IRODALOM

Anderson, M. W. (2002): New Ecological Paradigm (NEP) Scale. University of Maine, Orono.
Letöltés:  https://www.researchgate.net/publication/264858463_New_Ecological_Paradi... (2019. 02. 10.)

Bogner, F. X. és Wilhelm, M. G. (1996): Environmental Perception of Pupils. Development of an Attitude and Behaviour Scale. Environmentalist, 1996, 16, 95–110.

Brennan, L., Binney, W., Aleti, T. és Parker, L. (2014): Why validation is important: An example using the NEP Scales. Mark. Soc. Res., 2014, 22, 15–31.

Csonka Sándor (2018): Szabad explorációs élmények szerepe az ökológiai identitás fejlődésében. Szakdolgozat.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Budapest.

Csonka Sándor (2018b): Szabad explorációs élmények hatása az ökológiai identitás fejlődésére. In: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (szerk.): Oktatás, gazdaság, társadalom: HUCER 2018. Absztrakt kötet. Magyarország: Hungarian Educational Research Association (HERA), Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), Budapest. Letöltés: http://hera.org.hu/wpcontent/uploads/2018/05/HuCER_abstract2018_06.12.pdf (2019. 06. 13.)

Csonka Sándor és Varga Attila (2019): Terepi szabad explorációs és irányított tanulási élmények szerepe az ökoló-
giai identitás fejlődésben. In: Juhász Erika és Endrődy Orsolya (szerk.): Oktatás-Gazdaság-Társadalom.
Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), Debrecen. 91–105. o. Letöltés: http://hera.org.hu/wp-content/uploads/2019/05/HERA_Evkonyvek_VI_1.pdf (2019. 06. 13.)

Clayton, S. (2003): Environmental Identity: A Conceptual and an Operational Definition (Identity and
the Natural Environment: The Psychological Significance of Nature). The MIT Press, Cambridge.

Dunlap, R. E. és Van Liere, K. D. (1978): The New Environmental Paradigm: A proposed measuring instrument and preliminary results. The Journal of Environmental Education, 9. 10–19.

Dunlap, R. E., Gallup, G. és Gallup, A. (1992): Health of the planet: Results of a 1992 international environmental opinion survey of citizens in 24 countries. The George H. Gallup International Institute, Princeton.

Dunlap, R. E., Van Liere, K. D., Mertig, A. G. és Jones, R. E. (2000): Measuring endorsement of the new environmental paradigm: A revised NEP scale. Journal of Social Issues, 56, 425–442.

Dunlap, R. E. (2008): The New Environmental Paradigm Scale: From Marginality to Worldwide Use. The Journal of Environmental Education, 40 (1), 3–18. o.

Gergely Éva, Szabó Bernadett és Balázs Katalin (2014): Az egészség- és környezettudatosság, valamint az értékrend hatása a bioélelmiszer-fogyasztásra. Marketing and Menedzsment, 2014/4, 27–37. o.

Graca, S. (2008): Pedagógusok és pedagógusjelöltek környezeti attitűdjei. Új Pedagógiai Szemle, 58. 2. sz.
61–74. o.

Hawcroft, L. J. és Milfont, T. L. (2010): Use (and abuse) of the new environmental paradigm scale over the last
30 years: A meta-analysis. Journal of Environmental Psychology, 30., 143–158. o.

Johnson, C. Y., Bowker, J. M. és Cordell, H. K. (2004). Ethnic variation in environmental belief and behavior. Environment and Behavior, 36., 157–186. o.

Kohák, E. (2000). Az ökológiai tapasztalat változatai. In: Lányi András (Szerk.): Természet és szabadság. Osiris, Budapest.

Kopnina, H. (2011a). Qualitative Revision of the New Ecological Paradigm (NEP) Scale for children. University of Amsterdam, Amsterdam. Letöltés: https://openaccess.leidenuniv.nl/bitstream/handle/1887/43831/KopninaNEP4... (2019. 02. 10.)

Kopnina, H. (2011b): Applying The New Ecological Paradigm Scale in the Case of Environmental Education: Qualitative Analysis of the Ecological Worldview of Dutch Children. University of Amsterdam, Amsterdam. Letöltés: https://openaccess.leidenuniv.nl/bitstream/handle/1887/43829/KopninaAppl... (2019. 03. 07.)

Konyha Rita (2011): „Zöldebb” családokat! – Fiatalok környezeti attitűdje. Új Pedagógiai Szemle, 61. 1–5. sz., 484–498. o.

Kónya György (2017): A környezeti attitűd összetevőinek összehasonlító vizsgálata. EDU Szakképzés- és környezetpedagógia elektronikus folyóirat, 7. 10. Letöltés: http://eduszakped.com/wp-content/uploads/2017/12/edu15_02.pdf (2019. 11. 20.)

Lalonde, R. és Jackson, E. L. (2002): The New Environmental Paradigm Scale: Has it outlived its usefulness?
The Journal of Environmental Education, 33(4), 28–36. o.

