A diákok számítógép-használati szokásai - internetezés és elektronikus levelezés
Az Oktatási Minisztérium és az MTA Pedagógiai Bizottságának támogatásával 1999-ben végzett kutatás során az Oktatáskutató Intézet munkatársai arra kerestek választ, hogy az iskolák meglévő IKT-eszközeiket miképpen illesztik az iskolai életbe, a tanulási folyamatba. A kérdőívek, interjúk elemzése után e tanulmány szerzője az iskolai számítógépek alkalmazását a diákok szemszögéből vizsgálja: elsősorban a tanulói szokásokat, azok változásait mutatja be.
A kutatás célja
Médiakörnyezetünk folyamatos átalakulásában a változás egyik legjelentősebb eleme az internetes hálózati kapcsolat létesítésére alkalmas személyi számítógépek (PC-k) terjedése. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ennek hatására miképpen változik meg a diákok szokásrendszere. Először a tanulók időmérlegének kontextusában határoztuk meg a számítógép-használat helyét, majd az egyes számítógép-használati módokkal összevetésben vizsgáltuk az internet- és az e-mail-használatot. A fenti logika mentén előrehaladva szükséges szólni a tanulói kompetenciákról, valamint a tanulók számítógéppel való ellátottságáról - hozzáférési lehetőségeiről -, mivel ezek a tényezők determinálják az internet és az e-mail használatát.
A mintavétel
A kutatás során 20 iskola tanulóinak a körében végeztünk adatfelvételt, az iskolák típusát budapesti és vidéki bontásban az 1. táblázat mutatja.
1. táblázat A vizsgálatban részt vevő iskolák típusa
Iskolatípus | Budapest | Vidéki város | Összesen |
Gimnázium |
6
|
5
|
11
|
Szakközépiskola |
1
|
1
|
2
|
Szakközépiskola és gimnázium |
2
|
2
|
|
Szakiskola, szakképzési intézet |
2
|
2
|
|
Általános iskola |
3
|
3
|
|
Összesen |
7
|
13
|
20
|
Bár az iskolák településtípusok szerinti megoszlása jelentős eltérést mutat a vidéki intézmények javára, a válaszadó tanulók tekintetében mások az arányok. 2,4%-kal nagyobb a budapestiek aránya a vidéki iskolákba járókhoz viszonyítva (2. táblázat).
2. táblázat A tanulók megoszlása Budapest-vidék viszonylatban
Település | Tanulók száma | Tanulók aránya (%) |
Budapest |
814
|
51,2
|
Vidéki város |
776
|
48,8
|
Összesen |
1590
|
100
|
Az iskolák kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy többségükben olyan intézmények kerüljenek a mintába, amelyekben az informatikai eszközök használatának már kialakult valamilyen hagyománya.[1] Feltételezésünk szerint ezekben az iskolákban markánsabban megmutatkoznak azok a jelenségek, amelyek az informatikai fejlesztésekben elmaradottabb iskolákban nem vagy csak később tapasztalhatók. Mindebből következik, hogy a lefolytatott vizsgálat országosan nem reprezentatív. A vizsgált 17 középiskolából 6 a saját kategóriájában a legjobb 10 között van, tehát tanulóinak továbbtanulási eredményei alapján az élmezőnybe tartozik (3. táblázat). A mintába 7 olyan iskolát is bevettünk, amelyekben az informatika helyzetét ismertük esettanulmányokból is.
Iskolánként három eltérő évfolyamú osztályt kértünk fel a kérdőívek kitöltésére (4. táblázat). A 8. évfolyamosok mintabeli alulreprezentáltsága abból adódik, hogy a kutatásban elsősorban a középiskolás korosztály válaszaira voltunk kíváncsiak. Az általános iskolás korúak mintába kerülését az indokolta, hogy tudni akartuk, van-e látványos váltás az általános iskolai tanulók és a középiskolás diákok számítógép-használati szokásai között.
3. táblázat A vizsgált iskolák települése és helyezése a továbbtanulási index alapján (1991-1998)
Iskola | Település | Helyezés a továbbtanulási index alapján | |
1. | Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola |
Budapest
|
119 (Sz*)
|
2. | Jedlik Ányos Gimnázium |
Budapest
|
157 (G**)
|
3. | Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnázium |
Budapest
|
32 (G)
|
4. | Szent Margit Gimnázium |
Budapest
|
163 (G)
|
5. | Berzsenyi Dániel Gimnázium |
Budapest
|
22 (G)
|
6. | Ady Endre Gimnázium |
Budapest
|
209 (G)
|
7. | Alternatív Közgazdasági Gimázium |
Budapest
|
85 (G)
|
8. | Varga Katalin Gimnázium |
Szolnok
|
4 (G)
|
9. | Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola |
Gyöngyös
|
85 (G)
|
10. | Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium |
Eger
|
10 (V***)
|
11. | JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola |
Szeged
|
-
|
12. | JATE Ságvári Endre Gyakorlógimnázium |
Szeged
|
8 (G)
|
13. | Kodály Zoltán Ének-zene Tagozatos Általános Iskola |
Szolnok
|
-
|
14. | Földes Ferenc Gimnázium |
Miskolc
|
3 (G)
|
15. | Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium |
Győr
|
3 (Sz)
|
16. | Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola |
Székesfehérvár
|
27 (Sz)
|
17. | Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola |
Esztergom
|
nincs adat
|
18. | Eötvös József Általános Iskola |
Zalaegerszeg
|
-
|
19. | Borsodnádasdi Általános Iskola |
Borsodnádasd
|
-
|
20. | Energetikai Szakképzési Intézet |
Paks
|
2 (Sz)
|
4. táblázat A vizsgálatban részt vevő évfolyamok
Évfolyam
|
Osztály (db)
|
Tanulók aránya (%)
|
8.
|
7
|
12,6
|
9.
|
12
|
24,1
|
10.
|
12
|
20,1
|
11.
|
12
|
22,9
|
12-13.
|
13
|
19,4
|
Összesen
|
56
|
99,1
|
Az adatfelvétel 1999. decemberi lezárásáig 1590 kitöltött kérdőív érkezett vissza és került feldolgozásra. A vizsgálatba bevont tanulók körében - 4,7%-os aránnyal - túlsúlyban vannak a fiúk.
