Elgondolkodtató, hogy szüntelenül sulykolják: tudás, tudástársadalom, tehetséggondozás, sőt tehetségpontokkal és tehetséghidakkal teli az ország... A másik oldalon viszont közömbösség, érdektelenség, funkcionális analfabetizmus. Van egy harmadik pólus is, a tudomány határainak erőteljes feszegetése. A „tudományőrzők” furcsán és félve tekintenek a multi- és interdiszciplináris területekre. Az új közlési technológiák segítségével erőre kaptak az alternatív vagy áltudományok képviselői, és meglátásom szerint nagyobb tábort hódítottak meg maguknak, mint a valódi, módszeres tudományok. Igaza lehet annak az „internetfilozófusnak”, aki azt írja: az internet megváltoztatja a tudomány kereteit, felszámolja a tudás fellegvárait. Gyorsítja az információk terjesztését, egyúttal megingathat doktrínákat és dogmákat, s mindennek pedagógiai következményei is vannak. Például abban: mit higgyünk el? Az internet világát eluralják az ellenőrizetlen, sokszor eszement és tudatosan téves információk (internetes nyelvezettel hoaxok: megtévesztések, beugratások, félrevezetések, magyarul: kacsák). Az információözönben a művelt és komoly embereket is könnyen „átverik” átlátszó („tudományos”) mesékkel.
Talán ezért is kellene nagyon komolyan venni a tudományos ismeretterjesztést. A tudomány embereinek hozzáállása felemás. Rendszerint gyanús számukra az, aki tudományukról népszerűen tud beszélni. De azt is érzik, hogy a tudományos ismeretek nem jutnak el a „művelt” nagyközönséghez, növekszik az értők és nem értők közötti távolság. Ma már harsányabban kell a tudományt terjeszteni, mint a szép emlékű TIT-előadások korszakában. Ezért van tudomány hónapja (november), sőt tudományfesztivál (még ha nyelvileg paradoxon is). A tudomány mégsem fesztivál, igaz a csizma sem, pedig már csizmafesztiválról is hallottam. Annak sem örülök, amikor a bevásárlóközpontban ezt hallom a hangszóróból: „Ismeretterjesztő műsorunk következik. A zöldborsó ma 20%-kal olcsóbb”.
A nyelvtudomány tudományos ismeretterjesztését hagyományosan a nyelvművelés vállalta. 1967-től április harmadik hetében folyamatosan megrendezik a magyar nyelv hetét, 2011-től november 13-a a magyar nyelv napja. S vannak pályázatok, kiadványok, honlapok – érthető, hiszen a nyelv iránt van (persze nem mindig tudományos) érdeklődés.
A valódi tudományos ismeretterjesztéshez tudás és technika (retorika) egyaránt kell. Érvényesek rá Ádám gondolatai a Tragédiából: „Mi a tudvágyat szakhoz nem kötők, / Átpillantását vágyjuk az egésznek”.
