Vannak folyamatok, amelyek megértéséhez elengedhetetlen a földrajz ismerete

Mennyiben változott meg a módosított Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv megújításával a földrajz oktatása?

Két elengedhetetlenül fontos összetevőre van szükség ahhoz, hogy a földrajztanítás megújuljon: tartalmi változtatásokra és módszertani megújítására. A tartalmi változtatások elemei elkészültek a 2020-as Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek megjelenésével. Szükségszerű a módszertani kultúra megújítása is. Bár a kerettantervek tartalmaznak módszertani ajánlásokat, alapvetően a tanárokon múlik azok megvalósítása. Például a nagyon elterjedt frontális oktatás mellett számos különleges, izgalmas munkamódszer közül választhatnak a pedagógusok. Ezeket a módszereket egyre több tanár alkalmazza hatékonyan. Az is igaz, hogy az adott munkaformákat bevezetni és alkalmazni munka- és időigényes folyamat, viszont a tanulók inkább a társaikkal együtt dolgoznak szívesebben, mint egyedül, hiszen nem kedvelik annyira, ha a tanár „csak leadja az anyagot” a frontális órákon. Ez persze fordítva is igaz.

A földrajz a 7. osztályban jelenik meg először önálló tárgyként, de előzménye az 5–6. osztályokban a természettudomány tantárgy. Tehát 7–8. osztályban van kötelező földrajzoktatás, valamint 9–10. osztályban. 10. osztályban heti két óráról egy órára csökkent az óraszám, azonban új elemként jelent meg 11. osztálytól a természettudomány tantárgy, aminek öt modulja van, ezek közül az egyik a földrajz. Ezek kötelezően választható modulok, egyet kell választani az ötből. Olyan diákoknak kell választaniuk, akik nem jelentkeztek valamilyen természettudományos fakultációra. Minden modulhoz készültek tankönyvek, amelyek kifejezetten jól sikerültek.

Mit gondol, miért jelentőségteljes a földrajztanítás manapság?

Fontos szerepe van a földrajznak abban, hogy a tanulóknak legyen széles látókörük, tudjanak különbséget tenni kedvező és kedvezőtlen földrajzi folyamatok között, képesek legyenek értelmezni és megkülönböztetni a valós információkat a hamis, megtévesztő tartalmaktól. Például azt, hogy egy földrajzi információkat is tartalmazó bulvárcikknek mennyi valóságtartalma van, és a diákok mennyire tudják abból kiszűrni a valós információkat.

Nagyon sok – és egyébként népszerű – természeti katasztrófákat bemutató film látott már napvilágot. Ezek a filmek gyakran túlzóak, nem feltétlenül a valós eseményeket, ok-okozati összefüggéseket mutatják be. A természettudomány 11. földrajz modul című tankönyvben vannak olyan projektfeladatok, amelyekben elemezniük kell a diákoknak a tanult információk alapján, hogy valóban hihetőek-e azok a tartalmak, amelyek az adott filmben megjelennek. Összefoglalva tehát nem az a földrajztanítás lényege, hogy a tanulók azt sajátítsák el, mit hol termelnek, hanem ismerjék a földrajzi folyamatok közötti egyszerűbb és összetettebb kapcsolatrendszereket, összefüggéseket, és tudjanak eligazodni a világban, tudjanak véleményt alkotni és tartalmakat megszűrni.

Mennyiben változtak meg a tankönyvi struktúrák? Jelentek meg a tankönyvekben új tananyagok?

Az általános iskolai földrajztankönyvek készítése során az egyik tananyagfejlesztő kolléga saját tanítványai körében azt vizsgálta, hogy ötféle tankönyvszerkezet alapján melyiket tartották a diákok áttekinthetőbbnek, tanulhatóbbnak. Különböző elrendezésű leckemintákat kaptak a tanulók, mindegyiken máshol szerepeltek a feladatok, az ábrák és a tankönyvi szövegek. A felmérés eredményeként egyöntetűen a letisztult, egyértelműen követhető tankönyvi struktúrát kedvelték. Az tetszett a diákoknak leginkább, amelyikben az ábrák felül helyezkedtek el, a lecke érthető, rövid törzsszöveget tartalmazott, a feladatok pedig a lecke végére kerültek. Tehát a diákok választása igazolta azt az elképzelésünket, miszerint a letisztultabb, átláthatóbb tankönyvi szerkezetet kell elkészíteni. Ez a tankönyvi szerkezet követi a nemzetközi trendeket is.