A számítógép-használat a tanulók időmérlegében
A számítógép-használat helyét kerestük a tanulók tanév közbeni rendszeres heti elfoglaltságai között. A teljesség igénye nélkül néhány általunk fontosnak vélt tevékenységformához viszonyítva határoztuk meg a számítógép-használat jelentőségét.
5. táblázat Az egyes tevékenységformák népszerűsége
Tevékenységforma | A tanulók aránya (%) |
Tanulás |
98,4
|
Televíziónézés |
96,3
|
Olvasás |
90,8
|
Számítógép-használat tanévben |
90,3
|
Sport |
88,2
|
Idegennyelv-tanulás |
62,4
|
Amatőr művészeti tevékenység |
50,3
|
Egyéb kedvtelés |
49,9
|
Felvételire készülés |
26,9
|
Pénzkeresés |
19,1
|
Játékgép (playstation) |
9
|
Általánosan elterjedt - azaz a tanulók több mint 90%-ának körében gyakorolt - tevékenységformák a tévénézés, az olvasás, a számítógép-használat. Jelentéktelen különbséggel (1,7%) a legnépszerűbb tevékenységformák közé sorolható még a sport is. Az idegennyelv-tanulás, az amatőr művészeti tevékenység, valamint az egyéb kedvtelések[2] alkotják a középmezőnyt a népszerűségi listán. A legkevésbé szokásos tevékenységformák a felvételire készülés, a pénzkeresés és a játékgép használata. Az egyes tevékenységformák népszerűségi/elterjedtségi mutatója azonban nem jelzi kielégítően azok jelentőségét, ezért megnéztük az időráfordítás vonatkozásában is az egyes tevékenységformák rangját (6. táblázat).
A leginkább szembetűnő változás a népszerűségi rangsorhoz viszonyítva, hogy az olvasás a harmadik helyről a nyolcadik helyre került, és ezzel a legalsó harmadba tartozó tevékenységformák közé sorolódott. A tévénézés megőrizte vezető szerepét az átlagos időráfordítás tekintetében. A "számítógép-használat szünidőben" adatsora csak bizonyos fenntartásokkal vehető figyelembe, ezt kívántuk jelezni a zárójel használatával. A szünidei géphasználat adatai ugyanis csak a tanulmányi időszakon kívül érvényesek, amikor a táblázatban vezető szerepű tanulás, valamint a felvételire készülés és valószínűleg az idegennyelv-tanulás sora is egészen más adatokat mutatna. A számítógép-használat tanév közbeni jelentősége megelőzi a sportot, és a tévénézésnek mintegy kétharmadát éri el, míg az átlagos tanulási időnek több mint a felét teszi ki. A számítógép-használat tehát a legfontosabb időtöltési formák közé emelkedett az elmúlt években a tanulók körében. A szünidei számítógép-használat kiugróan magas szórásindexe jelzi, hogy a számítógép-használatnak ez a formája egyenlőtlen időráfordítási szokásokkal terjedt el a vizsgált tanulók körében.
6. táblázat A tanulók tevékenységei
Tevékenységforma | Átlagos heti időráfordítás (óra) | Szórás |
Tanulás | 13,7 | 8,3 |
(Számítógép-használat szünidőben) | -11,4 | -14,2 |
Egyéb tevékenység | 11,6 | 13,2 |
Televíziónézés | 11,1 | 9,3 |
Számítógép-használat tanévben | 7,1 | 7,9 |
Sport | 5,5 | 4,4 |
Pénzkeresés | 5,1 | 6 |
Játékgép (playstation) | 5 | 7,4 |
Olvasás | 4,5 | 4,4 |
Amatőr művészeti tevékenység | 4 | 4,5 |
Felvételire készülés | 4,8 | 4,9 |
Idegennyelv-tanulás | 3,2 | 2,8 |
A számítógép helye a médiák között
A technikai fejlesztések következtében folyamatosan bővülnek a társadalom tagjai számára a médiahasználati lehetőségek. Ezek közül legdinamikusabban a televíziós szolgáltatások, a mobiltelefon alapú szolgáltatások és a számítógépek, illetve számítógépes hálózatok által felkínált szolgáltatások terjednek. Nyilvánvaló, hogy a társadalom egyes rétegei számára eltérő mértékben jelentenek alternatívát a modern technológiák felkínálta média, jelesül az internet. Ennek különböző mértékben meghatározó okai a következők lehetnek:
- anyagi erőforrásaik szűkössége egyelőre kizárja a számítógép/internet használatának lehetőségét;
- kulturális szokásaik és igényeik miatt maradnak távol a számítógép/internet használatától;
- a számítógép kezeléséhez szükséges kompetencia hiánya miatt nem használhatják az új médiát.
A leginkább újdonságnak számító média - az internetes hálózat - széles körű elterjedésében kulcsfontosságú szerepe van a fiatal korosztályoknak. Külföldi vizsgálatok jelzik, hogy a fiatalok körében a leggyorsabb az átállás az új médiára. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint az úgynevezett "on-line generáció", mely állandó és korlátlan internet-használati lehetőségek mellett nő fel, lényegesen különbözik médiahasználati szokásai tekintetében akár csak attól a generációtól is, amelynek médiakörnyezetében még csak alkalmi használati lehetőséggel volt jelen az internetre kapcsolt számítógép.
Vizsgálatunk terjedelmi korlátai nem tették lehetővé, hogy feltérképezzük a tanulók teljes médiakörnyezetét, ezért a számítógép-használatot a televízió- és videohasználathoz viszonyítva vizsgáltuk. Jelenleg a magyar viszonyok között a fiatalok számára a számítógéphez való hozzáférés tekintetében kiemelten fontos az iskola, ezért a tanulók számítógépezéssel töltött idejét a tanév közben és a szünidőben elkülönítetten vizsgáltuk (1. ábra).
1. ábra
A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a 0-30 óráig terjedő intervallumban 7 időértékhez tartozóan - 5 óránkénti egységekben - ábrázoltuk a tanulók számát.
A két tevékenységforma összevetése azt mutatja, hogy a fiatalok körében népszerűbb elfoglaltság a tévénézés, mint a számítógépezés. A számítógép-használók alacsonyabb aránya összefügg azzal, hogy míg a tévé minden bizonnyal valamennyi tanuló számára elérhető otthon, a számítógép nem. Az általunk kiválasztott iskolák tanulóinak közel háromnegyede fér hozzá otthonában a számítógéphez. A számítógép egyelőre tehát nem olyan általánosan elterjedt, hogy vezető szerepet foglaljon el a tanulók időmérlegében. Várhatóan a számítógép népszerűségi mutatója változni fog az elterjedtség és a hálózati hozzáférési lehetőségek kiépülésének függvényében.
