Olvasási idő:
12 percAuthor
Újjáéledő szakmai ellenőrzés
„Az ellenőrzés értékeléssel, nem ítélettel zárul”
A szeptemberi tanévkezdésre minden intézmény és fenntartó megismerheti a végleges, irányadó szabályokat, valamint az ellenőrzések lebonyolításához szükséges teendőket – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Maus Pál, az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának munkatársa. A szakértő ismertette, hogyan zajlik az ellenőrzés gyakorlata, valamint a rendszer tesztelése.
– Hogyan zajlanak a szakmai ellenőrzések?
– A pedagógiai-szakmai ellenőrzés a pedagógus, a vezető és az intézmény esetében is három, jól elkülöníthető szakaszból áll. Az első lépés egy előzetes felkészülés, amelynek során a szakértők átfogó képet alkotnak az érintett pedagógus, a vezető és az intézmény munkájáról, s meghatározzák az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. Ezt követi a helyszíni ellenőrzés: a szakértők ellenőrzik és értékelik a tanár, az igazgató, valamint az iskola munkáját, és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. Végül összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, és kitöltik az értékelőlapot. Mindeközben a másik oldalról is történik értékelés: az érintett pedagógus, a vezető, illetve az intézmény (itt a vezető a tantestület jóváhagyásával válaszol) szintén kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értéke-
lőlapot. Fontos leszögezni: az ellenőrzés értékeléssel, nem ítélettel, és nem intézkedéssel zárul. Az értékelés alapján a nevelési-oktatási intézmény fenntartóját, illetve magát az intézményt illeti meg az intézkedés joga.
– Vagyis két dokumentum is készül az ellenőrzések során.
– Az ellenőrzés mindhárom szintjén két megőrzendő hivatalos dokumentum keletkezik. Az egyik a szakértők által készített és aláírt, az ellenőrzött véleményét is tartalmazó értékelőlap, amely egyben az ellenőrzés jegyzőkönyve. Ez a pedagógus ellenőrzése után bekerül a pedagógus portfóliójába is, így később szerepet kap az intézményellenőrzésben és a pedagógus minősítésében. A másik az ellenőrzött által kitöltött, a szakértő munkáját értékelő értékelőlap, melynek a szakértő további munkavégzése szempontjából van jelentősége.
– Mi történik ezután?
– Az intézményellenőrzés értékelőlapjának kézhezvétele után az intézmény intézkedési tervet készít a javasolt fejlesztésekről, amit a fenntartójának is megküld. Ez azonban már nem szorosan az ellenőrzés-értékelés, hanem inkább az azt követő intézkedés dokumentuma, vagyis ennek elkészítése és későbbi felhasználása az intézmény és a fenntartó hatásköre. Minden egyéb, az ellenőrzés során keletkezett dokumentum jegyzetként értékelendő, melyeket – attól függően, hogy ki készítette – az intézmény vagy a szakértő őriz meg, és bizalmasan kezel.
– Milyen módszereket alkalmaznak az ellenőrzés során?
– A tanfelügyelet gerincét a pedagógus ellenőrzése adja, ezért legjellemzőbb módszere az óra- illetőleg a foglalkozáslátogatások során végzett megfigyelés, interjúkészítés, ami önértékelési kérdőív kitöltésével és dokumentumelemzéssel egészül ki. A vezető és az intézmény ellenőrzésénél a dokumentumelemzés és az interjúkészítés a leghangsúlyosabb alkalmazott módszer, de a miniszteri rendeletnek megfelelően szerepet kap a kérdőíves felmérés is. A tanfelügyelet által használt ellenőrzési eszközök – szempontsorok, kérdőívek, érté-
kelőlapok – egységesek és nyilvánosak. Az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja őket jóvá. A kidolgozott eszközrendszert egy kutatás-fejlesztési pilot programban próbáljuk ki és fejlesztjük tovább.
– Kik koordinálják és kik vesznek részt az ellenőrzést tesztelő pilot programban?
