Vakáció és tanulás

                                                                   
                                                                    „Június volt, s ujjongtunk, nincs tovább”
                                                                                                                     (Ady Endre)

Hatalmas felszabadultság önti el az iskolás gyerekeket, amikor vége a tanévnek, s a táblára felkerül a VAKÁCIÓ felirat. Nincs házi feladat, nincs felelés, dolgozat, nincs szülői beszámoltatás, nincs korai felkelés, feszült reggeli készülődés, s végre itt a nagy semmittevés!

A szülők is sóhajtanak egy nagyot, hisz nem kell „leckézni” a gyerekkel, nincsenek büntetések, konfliktusok, rossz hangulatú esték. A szülő is úgy érzi, kevesebb a feladat a nyári szünet idején.

Nagy különbség van az iskolák között abban, hogy mennyire szorongatják meg a diákokat májusban, a jegylezárás előtti sorsdöntő feleltetésekkel, de mindenütt érzik pedagógusok, szülők, hogy bizony elfáradt a gyermek. Ráfér a lazítás mind a sikeres tanulóra, mind a nehezen haladóra.

Pszichológusok szerint a nyár a feltöltődés időszaka legyen. Az agynak is szüksége van rendeződésre, a lélek meg szabaduljon meg a napi számonkérés nyomásától, a stressztől! Szelle Németh Elvira pszichológus szerint, ha a nyári szünet alatt is tanul a gyerek, a körforgás, a feladatok, a kötelességek és az ezzel járó feszültség fokozatosan vezeti be a gyerekeket a felnőttek túlhajszolt, feladatokkal teli világába, s elveszítik azt a képességet, hogy lazulni tudjanak, képesek legyenek feltöltődni.

Sok szülő és pedagógus viszont tart attól, hogy a hosszú szünidő alatt a gyerek sokat felejt, tanulás nélkül nem fejlődik. Vannak pedagógusok, akik feladatokat adnak, kötelező házi olvasmányokról olvasónaplót várnak el. Mások azt tanácsolják a szülőknek, hogy az iskolakezdés előtt két héttel kezdjék meg az ismétléssel foglalkozást, mert eredményesebb lesz az évkezdés az új tanévben. Valóban, a rövid távú emlékezet meghozza az év eleji jó jegyet, s a kisdiák önbizalommal indulhat neki az új tanévnek, de mindannyian tudjuk, hogy az előző tanévben megszerzett tudás beépülésére, rendszerbe rögzülésére ez a rövid idő nem alkalmas.

Mi a teendő? A gyermeknek szüksége van az önfeledt nyári kikapcsolódásra, a pihenésre. Egyébként a tankönyvekkel való foglalkozással szembeni ellenállása eleve haszontalanná teszi az efféle próbálkozásokat.

A vakáció alatt nincs tankönyv, nincs iskola – de van tanulás. A tanulás ugyanis nem egyenlő a tanórai munkával. A gyerek tevékeny, mindig csinál valamit (s a felnőttek felelőssége, hogy az jó dolog legyen), s a tevékenységek során rengeteget tanul, tapasztal, megtapasztalja az iskolában tanultak gyakorlati hasznát a kisdiák. Nagy jelentősége van, ha észreveszi, hogy az iskolai tanulás nemcsak kötelesség, hanem gyakorlati haszna van. A tanulási motiváció kaphat tápot ezzel.

A családi tennivalókba vonjuk be őket úgy, hogy úgy érezzék, rájuk merünk bízni fontos dolgokat. A vásárláshoz írja gyermekünk a listát, nézze meg, miből mennyit kell venni, olvassa vissza, mit írt már fel, s máris gyakorolta az írást, az olvasást, a mértékegységeket. A sütés, főzés is olyan tevékenység, amibe nagyon szívesen bekapcsolódnak, ha türelemmel lehetőséget kapnak. De közben mennyi minden előkerül a tananyagból, fizikai, kémiai folyamatok, s mindig az értelmező olvasás, pl. a recept felolvasása, s végigvinni a munka menetét. Gyarapodik a szókincsük, a kézügyességük, az együttműködési készségük, gazdagodik kapcsolatuk szülőjükkel. Észre sem veszik, hogy ők tanultak valamit.

Indirekt módon, s főleg játékosan kell a gyermek szünidei fejlődését biztosítani. A lényeg, hogy olyan elfoglaltsággal töltse az idejét, amihez kedve van. Vekerdy Tamás, ismert gyermekpszichológus tanácsa, hogy fontos, hogy a szünet alatt a gyerek igényei érvényesüljenek, de a napnak legyen valamilyen rendszere. A nap egységekre legyen bontva: reggeli, ebéd, vacsora, játék- és pihenőidő. Csinálja mindezt a saját ritmusában. A szünet elején a család közösen alakítsa ki, hogyan teljen a vakáció, mi minden férhet bele.

