Thor és Andersen a könyvtárban

Szöveg: Dömsödy Andrea, iskolai könyvtári referens, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
 

A feladatok eltérnek a hagyományos iskolai feladatoktól, komplexebb szövegértést és problémamegoldást várnak a diákoktól. Ezen a területen fejlesztésre van szükség, ez látható a nemzetközi szövegértési mérésekből és a résztvevők visszajelzéseiből is. Törekszünk arra, hogy a feladatok többek legyenek egy egyszerű adatkeresésnél, továbbá minden feladat valamilyen szituációhoz kapcsolódik, annak értelmezése része a tevékenységnek, aminek keretében a problémát meg kell oldani. Sokszor a megoldás során választási lehetőségek elé is állítjuk a diákokat, mely sok esetben szintén nehézséget okoz, de hiszünk abban, hogy az iskolán kívüli életre való felkészülésben ez segít, hiszen a mindennapokban és a munkában is sok az alternatív lehetőség, ritka az, amikor előre kikövezett úton kell végigmenni.

Az idei tanév témája Dánia volt. Az egyes fordulók problémahelyzetei mind az országhoz és annak kultúrájához kapcsolódtak. Az információs műveltség – és azon belül a könyvtárhasználat is – több részterületet ölel fel az információhasználat területén, az egyes tanévek során, a különféle fordulókon más-más kerül fókuszba. A feladatokat közzétesszük honlapunkon (www.opkm.hu/Bod_verseny), egyben és feladatonkénti adatbázisban is, annak érdekében, hogy a pe­da­gógusok számára újrahasznosíthatóak legyenek.

 

Thor családja és a hiteles információk – Mi igaz a mai filmekben?

Az iskolai fordulóban a 9–10. évfolyamosok a skandináv mondavilág mai filmes sztárjának, Thornak családi kapcsolatait próbálták kibogozni többféle hiteles és kevésbé hiteles forrás összehasonlításával. A problémafelvetés: Mi valós és mi tévhit a mai filmekben felkapott skandináv mitológiával kapcsolatban? Érdekes csavar a problémafelvetésben, hogy beszélhetünk-e igazságról egy mitológiai történettel kapcsolatban. A verseny során többféle szövegtípussal kellett dolgozniuk a versenyzőknek. A szépirodalmi szöveget egy mai átirat, az ismeretterjesztő szöveget Wikipédia-szócikkek, a vizuális szövegeket pedig egy családfa képviselte, és a játékfilmek is szóba kerültek.

A részfeladatok részben megkötik a tanulók munkáját, de azokon belül saját gondolatmenet is szükséges. Például a szereplőket egy általuk választott vizuális rendszerezési technikával kell kigyűjteni és annak kapcsán problémákat felvetni, kérdéseket megfogalmazni, majd ezek közül az általuk választottat megválaszolni. Mivel mitológiáról van szó, a felmerülő kérdésekre egyáltalán nem biztos, hogy megnyugtató, egyértelmű válasz adható, így maximális pontszámmal értékelhető a „nem tudom” válasz is, amennyiben a diák releváns, hiteles források felhasználásával jut erre a következtetésre. A tanulást és a körültekintő választást is segíti a források összehasonlítását kérő feladat, mely számos hitelességet és relevanciát érintő szempontot ad meg. A feladat nem tárgyi, hanem alkalmazható tudást igényel, ezt erősítendő még forrást is ad a megoldáshoz, ahol egy online könyvtárhasználati kézikönyvben utánanézhetnek, hogy az egyes szempontok mit jelentenek, miért fontosak.

A társadalmi változások hatására a hitelesség témaköre az elmúlt években különösen hangsúlyos része lett a könyvtárhasználati tananyagnak, így versenyünknek is. A téma részét képező álhírproblémával kapcsolatban sokféle óravázlat, ötlet, infografika jelent már meg, általában a hitelességgel kapcsolatban kevesebb. Miközben a forrásértékelés nemcsak a szándékosan manipulált hírekkel, hanem minden más, az interneten vagy akár nyomtatásban megjelenő anyagokkal, információkkal kapcsolatban is szükséges. Felhasználás előtt meg kell vizsgálni például, hogy az Akadémia, egy egyetem, egy lelkes szakember, egy lelkes amatőr, netán egy diák tette-e azt közzé, majd egy sor további szempont segítségével szükséges meghozni a döntést, hogy a forrás mire és hogyan használható. A forrásértékelés fontossága miatt a Bod versenyen évek óta vannak ehhez kapcsolódó feladatok. Mivel nem tudhatjuk, hogy a pedagógusok pontosan mit tanítanak, a 7–8. évfolyamosok ez évi iskolai fordulós feladatlapjára is került olyan feladat, ahol a feladatmegoldáshoz a tananyag, a kézikönyv is használható volt. Sőt, az Információzz! kézikönyv egy szemléltető ábráját alkalmazva kellett a diákoknak az általuk talált forrást értékelni.

