Olvasási idő: 
8 perc
Author

Ünnepi konferencia Csapó Benő tiszteletére

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete 2023. március 10-én nemzetközi ünnepi konferenciát szervezett a 70 éves professzor, Csapó Benő tiszteletére. A rendezvényre a világ minden tájáról érkeztek kollégái, pályatársai, tanítványai, hogy köszöntsék őt. A konferencia keretében kilenc hazai és külföldi pályatárs előadása hangzott el, fókuszba állítva a közös kutatási, szakmai, felidézve személyes kapcsolódásaikat.

Szabó Gábor (SZTE Kuratóriumi elnök), Kónya Zoltán (SZTE Tudományos és innovációs rektorhelyettes) és Molnár Gyöngyvér (SZTE Neveléstudományi Intézet vezetője) az egyetem régi polgárának címzett személyes hangú köszöntői nyitották a programot.

Joachim Funke (Heidelberg University) arra hívta fel a figyelmet előadásában, hogy a jó oktatás fontosabb, mint valaha, s a jó oktatás az, amelyik fejleszti a 21. századi kompetenciákat. Kiemelte a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás fontosságát, amelyek nemzetközi vizsgálatának kérdéseiben együtt dolgozott Csapó Benővel. Ezek a kompetenciák segítenek az embereknek megvédeni magukat a dezinformációval szemben. Immanuel Kant „Merj gondolkodni” („sapere aude”) kihívását ma még helytállóbbnak látja, mint valaha.

Annamarie Fritz-Strattman (Chairwoman of the Academy Word + Number, University of Duisburg-Essen) egy fejlesztőkísérlet bemutatásával kapcsolódott az e területen is aktív Csapó Benő munkájához. A német kutató és munkatársai is hosszú, alapos empirikus kutatómunkával alapozták meg és dolgozták ki a számfogalom kialakulását leíró elméletüket, amely azután iskolai kontextusba illeszthető, a tanulók számára élvezetes tevékenységeken keresztül a fejlődést igazolhatóan támogató program kidolgozásához vezetett.

Eckhard Klieme (German Institute for International Educational Research) a gondolkodási képességek közül a problémamegoldás fejlődésének vizsgálatához kötötte Csapó Benővel való együttműködését. Kiemelte, a könnyebben vizsgálható induktív gondolkodás és a problémamegoldás közötti kapcsolat megmutatásával a szegedi professzor lényegesen hozzájárult az utóbbi mérésének lehetőségeit kereső nemzetközi munkacsoport haladásához. Klieme rámutatott arra, hogy a problémamegoldás fejlődését befolyásoló tényezők elemzése nemzetközi összehasonlításban – a PISA-mérés adatain – világosan mutatja a formalizált gondolkodást támogató kurrikulum és a tanári szakmódszertani eszköztár meghatározó jellegét.

Sirkku Kupiainen (University of Helsinki) a rendszerszintű mérés-értékelési eredmények sokrétű elemzését mint az oktatási rendszer működéséről, alakulásáról részletes információt, diagnózis szolgáltató forrást mutatta be. Míg a Csapó Benő által vezetett mérés-értékelési projektek a hazai helyzetről adnak információt, a finn kutató azt mutatta be, melyek azok a folyamatok és tényezők, amelyek miatt az ezredfordulón világelső finn oktatási rendszer eredményességét és méltányosságát veszélyeztethetik. Előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi vizsgálatok és a longitudinális adatok megfelelő alapot adnak a helyzet kezelésére alkalmas szakpolitikai döntések számára.

Zsolnai Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem) számba vette, hogy milyen szerepe van Csapó Benőnek – aki a „szegedi műhely” vezetői pozíciójában Nagy József méltó örököse – a hazai neveléstudomány társadalomtudománnyá válásában, a nemzetközi normákhoz csatlakozásában. Több hazai bírálati rendszerű neveléstudományi konferencia (Országos Neveléstudományi Konferencia, Pedagógiai Értékelési Konferencia) létrejötte fűződik a nevéhez. Az egyik meghatározó hazai neveléstudományi folyóirat, a Magyar Pedagógia főszerkesztőjeként a terület szaksajtójának, a kutatói kommunikációnak a fejlesztéséért tett komoly lépéseket. A professzor kiemelte, hogy Csapó Benő sokat tett azért, hogy a pedagógiai mérések körében egyenrangú komponensekként jelen legyenek a nem kognitív területek is.

