A cigány tanulókkal kapcsolatos pedagógiai problémák a pedagógusképzésben és a fiatal pedagógusok munkájában

„Tavaly félévkor egyik tanuló csak két betűt ismert, de év végére fel tudtam zárkóztatni.” „Visszaadja a leadott anyagot.” „Nekem az is sikerélmény, ha az év elején rossz képességstruktúrával érkező gyerek év végére megfelel a tantervi követelményeknek.” „Ha lassan, nehezen is tanul, de megtanulja.” „Van olyan kislány, akit kisegítő osztályba akartak tenni, és most egy jó négyes tanuló, csendes, szorgalmas.” „Van egy diszlexiás kislány, aki egyéves munka eredményeképpen megtanult olvasni.” „Már az is sikerélmény, hogy első osztályba megtanul írni, olvasni.” „Megérti egyáltalán a kijelölt feladatot és felfogja.” „Egy bukott cigány fiú korrepetálása, akinek tanulmányi eredményében sikereket értem el, magatartása velem szemben sokat változott, a tanulásban levő problémákat megbeszéljük, elfogadja, türelemmel, odafigyeléssel sokat tudtam rá hatni.” „Ha látom, hogy megértették a tananyagot.” „Munka folyamán fejlődött a gyerek, jobb a tanulmányi eredménye. Ez pont elég.” „Napi sikerélmény, hogy sikerül elérni, hogy minden gyereknél legalább derengjen valami az új anyag elsajátítása kapcsán.” „Apró részletekből tevődik össze, egy-egy matematikai feladat sikeres megoldása, vagy egy célba ért és megértett közmondás (szómagyarázat már boldoggá tesz).” „Hátrányos helyzetű gyermekem teljesen hibátlan felmérőt írt matematikából.” „Van kiemelkedő etnikai tanulóm, akivel szükség esetén külön is foglalkozom – eredménnyel.”

„Sportversenyen helyezést értek el.” „Egy fociban tehetséges cigány gyereket hosszú rábeszélés után sikerült rávennem, hogy járjon edzésre, és neki köszönhetően csapatunknak több mérkőzést sikerült megnyernie.” „Rajzpályázatot nyert.” „Az osztályomban a legtehetségesebb gyerek cigány. Nagyon jó eredménnyel végez kulturális-, sportversenyeken.” „Sikeresen vett részt mesemondó versenyen.” „Az általam tanított osztályból enyhén értelmi fogyatékos kislány eljutott mesemondó versenyre Salgótarjánba.” „Tanulásban akadályozott gyermekeket tanítok. Részt vettünk fogyatékosok sportversenyén, ahol a hét iskola közül első helyen végeztek a gyerekeim.” „Sikerült fegyelmezni őket.” „Az iskolakezdéshez képest fegyelmezettekké váltak.” „Volt egy gyerek az osztályban, akinek súlyos magatartásbeli problémái voltak. Se társait, se engem nem fogadott el. Rengeteg beszélgetés, családlátogatás, kettesben való játszás után elértem, hogy megváltozott. Meséltem neki híres cigány emberekről, és most már ő is tervezi, hogy belőle is lesz valaki. Szeretne megtanulni cigányul is.” „Konkrét esetet nem tudok mondani, de nálunk már az is sikerélmény, ha rendesen dolgoznak.” „Nevelés terén, ha kedvvel és rendszeresen jön iskolába, ha tisztelettudó, és rendesen viselkedik.” „Volt két gyerek, aki pénzt lopott. Az igazgató, az osztályfőnök és én is elbeszélgettem velük. Azóta nincs probléma velük, sőt jobban viselkednek, mint korábban.”

