Válaszolni a kor kihívásaira
Interjú Pintér Gergely központvezetővel
Az okostankönyveket is fejlesztő Digitális Tartalomszolgáltató Központ vezetőjével, Pintér Gergellyel a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) újdonságairól, az adaptív okosfeladatokról, valamint az okostankönyvek jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.
Hogyan lehetne röviden összefoglalni, mit jelent a sokat emlegetett betűszó, az NKP?
Az NKP, azaz Nemzeti Köznevelési Portál egy oktatási platform, egy webes portálrendszer, amelynek célja a digitális pedagógia módszertani támogatása. Fontos, hogy a digitális térben kevésbé jártasak is könnyen találjanak itt megfelelő tananyagot, és mind a pedagógusok, mind a diákok inspirációt meríthessenek belőle. Az NKP további célja, hogy az oktatás minden területén segítse e két szereplőt, és modernizálja a tanulás-tanítás folyamatát.
Egy olyan, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által üzemeltetett rendszerről van szó, amely mindenki számára ingyenes.
Így van. A portál létrehozására irányuló megrendelés még a 2014-es TÁMOP-3.1.2-b projekt idején keletkezett. Akkor készült el a portálrendszer első verziója, amely hasonlóan ingyenes volt mindenki számára, nem kellett regisztrálni a használatához, a tartalmakat enélkül is el lehetett érni. Ha valaki tartalmat szeretett volna előállítani, pluszfunkciókhoz akart hozzáférni, akkor pedig ezt egy díjmentes regisztráció után megtehette. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az EFOP-3.2.2 projekt keretében elvégezte a portál korszerűsítését, funkcióbővítését olyan területeken, amelyek addig nem voltak kellően hangsúlyosak. Hiszen a pedagógiai környezet és mindaz, amit tanulási-tanítási folyamaton értünk, szüntelenül változik, és ehhez alkalmazkodnunk kell.
Milyen tartalmak találhatók jelenleg az NKP-n?
A Nemzeti Köznevelési Portálon az EKE OFI újgenerációs tankönyvei többféle digitális változatban érhetők el. Egyrészt letölthetők PDF-formátumban, amelynek nagy előnye, hogy nem kell hozzá állandó internetkapcsolat és printhelyesen – vagyis a nyomtatott tankönyvvel teljesen megegyezően – mutatja a tartalmakat, azonban az interaktivitás ebből a formátumból gyakorlatilag hiányzik. Másrészt megtalálható a portálon a lapozható könyv is, melynek leckéit a szemléltetést, a gyakoroltatást segítő digitális kiegészítőkkel láttuk el. A szemléltetést videókkal, animációkkal, szimulációkkal valósítjuk meg, a gyakoroltatást pedig különböző típusú feladatokkal. Utóbbiak visszajeleznek a felhasználónak, hogy helyes vagy helytelen-e a megoldása – ezzel az önálló tanulást is tudják segíteni. A tankönyveken, munkafüzeteken kívül körülbelül 30 000 digitális tartalom volt jelen az NKP-n a jelenlegi projekt elindulása előtt, ezt most további 15 000-rel meg tudtuk növelni, nagyjából lefedve az 1–12. évfolyamos tantárgyak esetén a teljes palettát.
Az EFOP-3.2.2 projekt egyik nagy fejlesztését az okostankönyvek jelentik. Miben más egy okostankönyv, mint a digitális kiegészítőkkel bővített, lapozható PDF-tankönyv?
Mielőtt rátérünk az okostankönyvekre, fontos megemlíteni, hogy a projekt keretében zajlik a papíralapú, kísérleti tankönyvek átdolgozása is, az elkészült és már kipróbált kiadványok száma összesen 106. De visszatérve az okostankönyvekhez: a korábban említett, lapozható PDF-tankönyvek printhelyesen jelenítik meg a tartalmakat, tehát az oldalpárokat, megtartva azokat a limitációkat, amelyeket a papírplatform eredményez. Az okostankönyv-formátum ezt kiterjeszti, és a leckéket reszponzív, azaz a digitális eszköz képernyőjéhez igazodó HTML-oldalakká alakítja át.
