Térképet mindenhová!

Mi fán terem a geoinformatika?

A földrajz- és történelemórákról mindenki jól ismeri az olyan térképolvasási gyakorlatokat, mint amilyen például a topográfiai fogalmak bejelölése kontúrtérképeken vagy a különböző időkben létrejött felszínformák vagy akár egy ország foglalkoztatottsági mutatóinak elemzése tematikus térképeken. A térképeket azonban érdemes lenne a többi óra anyagába is beépíteni, hiszen mindent kicsit könnyebb megtanítani, ha vizuálisan próbáljuk meg a gyerekeknek megmutatni az összefüggéseket. Ebben segíthet a geoinformatika.

Tapasztalatom és kérdőíves felmérésem szerint több tantárgyban is lehetne alkalmazni a geoinformatika alapjának tekinthető digitális térképeket: a biológiaórán pl. a vírusok, járványok terjedésének okait, illetve következményeit lehetne megvizsgálni, a technika tantárgy keretében a különböző vasúti/közúti/hajózási útvonalak alkalmasságának és gazdaságosságának összehasonlítása jó kiinduló alap lehetne a további térinformatikai ismeretek elsajátításához. 

Egy megvalósult álom

Amikor felvételiztem az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának Térképészet Doktori Programjába, még csak a témakör volt adott: Geoinformatika a közoktatásban. Hamar rá kellett jönnöm, hogy ha mindennapos oktatásunk részévé szeretnénk tenni ezt az eszközt, akkor könnyen használható, ingyenes, ötletes alkalmazásokra van szükség, nem utolsósorban rengeteg kreativitásra és időre az előkészítésükhöz. A most érvényben lévő tantervi szabályozás ugyan a tananyag tekintetében eléggé megköti a pedagógus kezét , de az eszközökön, munkaformákon lehet változtatni. Jelenleg a Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban dolgozom földrajz–matematika szakos tanárként, ahol az elmúlt tanévben elindítottam egy GIS-szakkört olyan tanulók számára, akiket érdekel a földrajz, az informatika, és fogékonyak az angol nyelvre.

A GIS-szakkör tanmenetének részlete:

A tanév alatt folyamatosan fejlesztettem a szakkör honlapját, ami egy ingyenes Google-alkalmazáson, a Wikispacesen (www.wikispaces.com) fut. Könnyen és gyorsan szerkeszthetőek rajta az egyes tartalmak, különböző teszteket és beadandó projekteket is lehet vele készíteni, kiválóan alkalmas a digitális tanításhoz, számonkéréshez. Itt helyeztem el a teljes év elméleti anyagát, valamint a példákat, folyamatosan bővítem az érdekesebb, geoinformatikával kapcsolatos linkeket.

Geoinformatika felhasználóknak

Mit is lehet kezdeni a geoinformatikával? Olyan könnyen alkalmazható honlapokat és jó gyakorlatokat gyűjtöttem össze, amelyek hatására remélhetőleg sokan kedvet kapnak, hogy megismerkedjenek a geoinformatika alapjaival.

Az iskolában mindenképpen azzal érdemes indítani az ismerkedést, hogy mennyire sok területen alkalmazhatóak a digitális térképek, és hogy mi van mögöttük. Magyarországon is egyre több helyen ismerték fel a gazdasági jelentőségüket: a kormányzatban, a telekommunikációban, a közműveknél, a kereskedelemben és a gazdaság számos egyéb területén megvan már annak a lehetősége, hogy ne csak a már létező telephelyeket jelenítsük meg a térképen, hanem bizonyos adatok, információk alapján előre is tudjunk tervezni. A legjobb magyarországi példák a geoinformatika tényleges, hozzáférhető alkalmazására megtalálhatóak az ESRI Magyarország Kft. honlapján (www.esrihu.hu/maps).

Miután diákjaink meggyőződtek róla, hogy érdemes térinformatikával foglalkozni, nézzünk pár, általuk is könnyen megvalósítható feladatot:

1. feladat: GPS-alapú keresztrejtvény

1. ábra: Az Eclipse Crossword keresztrejtvény-szerkesztő program (www.eclipsecrossword.com)

Leírás: bármilyen témakörben használható, nem kell hozzá más, csak a földrajzi helyek szélességi és hosszúsági koordinátái, amelyekre a tanulók rákereshetnek az egyszerűen elérhető és könnyen használható Google Mapsen, és gyorsan el is készíthető egy ingyenesen telepíthető keresztrejtvény-szerkesztő programban (példát lásd az 1. ábrán).

Csak egy ötlet a sok közül: az UNESCO világörökségeinek bemutatása (2. ábra). A világon összesen 161 állam 1007 helyszíne van a listán (2014. július 10-i adat alapján), 779 a kulturális, 197 a természeti, 31 pedig az ún. vegyes kategóriába tartozik. Jól kihasználható a térkép, ha különböző kategóriájú, eltérő földrészen elhelyezkedő, érdekesebb helyszíneket teszünk a keresztrejtvénybe. Minimális geoinformatikai ismeretre van csak szükség, hiszen a pontos GPS-koordinátákra egyszerűen rá tudunk keresni.