A televízió- és videonézés összevetését az is indokolttá teszi, hogy a tanulók mindkettőt elsősorban szórakoztató elektronikai eszközként használják szabadidejük eltöltésére. Mindkét eszköz használatának intenzitása összefüggésbe hozható a tanulmányi teljesítményekkel. A televízió-, videohasználatról tudjuk, hogy napi 1 órán túl (heti 7 órán túl) már együtt jár a tanulók tanulmányi teljesítményének csökkenésével.[3] Ehhez hasonló megállapítás tehető a diákok számítógép-használatára vonatkozóan. A számítógép-használat idejének növekedése a tanulmányi eredmények kismértékű romlásával jár együtt. Ebből következően a számítógép pedagógiai szempontból ugyanúgy kettős megítélés alá eshet, mint a televízió.
A tévéhasználat és a számítógép-használat összevetése alapján kimutatható, hogy a számítógép az időráfordítás tekintetében egyre közelebb áll a tévénézéshez. A grafikonok hasonló lefutása mellett a heti időráfordítás mutatója is jól jelzi ezt. Szünidőben a tanulók átlagosan 11,4 órát számítógépeznek hetente, ami gyakorlatilag azonosnak vehető a 11,1 órás heti tévé-videonézési idővel.[4] A két változó korrelációját is figyelembe véve elmondható, hogy azoknak a tanulóknak az időmérlegében, akiknek van számítógépük, a számítógép-használat tevékenysége megkezdte visszaszorítani a tévénézést. A két elektronikai eszköz tehát ugyanúgy versenyhelyzetben van a magyar diákok körében, mint ahogyan az a külföldi tapasztalatokban beigazolódott.[5]
A számítógép-használat lehetősége
Mivel a számítógépek elterjedése lassú és a társadalmi rétegződéssel szorosan összefüggésben lejátszódó folyamat, meg kell vizsgálni, hogy a megkérdezett tanulók hol és milyen számítógép-használati lehetőségekkel rendelkeznek. A legfontosabb alapmutatónak a számítógéppel való ellátottság adatát tekintjük, bár tudjuk, hogy a számítógéppel való ellátottság mutatója önmagában - a számítógépek minőségének, teljesítőképességének ismerete nélkül - csak korlátozott relevanciával bír.
7. táblázat A tanulók számítógéppel való ellátottsága
Számítógép | A tanulókszáma | A tanulók aránya (%) |
Nincs számítógépe | 363 | 22,9 |
Csak mással közös használatú számítógépe van | 707 | 44,6 |
Saját számítógépe van | 516 | 32,5 |
Összesen | 1586 | 100 |
A tanulók 77,1%-a állította, hogy otthonában van számítógép. A legfrissebb háztartáspanel-vizsgálatok szerint a magyarországi háztartások 16,4%-a rendelkezik számítógéppel.[6] Mivel ma Magyarországon a fogyasztási cikkek közül leginkább a számítógép megléte alapján lehet meghatározni valamely háztartás fogyasztási státusát[7], következtethetünk arra, hogy a vizsgált tanulók mely státuscsoporthoz tartozó családokba tartoznak. A fenti két adat összevetése azt jelzi, hogy a vizsgált diákok elsősorban a jómódúak és a felső középrétegek családjaiból kerültek ki.
A tanulók számítógépes ismereteinek eredete
A számítógép-használat előfeltétele azoknak az ismereteknek az elsajátítása, melyek azt lehetővé teszik. Mivel tudni akartuk, hogy a diákok milyen forrásból merítik a számítógép kezeléséhez szükséges ismereteiket, a kérdőívben arra kértük őket, hogy az iskolában szerzett, valamint az egyéb forrásból származó informatikai ismereteik arányát százalékos formában közöljék. A 8. táblázatban az áttekinthetőség érdekében öt kategóriába soroltuk a tanulói válaszokat.
8. táblázat Az iskolában szerzett informatikai tudás aránya
Az iskolából származó tudásrész (%) | A tanulók száma | A tanulók aránya (%) |
0-20
|
285
|
18,3
|
21-40
|
263
|
16,9
|
41-60
|
363
|
23,3
|
61-80
|
311
|
20
|
81-100
|
336
|
21,6
|
Összesen
|
1558
|
100
|
Az adatok szerint bizonyos tanulói csoportok esetében az iskola - az általa közvetített informatika tudás mennyisége szempontjából - másodlagos, sőt a tanulók egyes csoportjai esetében periferiális szerepet játszik. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy az iskolák egy része az informatika tantárgy oktatásának területén tartalmi és módszertani nehézségekkel küzd.
A 8. táblázat alapján felvethető az a kérdés, hogy mely tanulói csoportok vannak optimális helyzetben abból a szempontból, hogy az iskolai tananyagból és az egyéb forrásokból szerzett informatikai ismereteik megfelelő arányban állnak egymással, optimálisan kiegészítik egymást.[8] Mivel az ideális arány meghatározásához nincsenek megfelelő adataink, megfordítjuk a kérdést: a tanulók mely csoportjainak problematikus a helyzete abból a szempontból, hogy az iskolában szerzett és az iskolán kívüli forrásokból származó informatikai ismereteik szélsőséges aránytalanságban állnak egymással. Valószínűsíthető, hogy az informatikaórákon azoknak a diákoknak problematikus a helyzete, akik számára az iskolai tanóra jelent kizárólagos ismeretforrást, valamint azoknak, akik számára az iskolai informatikai oktatás alig rendelkezik ismeretközlő funkcióval.
A tanulók 18,3%-a nyilatkozott úgy, hogy az összes informatikai ismereteinek mindössze 0-20% közötti része származik az iskolából. Feltételezhető, hogy ezek a tanulók azzal a problémával élnek együtt, hogy iskolájuk kevés új ismerettel szolgál számukra az informatikai képzés területén.[9] 21,6%-os arányban vannak azok, akiknek informatikatudása 80-100%-ban az iskolából származik. Feltételezéseink szerint e tanulóknak azért nehéz, mert nem vagy csak kevéssé alakulnak ki bennük az informatikai kompetencia szinten tartásához nélkülözhetetlen önálló ismeretszerzési képességek. Kevéssé tudatosul számukra, hogy az informatika folyamatosan változó világában az egyéni (autodidakta) információkeresési stratégiák ugyanúgy meghatározó fontosságúak, mint a lineárisan tanulható tananyagok.
