Olvasási idő: 
10 perc
Author
Photographer

Teljesítmények nyomában

A középiskolai ballagás legizgalmasabb része, amikor az igazgató gratulál a kiemelkedő tanulóknak, a tanulmányi versenyek győzteseinek. Ám a szavai elszállnak a felengedett léggömbökkel. Ki emlékszik a múlt sikereire? Szerencsére van, aki nem engedi, hogy feledésbe merüljenek. Az oktatáskutató: Neuwirth Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) senior munkatársa.

Ha egy tehetséges diákra nem figyelünk, és nem segítjük abban, hogy a legjobbat hozza ki magából, az nemcsak a diák, hanem a társadalom vesztesége is. Nagyon jól tudja ezt Neuwirth Gábor, aki maga is nehéz körülmények közül érkezett, de tehetsége és gimnáziumi környezete hozzásegítette, hogy az országos matematikaverseny egyik győztese lehessen, így felvételt nyerhetett a Műszaki Egyetemre, ahol azután oktató maradt; éppen 100 félévet dolgozott.

A hetvenes évek elejétől foglalkozik a tehetségek támogatásával, a SZET (Szakmunkások Előkészítő Tanfolyama) műszaki területét vezette. A SZET segítségével az üzemekben dolgozó tehetséges szakmunkások felkészülhettek az egyetemi felvételire, és akik sikerrel vették az akadályokat, bekerültek az egyetemre, majd diplomás szakemberként folytathatták munkájukat. Neuwirth Gábor javaslatára hozták létre 1972-ben a FEB-et (Felvételi Előkészítő Biztosság), mely a hátrányos helyzetű fiatalok ingyenes felkészülését tette lehetővé. Egyetemi, főiskolai hallgatók tanították a felvételi előtt álló középiskolásokat. Ma már sajnos csak bizonyos egyetemeken folytathatják az ingyenes felkészítést (ilyen például a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Studium Generale). Neuwirth Gábor a Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjeként ebben az időben kezdte el a diákok és az iskolák eredményességére vonatkozó adatokat gyűjteni.

– Annak idején mi volt a haszna az adatgyűjtésnek?

– Az OFI minden évben kiadott egy kötetet, amely az összes iskola tanulóinak felvételi adatait ismertette. Később sorba állítottam az iskolákat felvételi eredmények szerint. Ez persze már nagy érdeklődést váltott ki: az iskolák, az oktatást irányító szervek és az iskolaválasztás előtt álló gyerekek szülei is fontosnak tartották az eredményeket.

– Jelenleg milyen eredményeket gyűjt?

– A legfontosabb talán, hogy az OKTV-k (Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek) összes adata megvan, 26 évre visszamenőleg. A gyerekek neve, helyezése, a felkészítő tanárok neve, az iskola. Ugyanígy gyűjtöm az OSZTV (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny) eredményeket is, amelyek szakközépiskolás és szakiskolás diákok sikereiről számolnak be. De a diákolimpiák, a nemzetközi tanulmányi versenyek és egyéb szakmai versenyek adatait is rendszerezem. Ez szenvedélyemmé vált, tehát nyugdíjasként is folytattam az adatgyűjtést, csak most már mindent „társadalmi munkában” csinálok.

– Mi a célja az adatokkal?

– Ez a munka elsősorban főhajtás a tehetségek előtt. Az eredmény előtt. Az eredményt a diák, a tanár, az iskola és sok esetben a szülő együtt érte el. Természetesen ezen túl gyakorlati haszna is van – főleg, ha az utolsó évekre vonatkozó adatokat nézzük. Pontos rangsort lehet fölállítani az iskolák között. Ez motiválhatja a tanárokat, a szülőket segítheti a döntésben, és az oktatást irányító szervek is élhetnek vele. Azt persze hozzá kell tennem, hogy az első és a huszadik helyezettek között nincs hatalmas különbség egy OKTV-n például. Ahogy bizonyos sportteljesítmények esetén sem. Az olimpiai huszadik helyezett is magasan kiemelkedik az átlagból.

Nem ritka, hogy szülők keresnek meg azzal, hogy segítsek nekik dönteni, hová felvételizzen a gyerekük. Én mindig elmondom, hogy az adatok megadásán kívül nem tudok, és nem is akarok többet tenni. Lehet, hogy az élbolyba tartozó iskola, amit én nagyon remeknek tartok, egy adott gyereknek túl erős, vagy éppen az a közeg nem megfelelő számára. Nem beszélem rá a szülőket sem az egyik, sem a másik iskolára, nehogy miattam legyen a gyerekük túlterhelt, vagy miattam szorongja magát betegre. A szülő ismeri a gyerekét, jó esetben valóban a gyerek, és nem a saját álmai lebegnek a szeme előtt az iskolaválasztásnál. Sőt, szerintem valójában a gyereknek kell iskolát választania. Ami pedig soha nem derül ki egyetlen táblázatból sem, az az iskola hangulata, légköre, hagyományai, szemlélete. Ehhez ott kell lenni, meg kell ismerni, vagy kikérdezni valakit, aki oda járt.

– Milyen módszerekkel dolgozik?

