Sulyokné Kelemen Judit több mint harminc éve van a pedagóguspályán. Először alsó tagozatban tanított, 1990 óta pedig történelem szakos tanárként felső tagozatban. Három éve lett a győri Városközponti Általános Iskola Radnóti Miklós Általános Iskolájának igazgatóhelyettese, és idén januártól június 30-ig a megbízott intézményegység-vezetői tisztséget látta el. Azért érdemes ezt felsorolni, mert ez mutatja, hogy az iskolát váltó diákok fogadásáról sokrétű tapasztalattal rendelkezik. Elmondta, hogy intézményükben nem ritka, hogy új tanuló érkezik, előfordul, hogy tanév elején, de az is, hogy tanév közben. Az utóbbi időben azért vált ez gyakoribbá, mert a keleti országrészből a munka miatt több család költözik Győrbe. Most nyáron is ezért jelentkezett náluk néhány szülő, akiknek az intézmény honlapja alapján tetszett meg az iskola.
– Pedagógiai programunkban is megfogalmaztuk, hogy milyen szabályokat, szempontokat veszünk figyelembe a tanulók átvételénél. Ha a beiratkozási körzetünkbe tartozik a gyermek, akkor is előfordulhat, hogy nem tudjuk fogadni, mert lehet, hogy az osztály létszáma, amelybe kerülhetne, már elérte az előírt felső határt. Ha nem a beiratkozási körzetünkből érkezik, akkor azt is meg kell nézni, hogy egy osztályban mennyi a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló, milyenek az átvételt igénylő diák addigi tanulmányi eredményei, magatartás- és szorgalom jegyei – mondta el Sulyokné Kelemen Judit, és rögtön hozzátette: emelt szintű nyelvoktatás van iskolájukban, ezért az átiratkozónak meg kell felelnie az ezzel járó követelményeknek. Osztályozó vizsgára is szükség lehet, s érdemes átgondolni, be tudja-e pótolni a lemaradást.
– Ha már eldőlt, hogy fogadjuk a diákot, akkor igyekszünk megfelelő osztályt választani neki. Felső tagozatban van erre mód, mert ott évfolyamonként két-két osztályunk van. A megfelelő padtárs kiválasztását is előre átgondoljuk. Amikor jött hozzánk tanév közben egy szolidabb viselkedésű hetedikes, abba az osztályba került, amelyikben több hozzá hasonló személyiségű diák volt. S tényleg könnyebb is volt így beilleszkednie – említett egy példát a tanárnő, aki azt is fontosnak tartja, hogy lehetőség szerint már azelőtt megismerkedjen az iskolával az új diák, mielőtt elkezd oda járni. – Jó, ha szüleivel eljön körülnézni, találkozhat leendő osztálytársaival, tanáraival is. Fontos az ilyen előzetes feltérképezés, így nem teljesen ismeretlen számára a hely – indokolta a tapasztalt pedagógus, miért tartja jónak, ha ilyesfajta „bemelegítéssel” kezd az új diák. Az osztálytársaknak pedig az jelenti a bemelegítést, hogy előre beszélnek nekik érkezéséről.
Az épület, a tanteremrend megmutatására elég lehet egy tanuló. – Bár a barátkozás nem irányítható, megkérünk egy, a feladatra alkalmasnak tartott osztálytársat, hogy az első napokban az új diák eligazodását segítse. – A szülő azzal segíthet, ha kapcsolatot tart a pedagógusokkal, segít abban, hogy mielőbb megismerjék új tanulójukat. A családlátogatás már ritka, de nehézségek esetén a családi háttér megismerése segíthet. A gyerekkel együtt egy családot is befogadunk, a problémáival együtt – szögezte le.
Nehezebb lehet az iskolaváltás azoknak a diákoknak, akiknek a magatartásával korábban gond volt. Bonyolíthatja a helyzetet az is, ha korábban nem azokból a tankönyvekből tanult, amikből az új iskolájában kell, és esetleg az iskolaváltással egyszerre több dolog is megváltozott életében, megszokott napirendjében. Kamaszkorban problémásabb lehet a közösségváltás. Néhány esetben viszont kimondottan jót tehet, például, ha korábbi osztályában nem találta meg a helyét a diák, akkor az iskolaváltással új lehetőséget kap. Ha pedig a beilleszkedés során gond adódik, akkor a tanárnő szerint a társaival folytatott direkt beszélgetés ritkán vezet eredményre. Leginkább az segít, ha megmutatják, miben jó ez a gyermek. A nehézség áthidalása érdekében olyan feladatot kell rábízni, amiben megmutathatja ügyességét, így lehet elérni, hogy a többiek is megbecsüljék. Ehhez persze a tanárnak mielőbb meg kell tudnia, miben jó.
– Példát mutathat a tanár azzal, ahogyan viszonyul az új tanulóhoz, ahogyan reagál például arra, ha valamit nem tud, mert még nem pótolta be lemaradását. Egy tekintet, egy megjegyzés is fontos, amivel eléri, hogy ne kelljen szégyenkeznie – mondta Sulyokné Kelemen Judit, akinek egyébként is az a meggyőződése, hogy „nem csak a jól tanuló gyerek a gyerek”. Ezek a szavak jól türközik hozzáállását, amellyel azt szeretné elérni, hogy ebben a teljesítményorientált világban is mindenki jól érezze magát iskolájában.