Könyvajánló másképp, hogy alaposan készülhessen el

A könyvajánló egy régen alkalmazott feladattípus, több tantárgy keretében is gyakran alkalmazzák a pedagógusok. De vajon kapnak-e a diákok kellő segítséget a tartalmas elkészítéséhez? Az idei tanévben a 7–8. évfolyamosok iskolai fordulójának feladatai ebben is nemcsak mértek, hanem fejlesztettek is.

A tanulóknak maguknak kellett egy vikingekről szóló könyvet kiválasztani. Ehhez részfeladatként azt kellett átgondolni, hogy a célhoz – egy iskolai nyílt nap olvasósarkához – mely könyvtártípusban találhatnak ajánlásra alkalmas művet. Ezt indokolniuk kellett, majd a választásuk szerinti könyvtárban keresni. Természetesen részfeladat az is, hogy a művet pontosan azonosítsák bibliográfiai adataival (melyhez a feladat tartalmaz segítséget), hiszen ez szerves része minden könyvajánlónak, hogy az érdeklődőnek esélye legyen megtalálni, ha felkeltette a kíváncsiságát.

Az ajánló megírását segíti az a részfeladat, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy egy könyvről milyen sokféle forrásból lehet tájékozódni. A fülszövegre, kiadói honlapra, katalógusra, olvasóközösségi portálra, webshopra irányítja a versenyzők figyelmét a feladat. Ezekről és még egy szabadon választott forrásról kell értékelést adniuk, hogy milyen jellegű információkat adhatnak és azok mennyire megbízhatók, hitelesek, függetlenek. Majd ezek után következhet az ajánló megírása.

Az alkalmazható tudás – dán forrásokkal dán nyelvtudás nélkül

Magyarországon nem sokan beszélik a dán nyelvet, így a téma jó alkalom volt arra is, hogy a diákoknak megmutassuk, hogy a könyvtárak egységes szempontú rendszerezése milyen fontos, és hogy a könyvtárhasználati tudás alapvető és jól konvertálható. A hazai online katalógusok is sokféle formájúak, alapjában mégis ugyanazt és ugyanúgy tudják. Ha valaki megismeri az adatbázisok, a könyvtári katalógusok logikáját, akkor bármelyikkel boldogulhat, mert tudja, mit várhat, milyen lehetőségei vannak. Az országos írásbeli fordulón a 7–8. évfolyamos tanulóknak a dán nemzeti könyvtár egy Andersen-kötetének katalógusrekordját kellett értelmezniük. Bizonyították is a fenti állítást: 5 pontból átlagosan 4,4-et értek el.

Az infografikák is jó lehetőséget biztosítanak az információs műveltség, a szövegértési képesség mérésére. A 9–10. évfolyamosoknak az országos fordulóban egy, a dánok vallásosságáról szóló dán nyelvű infografikáról kellett következtetéseket levonni.

A könyvtárhasználati tudás konvertálhatóságára, az információs műveltség minden területen való szükségességére hívják fel a figyelmet azok a feladatok is, melyek során internetes keresőmotorok segítségével, vagy éppen egy webshopban, gyártói adatbázisban kell keresni.

Egy témakör széles körű feltérképezése – Dánia az ETO-n keresztül

Információt keresni mindenről lehet, a könyvtárak minden témában tudnak segíteni, így a feladatok mindig sokféle szempontból kapcsolódnak a kiemelt témához. Ebben az évben például van irodalmi, biológiai, művészeti, egyházi témájú feladat is. Szeretnénk megmutatni, hogy a világ nincs tantárgyakra darabolva. A könyvtárakban minden összekapcsolható, határt csak a fantázia hiánya és a könyvtárhasználatban való járatlanság szabhat.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozást (ETO) a könyvtárak ma már elsősorban a szabadpolcos állomány tematikus elrendezésére használják. Az ETO egyfajta tudományrendszertan, minden témát egy hierarchikus logikában rendszerez. Alkalmas arra is, hogy egy témakört sok szempontból járjunk körbe. A 9–10. évfolyamos országos írásbeli forduló teljes feladatlapja erre épül. A méltán híres dán könyvtáraktól Andersen utazásaiig szóba került a dán népegyház, Bohr, az alumíniumgyártás, a LEGO, az Andersen-fordítások is.

A verseny feladatainak jellege a járvány idején

A Bod könyvtárhasználati verseny egyéni verseny, melyet 1993 óta minden tanévben megrendeztek. Az előző tanévben hirtelen jött digitális munkarend alatt is megtaláltuk azt a formát, ahogyan a tehetséggondozási céljainknak megfelelően, végül sikeresen tudtuk zárni a versenyt. Erről az Új Köznevelés 2020/5. számában is beszámoltunk.