Eddig azokról a tanulócsoportokról beszéltünk, amelyek az informatikai képzés területén vagy túlságosan az iskolára szorulnak, vagy éppen ellenkezőleg, alig van szükségük az iskola által kínált képzésre. Az átlagszámok viszont annyiban árnyalják az összképet, hogy jelzik: az iskolában szerzett informatikatudás összességében több, mint amit a vizsgált tanulók az iskolán kívüli forrásokból szereznek (9. táblázat).
9. táblázat Az iskolában és az iskolán kívül szerzett informatikai tudás átlaga
Az informatikai tudás forrása | Átlag | Szórás |
Az iskolában szerzett tudás |
56,8
|
29,47
|
Az iskolán kívül szerzett tudás |
43,9
|
29,47
|
A számítógép hatékony felhasználása szempontjából nemcsak a tanulók informatikai kompetenciája meghatározó, hanem egyéb készségek megléte is, így például a tízujjas vakírás ismerete. Sajnos az informatikai képzések tervezésekor ennek kevés figyelmet szentelnek az iskolák. Mint ismeretes, a 8-12. évfolyamos tanulók közül kevesen vannak, akiknek nem okoz nehézséget a számítógép billentyűzetének használata. A 12 évfolyamosok között országos szinten 9,6% azoknak a tanulóknak az aránya, akik rendelkeznek a tízujjas vakírás készségével.[10] A szövegszerkesztés és az e-mail-használat elterjedtségét a tanulók körében nemcsak a tárgyi feltételek határozzák meg, hanem a tízujjas vakírás (a gyors billentyűzetkezelés) készsége is.
A számítógép-használat módjai
A teljes minta adatait figyelembe véve a tanulók a 10. táblázat szerinti arányokban említették az egyes számítógép-használati módokat.
10. táblázat A számítógép-használati módok aránya
A számítógép-használat módja | A tanulók aránya (%) |
Játékra használja a számítógépet |
83,4
|
Szövegszerkesztésre |
74,4
|
Iskolai feladatokra |
68,7
|
Internetelérésre |
49,7
|
Oktatóprogramok futtatására |
25,2
|
A vizsgált tanulók körében a számítógép-használat legelterjedtebb módja a játékprogramok futtatása. A fiatalok körében a számítógép igazi népszerűsége a játékprogramok sokszínűségének köszönhető. Szövegszerkesztés céljából a diákok háromnegyede használ számítógépet. A számítógéppel megoldandó iskolai feladatok miatt a tanulók kétharmada ül le számítógéphez. Ez az adat tartalmazza az informatikaórán végzett feladatmegoldást is. Az internetet valamilyen mértékben a tanulók fele használja. Ez a mutató jelzi, hogy az iskolák bekapcsolása a világhálózatba jelentős tanulói igényekre épülhet.
Mivel a tanulók jelezték, hogy az egyes számítógép-használati módokat milyen mértékben gyakorolják a többihez viszonyítva, képet kaptunk arról is, hogy egy adott számítógép-használati módnak milyen jelentősége van a többihez képest, azaz mennyire preferált az a tanulók körében (11. táblázat).
11. táblázat Az egyes számítógép-használati módok átlaga a használók körében
A számítógép-használat módja | A tanulók által jelzett százalékpontok átlaga | Szórás |
Játékra használja a számítógépet |
41,4
|
28,2
|
Internetelérésre |
23,5
|
18,7
|
Egyéb célra használja a számítógépet |
22,9
|
20,2
|
Iskolai feladatokra |
21,2
|
20,5
|
E-mail levelezésre |
18,9
|
19
|
Szövegszerkesztésre |
18,2
|
16,5
|
Ebben az összevetésben is messze a legjelentősebb számítógép-használati mód a játék, bár a szórásérték arra utal, hogy a számítógépet játékra használók csoportja tagolt: vannak, akik "szenvedélyes" játékosok, és vannak, akik számítógép-használatra fordított idejükből kisebb részt szánnak a játékra. A játék után az internethasználat jelentősége a legnagyobb a tanulók egyéni számítógép-használatában. A számítógép sokoldalú felhasználhatósága miatt nem vizsgálhattuk valamennyi géphasználati módot, így jelentősnek adódott az egyéb célokra történő számítógép-használat mutatója. A változó sokféle tevékenység jelentőségét együttesen jelzi.[11] Az iskolai feladatok aránya elsősorban a tanulók tanórai tevékenységét mutatja. A tanulók úgy osztják be a számítógép-használatra fordított idejüket, hogy az e-mail levelezés 18% körüli értéken adódik, ami megítélésünk szerint magas. Tovább árnyalja a képet az egyes számítógép-használati módokra fordított összes gépidő kiszámítása.
A vizsgált tanulók számítógép-használatra fordított összes gépidejének mértéke az előbbieknél sokkal élesebben jelzi, hogy a számítógépeken a játékprogramok futnak legtöbbet. Az iskolai feladatra, internetezésre és a szövegszerkesztésre együttvéve is kevesebb gépidőt vesznek igénybe a tanulók, mint amennyit a játékprogramok futtatására. Ennek alapján kimondható, hogy a tanulók a számítógép-használat lehetőségei közül leginkább a játékot használják ki, mégpedig többszörös időráfordítással, mint a számítógép egyéb funkcióit. A számítógépes hálózatokhoz kapcsolódó felhasználási módok - internet és e-mail - együttesen csaknem feleannyi gépidőt jelentenek a fiatalok számítógép-használatában, mint a játék. Ez jelentősnek tekinthető a számítógép-használati módok rangsorában, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatalok rendelkezésére álló számítógépeknek csupán egy része kapcsolódik a világhálóra. Az internet- és az e-mail-használat terjedése jelentős szerepet játszik abban, hogy a számítógép a játéklehetőség mellett másféle - akár kulturálisan hasznosabb - eszközzé válhasson a diákok kezében.
2. ábra
A szövegszerkesztők használatának alacsony mértéke azt jelzi, hogy egyelőre nem alakult ki az információs-kommunikációs technika (IKT) használatára alapozódott írásbeliség. A tanulók nyilvánvalóan rengeteg szöveget készítenek, de ezt nem az IKT-eszközök felhasználásával teszik.