Sok olyan dolgot tehetnek ilyenkor a gyerekek, amit év közben nem. Nagyon hasznos, ha sokat vannak a szabadban, ha felfedezhetik a természetet. A kirándulások jó alkalmak a környezetórán, biológia-, földrajzórán tanultak rögzítésére, bővítésére. A látottakon kívül felidézhetők más hasonló növények, állatok, azok életmódja, akár versenyezhetnek a szülők is, ki tud több érdekességet mondani a látottakkal kapcsolatban. Hagyjuk gyermekünket mesélni; a lényeglátás, a kifejezőkészség fejlődésének jó alkalmai ezek. Sok gyermek az iskolában azért nem tud jól teljesíteni, mert szinte megijed a saját hangjától, nem képes magabiztosan előadni, amit tulajdonképpen tud. Alkotásnak számít, ha a kirándulásokról olyan napló készül, amibe bele lehet ragasztani, préselni leveleket, virágokat, lerajzolni bogarakat, beválogatni a gyermek által készített fotókat, eltenni a belépőjegyeket stb. Engedjük szabadon a fantáziáját, s dicsérjük meg az ötleteit. Földrajzórán nagy hasznát veszi, ha a kirándulás helyszínéről tájékozódik, térképet rajzol, s bejelöli, hol járt.

Az utazási időt lerövidíti a szójáték, amit sokféleképpen lehet játszani, első betűvel, utolsó betűvel, de akár a szótagolást is becsempészhetjük, ha a szótag a következő szó kezdője.

Ha van mód rá, próbáljon ki a gyermek olyan sportot, amivel még nem találkozott. Az olvasás mindennek az alapja, keressen rá a neten a sportág bajnokaira, szabályaira, aztán foglalja össze nekünk. Számos fizikai törvény is szóba kerülhet egy-egy sportág megismerésekor. Szó nincs tantárgyról, szó nincs iskoláról, s talán jobban ragad minden ismeret, mint a tanórán.

A családban is tanulhatnak különböző mozgásos játékokat: futó-, fogó- és labdajátékokat. Felfrissülnek a szabadban, ügyesedik a mozgásuk, megtanulnak térben tájékozódni, irányt változtatni. A figyelem, a szem-kéz koordináció is fejlődik a labdajátékoknál, a mondókákkal kísért labdapattogtatással. Hatásos energialevezető!

A szülőknek gond a kisgyermek felügyeletének megszervezése, hisz nincs annyi munkahelyi szabadságuk. Lehet megoldás a nagymama, s még a táborok gazdag kínálata, ha van elég anyagi erő. Általában az aktív, tematikus táborok a népszerűek. A nyelvi, sport-, kézműves táborok a fejlesztő foglalkozások mellett játékos programokat kínálnak, vagyis a tanulás mellett a szórakozás, a nyaralás a fő. A legtöbb ilyen típusú tábort vízparton működtetik, de vannak olyan szaktáborok is, amik – akár a napközis táborok – egész napos foglalkozást, felügyeletet adnak, de az éjszakát a gyermek otthon tölti.

A napközis táborok sem csak gyerekmegőrzők, hanem színes programokat nyújtanak. A gyerek a szünidejét persze nem töltheti végig táborokban, nem tökéletes kikapcsolódás a megszabott rend, sorakozás, általában tanárok diktálta időrendben élni a nyarat. A túlságosan ingergazdag, pergő élet nem teszi lehetővé az idegek ellazulását.

A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek számára szaktáborokban tölteni az időt nem adatik meg; ott a szülőnek azzal kell megküzdenie, hogy gyermekének ne semmittevéssel, unalommal teljenek a napok. Ők általában a tévé előtt, netes levelezéssel, videójátékozással ütik el az időt, ami negatívan hat a személyiségre. Azt el kell fogadni, hogy a digitális technika mennyire fontos, s hogy gyermekeink ezzel élik napjaikat. Az üres „punnyadásnál” mindenképpen jobb, ha az ügyességi, reflexfejlesztő játékokon kívül a letölthető játékos, oktató feladatokra is rákapnak, amik a szókincsbővítésen túl például földrajzi és történelmi ismereteket is kívánnak.