Jelentős hozzáadott értéke tehát, hogy a mobiltelefontól kezdve a tableteken, laptopokon át az okostáblákig és projektorokig minden tartalmat jól láthatóan, felhasználóbarát módon fog megjeleníteni. Az új formátum azonban nem csak platformváltást jelent – ezzel párhuzamosan egy digitális transzformáción is átment a tananyag. A papíralapú tankönyves tartalmakat olyan digitális megoldásokkal egészítettük ki, amelyek a korábbi formátumban nem voltak támogathatók. Tulajdonképpen azokról a többletszolgáltatásokról van szó, amelyek megtalálhatók az NKP-n. Akár úgy is fogalmazhatunk, az okostankönyvek az NKP összes szolgáltatásának egyfajta lenyomatát adják, egy olyan adaptív tanulási útvonalmintát, amelyet a pedagógus egy szerkesztőfelület használatával akár maga is képes lesz majd elkészíteni. Mindenesetre az OFI – az újgenerációs tankönyvek anyagára támaszkodva – megalkotott egy mintát erre a lehetőségre.
Hány okostankönyv készült el a projektben?
Jelenleg 60 db okostankönyvet fejeztünk be az 5–12. évfolyamokon, de további 6 darab SNI okostankönyv fog még elkészülni angol és informatika tantárgyból.
Hogyan kell elképzelni az okostankönyvek órai felhasználását? Minden gyerek előveszi a mobilját, és azon nézi az okostankönyveket? És hogy állnak azok a kormányzati intézkedések, amelyek megteremtik a szükséges feltételrendszert, azaz informatikai eszközökkel és széles sávú internettel látják el az iskolákat?
Magyarország elfogadta a Digitális Oktatási Stratégiát (DOS), amelynek keretében összehangoltan folyik a köznevelési szektor digitális átalakítása. Számos olyan projekt indult el, amely eszközfejlesztést, infrastruktúra-fejlesztést célzott meg az iskolákban, így több mint 45 000 tabletet és laptopot osztottak szét, valamint megindult az iskolákban a széles sávú internet és wifi kiépítése, bővítése. Maguk az okostankönyvek nem kizárólag tanórai használatra születtek, ugyanolyan fontos eszközei lehetnek az otthoni, egyéni tanulásnak is. Pusztán azáltal is, hogy – reményeink szerint olvasható és jól használható módon – bármilyen platformon meg lehet tekinteni a tartalmukat, többre hivatottak, mint hogy tantermi, frontális oktatásra használják őket. A lehetőségek széles tárházát kínálják a tanároknak: akár a projektmunkát, akár a kiscsoportos foglalkozásokat, akár az otthoni projektmunkában való tevékenykedtetést is képesek támogatni. Egyszóval a környezettől és a szereplőktől függ, hol hogyan és milyen tanulási ciklusban fogják őket alkalmazni. Mi mindenben támogatjuk a tanárokat, vannak bevett jó gyakorlataink, ötleteink, hogy miként érdemes az okostankönyveket használni, és a tapasztalatainkat nagyon szívesen megosztjuk különböző műhelytalálkozók alkalmával.
Ezek szerint vannak olyan műhelytalálkozók, pedagógus-továbbképzések, ahol a fejlesztők vagy a téma szakemberei megmutatják, hogyan érdemes használni az okostankönyveket?
Igen. A projekt keretében zajlik egy tréning, amely a papíralapú tankönyvek használatától eljut a digitális tankönyvek alkalmazásáig. Már több mint 90 hasonló képzést tartottunk, és a továbbiakban is lehet rájuk jelentkezni. Az okostankönyvek és az NKP új szolgáltatásainak bevezetését megelőzi továbbá egy kipróbálási szakasz, amelyben húsz iskola vesz részt. Ezekbe az iskolákba ellátogatva kontaktórákat, felkészítéseket tartunk, de virtuális segítséget is tudunk nyújtani.
Hogyan készül egy okostankönyv?
