Az MPT hagyományos Staféta táborának idén Debrecen adott otthont. A helyszínválasztás abba a programba illeszkedik, hogy közvetlenül láthassuk városaink, egy-egy régió oktatási és várospolitikai helyzetét, az önkormányzat és az állami iskolafenntartó viszonyát, az ott dolgozó pedagógusok sikereit, gondjait. Ebben az évben az „új”, az „innováció” értelmezése állt a közös gondolkodás középpontjában, és a Megújuló iskola mozgalomra, a Staféta táborok előképére emlékezve folytattunk beszélgetést a hajdan volt tagokkal, s a helyi általános iskola képviselővel. Felolvastuk Loránd Ferenc levelét, melyben 30 évvel ezelőtti eseményekre emlékezett, de közben a jövőről is szólt.
Bár nem voltunk sokan, de izgalmas beszélgetés alakult ki az oktatás és az iskolák régi és a mai helyzetéről. A tábornyitás estéjén az alpolgármester és felesége, Somogyi Béla és Somogyiné Víg Éva, egykori „megújuló iskolások” vendégszeretetét élvezhettük.
A Gulyás Pál Kollégium adott otthont a négynapos diskurzusnak, családias együttlétben. Drámák és remények, helytállás és kiállás – ez lehetne a rövid összefoglalása a tábori beszélgetéseknek. Meghallgattuk Trencsényi László előadását Az „új” fogalmának alakulása a XX. században címmel, Kerekes Vali segítségével megismerkedhettünk a mese szerepével az oktatásban, Hungarikum a kisgyermeknevelés? címmel tartott előadást Villányi Györgyné. Kitekinthettünk az Újvilágba, George Dankó, a Nevadában lévő renoi egyetem professzora segítségével. A tehetségnevelésről szólt Pappné Gyulai Katalin, a debreceni tankerület vezetője előadása, és a Gönczy Pál Iskola – a 4H mozgalom egykori centruma – vezetőinek, Agárdiné Burger Angélának és Majer Ágnesnek a beszámolója. Voltunk a debreceni Bárczi Gusztáv Iskolában, ahol megismerkedtünk Béres Máriával, aki adaptált Montessori-módszerrel foglalkozik halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekekkel.
Közben Nahalka István vezetésével eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne a téma, ha tényleg lenne párbeszéd a mai magyar óvodai- és kisgyermeknevelésben, a közoktatásban és a felsőoktatásban az oktatáspolitika irányítói, szakértői és a pedagógusok között.
Bár a táborlakók és vendégek létszáma idén nem volt magas, de – mint immár 12 éve – akik ott voltunk, azzal a jó érzéssel búcsúztunk Debrecentől, hogy tanulságos együttlét volt, s hogy van értelme a gyermekekért, az iskoláért, az oktatásért hittel és hivatástudattal folytatott munkának, a civil nyitottságnak és elkötelezettségnek.
A búcsúest beszélgetésének jó hangulatát emelte a tervezgetés is, hiszen meghívást kaptunk 2015-re a bakonyalji városba, Veszprémbe. Reméljük, egyre több fiatal kolléga jön majd a Staféta-táborba. Mi ott leszünk!