– A tanfelügyeleti ellenőrzés standardjait az Oktatási Hivatal a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt keretein belül dolgozza ki, amelyeket egy kutatási-fejlesztési pilot programban próbál ki. A program megvalósítója a Qualitas T&G Tanácsadó és Szolgáltató Kft. és a Kodolányi János Főiskola konzorciuma, mint a kutatás-fejlesztési pályázat nyertese. A tesztelés célja a kidolgozott eszközök működésének vizsgálata, az eljárásrend véglegesítése, valamint a szakértői képzés követelményeinek és anyagának pontosítása.
– Milyen ütemben zajlik a tesztelés?
– Tervek szerint 2013. április 8-ig megtörténik az intézmények és a szakértők felkészítése a tesztelésre, a kutatási kérdések meghatározása és a kutatás eszközrendszerének kidolgozása. A tesztelésben részt vevő pedagógusokat, vezetőket és intézményeket április 8. és május 31. között ellenőrzik. A tesztelés tapasztalatainak összegzése, a standardokra és a képzésre vonatkozó továbbfejlesztési javaslatok megfogalmazása, továbbá a standardok véglegesítése pedig várhatóan idén június 30-ra fejeződik be. A szeptemberi tanévkezdésre minden intézmény és fenntartó megismerheti a végleges standardokat, valamint az ellenőrzések lebonyolításához szükséges teendőket. Ezután elegendő idő áll majd a pedagógusok, a vezetők és intézmények részére, hogy felkészüljenek az ellenőrzésre.
Szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy saját területükön mit tapasztaltak a szakmai ellenőrzés korábbi rendszeréről, és mit várnak a szeptembertől életbe lépő új eljárástól. Mindegyikük egyértelmű fejlődésre, pozitív változásra számít.
PEDAGÓGIAI ELLENŐRZÉS
Jurecz Emil, a Szabadság Sugárúti Általános Iskola igazgatója, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének főtitkára
– Milyen volt az egykori szakmai ellenőrző rendszer, és mit várhatunk a jövőben?
– 1985 előtt kizárólag a szaktárgyakat ellenőrizte a szakfelügyelet pedagógus-látogatáskor. 1990-től, az új rendszerben is voltak ugyan szaktárgyi szakértők, de ők csak akkor mentek el az iskolákba, ha a fenntartó, vagy az iskola igazgatója hívta őket. A korábbi és a szeptembertől induló rendszer közötti alapvető különbség az, hogy nem szaktárgyi, hanem pedagógiai jellegű ellenőrzés lesz. Továbbá a tanfelügyelet szándékaiban támogató jellegű lesz, és nem minősít.
– Más különbség is lesz?
– A pedagógus-ellenőrzés régen elenyésző volt, inkább az intézményeket ellenőrizték, és a tanügyigazgatási, törvényességi szempontokon volt a hangsúly, nem a pedagógusok munkáján. Most kifejezetten erre az utóbbira helyezik a hangsúlyt, és rendszeres lesz az ellenőrzés: 5 évente legalább egyszer ellenőriznek mindenkit. De ez nem jelenti azt, hogy többször ne tennék: esetleg visszatérnek oda, ahol azt szükségesnek érzik. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem azt mondják majd ki, hogy valaki jó vagy nem jó pedagógus, csupán arra fókuszálnak, hogy a kiváló területeket megerősítsék, a fejlesztendőkre pedig felhívják a figyelmet.
VEZETŐI ELLENŐRZÉS
Barlai Róbertné közoktatási szakértő
Barlai Róbertné közoktatási szakértő
– Miben látja a különbséget az eddigi és a bevezetendő rendszer között?
– A most készülő modellben a vezető munkájának ellenőrzése, értékelése a vezetői pályázatra épül, amely eddig az 5 évre történő megbízása után nem nagyon került elő, sőt a következő pályázat során sem mindig számoltatták be a vezetőt előző pályázatának megvalósításáról. Ha ezt ő maga megtette, akkor került sor erre, az önkormányzat, mint fenntartó, általában nem követelte ezt meg – tisztelet a kivételnek. A jelenlegi tervezetben az intézményi dokumentumok belső összhangjáról, valamint a kulcsterületekről, saját vezetői szerepéről a vezető önértékelést készít.