Ez egy komplex eljárás, amelynek során komoly átalakításra volt szükség, hiszen korábban csak hagyományos tankönyvszerkesztői csapat dolgozott az OFI-ban. Ezért kialakítottunk egy digitális csapatot is. A papíralapú fejlesztésben felhalmozódott szaktudást vegyítettük a nagyvállalati informatikai fejlesztések módszertanával, így jött létre a digitális szerkesztőség. Maga a munkafolyamat úgy néz ki, hogy amikor elkészülnek az újgenerációs tankönyvek, akkor forrásállományukat megkapja a digitális csapat. Ők szoftverfejlesztők segítségével átültetik a tartalmat az okostankönyvek formátumába. A grafikusok, webfejlesztők, felhasználóiélmény-szakértők átnézik a tankönyveket, megállapítják, milyen sémasablon-rendszerben a legjobb felhasználni a tankönyvi tartalmakat. Ezután – kissé leegyszerűsítve – a grafikusok megrajzolják, a webfejlesztők pedig megalkotják a sablonokat, végül a digitális csapat ezekbe a sablonokba rendezi a tartalmakat. Ezzel az okostankönyv-formátum készen van, és már csak a digitális transzformáció másik fontos eleme hiányzik: a tartalomgyártás. Ekkor gyakorló pedagógusokkal dolgozva olyan feladatokat és digitális kiegészítőket alkotunk, amelyek a tankönyvi tartalmak árnyalását, megértését, gyakoroltatását teszik lehetővé. A Nemzeti Köznevelési Portál egyes szolgáltatásainak segítségével programozói tudás nélkül készíthetünk feladatokat, szemléltető anyagokat. Végül a szokásos lektorálási folyamat után publikáljuk az NKP-n a tartalmat.
Léteznek-e már most, a kipróbálási időszakban gyűjtött mérési eredmények arról, mennyire szeretik a tanárok az okostankönyveket? Milyenek a visszajelzések?
A visszajelzések gyűjtését és feldolgozását körülbelül egy éve folytatjuk. Személyes interjúk során mértük fel, milyen a tanárok véleménye a platformról. Az volt az elképzelésünk, hogy egy olyan egyszerű formátumot hozunk létre, amelynek a működését nem kell tanítani. Gyakorló pedagógusokat arra kértünk, hogy tartsanak meg egy órát a segítségével, minden előzetes tudás nélkül. Úgy vettük észre, hogy a tanárok nagyon gyorsan megértették, amit láttak, és ösztönösen kezdtek el dolgozni az okostankönyvekkel. Magabiztosan tájékozódtak a tananyag kisebb egységekre bontásának megoldásai között, jól azonosították azokat a tartalmi elemeket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy kisebb csoportokban tudjanak dolgozni a diákokkal. Ugyanakkor a másik fontos szereplőre is igyekeztünk figyelni, így behívtunk gyerekeket, jellemzően ötödikes diákokat, akiknek szintén megmutattuk ugyanezeket a könyveket. Megkértük őket, hogy oldjanak meg feladatokat, monitoroztuk a folyamatot, és meg is kérdeztük a véleményüket: kíváncsiak voltunk rá, hogyan érezték magukat az okostankönyvek használata közben. Egy‑két ponton nyilván finomítani kellett a struktúrán, de mivel moduláris felépítésű, a változtatásokat nagyon könnyen és gyorsan végre tudtuk hajtani.
Összességében pozitív fogadtatásra talált az okostankönyv. Segíteni tudjuk azt a pedagógust, aki konkrét feladatokat, megoldásokat szeretne kapni, hogy a 20. század pedagógiájától elmozduljon a 21. századi felé, és annak is tudunk újat mondani, aki már használja a rendszert, de szeretne még jobb órákat tartani, és még jobban be akarja vonni a diákokat a tanulás-tanítás folyamatába.
Hogy látja: egy idő után teljesen kiválthatják az okostankönyvek a papíralapú könyveket?
Jelenleg az út elején járunk, és egyelőre semmiképp sem célunk, hogy a papíralapú tankönyveket kiváltsuk. Léteznek olyan területek, ahol megvan a létjogosultsága, hogy digitálisan is vagy csak digitálisan jelenjen meg egy taneszköz – és itt nem feltétlenül a köznevelési szektorra gondolok. Ugyanakkor ez igaz a papíralapú tankönyvekre is. Mindenesetre az okostankönyv-formátumot és magát a Nemzeti Köznevelési Portált is olyan tanuló algoritmusokkal egészítettük ki, amelyek segíteni fogják a pedagógusok munkáját, többek között adminisztrációs terheket is levesznek majd a vállukról.
Ezek az úgynevezett okosfeladatok, melyekkel újonnan bővült az NKP?
Többek között az okosfeladatok is ilyenek.
Miben más egy okosfeladat, mint egy átlagos digitális tankönyvi kiegészítő feladat?