A tankönyvek között 7–10. osztályig „A”, illetve „B” típusú tankönyvek közül lehet választaniuk a pedagógusoknak. Az „A” típusú tankönyv több képességfejlesztő feladatot tartalmaz, a „B” típusú tankönyv a hagyományosabb struktúrát követi.

Melyek azok a tanítási és tanulási módszertanok, amelyeket a földrajz tantárgy oktatása és tanulása során a tankönyvek nyújtani tudnak?

A kísérleti tankönyvek megalkotásának idején voltak iskolák, ahol a tanárok bekapcsolódtak a fejlesztésekbe, egy éven keresztül visszajelzéseket adtak, amelyből kitűnt, hogy a módszertani kultúra megújítása lassan halad előre. Nagyon szükséges a módszertani megújulás. A földrajztanítás hatékonysága, a tantárgy kedveltsége alapvetően tanárfüggő. Ha a tanár személyisége, lelkesedése az alkalmazott módszerétől függetlenül elvarázsolja a diákot, és a tudásán, az előadásmódján keresztül meggyőzi a gyerekeket arról, hogy a földrajz hasznos tantárgy, akkor a földrajzot kedvelik a gyerekek. Természetesen a tankönyv segítheti a tanulási folyamatot, de a munka eredményességében mégis a tanár a legfontosabb.

Vannak olyan momentumok a földrajzoktatásban, amelyekben igazán jelentősek a tantárgyközi összefüggések?

A földrajz 10. osztályban veszített egy órát. Heti egy órában nagyon nehéz csodákat művelni, a 10. évfolyamon mindenképpen szükség lenne heti két órára. Azzal egyetértek, hogy a diákok ne legyenek túlterhelve, ne legyen egy nap sok órájuk. De az is megfigyelhető, hogy több tantárgy tartalmaz földrajzi témákat, problémákat. Ezeknek az ismétlődéseknek a megszüntetésével – véleményem szerint – lehetne óraszámot megspórolni. A jelenlegi óraszám mellett én azt javaslom, ha tehetjük, tanítsunk „szerelemföldrajzot”, azaz jó lenne érdekes tanórákkal meggyőzni a diákokat arról, hogy a bennünket körülvevő világ mennyire különleges és izgalmas, és számos titkát még meg kell fejtenünk. Így talán a diákok könnyebben felismerik azt, hogy a földrajz tantárgy mennyire sokoldalú és komplex ismereteket ad, amitől igazán különleges.

Az elmúlt évtizedben egyre gyorsabb ütemű változás figyelhető meg az ökoszisztémában, amely lassanként kialakította a társadalomban az ökoszorongást. Miben segítheti egy földrajztanár a diákokat ebben a helyzetben?

Hétköznapi példákkal. A 2019-es koronavírus-járvány gyors terjedése az egész világ leállásához vezetett. Bezártak a gyárak, leálltak a károsanyag-kibocsátó üzemek, így a természetnek – viszonylag rövid időn belül – lehetősége volt regenerálódni. A természet tehát, amint lélegzetvételhez jut, képes újra felépíteni természetes állapotát.

Mivel változott a földrajz tantárgy strukturális felépítése, miként módosul a 2023/2024. tanévben tartandó érettségi vizsga?

A 2023/2024-es érettségi vizsgakövetelmények tartalmi elvárásai csökkentek. Újdonság, hogy a szóbeli vizsgarészben az érettségizők projektfeladatot is választhatnak. A középszintű vizsgakövetelmények részben csökkentek, a követelmények áttekinthetőbbé váltak, kevesebb lett a topográfiai névanyag. Egyszóval diákközpontú lett a földrajz érettségi strukturális felépítése.

A földrajz tantárgy érettségi változásairól 2022/2‑es lapszámunkban az Érettségi változások (https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/uj_kozneveles/2022_2/UKN_2202_06_Erettsegi_valtozasok_Foldrajz.pdf) rovatunkban már korábban beszámoltunk.