A tanulók internethasználata
Az iskolai internethasználat igen népszerű. Egyes iskolákban azt is tapasztaltuk[12], hogy a hálózati hozzáférés engedélyezését pedagógiai eszközként használják a tanulmányi teljesítmények ösztönzése érdekében. Ennek jelentőségét azért hangsúlyozzuk, mert a pedagógiai munka hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy a tanár mennyire tudja motiválni tanítványait az oktatási folyamat során. Az internet - talán viszonylagos újszerűsége révén is - jelentős motiváló erővel rendelkező eszközzé válhat a pedagógusok kezében.
A vizsgált tanulóknak 21,8%-a jelezte, hogy otthonában rendelkezik internetelérési lehetőséggel. (A tanulói válaszok megbízhatóságát igazolja a modemmel rendelkező otthoni számítógépek adata, amely 25,1%-nak adódott.) Az otthoni internetelérési lehetőségek 21,8%-os aránya kiugróan magasnak bizonyult a 2,6%-os országos adatokhoz viszonyítva.[13] Ez megerősíti azt a korábbi állításunkat, hogy a megkérdezett tanulók legnagyobb része jómódú, illetve felső középosztálybeli családokból származik. Az internet elérésére a tanulók 79,5%-ának az iskolában nyílt módja. Figyelembe kell venni azonban, hogy az internethasználat lehetősége nem azonos a tényleges használattal. Mint korábban az egyes számítógép-használati módok arányainak vizsgálatánál láttuk, a tanulóknak 49,7%-a használja az internetet. Az iskolában biztosított internethasználati lehetőség tehát a tanulók közel egyharmada (29,8%-a) számára kihasználatlan marad.
A megkérdezett 1590 tanulónak csaknem pontosan a fele (49,5%) volt abban a helyzetben, hogy számukra kizárólagosan az iskola biztosítja az internethez való hozzáférés lehetőségét. Ez és a korábbi adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az internet-hozzáférési lehetőséget tekintve napjainkban az iskolák jelentik a legfontosabb szolgáltatást a tanulók számára. A világhálózat elérésére 18,7%-uknak van lehetősége rokonai, barátai, ismerősei révén. Látható, hogy a tanulók szűkebb értelemben vett szociális környezetében is az országosnál jóval magasabb az internetelérési lehetőségek aránya.
12. táblázat Az internet elérésének lehetőségei
Internetelérés | A tanulók aránya (%) |
Szülők munkahelyén |
4
|
Könyvtárban, internetklubban, teleházban |
3,5
|
Kollégiumban |
1
|
Kereskedelmi egységben |
0,5
|
N=1590
A teljesség kedvéért áttekintjük a tanulói válaszok valamennyi típusát. A megjelölt helyszínek egy részén - a szülők munkahelyén, a könyvtárakban, a kereskedelmi egységekben - csupán korlátozott hozzáférési lehetőség kínálkozhat a diákok számára, így ezeken a helyeken csak esetlegesen elégíthetik ki internethasználati igényeiket. Hasonló a helyzet a teleházakat tekintve is. Bár a teleházak szolgáltatási jegyzékében rendre megtalálható a nyilvános internetelérés biztosítása, az 500-900 Ft/óra térítési díj egyelőre távol tartja az internet rendszeres használatára törekvőket.[14] A könyvtárak szerepe sem jelentős az internet-elérés biztosításában, aminek nemcsak az lehet az oka, hogy a tanulók másutt könnyebben elérik az internetet, hanem az is, hogy a magyarországi könyvtárrendszer mindeddig csak rendkívül lassú tempóban volt képes az információs technológiák teremtette kihívás szerint megújulni. Sok könyvtárban még számítógép sem áll az olvasók rendelkezésére.
Az internet oktatásban betöltött szerepe a Sulinet/Irisz program tartalomszolgáltatásának fejlődése révén a korábbinál jelentősebbé válhat. Azért is lényeges az internetes hálózatot mint oktatási eszközt fejleszteni/használni, mert a vizsgált diákok körében kevéssé elterjedt az oktatóprogramok alkalmazása. A tanulók háromnegyed része (74,8%-a) jelezte, hogy még soha nem használt tematikus oktatóprogramot. Lehet, hogy a megfelelő minőségű és elterjedtségű oktatóprogramok hiánya idézte elő ezt a helyzetet, de lehetséges, hogy a diákok számítógép-használati attitűdje is akadálya az oktatóprogramok elterjedésének. Az internetes oktatási anyagok mindenesetre elébe mehetnek annak, hogy a diákok számára a számítógép hasznos oktatási eszközzé, "oktatógéppé" is váljon. Az oktatóprogramot használó tanulók körében leginkább az idegen nyelv tanulásában használható szoftverek voltak a népszerűek: a tanulók 6,9%-a használt rendszeresen ilyet. Az informatika témakörében a tanulók 6,2%-ának volt alkalma oktatóprogram használatára. Gépírás, KRESZ és egyéb tanulmányokhoz a diákok 4,3%-a használt didaktikai szoftvereket.
Az internet iskolai használatának gyakorlata számos problémát vet fel. Esettanulmányokból jól ismerjük az interneten érvényes tanulói szabadság sokat vitatott kérdéskörét. A hálózati számítógép-használat szabályainak megszegése esetére a szankciók még nem részletekbe menően kidolgozottak, vagy csupán egyetlen pedagógus "ad hoc" döntésén múlnak. Maguk a gyakorló pedagógusok is keresik a megfelelő megoldást, olykor viták során alakítják ki iskolájukban az internethasználatot meghatározó normarendszert. Hasonló probléma, hogy a fiatalok önálló fogyasztói célcsoportként azonosíthatóak a kommunikációs eszközök terjesztési folyamatában. A fogyasztási szokásokat vizsgáló kutatások is igazolják, hogy a diákok nagyobb számban találhatók meg "a szabadidő-orientált" fogyasztási státuscsoportban, mint a felhalmozó fogyasztási csoportban.[15] Minden bizonnyal a tanulók a közeljövőben az internetes reklámhadjáratok célpontjává is válnak, mégpedig a terjeszkedni kezdő e-business cégek tevékenysége révén.