Vidákovich Tibor (Szegedi Tudományegyetem) egy Csapóval közös fejlesztőkísérletet és annak hatását mutatta be, amely nemzetközi viszonylatban is korán célozta meg néhány kiválasztott gondolkodási képesség fejlesztését, mégpedig az adott iskolai tananyagba integrálva, a meglévő tankönyvek feladataihoz kapcsolódva. A kísérletben keletkezett adatok elemzésével a fejlődés segítésének hatékonyabb időzítéséhez is információkhoz jutottak. Később erre az elvre – a tantárgyi tartalmak műveleti gazdagítása – kompetenciafejlesztő programcsomag is épült. Az előadó megerősítette Csapó elvét, hogy a fejlesztések esetében a beválásvizsgálat elengedhetetlen.

Kárpáti Andrea (Budapesti Corvinus Egyetem) Csapó Benő művészetpedagógiára gyakorolt hatását emelte ki előadásában, a vizuális kultúra pedagógiája kutatói és pedagógusi közösségének formálódását, eredményeit összegezte, a mérhetőség problémáját helyezve a középpontba. Rámutatott arra, hogy Csapó a tudás társadalmi meghatározottságának hangsúlyozásával, a nemzetközi kontextusban való értelmezésének igényével, a sokoldalú, a művészeti tárgyak számára is jól használható értelmezési, tartalmi keretet adó képességdefiníciókkal, értékelési keretrendszerrel sokat tett azért, hogy ma megvan a lehetősége a diagnoszikus értékelésnek a művészeti tárgyakban is. Kárpáti ezt az eDia és eLea rendszerek nyújtotta lehetőségekkel jól kezelhetőnek láttatta.

Kaposi József (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a gondolkodásfejlesztést mint bölcseleti gondolkodást, mint a konkrét szituációkból mintázatok elvonatkoztatását értelmezte. Ezt szolgáló tartalomfejlesztő munkájából mutatott be a történelem tanulását segítő feladatokat.

Máté-Tóth András (Szegedi Tudományegyetem) a határon átívelő tudástranszfer szakkifejezés és modell köré építette személyes hangvételű előadását, rámutatva arra, hogy a határ „azt a szerepet kapja, hogy át kell rajta haladni”, átlépni, mert ott várják az utazót, a kutatót új tudások, új kalandok és új megértések. Iskolát, filozófiai rendszert csak az tud alkotni, aki e határok átlépésére képes, az ismeretlen megismeréséért kockázatot mer vállalni. És a megismerésnek ezen útja a saját határaival is megismerteti az embert.

A konferencián a szekciók végén Pelle Anita, Csallner András és Klebniczki György komolyabb és könnyedebb zenéléssel, énekkel erősítette az ünneplés bensőséges hangulatát. A konferencia zárásakor a szervezők átadták Csapó Benőnek azt a kötetet, amelyben több mint 150 pályatársa, kollégája, tanítványa osztotta meg vele személyes-szakmai emlékeit. A konferencia végén a jelenlévők egy ismert dallamra, külön az alkalomra írt szöveg eléneklésével köszöntötték az ünnepeltet.

Csapó Benő a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának vezetője és Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, Prima Primissima díjas, Szeged és Szentgál díszpolgára, az International Academy of Education tagja.

2003-tól 2022-ig az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola vezetője, 2001-től–2022-ig az MTA–SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport vezetője, 1991 óta a Magyar Pedagógia főszerkesztője.

Fő kutatási területei a kognitív fejlődés, az ismeretek közvetítésének és a képességek fejlesztésének integrálása, a tudás szerveződése, a pedagógiai értékelés, a technológiaalapú tesztelés.