„Amikor átvettem az osztályt, semmit nem szerettek. Úgy kezdtük, hogy minden nap mesét olvastunk. Rájöttek egy idő után, hogy betűket akarnak tanulni. És torna helyett is inkább olvasni akarnak.” „Nagyon jól motiválhatóak, érdeklődőek. Szeretetigényük az átlagosnál nagyobb, ezért sikereket érek el.” „Dicsérettel, elismeréssel motiváltam a bővebb ismeretszerzésre, és örömmel is végezte. Számomra ez siker volt.” „Ahogy felém fordulnak, megbíznak bennem.” „A régebbi tanulóim felkeresnek.” „Szeretnek a gyerekek. Az apukájuknak szólítanak, és a nyakamba ugranak. Ez a legtöbb.” „Nagyon kötődnek érzelmileg hozzám.” „Meg kell találnom a hangnemet velük, és akkor kezelhetőek.” „Apró, saját készítésű ajándékokkal és rajzokkal lepnek meg, szeretetüket és kedvességüket érzékeltetve.” „Sikerélménynek könyvelem el a gyerekekkel történő közvetlen kapcsolattartást. Ezek alatt az évek alatt a gyerekek többsége a bizalmába fogadott.” „Abból adódik, hogy beszélem a cigány nyelvet, és ezzel biztonságot nyújtok számukra.”

„Visszabeszélnek, nem csinálják, amit mondok nekik.” „Az egyik cigány fiú rendszeresen zavarja rendbontásával az órát. Problémás, hiperaktív gyerek. Fegyelmezett viselkedésre nem képes, gyakran még tanítójával is szembeszáll. Trágár kifejezésekkel illeti.” „Az alapvető normákra nem tudok egy gyereket rávezetni, egyszerűen kezelhetetlen, nem hallgat rám.” „A fegyelmezés és a trágár beszéd megfékezése sok energiát igényelt.” „A gyerek otthonról hozott magatartásbeli problémáin nem tudtam változtatni, a helyes beszédet sem értem el.” „Magatartási probléma volt. Látszólag minden rendben volt, és egyszer csak jött a dühkitörés.” „Olyan fegyelmezetlen viselkedést tanúsítottak a gyerekek, mintha ott sem lettem volna. A nagyobb fiúk a kezdő pedagógust egyszerűen nem veszik felnőtt számba.” „Magatartásuk miatt testvér a testvérét bántalmazta az osztályomban.” „Nem férnek össze, állandó a verekedés, nem fogadnak el más megoldást a vitás helyzetek megoldására.” „Zsarolás és bandázás, tanítási óra végén, az udvaron fenyegetőzés.” „Egy tanulóm az órán beszélgetett a társával elég hangosan, tehát nem suttogva. Én megkérdeztem tőle, hogy ki engedte meg neki, hogy szabadon beszéljen társával, miközben én magyarázok. Erre megkérdezte tőlem meglepődve, hogy miért kellene neki ehhez engedélyt kérnie, nehogy már ehhez is engedély kelljen!” „Nehezen fegyelmezhetők, sokszor belebeszélnek a felnőttek beszédébe.” „Hatalmas düh és agresszivitás, amit egymás iránt tanúsítanak, állandóan közöttük kell lennem, hogy ne legyen baj! Nem lehet őket sokszor csillapítani.” „Nagyon problémás kisfiú óráról órára kijárt, menni kellett utána, nem tartotta be a szabályokat, dühöngő rohamok jöttek rá, csúnyán beszélt.”

