializációs sikerei és lehetőségei Magyarországon. Új Pedagógiai Szemle, 52. 9. sz., 26–37. és 10. sz. 21–30.

Bennett, R. E. (2010): Cognitively based Assessment of, for, and as learning(CBAL): A preliminary theory of action for summative and formative assessment. Measurement, 138. 8.sz., 70–91.

Bennett, R. E. (2011): Formative assessment: a critical review. Assessment in Education: Principles, Policy & Practice. Volume 18 Issue I. 5–25 | Published online: 25 Jan. Assessment in Education: Principles, Policy and Practice, 24. 3. sz., 317–350. Letöltés: https://doi.org/ 10.1080/0969594X.2017.1319337 (2018. 12. 10.)

Black, P. és Wiliam, D. (1998): Inside the black box: Raising standards through classroom assessment. Phi Delta Kappan, 80. 2. sz-, 139–148.

Black, Paul, McCormick, Robert, James, Mary és Pedderd, David (2006): Learning How to Learn and Assessment for Learning: a theoretical inquiry. Research Papers in Education, 21. 2. sz., 119–132.

Blackwell, L. S., Trzesniewski, K. H., és Dweck, C. S. (2007). Implicit theories of intelligence predict achievement across an adolescent transition: A longitudinal study and an intervention. Child Development, 78. 1. sz., 246–263.

Bloom, B. S. (1969). Some theoretical issues relating to educational evaluation. In: R. W. Tyler (szerk.): Educational evaluation: New roles, new means (Yearbook of the National Society for the Study of Education,
Vol. 68, Part 2.). University of Chicago Press, Chicago. 26–50.

Cohen, E. G. és Lotan, R. A. (2015) Csoportmunka – tervezés. Stratégiák heterogén összetételű osztályok számára. Digitális Esélyegyenlőségi Alapítvány, Budapest.

Crooks, T. (2004): Tensions between assessment for learning and assessment for qualifications. Paper presented at the Third Conference of the Association of Commonwealth Examinations and Accreditation Bodies (ACEAB), Fiji.

Csapó Benő (2003): A pedagógiai értékeléstől a tanítás módszereinek megújításáig: diagnózis és terápia.
Új Pedagógiai Szemle, 53. 3. sz., 12–28.

Csapó Benő, Csíkos Csaba és Korom Erzsébet (2016): Értékelés a kutatásalapú természettudomány-tanulásban: a SAILS projekt. Iskolakultúra, 26. 3. sz., 3–16.

De Corte, E. (2001) Az iskolai tanulás: A legfrissebb eredmények és a legfontosabb tennivalók. In: Magyar Pedagógia, 11. 4. sz., 413–434.

Durlak, J., Weissberg, R., Dymnicki, A., Taylor, R., és Schellinger, K. (2011). The impact of enhancing students’ social and emotional learning: A meta-analysis of school-based universal interventions. Child Development,
82. 1. sz.,, 405–432.

Earl, L. és Katz, S. (2005): Rethinking Classroom Assessment With Purpose in Mind. Western Northern Canadian Protocol, Winnipeg, Manitoba.

Farrand, P., Hussain, F. és Hennessy, E. (2002) The efficacy of the ‚mind map’ study technique. Medical Education, 36. 5. sz., 426–431.

Fletcher, A. és Shaw, G. (2012): How does student-directed assessment affect learning? Using assessment as
a learning process. International Journal of Multiple Research Approaches, 6. 3. sz., 245–263.

Foucault, M. (1994): A szubjektum és a hatalom. Pompeji, 5. 1–2. sz., 177–187.

Foucault, M. (1999): Mi a szerző? In: Foucault, M.: Nyelv a végtelenhez. Latin Betűk, Debrecen.
119–145.

Goleman, D. (2002) Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Edge 2000, Budapest.

Gordon, Th. (2001) Tanítsd gyermeked (ön)fegyelemre! Assertiv Kiadó, Budapest.

Hegedűs Gábor (szerk., 2002): Projektpedagógia. Kecskeméti Főiskola, Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét.

Imre Anna (2012): Fejlesztő értékelés az általános iskolákban. Educatio, 21. 3. sz., 386–400.

James, M. (2017): ( Re)viewing assessment: changing lenses to refocus on learning. Assessment in Education: Principles, Policy and Practice. 24. 3. sz., 404–414.

James, M. és Lewis, J. (2012): Assessment in harmony with our understanding of learning: problems and possibilities. In: J. Gardner (szerk., 2012): Assessment and Learning. 2nd Edition. Sage, London. 187–205.

Johnson, R. T. és Johnson, D. W. (1999): Learning Together and Alone. Allyn and Bacon, Massachusetts.

Johnson, D. W. és Johnson, R. T. (2009): An educational psychology success story: Social interdependence theory and cooperative learning. Educational Researcher 38. 5. sz. Letöltés: https://journals.sagepub.com/stoken/rbtfl/M5Qm91PGIDzvQ/full (2018. 12. 10.)