A tanulók e-mail-használata
Mint a korábbiakból kiderült (2. ábra), az általunk vizsgált számítógép-használati módok körében az e-mail használat az időráfordítás mutatója alapján a rangsor hatodik helyén van. A játékra - az összes géphasználati időt nézve - csaknem ötször annyi időt fordítanak a tanulók, mint az e-mailezésre. Ennek ellenére az elektronikus levelezés eléri vagy legalábbis megközelíti a játék vagy más számítógép-használati módok fontosságát. Az e-mail-használat azért fontos az egyszerű információcserén túl, mert az elektronikus levelezés a személyközi kommunikáció hatékony eszköze lehet. A vizsgált tanulók 56,1%-a használ számítógépet e-mailezésre, ami 6,4%-kal több, mint az internetet használó tanulók aránya. Az e-mail-használat tehát jelenleg a számítógépes hálózatok népszerűbb (elérhetőbb), legalábbis többek által igénybe vett szolgáltatása, mint az internethasználat.
Nem válaszolható meg könnyen az a kérdés, hogy mivel magyarázható az e-mail-használat népszerűsége a diákok körében. A középiskolás korosztály fejlődés-lélektani jellemzője az egyre szélesebb körű személyes kapcsolatokra való igény. Ez mutatkozik meg mobiltelefon-használati szokásaikban, az internetes chat-roomok (csevegés) használatában - amelyek népszerűségét az esettanulmányok egyértelműen bizonyították -, valamint az e-mail-használat körükben tapasztalható elterjedtségében. A személyes kapcsolatok fontosságát a fiatalok szociabilitásának alakulása szempontjából aligha kell érvekkel alátámasztani. Mivel pedig az e-mail-használattal a diákok társas kapcsolati rendszere bővül, az elektronikus levél használata mind személyiségük alakulása, mind társadalmi integrációjuk szempontjából előnyös.
A fenti teoretikus megközelítés mellett az e-mail-használat népszerűségének számos gyakorlati okát is felvonultathatnánk:
- az e-mail mint kommunikációs forma újszerűnek számít, kevéssé behatárolt a tradicionális levélformula szabályai által;
- körlevélként (egyszerre több címzetthez) küldhetősége rendkívül gazdaságos információ-továbbítást tesz lehetővé;
- a jegyzetelt formában történő visszaküldhetősége (ún. forward funkció) az élőbeszéd dialogikusságához közelíti az elektronikus levél műfaját;
- a levél szövege szabadon manipulálható a szöveg létrehozásának időszakában.
Esettanulmányaink tapasztalatai, valamint külföldi példák bizonyítják, hogy az e-mail előnyei az oktatásban is hasznosíthatóak. A tanulók az e-mailben kapott feladatokat komolyabban veszik, és szívesebben oldják meg, mint a megszokott osztálytermi környezetben az egész tanulócsoport számára kiadott feladatokat.
13. táblázat Az e-mailt használó tanulók levélforgalma
Az elküldött elektronikus levelek száma hetente | A tanulók száma | A tanulók aránya (%) |
0-1 levél hetente |
243
|
28,3
|
1,1-4 levél hetente |
308
|
35,9
|
4,1-8 levél hetente |
148
|
17,2
|
8,1-12 levél hetente |
88
|
10,2
|
12,1-16 levél hetente |
31
|
3,6
|
16,1 levélnél több hetente |
41
|
4,8
|
Összesen |
859
|
100
|
Az e-mail-használat alapmutatója a hetente elküldött levelek száma (13. táblázat). Az e-mailt használó tanulóknak 28,3%-a alkalmi levelező. A legtöbben azok vannak, akik 1-4 levelet küldenek hetente, ők az e-mail-használóknak körülbelül harmadát teszik ki. Rendszeres és intenzív levelezőknek tekinthető az e-mailező tanulóknak az a 18,6%-a, akik nyolcnál több levelet forgalmaznak hetente. Mint a legtöbb számítógépes alkalmazás esetében, itt is találunk olyanokat, akik az átlagosnál jóval nagyobb intenzitással használják erre a célra a számítógépet. 4,8%-os arányban vannak azok, akik heti 16 e-mailt vagy annál is többet küldenek.
Az e-mail-használat másik jellemző mutatója az e-mail címek száma és fajtája (14. táblázat). Az e-mailt használó tanulók kétharmadának egyetlen e-mail címe van. A tanulók valamivel kevesebb mint egyharmad része több elektronikus levélcímmel is rendelkezik. Csak egy elenyésző kisebbség kényszerül arra, hogy más e-mail címét vegye igénybe.
14. táblázat A tanulók e-mail-használata
Az e-mail használatának módja | A tanulók száma | A tanulók aránya (%) |
Egy saját e-mail címe van |
590
|
66,4
|
Több saját e-mail címe van |
257
|
29
|
Másvalaki e-mail címén levelezik |
41
|
4,6
|
Összesen |
888
|
100
|
Az iskolai e-mail szolgáltatás igénybevétele lassú fejlődést mutat. A tanulók 31,6%-a jelezte, hogy iskolai e-mail címmel rendelkezik. A diákok 24,3%-a használ ingyenes magyarországi levelező szolgáltatót. (Leggyakrabban a freemail, a drótposta és a gyaloglo.hu "domain" nevekre utaltak.) Az ingyenes külföldi szolgáltatókat (pl.: hotmail) a tanulók elenyészően csekély hányada (1,9%) használja. A fizetős e-mail szolgáltatás igénybevételét a diákok 5,8%-a jelezte vissza. (Leggyakrabban a Matáv és az Elender szolgáltatói név fordult elő.) Ez utóbbi adat - egybevetve az otthoni internethasználati lehetőségek ismert, 21,8%-os arányával - azt jelzi, hogy az otthoni internetkapcsolat csak a családok egy részében áll teljes egészében a tanulók rendelkezésére. Az otthoni internetet elérő tanulóknak csak a negyed része rendelkezik az adott internetes szolgáltatónál e-mail címmel is.
Nemek közötti különbségek az internet- és e-mail-használat tekintetében
A fiú és a lány tanulók jelentős különbséget mutattak valamennyi általunk vizsgált számítógép-használati mód esetén. A tapasztalt különbségeket jól jelzi a fiúk és a lányok összevetése az internet- és e-mail-használat gyakoriságában (15. táblázat).
