Olvasási idő: 
15 perc
Author

Új kihívások és régi értékek

Interjú Ritter Bettyvel a Pécsi Pedagógiai Oktatási Központ tevékenységéről

A köznevelési rendszer átalakulása és folyamatos kihívásai közepette a pedagógusoknak stabil szakmai támogatásra van szükségük, amelyre az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai (POK-ok), köztük a Pécsi Pedagógiai Oktatási Központ (Pécsi POK) kiemelt figyelmet fordítanak. Munkájuknak köszönhetően a pedagógusok megbízható partnerként tekinthetnek rájuk, legyen szó jogszabályértelmezésről, szakmai továbbképzésekről vagy akár a pedagógusminősítési és a tanfelügyeleti rendszer eljárásairól. Az interjú során Ritter Betty, a Pécsi POK főosztályvezetője betekintést nyújt a főosztály szakmai tevékenységébe.

Melyek voltak az elmúlt évek legfontosabb eredményei a Pécsi POK munkájában?

A pedagógiai oktatási központok 2015-ben azzal a céllal jöttek létre, hogy az ország bármely pontján azonos minőségben, egységes szakmai elvek mentén biztosítsák a pedagógusok számára a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Az elmúlt években, a köznevelési rendszer változásait követve, a Pedagógiai Oktatási Központok feladatai is változtak, és sok területen bővültek az ellátandó feladatok. Feladataink két fő területet fednek le. Az egyik a pedagógusminősítési, valamint a tanfelügyeleti rendszer helyi feladatai és egyes hatósági feladatok, mint például az egyéni tanulói munkarend vagy a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérelmek elbírálása. A másik nagy terület pedig a pedagógiai-szakmai szolgáltatások, mely terület esetében az intézményekre szabott szolgáltatások, a kihívásokra való reagálás és az előremutató törekvések támogatása a fő feladatunk a jogszabályban rögzített nyolc szolgáltatási területen.

A legfontosabb eredményünk egyben a legfontosabb, folyamatos célunk is, hogy „tiszta forrásként” támogassuk a vármegye köznevelési intézményeit, az ott dolgozó pedagógusokat a nevelési, tanulási-tanítási folyamatokban. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a jogszabályok szigorú követése mellett támogató ügyintézést nyújtsunk a pedagógusoknak.

A POK által nyújtott pedagógiai szakmai-szolgáltatások széles spektrumon mozognak: a nagyobb konferenciáktól kezdve a kisebb műhelymunkákig, online és jelenléti formában egyaránt. Az intézmények számára az éves igényfelmérőben jelzett igényeik alapján differenciált szolgáltatásokat kínálunk, mely szolgáltatások megvalósításában mesterpedagógus szaktanácsadóink munkája és elköteleződése kiemelten fontos, valamint támaszkodhatunk bázisintézményeink tudásmegosztó tevékenységére is. Minden évben elvégezzük az országos oktatásirányítás által delegált feladatokat, pl. Szakmai Tanévnyitó Konferenciát, vármegyei diákparlamentet, diabétesz- és EPIPEN-képzéseket szervezünk pedagógusoknak.

Milyen változások történtek a pedagógusminősítési rendszerben az utóbbi években?

A számos változás közül az egyik legjelentősebb a Pedagógus II. fokozat kötelező megszerzésének megszüntetése volt. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a kötelező minősítés eltörlése nem befolyásolta a minősítésre jelentkezők számát az előző éviekhez képest, hiszen az életpályán való előrehaladás, a magasabb szakmai fokozatok, mint például a mesterpedagógus vagy kutatótanár fokozat elérésének lehetősége továbbra is a Pedagógus II. fokozat után lehetséges.

A pedagógusminősítés nemcsak a fizetésben, hanem a szakmai fejlődésben is jelentős előrelépést biztosít. Kiemelném a pedagógusminősítés egy olyan aspektusát, melyről talán kevesebb szó esik: a minősítésen átesett pedagógusok többsége a folyamat végén pozitív, megerősítő élményként összegzi, hogy visszatekintett szakmai pályafutására, felidézte korábbi munkáit, külső szakértőktől elismerést kapott. Az intézményvezetők többsége is támogatja a rendszert és sikeresen segíti pedagógusait abban, hogy felismerjék ennek a folyamatnak a jelentőségét nemcsak személyes pályájukon, hanem az intézmény közössége számára hasznosuló módon is.

Mik az eddigi tapasztalatok a pedagógusok teljesítményértékelésével kapcsolatban?