A Google Maps (maps.google.hu) segítségével könnyen hozzáférünk egy földrajzi hely koordinátáihoz: a keresőmezőbe beírjuk a hely nevét, pl. Altamira-barlang, majd a térképen jobb egérgombbal kattintunk, a menüből kiválasztjuk a „Mi található itt?” opciót, amelyre kattintva megjelenik szélesség, hosszúság formátumban a GPS-koordináta, ami alapján a tanulók is visszakereshetik majd a helyet.

A lehetőségek tárháza végtelen, hiszen minden olyan témában lehet alkalmazni ezt a kis játékot, amelyben a koordináták alapján megkereshetőek a földrajzi fogalmak. Néhány további ötlet: Oscar-díjasok, a periódusos rendszer földrajzi helyről elnevezett elemei, találmányok a történelemben.

2. ábra: Világörökség-keresztrejtvény és megoldása
 

2. feladat: Interaktív térkép saját információval

Leírás: Bárki könnyedén létrehozhat saját digitális térképet a neki szükséges információkkal egy webes alkalmazás segítségével: egy előre adott földrajzi alaptérképen tudunk kis jelölőket elhelyezni, és mindegyikhez saját szöveges, képi vagy videotartalmat, de akár más honlapok linkjét rögzíteni. Adott témakörben jól használható a földrajzi elhelyezkedések és kapcsolatok szemléltetésére.

Példaként most a uMappert (www.umapper.com/)
mutatom be, amelyen ingyenesen lehet regisztrálni. Miután belépünk, kiválaszthatjuk a földrajzi alaptérképet, a jelölők színét és formáját, majd egyenként vihetjük fel a tartalmakat a térképünkre (3. ábra).
Az alkalmazás könnyen és gyorsan használható, a munkánk folyamatosan mentve van, az elkészült térképet pedig egy link segítségével elérhetővé lehet tenni a weben későbbi, órai felhasználáshoz.

További ötletek:

• Hírek a nagyvilágból – Honnan jött a hír, mely területeket kapcsolja össze, ok-okozati összefüggések elemzése.
• Honnan származik? – A világ mely részéről származnak egy-egy ruha, elektronikus berendezés vagy játék alapanyagai, és hol állították elő magát a készterméket.
• Globalizáció az internet előtt –mely termékek mennyire voltak elterjedve az egyes korokban.

GIS haladóknak

Persze, nem mindenkinek kell bemutatni a digitális térképezés világát és elmesélni, hogy ha van megfelelő földrajzi információnk (GPS-koordinátákkal ellátott adatbázis), akkor mennyi mindenre lehet alkalmas a geoinformatika. Most következzen néhány olyan feladat, ami még mindig csak egy lépéssel visz közelebb a célhoz: projektek, jövőbeli események (pl. egy újabb háború vagy természeti katasztrófa) lehetséges megoldásai már meglévő adatok alapján, egy gyár optimális helyének kiválasztása különböző földrajzi és egyéb szempontok szerint. Két példát mutatok be a Quantum GIS (www.qgis.org/en/site/) ingyenesen telepíthető programjában.

3. ábra: GIS-napra készült bemutató egyik térképe

3. feladat: Tematikus térkép készítése

Leírás: Ingyenes magyarországi adatbázis alapján elkészíthető például az ország csapadéktérképe (4. ábra), amit fel tudunk használni a mezőgazdasági szaktárgyak oktatásában, vagy elemezni tudjuk a lehetséges jövőbeli események (túlzott esőzések vagy éppen komoly aszály) földrajzi helyét, és megoldási javaslatokat tudunk előkészíteni.

Ehhez nem kell mást tenni, mint a csapadékértékekhez hozzárendelni egy olyan skálát, ami megmutatja, hol vannak a veszélyes területek. Minél pontosabbak az információink, annál korrektebb képi megjelenítést kapunk.

4. ábra: Magyarország csapadéktérképe

4. feladat: Lekérdezések ok-okozati összefüggések feltárására

Leírás: Minden adatbázis, amit a geoinformatikában használunk, sok tulajdonságot tartalmaz az ún. attribútumtáblán. Ezen adatok alapján kigyűjthetjük a nekünk tetsző, számunkra hasznos információkat.

A térinformatika egyik jellemző kérdése, hogy valami miért éppen ott van, ahol. Csak egy egyszerű példa az adatok szerinti lekérdezéshez: az USA városai közül kigyűjtöttem azokat, amelyek 4000 méter felett találhatók a tengerszint felett (5. ábra). Egy egyszerű beviteli ablakban ki kell választani azt az adatot, ami alapján szűrni szeretnénk, majd egy logikai művelet segítségével végrehajtatjuk a gyűjtést. Összetettebb feltételeket is meg lehet adni, csak ügyelni kell a szűrők beállítására.

5. ábra: Az USA 4000 méter tengerszint feletti magasság feletti városai

Remélem, sikerült felkeltenem az olvasók kíváncsiságát a geoinformatika iránt. Az alábbi linkeket azoknak ajánlom, akik szívesen kutakodnának tovább a témában.