15. táblázat A fiúk internet- és e-mail-használata
Internethasz-nálat | Használ e-mailt | Nem használ e-mailt | ||
Fiú (%) | Lány (%) | Fiú (%) | Lány (%) | |
Használja az internetet | 40,7 | 31,6 | 12,3 | 14,2 |
Nem használja az internetet | 21,7 | 17,1 | 25,8 | 37,1 |
A fiúk aránya magasabb mind az internet-, mind az e-mailt-használatot tekintve. Az ellentétes mentalitású nagyobb csoport a lányoké, akik tehát sem internetet, sem e-mailt nem használnak. Ez a fajta megoszlás azt mutatta, hogy a lányok kevésbé aktív számítógép-használók, mint a fiúk. Így volt ez valamennyi számítógép-használati mód esetében. Egyedül az elküldött elektronikus levelek számában volt kiegyenlített a helyzet, sőt e téren a lányok meg is előzték a fiúkat (16. táblázat).
16. táblázat Az elküldött elektronikus levelek száma nemenként
Az elküldött elektronikus levelek száma hetente | Fiúk (%) | Lányok (%) |
0-1 levél hetente |
29,5
|
26,5
|
1,1-4 levél hetente |
35,2
|
36,9
|
4,1-8 levél hetente |
17
|
17,6
|
8,1-12 levél hetente |
9,8
|
11
|
12,1-16 levél hetente |
3,6
|
3,6
|
16,1 levélnél több hetente |
4,8
|
4,5
|
Összesen |
100
|
100
|
Tanulói vélekedések az informatikaoktatásról
A kérdőívben az iskolai informatikaoktatással kapcsolatban a tanulók elégedettségét is vizsgáltuk. Nyitott kérdésünkre adott válaszaik néhány problémát is jeleztek. A következőkben az egyes tanulói vélekedések, felvetések százalékos előfordulási arányait láthatjuk (17. táblázat.).
17. táblázat A tanulók véleménye az iskolai informatikaoktatásról
Vélemény | A tanulók aránya (%) |
Több időráfordítással tanítsák az informatikát |
25,4
|
Korszerűbb tananyagot közöljenek |
23,4
|
Más módszerrel oktassanak |
13,6
|
Korszerűbb informatikai taneszközöket (számítógépek stb.) használjanak az oktatásban |
8,4
|
Jobb, képzettebb tanár tanítson |
7,5
|
Több szabad hozzáférés legyen a számítógépekhez |
5,7
|
Kisebb óraszámban tanítsák az informatikát |
1
|
Összesen |
100
|
A legtöbb tanuló által jelzett igény - amely szerint az informatika tantárgy iskolai időkeretét növelni kellene - jól jelzi a tantárgy népszerűségét. E népszerűség többek között összefügg azzal is, hogy az informatika tantárgyból a legtöbb iskolában könnyű "jeles" osztályzatot szerezni. Az általunk vizsgált tanulók körében az informatika érdemjegyek átlaga 4,53 volt, jelentéktelen szórásértékkel.
A tantárgy szokatlannak mondható népszerűsége a diákok körében összefügg azzal is, hogy az informatikaórák az iskolai élet sajátos színfoltját jelentik: a diák-tanár közötti kommunikációs formákban, az oktatóterem térkialakításában, a feladatkijelölésekben és a számonkérésben az informatikaórák távolodnak a hagyományosnak számító frontális óravezetés gyakorlatától.
A tananyag kritikája
A tanulói vélekedések másik jelentős csoportja - 23,4% - a tananyaggal való elégedetlenséget fejezte ki. A leírt sorok meggyőzően bizonyították, hogy nem a szokásos "méltatlankodással" állunk szemben, hanem valós problémát jeleznek a megnyilatkozások. A legfőbb nehézséget az okozza, hogy a diákok olyan ismeretek megszerzését igénylik, amelyeket az iskola nem nyújt, és gyakorlati megfontolásokra hivatkozva fölöslegesnek ítélnek olyan tudásanyagokat, amelyeket viszont az iskola rájuk kényszerít.[16] A tanulói válaszok alapján feltételezhető az is, hogy az informatikai tananyag jelenlegi tartalmi heterogenitása az egyes iskolák szintjén is nehézségeket okoz.
Az oktatási módszer kritikája
Az informatikai tananyagra vonatkozó kritikus vélemények mellett a diákok jelentős hányada igényelte az oktatási módszer módosítását (13,6%). A legjellemzőbb véleménycsoportba tartozók a differenciált oktatás bevezetésének igényét fogalmazták meg. A tanulók igénylik, hogy az informatika terén eltérő tudással rendelkezők a tudásszintjüknek megfelelő csoportban sajátíthassák el a szaktárgyi ismereteket.
A válaszok jelezték azt is, hogy informatikai tudásközlés terén a hagyományos tanár-diák kommunikációs formák nem minden esetben működnek megfelelő hatékonysággal.[17] A diákok elvárása, hogy az informatikaoktatásban fokozottabban érvényesüljenek az egyenrangú viszonyokra épülő diák-tanár együttműködési formák.
A tanári kompetenciával való elégedetlenség mutatója (7,5%) jelzi, hogy a diákok megítélése szerint az informatika tantárgyat tanító pedagógusok egy része "nem áll a helyzet magaslatán". Bár nincs összehasonlítási alapunk más tantárgyakkal vagy korábbi adatokkal, annyi bizonyos, hogy nagy jelentősége van e mutató leszorításának vagy alacsony szinten tartásának.[18]
A legkedvezőbb helyzetben lévők
A vizsgált mintán belül kerestük azoknak az arányát, akik - a számítógép-használat lehetőségét tekintve - több szempontból is a legkedvezőbb helyzetben vannak.
A számítógéppel való ellátottság szempontját, valamint a számítógép felhasználásának módját együttesen vettük figyelembe. Az előnyös helyzetben lévőket a következő ismérvek alapján válogattuk ki aszámítógéppel való ellátottság tekintetében:
- saját, kizárólagos használatú számítógéppel rendelkeznek;
- multimédiás számítógépük van;
- modemmel felszerelt számítógépet használnak;
- az internet mind az otthonukból, mind az iskolájukból elérhető számukra.
Ismérveik a számítógép-használat tekintetében:
- használják az internetet digitalizált anyagok elérésére;
- használnak e-mail levelezőrendszert;
- használnak szövegszerkesztő programot.
A vizsgált mintában mindössze a tanulók 4,2%-a felelt meg a fenti "előnyös pozíciót" behatároló ismérveknek. Ez az arány 8,7%-ra módosul, ha azokat is besoroljuk a legjobb helyzetűek csoportjába, akik saját, kizárólagos használatú számítógéppel nem rendelkeznek, de van mással közös használatú számítógépük.