Jussim L., Robustelli, S. és Cain, T. (2009). Teacher expectations and self-fulfilling prophecies. In: A. Wigfield
és K. Wentzel (szerk.): Handbook of motivation at school. Erlbaum, Mahwah, NJ. 349–380.

Kagan, S. és Kagan, M. (2009): Kagan Cooperative Learning. Kagan Publishing, San Clemente.

Kagan, S. és Kagan, M. (2011): Kagan Kooperatív Tanulás. Önkonet, Budapest.

Kramarski, B. és Libermann, A. (2003): Az e-mail kommunikáció és a metakognitív oktatás alkalmazása a matematikai problémamegoldás fejlesztésében. (Using Electronic Mail Communication and Metacognitive Instruction to Improve Mathematical Problem Solving. Learning with Technologies in School, Home and Community. IFIP WG 3.5. International Conference on Informatics and Elementary Education. Manchester. Conference Proceedings, 121–127. Ford.: Mihály Ildikó). Új Pedagógiai Szemle, 53. 7–8.

Knausz Imre (2008): Mit kezdjünk az értékeléssel? Educatio Kht., Budapest.

Merton, R. K. (1948): The self-fullfilling prophecy. The Antioch Review, 8. 2. sz., 193–210.

Moeed, A. (2015): Theorizing Formative Assessment: Time for a Change in Thinking. The Educational Forum, 79. 2. sz., 180–189.

Molnár Gyöngyvér (2005): A probléma alapú tanítás. Iskolakultúra, 15. 10. sz., 31–43.

Mompoint-Gaillard, P. (2015): Transversal Attitudes Skills and Knowledge (TASKs) for a democratic culture and intercultural understanding. In Arató, F. és Varga, A. (szerk) (2015) Inclusive university – how to increase academic excellence focusing on the aspects of inclusion. University of Pécs, Pécs.

Mompoint-Gaillard, P. és Lázár, I. (szerk., 2017): TASKs for democracy – 60 acitivities to learn and assess transversal attitudes, skills, and knowledge. Strabourg, Council of Europe.

Nagy József (1996): Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.

Nagy József (2000): A kritikus kognitív készségek és képességek kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7–8. sz., 255–269.

Nagy József (2007): Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik, Szeged.

Nissen, P. és Iden, U. (1999): Moderátoriskola. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Radnóti Katalin (2005): Hogyan lehet eredményesen tanulni a fizika tantárgyat? Iskolakultúra, 15. 10. sz., 5–12.

Radnóti Katalin (2008): A projektpedagógia mint az integrált nevelés egy lehetséges eszköze. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest.

Rogers, C. (2004): Az igazán fontos tanulás a terápiában és az oktatásban. In: Valakivé válni – A személyiség születése. Edge 2000 Kft, Budapest. 347–368.

Rosenthal, R. (2003): Covert Communication in laboratories, Classrooms, and the truly Real World. Current direction in Psychological science, 12., 5. sz., 151–154.

Sadler, D. R. (1989): Formative assessment and the design of instructional systems. Instructional Science, 18.
2. sz., 119–144.

Sadler, D. R. (2010): Beyond feedback: Developing student capability in complex appraisal. Assessment & Evaluation in Higher Education, 35. 5. sz., 535–550.

Scriven, M. (1967): The methodology of evaluation. In: Tyler, R. W. Gagné, R. M. és Scriven, M. (szerk.): Perspectives of curriculum evaluation (39–83). Rand McNally, Chicago, IL.

Sharan, Y. (2012): What we can learn from the history of cooperative learning. In: Hildebrand Jensen, A. (szerk.): Perspektiver pa Cooperative Learning. Dafolo, Denmark.

 Shepard, L. A. (2005): Formative assessment: Caveat emptor. Paper presented at the ETS Invitational Conference, New York, NY.

Skiba, R., és Peterson, R. (2003). Teaching the social curriculum: School discipline as instruction. Preventing School Failure, 47. 2. sz., 66–73.

Somogyi Ágota (2016): A SAILS projekt tapasztalatai a pedagógus szemszögéből: a kutatásalapú tanulás szervezésének és értékelésének hatása a pedagógus attitűdjére. Iskolakultúra, 26. 3. sz. 101–108.

Szabó László Tamás (1985): A „rejtett tanterv”. Oktatáskutató Intézet, Budapest.

Taras, M. (2005): Assessment – summative and formative – some theoretical reflections. British Journal of Educational Studies, 53. 4. sz., 466–478. Letöltés:

Tóth Edit (2012): Pedagógusok nézetei az osztályzásról és a szöveges értékelésről. Iskolakultúra, 22. 2. sz. 34–45.

Vass Vilmos (2017): A transzverzális kompetenciák tantervfejlesztési összefüggései. Autonómia és felelősség, III. 1–4. sz. 55–65.

Wiliam, D. (2017): How Can Assessment Support Learning? A Response to Wilson and Shepard, Penuel, and Pellegrino. Educational Measurement: Issues and Practice, 31. 1. sz. 42–44.