Leopold, A. (2000): Föld-etika. In: Lányi András (Szerk.): Természet és szabadság. Osiris, Budapest.

Lopez, G. A. és Cuervo-Arango, M. A. (2008): Relationship among values, beliefs, norms and ecological behavior. Psicothema, 20, 623–629. o.

Lundmark, C. (2007): The new ecological paradigm revisited: anchoring the NEP scale in environmental ethics. Environmental Education Research, 13(3), 329–347. o.

Major, L. (2017). A felsőoktatás szerepe a fenntarthatóság céljainak elérésében. EDU Szakképzés- és környezet-
pedagógia elektronikus folyóirat, 7(1), 53–65. o.

Manoli, C. C., Johnson, B. és Dunlap, R. E. (2007): Assessing children’s environmental worldviews: Modifying and validating the New Ecological Paradigm Scale for use with children. The Journal of Environmental
Education, 38(4), 3–13. o.

Manoli, C. C., Johnson, B., Buxner, S. és Bogner, F. (2019): Measuring Environmental Perceptions Grounded on Different Theoretical Models: The 2-Major Environmental Values (2-MEV) Model in Comparison with the New Ecological Paradigm (NEP) Scale. Sustainability, 11(5), 1286.

Nagy Szabolcs (2011): A Módosított Új Környezeti Paradigma (NEP) vizsgálata. Miskolci Egyetem Gazdaság-
tudományi Kar, Miskolc. Letöltés: http://real.mtak.hu/24576/1/Nagy_Szabolcs_u.pdf  (2019. 02. 09.)

Ogunbode, C. A. (2013): The NEP scale: measuring ecological attitudes/worldviews in an African context. Environ Dev Sustain, 15:1477–1494. Letöltés: https://www.researchgate.net/profile/Charles_Ogunbode/publication/235955... (2019. 02. 10.)

Piskóti, M. (2015): The Role of Environmental Identity in the Development of Enviromental Conscius Behaviour. Corvinus University, Budapest. Letöltés: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/858/2/Piskoti_Marianna_den.pdf (2018. 11. 08.)

Rolston, H. (2005): A környezeti etika időszerű kérdései. In: Lányi András és Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika. L’Harmattan, Budapest.

Rosa, C. D., Collado, S., és Profice, C. C. (2018): Measuring Brazilians’ environmental attitudes: A systematic review and empirical analysis of the NEP scale. Current Psychology, 1–12.

Schäfferné Dudás Katalin (2008): A környezettudatosság többszintű értelmezése és a környezettudatos fogyasztói magatartás vizsgálata. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Doktori Iskola. Letöltés: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15247/schafferne-dudas-katal... (2019. 04. 20.)

Schultz, P. W. (2001): The Structure of Environmental Concern: Concern for Self, Other People, and the Biosphere. Journal of Environmental Psychology, 21(4), 327–339. o.

Schultz, P. W., Shriver, C., Tabanico, J. J. és Khazian, A. M. (2004): Implicit connections with nature. Journal of Environmental Psychology, 24(1), 31–42. o.

Shrader-Frechette, K. (2000): Űrhajó etika. In: Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Osiris, Budapest.

Singer, P. (2005). Minden állat egyenlő. In: Lányi András és Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika. L’Harmattan, Budapest.

Tarrant, M. A., Cordell, H. K. (1997). The Effect of Respondent Characteristics on General Environmental Attitude-Behavior Correspondence. Environment and Behavior, 29, 5.
618–637. o.

Thiele, L. P. (2000): Természet és szabadság. In: Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Osiris, Budapest.

Tóth Mónika, Málovics György és Tóth I. János (2009): Fenntarthatóság – fenntartható fogyasztás egyetemi hallgatók fogyasztásának vizsgálata alapján. Letöltés: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2963/1/vt2009n9p41-53.pdf (2019. 04. 20.)

Van Petegem, P. és Blieck, A. (2006): The environmental worldview of children: A cross-cultural perspective. Environmental Education Research, 12, 625–635. o.

Varga Attila (2004): A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola. Letöltés: https://www.academia.edu/26037060/A_k%C3%B6rnyezeti_nevel%C3%A9s_pedag%C... (2017. 08. 03.)

Varga Attila (2006): Diákok környezeti attitűdjei. Iskolakultúra, 16. 9. sz. 58–63. o.

Xiao, C., Dunlap, R. E. és Hong, D. (2019).: Ecological worldview as the central component of environmental concern: Clarifying the role of the NEP. Society & natural resources, 32(1), 53–72. o.

Yencken, D., Fein, J. és Sykes, H. (2000): Environment, education, and society in the Asia–Pacific. Routledge,
London.

Zsóka Ágnes, Marjainé Szerényi Zsuzsanna és Széchy Anna (2012): A környezeti képzés szerepe az egyetemisták környezeti tudatosságában – a BCE hallgatóinak példáján. Letöltés: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1103/1/ff_otka68647p260.pdf  (2019. 04. 14.)