Az olvasás a leghasznosabb időtöltés, de nem csodálkozhatunk, ha a gyermeknek iskolai feladatnak számít a kötelező házi olvasmányon átrágnia magát napi oldalpenzumokkal – s még olvasónaplót is írjon… Nem lesz kedve hozzá, s az ilyen feladattól nem kap kedvet az olvasáshoz. Olyan művet adjunk a kezébe, ami rövidebb terjedelmű, s aminek a témája érdekli a gyereket. A könyvesboltban válassza ki ő, s a könyvtárban is az ő választása legyen a döntő, bár az ajánlásra érdemes figyelni. Most a kortárs irodalom nyújt érdekes olvasnivalókat, a mai gyerekeknek szóló problémákról, mai nyelvezettel. Az olvasottakról valós érdeklődéssel kérdezzük meg gyermekünket, a szövegértési, fogalmazási, kommunikációs készség fejlődik általa. A szülővel való kapcsolat is erősödik a közös téma megbeszélése során.

Az olvasóvá neveléshez élményt adó olvasmányok lehetnek a következők:

• Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika, illetve Berzsián és Dideki;
   
• Békés Pál: A kétbalkezes varázsló; Doktor Minorka Vidor nagy napja;
   
• Szijj Ferenc: Szuromberek királyfi;
   
• Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen;
   
• Louis Sachar: Bradley, az osztály réme (fiúknak);
   
• Louis Sachar: Laura titkos társasága (lányoknak);
   
• Louis Sachar: Stanley, a szerencsefia (szülőknek is);
   
• Linda Sue Park: Min mester inasa.

Nagyobbaknak:

• J. Wilson: Micsoda anya!
   
• Lois Lowry: Az emlékek őre
   
• Louis Sachar Stanley-je, Nöstlingertől a Cseregyerek, Anne Fine A kilencedik felhőn-je, Parktól a Min mester inasa, Darvasi Trapiti-je, Lázár Ervin Szegény Dzsoni-ja vagy A legkisebb boszorkány (kis)kamaszok és felnőttek számára is érdekes könyvek lehetnek.

4–6. osztályosoknak

• Lányoknak: Louis Sachar: Laura titkos társasága, Christina Nöstlinger: Cseregyerek, Katherine Paterson: A nagy Gily Hopkins, Felix Salten: Bambi
   
• Fiúknak: Louis Sachar: David nem hagyja magát, Christopher Paul Curtis: Bud vagyok, uram!, Frank Cottrell Boyce: Milliók

A kis elsősöknek még fontosabb, hogy naponta olvassanak. Év végére már tudnak olvasni, vagyis összeolvasni, de még csak kisebb egységekre tud a kisdiák koncentrálni, s minél többet olvas, annál nagyobb egységeket fogad be, annál több szót lát egyszerre. Ezt gyakorlással lehet fejleszteni, s ha a szünetben nem olvas, visszaeshet az olvasási tudása. A kisgyerek örömmel olvas mindent, ami a szeme elé kerül. Az utcán a feliratokat, a termékeken levő ismertetéseket stb. A rövid történetek olvasása ennél hasznosabb, mert a tartalommondás, az egyes szereplőkről történő beszélgetés fejleszti a gondolkodást, a kreativitást. Olvasáskor kisebb szakaszok után érdemes megállni, s beszélgetéssel feldolgozni az olvasott részt. Az olvasástechnikai nehézségek csak folytonos gyakorlással javíthatók, de a dicséret és a szülői érdeklődés is lelkesíti a kisgyereket. A magabiztos olvasás a tanulási sikerek alapja, ezért az olvasásra fordított idő a legjobb befektetés. Még a felső tagozatos tanulók szövegértési tudása sem ad okot elégedettségre, ezért a szünidei szórakozások közé fel kell venni az olvasást. Arra viszont ügyeljünk, hogy szórakozás, és ne kényszer legyen az olvasás. Sokat számít, ha szülői példa is erősíti az olvasás megszeretését. Ha a gyermek az ismeretterjesztő irodalom felé fordul, támogatnunk kell ebben. A neten való böngészés, írás is készségfejlesztésnek számít, csak a tartalomra kell figyelni. Az egész család elismerése övezi, ha ő olvassa el az időjárás-jelentést a kirándulás előtt. Neki való magazint is adhatunk a kezébe, s beszámolhat az őt érdeklő hírekről.

Az értő olvasás fejlődése, a szókincsgyarapodás a legnagyobb eredmény.

Az alkotás, valami újnak a létrehozása nagyon lelkesítő a korosztály számára. Rajzolás, festés, gyurmázás együtt a gyerekkel lehetőség a kreativitás fejlesztésére, de a gyermek megismerésére is. Az önkifejezéshez adjunk meg minden lehetőséget, hadd válasszon ő az eszközökből, anyagokból, színekből, s mondja el, miért lett olyan színű a Nap, amilyenné festette. Hagyni kell a fantáziát szárnyalni!