„Előfordul olyan, hogy megtagadja a munkát, az órán való részvételt és visszautasítja a meggyőzést is.” „Van az osztályomban három olyan cigány tanuló, akik rendszeresen nem készítenek el házi feladatot, annak ellenére, hogy minden nap elmondom nekik, hogy készítsék el, és annak ellenére, hogy másnap megkapják érte a fekete pontot.” „A tanulás kapcsán volt kudarcom. Az órán leadott anyagot elfelejtik másnapra, a házi feladatot nem készítik el. Így nem lehet rendesen haladni.” „Néhány gyerek az osztályban képezhetetlen. Olyan hiányosságai vannak az élet minden területén, hogy haladni velük, eredményt elérni velük lehetetlen és hiábavaló küzdelem. A baj az, hogy a hozzáállás a szülők részéről sem megfelelő. A hiányzással kapcsolatos probléma miatt osztályismétlés volt néhány.” „Az egyik gyerek délben mindig hazament, és egy ideig ez kudarc volt. A szülővel nem lehetett beszélni. Egyszerűen megszokta, hogy ha dél: hazamegy. Lassan csak sikerült visszaszoktatni, de sok idő volt.” „A házi feladatok rendszeres hiánya, az ezek miatti értékelés, fegyelmezés semmibe vétele.” „Az órakezdésekre nem érnek ide néhányan, még a közelben élő gyerekek sem.” „Nehezen foghatók tanulásra, nem akarnak olvasni, írni, és így a többiek munkáját is visszavetik.” „Többszöri rászólás után sem képes a feladatot megérteni, illetve azt, hogy az órán melyik könyvet kell elővenni, mivel kell foglalkozni.”

„Más a szülők szocializációs értékrendje, nem fontos nekik, hogy a gyerekük tanultabb legyen, mint ők.” „A pedagógus hiába adja a tudását, segítségét, ha a szülő nem ellenőrzi a gyermekét. Például az első szülő értekezleten megjelenő szülők háromnegyede írástudatlan. Mit várjon el a gyerektől a pedagógus, ha ilyen példát lát a gyerek?” „A gyerekek képességeitől, adottságaitól függ. A szülő háttér is kedvezőtlen, abszolút nem segítik az ember munkáját.” „A nehéz családi háttér az oka, mert az otthonról hozott viselkedéskultúrájuk elég szegényes. Az iskola hatása csak hosszú évek múlva mutatkozik meg.” „A szülők nem segítenek nekik tanulni, és sokkal gyengébb képességűek, mint az átlag gyerekek.” „A szegénység, a nemtörődömség. Nem is próbálnak feltörni. Nem szeretnek dolgozni. Azért járnak iskolába, hogy egyenek, melegedjenek. Ezt megszokták.” „Nem járnak óvodába, nincs otthoni háttér, illetve ami van, az veszélyeztetett, sérültek a szülők is, isznak, nem dolgoznak, bűnöző életmódot folytatnak, felelőtlenek, nemtörődöm magatartást tanúsítanak gyermekeikkel.” „Egyértelmű, hogy egy olyan családi háttérből, ahol nem segítik a gyerekeket, sokkal nehezebb dolga van az egyénnek és a tanárnak is.” „Nagyon hullámzónak érzem ezeket a gyerekeket. Egyszer nagyon jók, máskor viszont nehezen kezelhetőek. Nagyon nagy a szakadék a családi légkör és az iskola elvárásai között. Ezeknek a gyerekeknek teljesen más az értékrendjük, mint az iskoláé.” „Elsősorban annak, hogy otthon a szülők nem foglalkoznak a gyerekkel, valamint az értelmi képességük sem megfelelő, illetve nincs lehetőség a lemaradt tanulók felzárkóztatására.” „A kudarcot főleg annak, hogy olyan nagyok a kulturális különbségek, melyek áthidalhatatlanok. A sikert meg annak, hogy vannak olyan családok, akik szeretnék, ha a gyerekük tanulás révén ki tudna törni helyzetéből, és én ezt segíteni tudom.” „A szülők teljes közömbössége a gyerekeikkel szemben, nem érdekli őket a gyerek fejlődése. Szociális háttér. Műveletlen szülők. Civilizálatlan szülők. Igénytelen szülők. Iszonyatos életkörülmények. A vérükben van genetikailag!” „A kudarc annak köszönhető, hogy a gyermek az otthoni körülmények miatt lelkileg is sérült, ami kihat az iskolai munkára. Szétszórt, nem tud koncentrálni. Hiába próbálom megteremteni a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, nem képes arra, hogy eredményt mutasson fel.