Az elmúlt évben a pedagógusok teljesítményértékelésének rendszere pilotként indult néhány kiválasztott intézményben, a most kezdődő tanévben indul a rendszer. Tavasszal és kora nyáron a POK-ok minden megyében több tájékoztatót tartottak, informálták az intézményvezetőket és a fenntartókat a rendszer koncepciójáról. Az őszre tervezett pedagógiai-szakmai szolgáltatások során kiemelten figyeltünk arra, hogy a felkínált programok is támogassák ennek a rendszernek a bevezetését és megvalósítását.

A teljesítményértékelés az eddig kevésbé szabályozott intézményi belső értékelést hivatott egy transzparens, objektív folyamatként megvalósítani, amely – ha jól működtetik – a szervezet egészére pozitív hatással lehet. A rendszer működtetéséhez elengedhetetlen lépés az intézményi értékek áttekintése, az intézmény kihívásainak számbavétele, a siker és az eredményesség intézményi szintű meghatározása.

Jelenleg lezárult a vezetői célok rögzítése és az intézményekben pedagóguscélok rögzítése zajlik, melyek megvalósulását vizsgálják majd – egyéb szempontok mellett – a tanítási év végén az értékelők. Fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy nem kell az eddigikehez képest többletfeladatot vállalni, hanem a meglevő tevékenységek közül kell (pedagógusnak három, vezetőnek négy) olyan konkrét teljesítménycélt választani, amelynek megvalósulása mérhető, objektíven értékelhető. Reméljük, hogy motiváló hatása lesz a pedagógiai munkára, és fejlesztő hatása lesz az intézményi kultúrára nézve.

Melyek a legnépszerűbb továbbképzések? A jelenléti vagy a távoktatásos forma a kedveltebb, illetve tudják-e mérni a továbbképzések hatékonyságát?

A pedagógusképzések tervezése során törekszünk arra, hogy az intézményekben adott tervezési időszakban jellemző kihívásokra reagáljunk. Ennek az alapja egy olyan tudatos tervezési folyamat, amelyben az intézmények által megjelölt igények mellett, az időszak változásai vagy a változásokra való felkészülés is a tervezési indikátorok között szerepel. Legnépszerűbb képzéseink közé tartoznak a mentálhigiénés képzések, a konfliktuskezelési, az online bántalmazással, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos, illetve a kommunikációs tréningek, hiszen ezek foglalkoznak az intézményekben leggyakrabban felmerülő nehézségekkel.

Mind jelenléti, mind online formában szervezünk képzéseket. Mindkettőnek megvannak az előnyei és természetesen a hátrányai is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenléti képzések kedveltebbek a résztvevők között, még annak ellenére is, hogy egy ilyen képzés esetében jóval több szervezést igényel a pedagógus és az intézmény részéről is a részvétel.

Az online képzések népszerűsége némileg csökkent, mivel a pedagógusok a Covid idején túlterhelődtek a folyamatos online jelenléttel. Az egyensúly azonban mára visszaállt, így mindkét képzési forma népszerű. A választék gazdagítására az akkreditált képzések mellett rövidebb, 5-10 órás képzéseket is kínálunk, melyek önmagukban, vagy sorozatban összekapcsolva egy-egy témát dolgoznak fel gyakorlatorientált formában.

A képzések sorát kiegészítik a honlapunkon található, továbbá a Nemzeti Köznevelési Portálon megtalálható, hangalámondásos ppt formájában, több témában közzétett szakmai anyagok, melyek a nevelőtestületi tudásmegosztásban hiánypótlók lehetnek.

Minden tanév indulásakor szervezünk olyan programokat, melyek célirányosan óvodapedagógusoknak, tanítóknak, egyes szaktárgyak tanárainak, kollégiumoknak, igazgatóknak szólnak. Ezeken a tanévindító programokon a várható folyamatokról, az adott feladatkörben dolgozó pedagógusok számára fontos tématerületekről esik szó mesterpedagógus szaktanácsadók által, POK-munkatársaktól, vagy külső előadóktól.

Milyen tanulmányi versenyek valósultak meg az elmúlt évben?

Minden POK a saját illetékességi területén szervezi a tanulmányi versenyeket, hagyományai és újításai szerint. Nálunk a klasszikus tantárgyi versenyek, mint például az angol nyelv, biológia, matematika mellett olyan saját fejlesztésű megmérettetések is zajlanak, amelyek nem kifejezetten a kognitív képességeket mérik, hanem a szociális készségeket, kreativitást és együttműködést díjazzák.

Hétfejű tündér című verseny kifejezetten kreatív, alsó tagozatosok számára szervezett versenyünk, a Kaposvári POK-ból indul. A Kalandos világunk és a Játékkészítő projektverseny saját fejlesztésű versenyek. Jelentkezőik száma és a pedagógusok visszajelzései alapján kijelenthetjük, hogy nagyon népszerűek. Ezek a versenyek nemcsak a produktumokat díjazzák, igazi hozadékuk a felkészülés során szerzett számos új ismeret és készség, melyet a fordulók között szereznek a diákok.