– Milyen tapasztalatai vannak a vezetői ellenőrzés területén?
– Szakértőként, a Magyar Gallup Intézet munkatársaként irányítója voltam egy vezetői értékelési eszközrendszer kidolgozásának. Ennek forrása egy fontos szakirodalom, William D. Hitt: A mestervezető (Budapest, OMIKK 1990), mely alapmű, a továbbiakban megjelent szervezet- és vezetéselméleti szakirodalmak rendszeresen idéznek belőle. Ezt természetesen adaptáltuk az ágazatra, majd az eszközöket az érintett vezetői körrel lefolytatott műhelymunka keretében korrigáltuk, és megkezdődött az alkalmazása, melyet az önkormányzat képviselői szerint sikeresen működtettek a továbbiakban. Kiindulásként ezt használtuk a jelenlegi rendszer kidolgozásában.
INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS
Barcsák Marianna közoktatási szakértő, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet intézetvezető-helyettese
Barcsák Marianna közoktatási szakértő, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet intézetvezető-helyettese
– Ön szerint mit hozhat az egységes, nyilvános szempontrendszer alapján kialakított szakmai ellenőrzés?
– Azt várjuk az új ellenőrzési-értékelési rendszertől, a tanfelügyelettől, hogy más európai uniós országokban működő rendszerekhez hasonlóan, a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődését támogatja majd. Hosszú távon az a célja, hogy egységesen magas szakmai színvonalú köznevelési rendszert teremtsen, ahol valamennyi gyermek és tanuló lehetőséget kap képességeinek teljes körű kibontakoztatására.
– Korábban is ellenőrizték együtt az intézményt, a vezetőt és a pedagógust?
– A fenntartói ellenőrzés során az intézmény értékelésének részeként vizsgálták ugyan a vezető feladatellátásának hatékonyságát, több helyen a pedagógusok egy részének munkáját is értékelték, de olyan módon, mint amilyen jelenleg kialakítás alatt áll, nem. Ilyen szempontból most egy teljesen új rendszer épül ki: a három területen önállóan felépített ellenőrzési rendszer működik majd.
– Milyen tapasztalatai vannak az eddigi intézményellenőrzésről?
– Az elmúlt időszakban a fenntartói ellenőrzés nagyon változó színvonalon valósult meg. Az intézmények azonban egy, a belső önértékelésre épített minőségfejlesztési rendszert alkalmaztak már a 2000-es évek eleje óta, és amennyiben jól használták a kezükbe kapott eszközöket, az intézmény fejlesztési irányának meghatározásához, stratégiájuk kidolgozásához kaphattak segítséget ez által. Nem véletlen, hogy a köznevelés szereplőinek köztudatában és gyakorlatában meglévő egyes elemeket – például a belső önértékelést, elégedettségmérést – beépítettük a tanfelügyeleti ellenőrzés folyamatába.
– Miben lesz új az intézményellenőrzés?
– Az intézményellenőrzés során a szakértők azt vizsgálják majd, hogy az adott óvoda, iskola, kollégium reálisan mérte-e fel adottságait és lehetőségeit, amikor pedagógiai programjában írásba foglalta pedagógiai hitvallását, az ott folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait. Egyszóval a maga által kitűzött céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában jelenleg hol tart. A külső szakértők értékelése, amely az intézmény működésének valamennyi területét megvizsgálva – a korábban elkészült pedagógus- és vezetői értékelést is figyelembe véve – készül majd el, ahhoz nyújt majd segítséget, hogy az intézmény meg tudja mutatni egyéni pedagógiai arculatát, értékeit, és pontosabban szabhassa meg önmagának fejlesztési irányát.elői szerint sikeresen működtettek a továbbiakban. Kiindulásként ezt használtuk a jelenlegi rendszer kidolgozásában.