„Figyelembe kell venni, hogy mások. Több szeretetre, odafigyelésre van szükségük. Nem megváltoztatni, hanem irányítani kell őket. A legapróbb jó teljesítménynek is örülni kell és dicsérni. Probléma esetén megbeszélni és nem azonnal elmarasztaló döntést hozni. Ha a szeretet megvan, akkor mindent megpróbálnak a megfelelésre. Erőszakkal náluk semmit nem lehet elérni.” „Gyógypedagógiai szemléletem van, ezért ennek a módszerével könnyebb lelki közelségbe kerülni a cigány gyerekekhez.” „Sok olyan gyerek van, aki nem oda való magatartású, de mi még erre nem vagyunk pedagógiailag felkészülve.” „Nagyon sokan nem veszik emberszámba a cigányokat. Nem veszik figyelembe, hogy ők más értékrend szerint élnek. Ha foglalkoznak velük, az megtérül.” „Vala-mennyire magam is okolom, abban az osztályban nehéz volt differenciálni, de a családi háttér is nagyon nehéz volt.” „Biztos, hogy nekem is van még mit tanulnom. Ragaszkodtam ahhoz, hogy a gyermekek az én elvárásaimnak megfeleljenek.” „A munkám inkább a gyakorlásra szorítkozik, lehetőség szerint ezt differenciáltan végzem. A gyerekek érzik a törődést.” „Rá kell jönni, hogy a cigány gyerekekkel másképp kell bánni. Felmérni a tanulási és nevelési szintjüket, és onnan folytatni. Érezzék, hogy szeretjük és elfogadjuk őket. A szülőkkel való kapcsolattartást erősíteni kell, hiszen van, akit nem is ismerek.” „Ezeknél a gyerekeknél a határozottságot, következetességet, motivációt tartom fontosnak.” „Rossz és hibás döntések az iskolavezetés, az óvoda és a nevelési tanácsadó részéről. Főiskolai képzés hiányosságai.” „Azt várom el tőlük, amire képesek.” „Első perctől kezdve, amióta itt dolgozom, elfogadjuk egymást, a segítő szándékot észreveszik, és bizalommal fordulnak hozzám. De ez igaz az egész tanári karra.” „Mindegyik hármunkon múlik, a gyereken, a szülőn és rajtam. Ezeket kellene megvizsgálni, hogy kiderüljön, mi az oka.” „Az eredmények, a sikerek az ott tanítók közös eredményei. Mindannyian sokat foglalkozunk egyénileg a cigány gyerekekkel. Megnyílnak előttünk, pótolni tudjuk a hiányos szülői nevelést.” „A nevelők nem eléggé következetesek, de ettől is fontosabb tényező szerintem a szülő és gyerek viszony, hogy mit engednek meg a gyereknek a szülők.” „A szülői háttér nem éppen ideális ennél a gyereknél. Valószínű mi sem nyúlunk mindig a helyzetnek megfelelően az adott esethez.” „Fiatal vagyok hozzájuk és érzik, hogy csak pár év van köztünk.”

