A Magyar Pedagógiai Társaság újjáalakulása és tevékenységének első évtizede (1967–1976)

IRODALOM

Források

Az irodalomjegyzékben feltüntetett másodlagos források mellett elsősorban az MPT tevékenységét dokumentáló kiadványokra – Az új Magyar Pedagógiai Társaság – Az alakuló közgyűlés eseményei. Táncsics Kiadó, Budapest.; Simon Gyula (1979, szerk.): Egy évtized a szocialista nevelésügyért. MPT, Budapest.; Kiss Árpád (1970, szerk.): Ötödik Nevelésügyi Kongresszus – Budapest – 1970. szeptember 28-30 I-II. Budapest. – továbbá a közgyűlési beszámolókra és egyéb tájékoztató kiadványokra, valamint a korabeli sajtóban (Köznevelés, Pedagógusok Lapja, Pedagógiai Szemle) megjelent tudósításokra, beszámolókra, elemzésekre támaszkodtunk.

Az 1966–67-es eseményeket az MPT irattárában őrzött dokumentumok alapján mutattuk be. Megjegyzendő, hogy ez az iratanyag rendezetlen, a források több dossziéban, ömlesztve találhatóak, iktatás, mutatók nélkül, esetenként Simon Gyula főtitkár kéziratos feljegyzéseivel, magánjellegű levelezésével keveredve.

 

Perjés István (2006, szerk.): Egy forradalom pedagógiája: A Balatonfüredi Pedagógiai Konferencia, 1956. október 1-6. – Rövidített jegyzőkönyv. Aula, Budapest. (Reprint kiadás). A kötet az 50 éves jubileumi alkalmából a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének gondozásában jelent meg.

Golnhofer Erzsébet (2004): Hazai pedagógiai nézetek 1945‒1949. Iskolakultúra Könyvek (23), Pécs.

Hegedűs B. András és Rainer M. János (1992, szerk.): A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. VI. kötet: Pedagógusvita. Múzsák – 1956-os Intézet, Budapest

Kelemen Elemér (2007): A nevelésügyi kongresszusok története. In: Uő: A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből. Iskolakultúra Könyvek (27), Pécs, 136–157.

Kelemen Elemér (2012): A megyei pedagógiai intézetek „hőskora”. Adalékok az 1960-70-es évek oktatáspolitikájához. In: Csillag Ferenc (szerk.): 100 éves a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Ünnepi kiadvány a Magyar Pedagógiai Társaság rendezésében megtartott évfordulós emlékülés tiszteletére. MPT, Budapest. 4–14.

Kelemen Elemér (2013): Reform vagy ellenreform? Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározatról. Neveléstörténet, 10. 1-2.  sz., 5–33.

Kelemen Elemér (2015): Az MPT-történeti kutatások időszerűsége. Új Pedagógia Szemle, 65. 1-2. sz., 67–72.

Kelemen Elemér (2016): Értelmiség és modernizáció. A Magyar Paedagogiai Társaság történelmi küldetése.
In: Trencsényi László (szerk.): Méltóan a 125 évhez. Tanulmánykötet a Magyar Pedagógiai Társaság jubileumára. MPT, Budapest. 5–28.

Lányi Andrásné (1992): A Magyar Pedagógiai Társaság történetéhez, alapításának századik évfordulója alkalmából. In: Kelemen Elemér (szerk.): A Magyar Pedagógiai Társaság százéves jubileuma alkalmából rendezett tudományos ülés előadásai. (Neveléstörténeti Füzetek, 10). OPKM, Budapest. 58–65.

Mészáros István (1992): A Magyar Pedagógiai Társaság évszázada: 1891 – 1991. In: Kelemen Elemér (szerk.):
A Magyar Pedagógiai Társaság százéves jubileuma alkalmából rendezett tudományos ülés előadásai. (Nevelés-
történeti Füzetek, 10). OPKM, Budapest. 3–56.

Németh András (2005): A magyar pedagógia tudománytörténete. Gondolat – Infonia, Budapest.

Pásztor József (1966): Magyar Paedagogiai Társaság megalakulásának 75. évfordulója elé. Magyar Pedagógia, 66.
2. sz., 110–117.

Trencsényi László (2007): Autonómia és/vagy transzmisszió. A Magyar Pedagógiai Társaság 1967-es újjáalakulásának tanulságai. In: Uő (szerk.): 40 éves a Magyar Pedagógiai Társaság. Tanulmánygyűjtemény. Apáczai Kiadó, Budapest. 10–12.

Trencsényi László (2017): Hagyományőrzők és újítók a Magyar Pedagógiai Társaságban. Kézirat – közlés előtt.

Zibolen Endre (1965): A Magyar Pedagógiai Társaságról. Emlékek, feladatok, javaslatok. Köznevelés, 20.
13–14. sz., 514–516.