A portálon elérhető okosfeladatok mérik a tanulók tevékenykedtetésének különböző jellemzőit. Nyomon követik a tudásszintjüket, így differenciált feladatbankokat lehet az okosfeladatokhoz kapcsolni. Vegyünk például egy tanulót, akinek nem túl jók az eredményei, és egy kisebb nehézség is könnyen kedvét szegi. Az ő esetében automatikusan olyan típusú feladatokat tudunk ajánlani, amelyek közelebb állnak a tudásszintjéhez. A rendszer az elvégzett feladatok után mindig újraértékeli a tanulót, a következő feladatok nehézsége pedig igazodik a tanuló teljesítményéhez, így sikerélményeken keresztül juttatja magasabb szintű tudáshoz. Az erre a logikára épülő tanulási folyamatot úgy tudja a tanár segíteni, hogy feltölti ezt a bizonyos differenciálásra alkalmas feladatbankot. Ráadásul nem is feltétlenül az adott diák tanárának kell létrehoznia az adatbankot, hanem gyakorlatilag bárki megteheti az országban, így a kollektív tudás is érvényesülhet.
Jól értem, hogy egy mesterséges intelligencia dönti el, milyen feladatot kap a tanuló?
Igen, mondhatjuk, hogy egy olyan deep learning, machine learning algoritmus dolgozik a portálrendszer alatt, amely minden bekerülő tartalmat kontextusba helyez. Így bejárható egy egyéni virtuális tanulási útvonal, amelyhez ugyan továbbra is elengedhetetlen a pedagógus jelenléte, de közben nem veszik el az idejét a tanítástól az adminisztratív terhek, magára öltheti a mentor szerepét, több energiája marad a kreatív feladatokra.
Nemrég részt vett egy nemzetközi CIDREE-konferencián. Milyen nemzetközi trendek rajzolódnak ki, merre vihető tovább az okostankönyvek fejlesztése?
A konferencia fókuszában a tanulási-tanítási terek változása állt. Látványosan alakul át az oktatás tere, kezdve a fizikai tértől, vagyis hogy hogyan rendezik a padokat egy osztályteremben, egészen odáig, hogy az eredményesebb kollaboráció érdekében miként válnak az iskolák egyre inkább a közösségi térhez hasonlóvá. Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogyan omlanak le a falak, mind fizikai, mind átvitt értelemben. Más országokban is elindult a digitális átalakulás. Sokan dolgoznak azon, hogyan lehet e-learning-rendszerekkel támogatni a tanulást, és azt láttam, az NKP által képviselt irány jó, szinte minden országban valami hasonló történik. Nálunk annyi a különbség, hogy az NKP egy dedikált oktatási platform, ezért nem kell minden iskolának hasonlót fejlesztenie, karbantartania, mert ez rengeteg időt, szakértelmet és tudást emésztene fel. Külön előnye az NKP rendszerének, hogy a többi projektben létrejött termék megjelenési lehetőséget kaphat a portálon, és a nemzetközi projektek hasznosulása is tetten érhető. Így csak egyetlen helyre kell „felmennie” a tanárnak a neten, ahol rengeteg ösztönzést kaphat.
Várhatóan mikor és hol lesznek elérhetőek az okostankönyvek?
Az okostankönyvek a kipróbálási-beválási szakaszban járnak. Amint megkapjuk a szükséges minisztériumi felhatalmazást, ugyanúgy ingyenesen hozzáférhetők lesznek bárki számára a Nemzeti Köznevelési Portálon, mint a jelenleg elérhető újgenerációs tankönyvek.
Ugorjunk képzeletben tíz évet előre az időben! Ha onnan tekintenénk vissza az okostankönyvek fejlesztésére, mivel lenne elégedett?
Nagyon örülnék neki, ha valóban elérnék azt a célt, amiért megálmodtuk és létrehoztuk őket: hogy kimozdítsuk a pedagógusokat a 20. századi pedagógiai környezetből, és megmutassuk nekik, hogy lehet digitális módszerekkel, de az IKT-használattól a tanárok jelentős részét elidegenítő tényezők kikapcsolásával tanítani. A diákok szemszögéből nézve: szeretnénk, ha felnőne egy olyan generáció, amely piacképes tudással rendelkezik, és nagy eredményeket tud majd elérni az életben, mert könnyebb, modernebb, testreszabottabb élményként éli meg a tanulást. Továbbá felfedezi, hogy az élethosszig tartó tanulás izgalmas dolog. Ez azt jelentené, hogy tudtunk válaszolni a kor kihívásaira.