A legtöbb versenyünk nem áll meg a vármegyei fordulónál, hanem regionális döntőkkel zárul, amelyeket a dunántúli Pedagógiai Oktatási Központokkal együtt szervezünk.

Melyek voltak a Tavaszi Pedagógiai Napok legnépszerűbb előadásai, illetve milyen témákkal készülnek az Őszi Pedagógiai Napokra?

A Tavaszi Pedagógiai Napok legnépszerűbb előadásai a pedagógusok mentális egészségére, a neurodiverzitásra és a 21. századi gyermekek tanítására/tanulására összpontosítottak. A programok nemcsak elméleti oldalról közelítették meg a témákat, hanem gyakorlati eszközöket is adtak a pedagógusok kezébe, hogy hatékonyabban tudják kezelni a munkájukban megjelenő kihívásokat.

Az idei Őszi Pedagógiai Napokon folytatódik a Jövőidő című konferenciasorozatunk, amely idén a Mítoszok az oktatásban témával jelentkezik. A rendezvényen országos hírű és helyi szakemberek is előadnak, köztük a Pécsi Tudományegyetem kutatói. Lesz szó többek között a fiatalok médiahasználati szokásairól – ez a téma különösen fontos a pedagógusok számára, hiszen a diákok mindennapi életének megértése kulcsfontosságú a hatékony tanítási stratégiák kialakításában. Ezek az alkalmak nemcsak az előadások miatt értékesek, hanem jó találkozási lehetőséget is teremtenek a kollégák számára az eszmecserére, tapasztalatok megosztására.

Idén immár nyolcadik alkalommal fogjuk megrendezni a Hovatovább című pályaorientációs napot. Tavaly több mint 20 felsőoktatási intézmény és szakkollégium érkezett az ország több pontjáról és állított standot, adott lehetőséget a baranyai középiskolásoknak személyes találkozásra az egyetemeket képviselő oktatókkal, diákokkal. A látogatók száma ezer körüli szokott lenni.

Annak érdekében, hogy a pedagógusok szélesebb körben részt vehessenek a programokon, számos műhelymunkát és előadást vidéki helyszínekre is elviszünk, így Mohácsra, Szigetvárra és Komlóra. Ezzel a lépéssel csökkentjük az utazási terheket és lehetőséget biztosítunk arra, hogy a pedagógusok helyben is hozzáférjenek a szakmai információkhoz.

Kiemelt szerepet kap az Évszakos című online periodikánk, amely negyedévente jelenik meg; olyan témákat jár körül helyi és országos szakemberek írásaival, amelyek inspirációt és gyakorlati útmutatót nyújtanak a pedagógusoknak az óvodától az érettségiig. Az itt megjelenő cikkek célja az aktuális információk közvetítésén túlmenően, hogy a pedagógusok szakmai fejlődését támogassák, inspirációt adjanak és új perspektívákat nyissanak meg, jógyakorlatokat mutassanak be.

Milyen új programokat vagy kezdeményezéseket terveznek bevezetni a közeljövőben?

Bár a köznevelésben mindig új kihívások, új feladatok merülnek fel és ezekre is reagálnunk kell, jelenleg a legfontosabb célunk a már bevált programok további erősítése és finomítása. Kiemelten foglalkozunk a pedagógusok teljesítményértékelésének intézményi támogatásával. Fontosnak tartjuk továbbá intézményfejlesztési programunk bővítését, különösen az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszert (ILMTPR). Ezzel segítjük azokat az intézményeket, ahol magasabb a lemorzsolódás kockázata és ahol az egész iskolai működés újragondolása szükséges. Az intézményi változások hosszabb időt igényelnek, amelyben az önreflexió és az intézményi célok közös meghatározása elengedhetetlen. Célunk, hogy minél több intézmény számára biztosítsunk támogatást ezen az úton, mivel az intézményi kultúra pozitív változása nagyban hozzájárul a nevelés és az oktatás minőségének javulásához. A közeljövőben elsősorban a meglévő programjaink megerősítésére és fejlesztésére szeretnénk fókuszálni. Ezt kiegészítjük az új kutatások eredményeinek folyamatos monitorozásával, azok beemelésével az előadások témái közé.

Célunk, hogy a törzshivatal főosztályaival továbbra is szoros és jó együttműködésben hatósági területeinken pontos, ügyfélközpontú ügyintézést valósítsunk meg, szakmai szolgáltatási területeinken pedig a már bevált támogatási rendszereket továbbfejlesszük és ezzel hatékonyabb támogatást nyújtsunk a pedagógusok, a vezetők és a köznevelési intézmények számára.