Author

12 lépcsőfokon a teljes kiégésig

IRODALOM

Cherniss, C. (1980): Staff Burnout. Job Stress in the Human Services. Sage Publishing, London.

Doll, J. J., Eslami, Z. és Walters, L. (2013): Understanding Why Students Drop Out of High School, According to Their Own Reports. Letöltés: http://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/2158244013503834
(2018. 12. 10.).

Freudenberger, H. (1974): Staff Burnout. Journal of Social Issues. 30. sz., 159–165.

Freudenberger, H. és North, G. (1992): Burnout bei Frauen. Krüger, Frankfurt am Main.

Hézser Gábor (1996): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Pasztorál-pszichológiai tanulmányok.
Kálvin Kiadó, Budapest. 318.

K. Németh Margit és Koller Éva (2015): Serdülőkor: normatív krízis vagy deviancia? Iskolapszichológia Füzetek 33. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Kollár Csaba (2014): A munkahelyi kiégés (burnout szindróma) elméleti megközelítése, kutatási irányai és közgazdaságtudományi aspektusa. Fluentum, 1. 3. sz.

Korhonen, J., Linnanmäki, K. és Aunio, P. (2014): Learning difficulties, academic well-being and educational dropout. Learning and Individual Differences. 31. sz.. 1–10.

Kunos Nóra (2015): A kiégés-szindróma kutatása középiskolások körében – nemzetközi szakirodalmi áttekintés. In: Falus (szerk.): Felkészülés a pályára, felkészülés az életre. Líceum Kiadó, Eger. 70–81.

Kunos Nóra (2015. 09. 08.): School-Related Burnout among Hungarian High School Students and Responsibility of Teachers in Prevention – a New Aspect of Teachers’ Competences. EERA-ECER Konferencia, Budapest.

Kunos Nóra (2017): Kiégés – ki a felelős? Középiskolások körében végzett reprezentatív kiégéskutatás vegyes módszertan alkalmazásával. In: Személyes tér – közös világ: A Magyar Pszichológiai Társaság XXVI. Országos Tudományos Nagygyűlése – Kivonatkötet. Szeged.

Lubinszki Mária (2012): A kiégés komplex értelmezése és prevenciós lehetőségei a pedagóguspályán. In: Illésné Kovács Mária (szerk.): Docēre et movēre – Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok. 263–276.

Maslach, C. és Jackson, S. (1982): Burnout in Health Professions. A Social Psychological Analysis. In: Sanders GS, Suls J (szerk.): Social Psychology of Health and Illness. Hillsdale NJ Erlbaum. 227–247.

Maslach, C., Schaufeli, B, W. és Leiter, M. (2001): Job Burnout. Annual Review Psychology, 52. 397–422.

Ónody Sarolta (2001): Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 51. 5. sz., 80–85.

Ponocny-Seliger, E. és Winker, R. (2014): 12-phase burnout screening development, implementation and test theoretical analysis of a burnout screening based on the 12-phase model of Herbert Freudenberger and Gail North. ASU International Edition. Letöltés: https://www.researchgate.net/publication/307038936_12-phase_burnout_scre... (2018. 12. 10.).

Salmela-Aro, K., Kiuru, N., Pietikainen, M. és Jokela, J. (2008): Does School Matter? The Role of School Context in Adolescents’ School-Related Burnout. European Psychologist, 13. 1. sz.

Schaufeli, W. M. (2002): Burnout and engagement in university students – a cross national study, MBI-SS.
Journal Of Cross-Cultural Psychology, 33. 5. sz., 464–481.

Walburg, V. (2014): Burnout among High School Students: A Literature Review. Children and Youth Services Review, 42. sz.

Wubbels, T. és Brekelmans, M. (2005): Two decades of research on teacher-student relationships in class.
International Journal of Educational Research, 43. 1–2. sz., 6–24.