„Már az is élmény, ha a házi feladatot rendszeresen megcsinálja, megtanulja a feladott verset. Felszerelése rendben van.” „Készül az órára a képességeinek megfelelően. Ott van a felszerelése.” „Amikor a matematikai feladatokat meg tudják oldani.” „Lacika 9. évfolyamos tanuló, szuicid hajlamú, leszokott drogos, súlyos magatartási problémái vannak, szorongó, agresszív. Három hónapja tanítottam, de még egy betűt le nem írt. A harmadik hónap után elkezdett felszerelést hordani, már nem zavarta az óráimat. A tudása alapján ugyan nem éri el az elégséges szintet, de látható rajta az igyekezet, észrevehetően tanul, nagymértékben szocializálódott.” „Gyakran fordul elő, hogy leül, figyel, a feladatot megcsinálja és jó a hangulat. Ilyen a siker.” „Látom, hogy felkészült az órára, vagy megveszik a szülők a felszerelést.” „Volt egy kislány, aki rossz körülmények között élt, ezért került az intézetbe több testvérével, kiemelkedő teljesítménye volt minden területen, kitűnő eredménnyel tette le a szakvizsgáját.” „Egyik kislány rendkívül jól tanul, történelemből egyetlen egy négyese van, a többi ötös.” „Egészen prózai dologról van szó. Akkor van sikerélményem, ha az órán a cigány gyereknek is itt van a felszerelése. Amikor be tudom vonni őket a munkába, sőt még érdekli is a téma. Akkor még kérdeznek is, néha egészen okosan. Amikor normális tanulmányi munkát végzünk.” „A hatodik osztályban történelemvizsga van. Az általam felkészített egyik cigány kislány ötös eredménnyel végzett.” „Felvettek középiskolába egy cigány tanulót.” „Ezek csak apróságok. Néha az is sikerélmény, ha látom, hogy maga csinálja a házi feladatát és nem másolja, vagy ha megért egy-egy témát valamelyik gyerek, de ezek nem azok a nagy csodák.”

„A leány focicsapat 60%-a cigány, és kerületi bajnokok lettek. A fiú kézilabdacsapat összetétele is hasonló, és teljesen újoncként bekerülve a versenyre, szintén nagyon jól szerepeltek.” „Sportversenyeken lehet eredményt elérni velük, és sikerélményt kapnak. Sportkörre járnak.” „Egy cigány kislány kiemelkedő teljesítményt mutat angolból. Versenyre járok vele rendszeresen. A versenylapok átlaga: 98,6%, az ő esetében ez kiemelkedő. Még az utcán is angolul köszön, annyira aktív.” „Volt olyan gyerekem, akit kémiaversenyre vittem, jó közepes helyen végzett, és jelentkezett a közeljövőben rendezendő megyei versenyre is.” „Sportversenyről kaptak díjakat.”

„Az egyik problémás gyerek soha nem hozott füzetet, magatartásával próbálta lehetetlenné tenni az óráimat. Neki vázlatot írtam az egész évi anyagból, átadtam neki: 'Megtaláltam a füzeted' címszóval. Pozitívan fordul a gyerek azóta felém. Durva, deviáns viselkedésű gyerekről karácsonyi műsoron felvételeket készítettem, azokat átadtam neki, azóta megtanult köszönni, figyel az órákon, nem zavarja azokat.”

„Jó érzés, ha kikerülnek az iskolából, és visszajönnek személyhez kötődve, keresik a társaságomat, segítséget kérnek a későbbi tanuláshoz.” „Hetedik osztályos lányok majdnem barátnőnek tekintenek.”

„Volt rá eset, hogy egy évismétlő diák fegyelmezése közben majdnem tettlegességig fajult a dolog.” „Tanulószobán a nagy, idősebb fiúk vetélytársat láttak bennem. Előfordultak fenyegetések, majdnem tettlegességig fajult a dolog. Normál viselkedési formákat sem fogadtak el.” „Néha a magatartásukkal nem lehet mit kezdeni. Káromkodnak, olyanokat mondanak, hogy ki kellene zavarni a teremből érte.” „Gyakran verekednek, verik tanáraikat. Nehezen lehet rávenni a tanulásra, és van, aki nem is képes erre. Van olyan gyerek, aki akkor viselkedik jól, ha csak vele foglalkozom. De ezt nem tehetem meg a többiekkel.” „Nem lehet mindegyiket felkarolni, néha már annyira sérült, hogy nem lehet vele mit kezdeni. A hetedikben van két fiú, akiket semmilyen eszközzel nem lehet rávenni, hogy valamit is csináljanak. Otthon nagyon szegények, villany sincs.” „Nagyon változó a hangulatuk, a magatartásuk. Nehéz rávenni őket az együttműködésre. Ez a nyelvtanításnál nagy gond, amikor még magyarul is nehezen értik meg, hogy mit akarok tőlük.”