A szervezők elkötelezettek abban, hogy tanulási és élményszerzési lehetőséget nyújtsanak a járványhelyzetben is. Így most az országos írásbeli fordulót is át kellett alakítanunk olyan formára, hogy a különböző iskolák diákjai ne találkozzanak egymással, de a könyvtári környezetben végzett önálló kutatómunka is biztosított legyen, hiszen a zárva tartó nyilvános könyvtárakat nem vehettük igénybe. Ennek megoldása az lett, hogy erőteljesebben támaszkodtunk az amúgy is nélkülözhetetlen iskolai könyvtárakra és az online tér adta lehetőségekre.

A szervező Országos Pedagógai Könyvtár és Múzeum (OPKM) és a versenybizottság úgy döntött, hogy az iskolai könyvtár lesz az országos írásbeli forduló színtere, és az iskoláktól várja a szükséges helyszín és technika biztosítását. Ezzel az előírással lehetővé vált, hogy az eddig szervezési gondok miatt ezen a fordulón nem szereplő internethasználat is beépüljön a feladatsorba. Versenyfelületnek a Moodle rendszert választottuk, mely biztosította az anonimitást, az időkorlátot, a feladatok közötti átlátható navigációt, nyomonkövetést, a zsűri számára a feladatonkénti (és nemcsak feladatlaponkénti) értékelést és a beépíthető értékelési útmutatót is. Ez az új fejlesztés új feladattípusokat, új tartalmakat is be tudott emelni a versenybe. Az erre való felkészülést egy próbafeladatsorhoz való hozzáférés biztosításával támogattuk, ami egyben a tehetséggondozás egy újabb elemévé vált.

A felület a diákok visszajelzései alapján a 90%-uknak megfelelt, többen kifejezetten kedvelték a beépített funkciókat, de néhányuknak technikai problémáik voltak a felület méretével, képkezelésével, az internet sebességével. Ez a rendelkezésre álló technika különbségéből fakad.

Újdonság volt ebben a tanévben a feladatlapok értékelése is, melyet hagyományosan párban végez a zsűri, most ez is online zajlott. A kis számú zárt kérdés értékelését a rendszer elvégezte, a nyitott kérdésekre adott válaszokkal pedig a zsűritagok külön páros videószobákban dolgoztak. Egyikük megosztott képernyőjén voltak nyitva a feladatok, ő könyvelte a pontokat, írta a szöveges értékelést (ami az írásbeli fordulón szintén újdonság), mialatt a másikuk a megoldókulcsba gyűjtötte a diákok alternatív válaszait, ellenőrizte a megfelelő online és offline helyeken a válaszokat. Vitás kérdésekben átlátogattak egymás videószobájába, hogy szélesebb körben születhessen döntés.

A verseny számokban

A 2020/2021-es tanévben a főváros és 16 megye 39 településének 73 iskolája kapcsolódott be a versenybe. Az előző tanévhez képest ez 30%-os visszaesés az iskolák számában és 60%-os a diákok számában. Ez utóbbi főleg a középiskolásokat érinti, hiszen ők a verseny teljes szakaszában digitális tanrendben voltak, így toborzásuk különösen nehéz volt. Az iskolai fordulón 451 diák vett részt, közülük 129 visszatérő diák, vagyis nem ebben az évben jelentkezett először. A résztvevők 32%-a fiú.

Az országos írásbeli fordulóra a 451 diákból 157 jutott tovább, és 141 tudott ténylegesen is részt venni azon 2021. március 1-én. Az országos eloszlás sem egyenletes. Budapest után Hajdú-Bihar, Heves és Csongrád-Csanád megye adta a legtöbb továbbjutót. A továbbjutók 52 százaléka általános iskolai képzésben vesz részt, 42 százalékuk gimnazista, de örömünkre szolgál, hogy van 5 százaléknyi szakképzésből érkező diák is (az előző tanévben az ő arányuk 10 százalék volt).

A tavalyi évhez képest jelentős a létszámbeli visszaesés. Ebben biztosan nagy szerepe van a járványügyi korlátozásoknak, a digitális tanrendnek, hiszen eddig a gimnazisták nagyobb arányban és számban vettek részt versenyünkön. Erősebb a visszaesés a szakképzésben részt vevők és a hátrányos helyzetű diákok számában is. A verseny szervezésében szükségszerűen több feladat hárul a könyvtárostanárokra, akiknek a személyes kommunikáció korlátozottsága miatt nehezebb a munkájuk. Köszönjük munkájukat! Segítségükkel a diákok érdekében fenn tud maradni a verseny!