– Észrevenni és pályára állítani a tehetséges gyereket legalább olyan nehéz, mint aztán azon a pályán megtartani akkor is, amikor a gyermek még nem is érzékeli tehetségét – állítja, példaként említve, hogy az iskola kapujából hányszor kellett visszatérítenie a színjátszókörbe a haverokkal inkább szórakozni induló, mára ismert színésszé vált ifjút. Sajnos, az elmúlt húsz évben inkább nyílott, mintsem zárult az olló, nőtt a különbség az egyes iskolák eredményei között, így az egyikből több nyelven beszélő európai polgárok kerültek ki, míg másokból még magyarul is alig beszélő, a társadalom perifériájára sodródó fiatalok. Bizony, nem mindig ott vannak a legjobb tanárok, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ezért sem lehetett tovább várni a köznevelés átalakításával, még akkor sem, ha nem sikerült minden részletet finoman kimunkálni, összeilleszteni, ha sok még a nehézség, fogytán a pedagógusok lelkesedése, és kevés a pénz is.
– Elégedettek lehetünk azzal, ahogyan a tehetségeinkkel bánunk?
– Két vélekedést szoktak megfogalmazni ez ügyben: az egyik szerint Magyarország a tehetségek hazája, míg a másik szerint hajlamosak vagyunk a tehetségek elherdálására. Mindkettőben van igazság. Jelenleg vegyes a kép. Lezárulóban van a 2008-ban egységesített elvek alapján meghirdetett Nemzeti Tehetség Program második szakasza, melynek során tavaly közoktatási és felsőoktatási pályázatokra összesen 700 millió Ft-ot fordítottunk, 335 000 diák, 13 000 tanár és közreműködő részesült kisebb-nagyobb támogatásban. Az is igaz viszont, hogy a beérkezett 2500 pályázat kétharmadát el kellett utasítanunk, mindössze 827 nyert százezres-milliós nagyságrendű összeget, nagyobbrészt művészeti és sportversenyek, illetve tanulmányi és tehetséggondozó versenyek megrendezésére.
Az idei évre sokkal jobb híreim vannak. 2013-ban a tavalyi összeg bő háromszorosa, 2,4 milliárd Ft áll rendelkezésünkre, ami azt jelenti, hogy majd minden, arra érdemes pályázó nyertes lehet, nemcsak Magyarországon, hanem a határon túli nemzetrészek esetében is. Amire eddig nem volt példa: idén 200 millió forintot fordítunk a tehetségeket segítő tanárok támogatására, megbecsülésére! Idei pályázatainkkal igyekszünk kiemelten segíteni a hátrányos helyzetű térségek, társadalmi csoportok helyzetén, mondjam úgy, pozitív diszkriminációban részesítjük a honi kisiskolákat, a romákat, a határon túli magyar nyelvű tanintézményeket, miközben odafigyelünk az átlagos vagy jobb helyzetűekre is. A felismert tehetség ráadásul bizonyítottan jótékonyan hat a többi diákra is.
– Milyen szakmai segítséget kaphat a pedagógus a tehetséggondozásban – a remélhető anyagi ösztönzés, megbecsülés mellett?
– A rejtőzködő tehetség felkutatásában a pedagógus a kulcsszereplő, ebben viszont őt – akárcsak napi, általános szakmai munkájában – tanácsokkal, konzultációval erősíteni kell. A most kiépülő szaktanácsadói rendszer folyamatosan segít, támogat és ennek révén közvetve bekapcsolódik a pedagógusok minősítési folyamatába. Ahogyan minden munka, úgy ez is igényli a folyamatos támogatást, a külső szakmai segítséget, ehhez kell a szaktanácsadó. Tervezzük, hogy a célzott pályázatokhoz külön tanácsadót szervezünk. Húsz év mulasztásait nem lehet egyszerre felszámolni, de meggyőződésem, hogy az irány jó!
– Úgynevezett „tehetségútlevelet” indítottak útjára 2012-ben. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
– Ezt majd csak 3-5 év múlva tudom megmondani, de biztos vagyok benne, hogy úttörő jelentőségű vállalkozás a tehetségek elkallódásának megakadályozására.
A már működő tehetségútlevél lényege, hogy az OKTV döntősök adatait eljuttatjuk a felsőoktatás szereplőinek, hogy intézményesítetten figyeljék a fiatalokat, szervezzék be őket tudományos diákköri munkára. Ez már nagy szó! Az Arany János Tehetséggondozó Program végzős diákjai számára is megteremtjük ezt a lehetőséget. A felsőoktatás teljességgel partner ebben. Még jelentősebb lépés, hogy a fehér foltok feltérképezésére, az esetlegességek kiszűrésére ún. tehetségkatasztert akarunk létrehozni. Egy olyan adatbázist, mely nemcsak az OKTV-k, hanem minden tanulmányi verseny eredményét tartalmazza és összegzi, mind a felkészítő tanárok, mind a versenyző diákok szempontjából. Most kezdtük a munkát, de néhány év alatt ezen adatbázis a már létező bázisokkal kiegészülve olyan rendszert alkothat, amely alapján komoly ismereteink lehetnek arról, ki szerepel gyakran, vagy esetleg hol sikkad el egy-egy tehetség.
– Az Európai Unió segítségére, támogatására számíthatunk-e a tehetséggondozásban?
– Örömteli, hogy az Unió is elismeri Magyarország ezirányú tevékenységét. Olyannyira, hogy az Európai Tehetségnap a mi Bartók Bélánk március 25-i születésnapjára került. Hazánk megítélését illetően ez mindenképpen reménykeltő hír!