„Szerintem a családi háttér is nagyban befolyásolja, a neveltetés, a szülők viszonya az iskolához, a tanárokhoz, a munkanélküliség aránya, az iskolai végzettség. Egy értelmiségi szülővel jobban szót lehet érteni. A tanár sokszor segítő szándékkal próbál meg közeledni, de a szülő zaklatásnak veszi.” „Nem ezt a tananyagot kellene tanítani. Tanításukban sokkal nagyobb szükség lenne képesebb, kézzelfoghatóbb segédanyagokra. Egyszerűbb megfogalmazás kellene a feladatok esetében. Otthon is meg kellene érteniük a szülőknek is, milyen fontos lenne, hogy elvégezzen minél több iskolát. A szülők részéről kapcsolattartás a tanárokkal. Több szabad foglalkozás kellene, nem csak a tanulásra korlátozva! Feszültségek a többször bukottak és a kicsik között. Terror!” „Itt, ebben az iskolában nem a közösség megítélése miatt van, hanem önmagukban nem bíznak eléggé, nincs ambíció, ami arra ösztönözné, hogy jobban tanuljanak.” „Saját felkészültségemnek tulajdonítom a pozitív esetet. A váratlan helyzetekre való rossz reagálásnak tulajdonítom a negatívot.” „Egyértelműen a családi háttér az oka. Igen nagy a roma öntudat, sokszor szélsőségesen túlértékelik magukat.”

„Ismerni kellene a cigányság kultúráját.” „Kultúrájukkal való megismerkedés, családlátogatás, szót értés a szülőkkel. Kisebb létszámú osztályban csak velük foglalkozni.” „Nagyobb szociológiai, pszichológiai felkészültség a hátrányos helyzetű családokról, illetve megoldási lehetőségek nyújtása problémákra.” „Egyrészt a nyelv, aztán, hogy ne arra legyünk felkészítve, hogy matek, matek, matek, hanem, hogy játékosabb feladatokat adjunk, kisebb csoportbontásokkal.” „Alternatív pedagógiai módszerek, hátrányos helyzetű tanulók kezelése, cigány kultúra minimális megismertetése, a többi társadalmi kérdés.” „Felkészítés a kriminológiára, szélesebb körű oktatás a drogokkal kapcsolatban, többet kellene tanítani a drogokról. A cigányok társadalmi berendezkedéséről, szokásaikról, családi viszonyaikról tanítani azoknak, akik teljesen más közegben éltek. A cigány nyelv alapszintű (legalább a minimális szükséges szavak) megismertetése.” „Olyan képzésre lenne szükség, amely nem csupán a cigányság kérdését érinti, hanem a szociálisan hátrányos helyzetű (alkoholista, lecsúszott) családok gyermekeinek nevelésére vonatkozik. Ezek között nagy a cigányság aránya. A készségfejlesztés, képességfejlesztés módszerét helyezném előtérbe ennek kapcsán.” „A képző intézményekben indítsanak fakultatívan ilyen speciális képzést, tanfolyamot. Aki majdan vállal a cigányság nevelésében szerepet, az jól fogja hasznosítani.” „A családdal való kapcsolattartási technikákat kellene tanítani a tanárképzésben.” „Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a különféle magatartásproblémák kezelésére. A családok jobb megismerése, esetleges lehetőségeik kiaknázása.” „Speciális problémákat kellene a főiskolákon többet feldolgozni (fegyelmezés, magatartás, motiválás).” „Cigány kultúra, hagyomány alaposabb ismerete. Több türelem és tolerancia. Kiegyensúlyozott és határozott egyéniségek kellenek hozzájuk. Előítélet-mentesség.” „Problémamegoldó tréning.” „A kultúrájukat, életmódjukat ismertetni kellene, pedagógiai módszereket kellene kidolgozni, melyekkel a hátrányokat csökkenteni tudnánk.” „Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyerek családi hátterének megismerésére. Fontos lenne a toleranciaképesség fejlesztése a képzés során, hogy megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a gyerek partner tud lenni a munkában.” „Egészen prózai dologról tennék javaslatot. Jó lenne, ha a tanárképző intézmények nemcsak egy-két szaktudomány oktatására összpontosítanának. Valami életszerűt is tanítanának a pedagógus munkájáról, hátrányos helyzetű gyerekekről, cigányságról, társadalmi problémák megoldási módjairól.” „Alaposabb felkészítésre lenne szükség a differenciált munka, differenciált óravezetés területén. Szükség lenne romológiai képzésre, ha másképp nem megy, legalább fakultatív módon. A képzés során többször el kellene látogatni egy-egy speciális cigányiskolába.” „A cigány kultúra, mentalitás, a különbségek megismerése a könnyebb kezelhetőségért. Olyan gyakorlatok szervezése, ahol nagy létszámban találkozhatunk velük.” „Gyógypedagógiai alapokat kellene tanítani. Nem tanulmányi téren lehet őket sikerélményhez juttatni. (Báb, manuális tevékenység.) Ehhez kellene oktatás. Szakma, barkácsolás, valamint alkotni, dolgozni.” „Logopédiai képzés, hisz sok beszélni sem tud rendesen. Fejlesztő pedagógus a lemaradók felzárkóztatására.” „Ha van olyan módszer, amellyel könnyebben lehet velük boldogulni, akkor ennek az elsajátíttatása.” „Kultúrájukat, a cigány folklórt meg kellene ismernünk. Változtatni a mentalitásukon: rávenni őket a társadalmi normák elfogadására és betartására (nem csak jogok vannak, hanem kötelezettségek is).” „Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha a gyakorló tanítást cigánygyerekek között is lehetne végezni.” „Minél több cigány nevelő lenne. Ők (cigányok) is tudják a ťmásságotŤ elfogadni. Dolgozniuk kellene. A munkaszeretet hiányzik.”