Az arányok arra utalnak, hogy a számítógép mint mindennaposan használt kommunikációs eszköz csak nagyon kevés tanuló életébe épült/épülhetett be ez idáig. A számítógéppel való ellátottság kedvezőnek tűnő mutatója - 77,1% - mellett a diákok körében a számítógépet még nagyon kevesen képesek alkalmazni az információs társadalom kihívásainak megfelelő formában. A számítógéppel való ellátottság és a számítógép-használat terén legelőnyösebb helyzetben lévők csoportján belül a fiúk-lányok, valamint a budapestiek-vidékiek viszonylatában élesebb különbségek figyelhetők meg, mint azt a korábban tárgyalt tényezők esetében tapasztalhattuk. Ez újra csak arra hívja fel a figyelmünket, hogy a számítógép-használat tekintetében kedvező helyzetben lévők a társadalmi státusukat tekintve is előnyös helyzetben vannak.
Összegzés
Az IKT eszközrendszerének fejlődése a diákok számára is a számítógép használatának egyre tágabb lehetőségét jelenti. A lehetőségeket azonban több tényező is meghatározza. A számítógép-használati módok közül a játék túlzott előtérbe kerülése akadályává válhat más hasznos számítógépes tevékenységek terjedésének. Ha a számítógép-használat játékprofilja tovább erősödhet, fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép elsősorban passzív fogyasztói magatartásra ösztönző játékgéppé válik a tanulók számára.
Célszerű lenne a számítógép oktatófunkcióját megerősíteni és a tanulók körében népszerűsíteni. Igaz, hogy a megfelelő oktatóprogramok hiánya korlátozza a lehetőségeket e téren, de az is igaz, hogy számos iskolában lehetőség van arra, hogy a számítógépet intenzíven bevonják az oktatás folyamatába. Az iskola szerepe a számítógéphez való hozzáférés tekintetében bár még mindig lényeges, mégsem minden vonatkozásában meghatározó. Az otthoni számítógépek szaporodásával most inkább az internet-használat és az e-mail az alapvető fontosságú az iskolai tanulói számítógépezés szempontjából. A fejlesztések eredménye, hogy az internet és az e-mail - mint kommunikációs lehetőség - az iskolai hétköznapok részévé kezd válni. Jelentős eredmény, hogy a tanulóknak legalább a fele rendszeres internet- vagy e-mail-használó. A számítógép-használat jelenleg minden tekintetben a fiúk körében népszerűbb. Létezik a tanulóknak egy folytonosan szélesedő rétege, amely otthonában is megfelelő IKT-felszereltséggel rendelkezik.
A diákok véleménye újra nyomatékosította, hogy - a tárgyi feltételek megléte mellett - az IKT-eszközök oktatási integrációjának legfontosabb tényezője a pedagógus. Jelzésértékű az is, hogy az informatikai ismeretek tekintetében az iskola csak a tanulók egy részének jelent nélkülözhetetlen tudásforrást. Jelentős azoknak a száma, akik informatikai ismereteiknek csak kisebb részét származtatják iskolai tanulmányaikból.
Footnotes
- ^ Racskó Péter úgy véli, hogy az informatikai újítások először az elit iskolákban jelennek meg, majd innen terjednek "lefelé". In Beszélgetés az internetről. Educatio, 1997. 4. sz. 733.
- ^ A tanulói válszok sokféle szabadidős tevékenységet jeleztek: szórakozás, zenehallgatás, barátkozás, tánc, párkapcsolat, korzózás stb.
- ^ Vári Péter (szerk.).: A tanulók tudásának változása. Bp., 1999, OKI, 312.
- ^ A számítógépezés nagyobb szórása ugyanakkor jelentősebb egyéni különbségeket jelez, mint amilyenek a tv-, videohasználatnál adódtak.
- ^ Turi László: Net-sajtó Magyarországon: új média, régi gondok. Replika, 1999. 37. sz.
- ^ Fábián Zoltán - Kolosi Tamás - Róbert Péter: Fogyasztás és életstílus. In Társadalmi Riport. Bp., 2000, TÁRKI, 235.
- ^ Az elitbe tartozó személyek 100%-ának van lakásában személyi számítógép, míg a deprivált-szegények körében ez az arány mindössze 1% (Fábián i. m.).
- ^ Előfeltevésünk, hogy az informatikai tudás megszerzése során nem ideális, ha az iskola a tanuló egyetlen ismeretforrása.
- ^ Még akkor is így lehet ez, ha feltételezzük, hogy az iskola által átadott tudásrész (0-20%) tartalmilag más, mint amit a diák máshonnan sajátít el (80-100%). A számítógépes ismeretek ugyanis csak részben függetlenek egymástól.
- ^ Vári Péter (szerk.): A tanulók tudásának változása. Budapest, 1999, Országos Közoktatási Intézet, 247.
- ^ A következő tevékenységeket említették (az említések gyakoriságának sorrendjében): zenehallgatás, installálás, rajzolás-grafika, képszerkesztés-fotógyűjtés, táblázatok készítése, weblapszerkesztés, programozás, multimédiás CD használata, IRC, filmnézés, zeneszerkesztés, tervezőprogram használata, munkavégzés.
- ^ Esettanulmányok készítése során, valamint az ISZE által szervezett informatikai fórumon. Pl.: Karinthy F. Kt. G. Bp.
- ^ Fábián Zoltán - Kolosi Tamás - Róbert Péter: Fogyasztás és életstílus. In Társadalmi Riport. Bp., 2000, TÁRKI, 251.
- ^ 12 hazai teleház felkeresése alapján állítjuk, hogy az internetet csak alkalomszerűen használják a diákok: e-mail leveleik letöltése, felvételi információk szerzése, mobiltelefon programjának frissítése stb. céljából.
- ^ Fábián Zoltán - Kolosi Tamás - Róbert Péter: Fogyasztás és életstílus. In Társadalmi Riport. Bp., 2000, TÁRKI, 246.
- ^ Csapó Benő: A tudás minősége. Educatio, 2000. 3. sz. 476.
- ^ Vámos Tibor: Informatika és világtársadalom. 1999, Napvilág, 19.
- ^ Csákó Mihály: Az általános iskolai pedagógusok és az iskolai számítógépek használata. Új Pedagógiai Szemle, 1998. február. Interneten: http://www.ofi.hu/tudastar/altalanos-iskolai A szerző a kitekintésben a pedagógusok - nem csak az informatikatanárok - történelmi felelősségére utal.