7. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle

Ciróka Bábszínház: Gimesi Dóra: A Csomótündér, zeneszerző: Szabó Balázs, koreográfus: Fosztó András, rendező: Kuthy Ágnes, zenei közreműködő: Dunai Tamás, játsszák: Apró Ernő (Blattner
Géza-díjas), Krucsó Júlia Rita, Fülöp József, Ivanics Tamás

„Van a világon egy csomó tündér, ezt mindenki tudja. Tavasztündérek, konyhatündérek, villamosvezető-tündérek stb. De Csomótündér csak egyetlen egy van.” Felmerülhet a kérdés: mit is csinál pontosan a Csomótündér? Csomóz. Gombolyít. Köt. Na de mit csomóz, mit gombolyít, mit köt? Cipőfűzőket, természetesen. Királyfiak és királyleányok cipőfűzőit gombolyítja, köti, csomózza össze, és nincs az az olló, ami a Csomótündér csomóit kibonthatná. Az emberek ezt nevezik házasságnak. De mi történik, ha a Csomótündér tévedésből, nem a megfelelő cipőfűzőket köti össze? El lehet-e vágni a kibonthatatlan csomót? –

Modern mese a válásról iskolásoknak. Az előadás folyamán felmerül, hogy vajon létezik-e egymásnak-rendeltség? A Csomótündér is tévedhet. Egyszer. Félreolvas két nevet és rossz királyfit és királylányt köt össze. Szerelmükből mégis születik egy kisfiú. Csak tizenkét évvel később derül ki, hogy nem tudnak együtt élni a szülők. Így a Csomótündérnek szét kell őket szakítani. További nagy kérdés az előadás során: minden veszekedés válással kell-e, hogy végződjön? Minden „hibás” találkozásnak válás a vége?

A gyerek nézőket csodás módon lekötötte a látvány, az előadás. A legszebb pillanat az volt, amikor felálltak és követve a szereplőket, majdnem lementek a színpadról. Ennyire megérintette őket ez a történet. Főként óvodásoknak, első-második osztályosoknak ajánlom.

Steps On Stage Kft.: Benga (zenés-bábos tantermi színház) Írta és rendezte: Laboda Kornél, játsszák: Béli Ádám, Czupi Dániel, a foglalkozást összeállította: Lázár Péter

Az előadás két gimnazista barátságát mutatja be. A Benga becenevet viselő Ádám okos, ám halk szavú, visszahúzódó fiú. Állandó céltáblája az osztály vagányának, Dávidnak. Ha rosszul érzi magát, képzeletbeli világába menekül, oda, ahol ő irányít mindent, és ahol egy menő show-műsor házigazdája. Ádám túl gyakran menekül belső világába, és ez egy idő után feltűnést kelt, sőt, konfliktushoz vezet saját magával és a környezetével szemben. Muszáj kilépnie az álomvilágból, de nem éppen az várja odakint, mint amire számít…

A produkció második fele egy drámapedagógiai elemeket tartalmazó foglalkozás, melyen a diákokkal közösen megvizsgálják, mi a különbség barátság, illetve haverság között, a virtuális valóságban való lét és a való világ között, és arról is szót ejt, mennyire befogadó az a közeg, ami körülvesz bennünket. Az előadás bábos elemeket tartalmaz, mert kihívás, hogy a kamaszok körében cikinek tartott bábszínházat releváns, élő, kortárs kifejezési módként használják.

Nézőművészeti Kft. – MaNNa Kulturális Egyesület: Ady/Petőfi, rendező: Scherer Péter, játsszák: Kovács Krisztián, Katona László

Gyakran találkozni azzal az általános vélekedéssel a diákok körében, hogy mindenki, aki a tankönyvekben szerepel, csak egy távoli, piedesztálon álló, morálisan vitathatatlan erényeket felmutató hérosz lehetett, s el sem tudják képzelni (bár az életrajzok gyakran utalnak erre, a részletektől megkímélve), hogy milyen problémákkal, emberi gyarlóságokkal, hétköznapi drámákkal volt teli az ő életük is. Ahhoz, hogy egy irodalmi mű, vers, regény igazán meg tudjon érinteni, le kell tudni bontani ezt a falat múlt és jelen között. Beszélgetni Petőfi vágyairól vagy éppen szerelmi csalódásairól, Ady betegségeiről vagy pénzgondjairól. Korabeli dokumentumokat, naplókat, leveleket és természetesen magukat a műveket (verset és prózát egyaránt) felhasználva, emberi közelségbe hozva, talán személyesebb viszony és összetettebb kép alakulhat ki a diákokban róluk, és talán a művekre is másképpen néznek majd.

A produkció kiválóan mutatja be Ady Endre és Petőfi Sándor színes életét. Két kiváló színész játssza, akik nagyszerűen kommunikálnak az aktuális közönséggel. Középiskolásoknak ajánlom.

MaNNa Kulturális Egyesület – Színház- és Filmművészeti Egyetem: Pálfi Kata – Nyitrai László: Borka Mumusföldön – avagy ki nem akar mumus lenni? (zenés, bábos kaland), dramaturg: Vécsei Anna, zeneszerző: Nyitrai László, rendező: Fige Attila, játsszák: Pálfi Kata, Fehér Dániel, Ivanics Tamás

Hajnal Boróka focicsatár és csapatkapitány-helyettes nem éppen jó kislány. Pimasz, rendetlen, utálja a főzeléket, és olykor verekszik a nagyszünetben. Nem csoda hát, hogy mindezek után Mumusföldön találja magát, a rossz gyerekek új lakhelyén. Ám hősünket nem olyan fából faragták, hogy holmi Kacat-hegy, Főzelék-tenger, vagy akár egy tomboló Hiszti-hurrikán megakadályozza abban, hogy hazatérjen. A Borka Mumusföldön egy friss, kortárs mese, egy nagyszínpadi, színes, szélesvásznú produkció, amelyben az egyetlen „emberszereplő” Borka, akit fura és különös bábok kísérnek végig a mesevilágon. Az előadás szerves részét képezi az erre az alkalomra komponált zenemű, Nyitrai László munkája. Nem szokványos gyerekdallamokat hallhatnak a nézők, hanem fülbemászó, modern muzsikát, amelyben különböző műfajok keverednek.

Ajánljuk minden 5 évesnél idősebb gyereknek, akinek a fejében megfordult már a kérdés, léteznek-e a mumusok? Kik azok? Vajon minden gyereknek megvan a maga mumusa? Kérdezzék Hajnal Borókát!

Igazán pontos mozgássorokat látunk a megkomponált zenére. Szűk játéktérben Boróka bejárja egész Mumusföldet. Kiváló gyerekelőadás, mely mese végén mindenki szurkol a lánynak, hogy jusson haza, hisz megtanulta a leckét.