IRODALOM

Benda, W.; McGibbon, N. H. és Grant, K. L. (2003): Improvements in Muscle Symmetry in Children with Cerebral Palsy After Equine-Assisted Therapy (Hippotherapy). The Journal of Alternative and Complemetary Medicine, 9. 6. sz. 817–825.

Bozori Gabriella (2002): Lovasterápia. Gondolatok és vázlatok a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna témaköréből. Magyar Lovasterápia Szövetség, Budapest.

Bozori Gabriella (2008): A lovasterápia ágai. Gyógypedagógiai Szemle, 36. 1. sz. 54-56.

Carlsson, C., Ranta, D. N. és Traeen, B. (2015): Mentalizing and Emotional Labor Facilitate Equine-Assisted Social Work with Self-harming Adolescents. Child and Adolescent Social Work Journal 32. 4. sz. 329-339.

Cuypers, K., De Ridder, K. és Strandheim, A. (2011): The Effect of Therapeutic Horseback Riding on 5 Children with Attention Deficit Hyperactivity Disorder: A pilot Study. The Journal of Alternative and Complementary Medicine 17. 10. sz. 901-908.

Csikszentmihalyi, M. (1991): Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper Perennial, New York City NY.

Debuse, D.; Gibb, C.; Chandler, C. (2009): Effects of hippotherapy on people with cerebral palsy from the users’ perspective: A qualitative study.Physiotherapy Theory and Practice, 25. 3. sz. 174–192.

Fine, A. H. (2010): Handbook on Animal-Assisted Therapy: Foundations and Guidelines for Animal-Assisted
Interventions. Academic Press, Cambridge MA.

Frederick, K. E., Hatz, J. I. és Lanning, B. (2015): Not Just Horsing Around: The Impact of Equine-Assisted Learning on Levels of Hope and Depression in At-Risk Adolescents. Community Mental Health Journal 51.
7. sz.  809-817.

Fűz Nóra (2011): A lovaglás mint eszköz a személyiségfejlesztésben. Új Pedagógiai Szemle, 61. 1-5. sz. 499-510.

Hallberg, L. (2008): Walking the Way of the Horse: Exploring the Power of the Horse-Human Relationship.
iUniverse, Bloomington IN.

Hartje, Wipke C. (2012): Lovasterápia. Gyógypedagógiai lovaglás, lovas pszichoterápia. Mezőgazda, Budapest.

Haskin, M.R., Erdman, W. J., Bream, J. és Mac Avoy, C. G. (1974): Therapeutic horseback riding for the handicapped. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation 55. 10. sz. 473-474.

Hauge, H., Kvalem, I. B., Berget, B., Enders-Slegers, M-J. és Braastad, B. (2014): Equine-assisted activities and the impact on percieved social support, self-esteem and self-efficacy among adolescents–an intervention study. International Journal of Adolescence and Youth 19. 1. sz. 1-21.

Kaiser, L., Spence, L. J., Lavergne, A. G. és Vanden Bosch, K. L. (2004): Can a week of therapeutic riding make
a difference? – A pilot study. Anthrozoös 17. 1. sz. 63-72.

Kemp, K., Signal, T.,  Botros, H., Taylor, N. és Prentice, K. (2014): Equine Facilitated Therapy with Children and Adolescents Who Have Been Sexually Abused: A Program Evaluation Study. Journal of Child and Family Studies 23. 3. sz. 558-566.

Kendall, E., Maujean, A., Pepping, C. A. és Wright, J. J. (2014): Hypotheses about the Psychological Benefits
of Horses. Explore 10. 2. sz. 81-87.

Koca, T. T.; Ataseven, H. (2015): What is hippotherapy? The indications and effectiveness of hippotherapy. Northern Clinics of Istanbul, 2. 3. sz. 247–252.

Mayberry, R. P. (1978): The mystique of the horse is strong medicine: riding as therapeutic recreation. Rehabilitation Literature 39. 6-7. sz. 192–196.

Pálinkás Judit (2008): A hippoterápia (lovasterápia) módszertanáról és hatásrendszeréről röviden. Háziorvos
Továbbképző Szemle, 13. 8. sz. 610-611.

Pálinkás Judit, Szabó István, Harasztosi Lajos, Vass Szilvia, Soga Ferenc és Csernátonyi Zoltán (2009): Különböző egyensúlyvizsgáló rendszerek összehasonlítása. Előtanulmány a lovasterápia egyensúlyfejlesztő hatásának vizsgálatára. Biomechanica Hungarica, 2. 1. sz. 51-58.

Puskorics Lívia (2000): A lovasterápia – mint kiegészítő terápiás eljárás – helye a szomatopedagógiában.
Gyógypedagógiai Szemle, 28. 2. sz. 109-116.

Ritter, W. L. (2000): Therapeutic Horseback Riding for the Blind. Future Reflections, 19. 1. sz. Paper f190110.

Schéder Veronika (2015): Különleges bánásmód lóasszisztált foglalkozásokon. Különleges Bánásmód 1. 1. sz.
79-89.

Silkwood-Sherer, D. J.; Long, T.; Killian, C. B. és Martin, K. (2012): Hippotherapy—An Intervention to Habilitate Balance Deficits in Children With Movement Disorders: A Clinical Trial. Physichal Therapy, 92.
5. sz. 707-717.

Snider, L.; Korner-Bitensky, N.; Kammann, C.; Warner, S. és Saleh, M. (2007): Horseback Riding as Therapy for Children with Cerebral Palsy: Is There Evidence of Its Effectiveness? Physical & Occupational Therapy in Pediatrics, 27. 2. sz. 5-23.

Steiner Henrietta, Szilágyi Tibor (2003): A hippoterápia hatásai a Down-szindrómás gyermekek mozgáskoordinációjára. Rehabilitáció, 13. 2. sz. 2-9.

Steiner Henriette (2011): Egy alternatív gyógymód: a lovasterápia. Országépítő, 22. 1. sz. 48-54.

Tímári Valéria (2009): A lovasterápia alkalmazási lehetőségei a gyógypedagógiában. Fókusz: pedagógiai, közéleti lap, 11. 2. sz. 43-47.

Veenhoven, R. (2000): Freedom and happiness: A comparative study in forty-four nations in the early 1990s.
In Diener, E. és Suh, E. M. (szerk): Culture and subjective well-being. MIT Press, Cambridge, MA. 257-288.Wilson, Edward O. és Kellert, Stephen R. (2013): The Biophilia Hypothesis. Shearwater, Washington D. C.

Woods, D. (1979): Horseriding: catching on as a therapy for the disabled. Canadian Medical Association Journal 121. 6. sz. 631–650.