– Egykor, az OFI munkatársaként az intézet számítógépes adatbázisából gyűjtöttem az adatokat, ma pedig már az internet segítségével. A számítógépes adatkezelés leegyszerűsíti a dolgomat, az Excel táblázatkezelő segítségével sokféle sorrendet fel tudok állítani, sokféle szempontból. Az adatok keresése sem okoz problémát. A legfontosabbnak most azt a 19 táblázatot tekintem, mely tantárgyak szerint, ábécésorrendben veszi sorra az OKTV tantárgyait az angoltól a történelemig. Az első kettő már megjelent, a többi, úgy tudom, az OFI honlapján lesz elérhető.

– Hogyan értelmezzük ezeket a táblázatokat?

– Fontos tudni, hogy csak a legkiválóbbakról szól. Ezeken a tehetséges gyerekeken kívül még nagyon sok jó képességű diák van. Aztán fontos az is, hogy megvizsgáljuk egy iskola fejlődését. Ha mind a huszonhat évet nézzük, akkor az derül ki, összesen hányszor szerepeltek kiemelkedően az adott iskola diákjai negyed évszázad alatt. Ha az utolsó négy-öt évet nézzük, azt tudjuk meg, hol tart az iskola most.

…szerintem valójában a gyereknek kell iskolát választania. Ami pedig soha nem derül ki egyetlen táblázatból sem, az az iskola hangulata, légköre, hagyományai, szemlélete.

– Ezt a saját példám is igazolja, hiszen az a gimnázium, ahová én jártam, akkor nem volt a jók között, viszont kiemelkedő tanáregyéniségek tanítottak minket. Most a legjobbak között van, éppen az ezeknek a pedagógusoknak köszönhető reformok miatt.

– Sok minden változik néhány év alatt is. Ebből fakad néhány hiba is az adatok között. Előfordul, hogy egy tanár sok sikeres gyereket készített fel, csak éppen néhány évig a lánynevén, utána pedig a férjezett nevén szerepel a nyilvántartásban. Van olyan diák, aki időközben iskolát váltott: az egyik díjat az egyik, a másik díjat pedig egy másik iskola színeiben nyerte. Az összesített értékelésnél két külön diáknak tekinti a program, és mi sem lehetünk benne biztosak, hogy nem két egyforma nevű tanulóról van-e szó. Ám ezek a hibák az adatoknak csak
töredékét érintik.

– Jelenleg min dolgozik?

– A tervek szerint hamarosan megjelenik a 2012-es adatokra támaszkodó A középiskolai munka néhány mutatója című kiadvány, melyet minden évben az OFI ad ki. Ez nem csak a versenyeredményekről szól, sokkal több annál. Az iskola vezetői és diákjai kérdőíveket töltenek ki, így megtudunk néhány szociokulturális adatot: pl. milyen arányú a szülők között a munkanélküliség; a szülők hány évig jártak iskolába stb. Így meg tudunk állapítani egy „elvárt eredményt”, amit összehasonlíthatunk az intézmény valódi teljesítményével.

– Olvastam egy cikket, melyben az ön adataira támaszkodva komoly következtetéseket vontak le az oktatás helyzetére vonatkozóan. A legfontosabb tanulság a cikk szerint: a gyerek tanulmányi eredményére az hat leginkább, hogy hány évig tanultak a szülei. Ez nagyon fontos tudnivaló. Úgy néz ki, nem az oktatás technikai részére kellene fektetni a hangsúlyt, hanem a családok szakszerű segítésére.

– Az iskola önmagában nem elég. Ha egy szegény, hátrányos helyzetű, de tehetséges gyereknek nem fogjuk a kezét, könnyen visszakerülhet oda, ahonnan indult. Ha nem figyelünk rá, nem keressük meg, nem támogatjuk, akkor lehet, hogy soha nem derül ki a tehetsége, vagy aprópénzre váltja.

OKTV 2012/2013 – Összesített adatok
A versenyek 27 tantárgyból, 38 kategóriában zajlottak.
A versenyekre történt jelentkezések száma: 33 837
Az induló versenyzők száma: 24 349 fő (egy tanuló több tantárgyból is versenyezhetett)
A versenyzők iskoláinak száma: 625 középiskola
A döntőbeli részvételek (a döntőkben versenyzők) száma (max. 50 fő/döntő): 1101
A döntőkben részt vett tanulók száma: 976 fő (egy tanuló több tárgy döntőjébe is bejuthatott)
A döntőkben (1-max. 50.) helyezést elért versenyzők iskoláinak száma: 246 középiskola
A döntőkben elért 1-30. helyezések száma: 920
(a felsőoktatási felvételin többletpont-szerzési lehetőség)
A döntőkben 1-30. helyezést szerzett tanulók száma: 820 fő
A döntőkben 1-30. helyezést elért versenyzők iskoláinak száma: 218 középiskola
A döntőkben elért 1-3. helyezések száma: 113
A döntőkben 1-3. helyezést szerzett tanulók száma: 107 fő
A döntőkben 1-3. helyezést elért versenyzők iskoláinak száma: 64 középiskola