Jó alkalom erre még a sok érdekes társasjáték, ami közös családi programnak kiváló, a szülőknek is szórakozás. A társasjáték az együttlét, az összetartozás élményét adja. A régiek: sakk, malom, kártyajátékok, dobókockás játékok: hihetetlenül fejlesztik a logikát, a kombinatív készséget, a kreativitást. Megtanítanak türelmesnek lenni, növelik az egymáshoz alkalmazkodás képességét, a kudarctűrő képességet, s megtanítják, hogy a szabályokat be kell tartani. Számos webáruházban életkor és fejlesztési terület szerint válogathatunk a társasjátékok között, s megtudhatjuk, melyek a legsikeresebbek. Ilyenek pédául: Würfelkönig, Mit főzzünk?, Torres, Altiplano, Karula-Haba kincskereső társasjáték stb.

A társasjáték kiválasztásánál fontos tudnunk, hogy gyermekünk személyisége milyen területen fejlesztendő, s mi okoz neki örömet. A szerepjátékok közben a kapcsolati viselkedésnormákat sajátíthatja el, a konstrukciós játékok során fejlődik logikus gondolkodásuk, kreativitásuk. Vannak versenyszellemű és teljesítményelvű játékok, amiket csak fokozatosan lehet bevinni a személyiségfejlesztésbe, de meg kell tanulni a kudarc elviselését is. A kisgyereknek örömteli, feszültségmentes játékot nyújtsunk.

A legtöbb szülő és pedagógus az idegennyelv-tanulás során megszerzett ismeretek megfakulásától félti a tanulókat a hosszú nyári szünet alatt. E területen is a játékosság lehet az a módszer, ami a szünidei tanulást segítheti. Sőt a szünidő alatt a legideálisabb az idegen nyelvek gyakorlása. Ezáltal:

• a tanult nyelv használatára nevelünk;
   
• megszilárdul a megszerzett tudás;
   
• könnyebb lesz a szeptemberi iskolakezdés.

Hogyan lehet mindezt játékosan?

A nyelviskolák különféle nyelvi táborokat ajánlanak, ahol a nyelvtanulás sportprogram, vagy kulturális élmények keretében folyik, s így gyakorlati tudást lehet szerezni akár vízparti táborban is.

Részt vehet a gyermek cserediákprogramban, ahol idegen nyelvi környezetben rákényszerül a nyelvhasználatra, belátja a nyelvtanulás szükségességét. Miközben erős motivációt szerez erre, barátságokat köt, s a barátság ápolása további ösztönzést ad a nyelv gyakorlására.

Beszerezhetők könnyített nyelvezetű, gyerekeknek szánt idegen nyelvű könyvek, amik segítségével bővül a szókincs, árnyaltabban tudja majd kifejezni magát. Itt is erős a motivációs hatás. Az egyik legnagyobb kiadó minden korosztály számára kínál könnyített olvasmányokat (például a Spotról, a kiskutyáról szóló sorozat, amely angol gyerekek számára készült, de jól használhatják a magyar kisgyerekek is). Nagyobb könyvesboltokban kaphatóak, de a rajzfilmek is megtalálhatók a világhálón, illetve számos, szülőknek ötletet adó honlapot találhatunk az interneten.

Van lehetőség idegen nyelvű filmek, mesék nézésére is. Az eredeti nyelven megnézett film önbizalomnövelő hatását is kiemelhetjük.

Beszerezhetők idegen nyelvű társasjátékok is. A közös játék során észre sem veszik majd a gyerekek, hogy egymást tanítják és fejlesztik. A nyelvi tudás fenntartására szükség van, de tegyük ezt játékos módszerekkel!

Összefoglalva

Ha attól tartunk, hogy az év során megszerzett tudás a szünidő alatt megfakul, elkopik, gondoljuk át, miként gazdagodhat tudásban, képességben a gyermek, anélkül, hogy a tankönyv, iskola téma előjönne. A gyerek mindig tanul valamit a környezetétől. A felnőttek példája a legtartósabb tudásanyag! Rajtunk múlik, hogy milyen örömteli tevékenységekkel kínáljuk meg, ami a hasznára válik. Szeptember közeledtével pedig ráhangolhatjuk az iskolára, hisz a barátok miatt is már sokan készülnek lelkileg, s ha ismételni szeretne, biztassuk, segítsük ebben. Nagyobb önbizalommal tudja majd az új tanévet megkezdeni.