„A pedagógusképzést azért nem befolyásolja, mert a cigány gyermekeket ugyanúgy, azzal a hozzáállással kell tanítani, mint a többit.” „Ezzel nem igazán a pedagógusokat kell terhelni, illetve számon kérni. A nehezen kezelhető gyerekeknek speciális osztály keretein belül csoportos foglalkozásokat kell szervezni.” „Nem szükséges speciális továbbképzés a cigány gyerekek tanításához. Egyik gyerek olyan, mint a másik.” „Véleményem szerint nem a tanárok, illetve tanulási, tanítási módszerek a probléma okozói. Ha a többi gyereknél megfelelőek, náluk is annak kellene lenni. Elsősorban bennük keresendő a probléma oka.” „Nem kell a cigány gyerekeknek külön alternatív pedagógiai programot kidolgozni, a főiskolán a pedagógusokat felkészítették a gyerekekkel való foglalkozásra. Minden gyerek egyforma. Nincsen cigány és nem cigány gyerek.” „Azzal a képzéssel, amit én kaptam, meg vagyok elégedve. Az eredményesség nemcsak rajtam, hanem a szülőkön is múlik. A világról alkotott képüket kellene kinyitni, példákat állítani eléjük, többet moziba, színházba, múzeumba vinni őket, hogy elhiggyék, a lehetőségek ő előttük is nyitottak. A kisebbségi önkormányzati pénzekből több tehetséges gyereket támogatni, ha kell, szelíd erőszakkal terelni helyes útra.”

