Olvasási idő: 
7 perc

Változások a tankönyvterjesztésben

Az új tankönyvrendelet értelmében a 2013/14-es tanévben most először a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-n (KELLO) keresztül lehet tankönyvet rendelni. A változó tankönyvterjesztésől Arany László Tamást, a KELLO ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

 

– Korábban számos vállalkozás foglalkozott tankönyvterjesztéssel, most ezt egyedül a KELLO fogja végezni?

– Nem teljesen. Budapesten a KELLO saját maga fogja ellátni a tankönyvterjesztési feladatot, az ország többi részén viszont – amelyet 5 régióra osztottunk fel – alvállalkozókat vonunk be a feladat ellátására. Az alvállalkozók kiválasztása közbeszerzés útján történik, melyre többek között meghívjuk a korábbi tankönyves vállalkozókat is. Maximum 5 nyertes pályázónk lesz, de elképzelhető az is, hogy egy alvállalkozó akár két régióban is nyerni tud. A versenyt tehát nem kívánjuk korlátozni semmilyen formában.

– Milyen eredmények várhatók attól, hogy egyetlen, állami szereplő koordinálja a terjesztést?

– Nagy változást jelent, hogy az iskolák és a kiadók közé az állami terjesztő kerül be (azaz a KELLO), amivel szeretnénk elérni, hogy a tankönyvválasztás elsősorban szakmai alapokon történjen. Továbbá, mivel a tankönyv felmenő rendszerben ingyenessé fog válni, ezért teljesen jogos az államnak az a törekvése, hogy ha már pénzt fordít tankönyvellátásra, ellenőrizni tudja annak teljes folyamatát a hatékonyság érdekében. A KELLO a tankönyvellátási közfeladatát nonprofit formában látja el. Amennyiben a feladat ellátását követően profit jelentkezne, a KELLO ezt a profitot az iskolák könyvtárfejlesztésére fordítja.

– Kik számára lesz most ingyenes a tankönyv?

– Az általános iskola első évfolyamában mindenki számára. Ezenkívül a többi évfolyamban, a korábbi éveknek megfelelően rászorultsági alapon bizonyos diákok normatív támogatásban részesültek (diákonként 12 ezer Ft összegben). Az iskolák ilyenkor rendelhetnek nekik új tankönyvet, munkafüzetet, de ennek egy részét az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel kell megoldaniuk, mert a támogatás összege nem feltétlenül biztosítja azt, hogy mindenki számára minden tantárgyból a szükséges tankönyveket újként kaphassák meg.

– Ez szinkronban áll azzal a törekvéssel, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a tartós tankönyvek használatára?

– A többi európai országhoz hasonlóan nekünk is az a célunk, hogy elérjük: a tanulók ne dobják ki a tankönyveket, ne kelljen minden évben új tankönyveket gyártani. Természetesen itt a klasszikus értelemben vett tankönyvekre gondolunk, nem munkatankönyvekre.

– Mi indokolta, hogy egy kézbe kerüljön a tankönyvterjesztés?

– 2011-ben változott a tankönyvtörvény. Ezt az egységes tankönyvellátás indokolta, hiszen országos szinten nagyon nagy különbségek voltak a rendszerben. Voltak iskolák, ahol már diák­szinten csomagolva kapták a tankönyveket, voltak, ahol nem, most egységesen mindenhol diákszinten csomagolva lesznek. Továbbá nehezen volt ellenőrizhető, hogyha adott esetben nem kapott tankönyvet az iskola, hol akadt el a folyamat. Például minden évben állandó probléma volt, hogy késve érkeztek – volt ahol még szeptember közepén sem voltak meg – a tankönyvek.

– Ettől nem lesz nagyobb a hibázási lehetőség? Hiszen egy hatalmas feladatot kell ellátni.

– A feladat valóban nagy, de én több előnyét látom. Legfontosabb előnye az, hogy egy központi informatikai rendszerben látható minden, így láthatjuk, hogy melyik iskola mit rendelt, vagy adott esetben nem rendelt könyvet határidőre, akkor fel tudjuk hívni az iskolák figyelmét a pontosításra. Ezzel ellenőrizhetővé válik a tankönyvrendelés, korábban ez sehol nem volt összefogva, így, ha egy tankönyvfelelős az iskolában, vagy az adott terjesztő nem fordított erre kellő figyelmet, akkor szeptemberben szembesültek a diákok azzal, hogy nincs tankönyv.

– Az iskolák számára mit hoz a változás? Az eljárásban ugyanaz lesz a feladatuk?

– Jelentősen csökken az iskola feladata, egyrészt a tankönyvek ellenértékét már nem az iskolákban gyűjtik, nincs pénztári felelőssége a tankönyvfelelősnek, ami egy nagyon nagy könnyebbség. A másik előny, hogy míg korábban az volt a gyakorlat, hogy a tankönyvfelelősnek át kellett venni ezeket a raklapos szállítmányokat és szét kellett szortíroznia a könyveket a diákok között, addig ez a szortírozás ezentúl nem az iskolai tankönyvfelelős feladata lesz, hanem a terjesztőé.

– Mit tapasztalhatnak a szülők, hiszen eddig az iskola értesítette őket arról, hogy hol és hogyan vehetik át a tankönyveket?

– A szülőknek már most meg kellett kapniuk az iskoláktól a tankönyvrendelési íveket, ezeken kellett visszaigazolniuk, hogy kívánják-e tankönyveket ebben a formában megkapni az iskolából, vagy más forrásból, saját elképzelésük szerint fogják beszerzeni azokat. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ettől az évtől már a KELLO internetes felületéről is rendelhetnek a szülők.

– Ugyanazon az áron?

– Igen. A szülők azt fogják tapasztalni, hogy a tanév vége előtt kapnak egy díjbekérőt, és csekken, átutatalással vagy bankkártyás fizetési módon ki tudják egyenlíteni a tankönyvek ellenértékét, így jobban el tudják osztani a beiskolázással kapcsolatos költségeiket.

– Meddig kell leadnia az iskoláknak a tankönyvrendeléseket?

– Április 5-én estig fogadjuk a rendeléseket. Mivel nagyon sok iskola jelezte, hogy az elmúlt hetek rendkívüli időjárása miatt nem tudtak dolgozni, így a március 29-i határidőt sem tudták betartani, ezért volt szükség a határidő meghosszabbítására. A KELLO április 10-ig leadja a kiadóknak a rendeléseket, ezt követően május 15-ig az ún. belépő évfolyamok adhatják le rendeléseiket, mert sok esetben a kerettantervnek megfelelő tankönyvek még nincsenek fent a tankönyvjegyzéken, ám ez folyamatosan, minden héten kedden frissül. Június 15-ig van lehetőségük az iskoláknak pontosítani, az ezt követően leadott vagy módosított rendeléseket pótrendelésnek tekintjük, ennek lezárási határideje szeptember 5. Viszont a pótrendelésen leadott igényeket csak ezt követően tudjuk az iskolákba kiszállítani, ezért az iskoláknak oda kell figyelniük, hogy június 15-ig a lehető legteljesebb mértékben adják le rendelésüket.