„Gondolok itt a több roma pedagógus alkalmazására, gyógypedagógusok, több gyógypedagógus, kisebb létszámú osztályok alkalmazása, ahol több idő jut egy gyerekre.” „Több taneszközt, szemléltető eszközt kellene beszerezni, de ez nem csak a cigány tanulókra vonatkozik.” „Csoportbontással, pluszórákkal és több szabadidős programmal.” „Előadókat lehetne hívni.” „Nem tudom, mert nincs erről tapasztalatom. Olyan közösséget létrehozni, ahol a cigány tanulók bemutatnák a hagyományaikat, kultúráikat, de nem elkülönítve a nem cigány gyerekektől, hogy ebben ők is részt tudjanak venni.” „Továbbképzés finanszírozása, órakedvezmény.” „A mozgás és a sport elősegíti a fejlődésüket a társas kapcsolatban, a szabályok elfogadásában és esetenként a tanulásban is.” „Rugalmas, szervezeti rendszer kialakítása.” „Kiscsoportos foglalkozásokkal, egyénre szabott ütemtervvel. A szülők bevonásával, a gyerek motiválásával (nógatásával).” „Lehetőség szerint az ilyen továbbképzéseken való részvétellel, tapasztalatcserékkel más helyen tanító pedagógusokkal.” „Eszközökkel, anyagiakkal, az lenne nagyon fontos. Olyan segédeszközök, amelyek szolgálják az oktatást.” „Fejlesztő pedagógus alkalmazása. Rendszeres családi és nevelési tanácsadás. A felhasználható óraszám növelése korrepetálásokra.” „Gyógypedagógus, szociálpedagógus, fejlesztő pedagógus alkalmazása.” „A nevelők emberibbek lennének. Ne a saját dolgaikkal, előmenetelükkel foglalkozzanak.” „Kiscsoportos foglalkozások, képesség szerint bontott csoportok, alacsony osztálylétszámok, egyéni foglalkozás, egyéni fejlesztés, sport, drámapedagógia, mind jó módszer, mind alkalmazzuk. A továbbfejlesztésének viszont súlyos anyagi korlátai vannak.”

„Gyakorlati terephelyet biztosíthatna a hallgatók számára.” „Felhalmozódott nálunk annyi (mind pozitív, mind negatív) tapasztalat, hogy ezzel szakmailag is tudnánk segíteni. Fontosnak tartanám, hogy erről publikációk jelenjenek meg. Mintát adhatna egyéni esetkezelésre, családgondozásra. Nagy a tapasztalatunk a pedagógus-továbbképzésben.” „Iskolánknak ez az egyik fő feladata. Eszközeink: kiscsoportos fejlesztő osztályok, fejlesztő pedagógusok, drámapedagógiai törekvéseink és rengeteg változatos délutáni és szabadidős program.” „Ez az iskola több trükköt is bevet. A drámapedagógiát, a folyamatos sporttevékenységet, a zenét, a táncot mind arra találták ki, hogy minél többet legyen a gyerek az iskolában. A délutáni egyéni segítséget, a korrepetálást, a felzárkóztatást is azért szorgalmazzuk annyira, hogy a gyerek ki legyen szakítva a hátrányos környezetéből.” „Rengeteg tanórán kívüli programunk van, amivel itt tartjuk a gyerekeket szinte reggeltől estig. A tanításban pedig sok lehetőség van az egyéni foglalkozásra.

„Keményebben kellene velük bánni, de ezt nem engedi meg a törvény. Pedig szerintem másképp nem tudjuk őket fegyelmezni, és így a többi gyermekre is rossz hatással vannak.” „Korrepetálással, illetve többletfoglalkozásokkal jobban elsajátíthatnák azt az anyagmennyiséget, mint a többi gyerek. Legfontosabb annak megértése volna, hogy miért fontos számukra a tanulás.”

„Mást már nem tud tenni, kénytelen volt mindent megtenni eddig is, magunkra maradtunk a cigány gyerekek problémájával. Az Oktatási Minisztérium és a kormány nem segít.” „Az iskola nem tud igazán segíteni, mert nem az ő feladata.”